Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-21 / 65. szám

ÜLLlÍTlZe* ____2 - ■........— \ j*vonm‘kro íratott liáz miatt Három fejtzMsapéssal inogSIt« födhéiastérso 12 éves kisfiát egy kolozsvári földműves Megrendíti* családi dráma a Szaboleska-uteábun KOLOZSVÁR, március 21. Megdöbbentő gyilkosság történt hétfőn .1 koradclutih órák­ban a S/abolcfk.i-utca 10. s/ám alatti házban. Suba Sándor éves kolozsvári földműves három jejszecsapássa! megölte mostohagyer­mekét, a 12 tives Crisy.tucz Árpádot. A meg­rendítő eset előzményeiről és részleteiről az alábbiakban számolunk be. Súlyos családi ellentétek a ház miatt Suba Sándor $$ éves földműves évek óta közös háztartásban ék a Szabolcska-utca 10. szám alatt Crisztucz Máriával, akinek egy 12 éves Árpád nevű kisfia volt. Az asszony es a férti eleinte békés egyetértésben ék cgvmá>sil, mindketten dolgoztak, s csak később romlott el köztük az addigi megértő családias viszony. A Szabolcska-utca 10. szám alatti ház ne van is az asszony tulajdona, aki az: Árpád nevű 12 éves kisfiára iratra. Emu:t a férfi előbb csak szemrehányásokat tett neki. majd utóbb egyre erőszakosabban követelte hogy ne a gyermek, hanem az ő nevére ira?'a. Az asszony azonban erről hallani sem akart, s kijelentette, hogy elhatározása megmásíthatat­lan, mert a gyermeke jövőjét akarja minde­nekelőtt biztosítani. Emiatt azután napiren­den voltait köztük az összezördülések, civódá- sok, előbb csak heves szóváltások formájában, I később azonban már tettlegességre is sor ke­rült. — Mintegy két-három héttel ezelőtr Suba Sán­dor és az asszony között a családi ház miart újból kitört a vihar. Ekkor már a szóváltás köztük annyira elmérgesedett, hogy annak hevében a férfi súlyosan bántalmazta vadbá- zastársár. Amint a szomszédok s a házbeliek is mondják, ugv megverte a szerencsétlen as­szonyt, hogy az kartörést is szenvedett. Jobb­karja még ma is gipszben van. Ilven előzmé­nyek után robbant ki végül a szörnyű bűn­tény, amely hétfőn kora délután történt s amelynek halálos áldozata az asszonynak 1 2 éves ártatlan kisfia. Bárom fejszecsapás ...-létfőn délután két óra felé, ar.rkor ebéd titán a 12 éves kis Crisztucz Árpád, az ötö­dik elemista tanuló iskolába készülődött s a könyveit szedegette elő. Suba Sándor és az asszony közört ismét heves jelenet játszódott le. Ez volt az utolsó és egyben végzetes szó­váltás. Szerencsétlenségére ekkor a gyermek Is jelen volt. Szó szót követett, s a férfi olyan éktelen hatagra gerjedt, hogy ezt kiál­totta oda az asszonynak: — Eía nem iratod énreám a házat, meg­ölöm a gyermekedet! A többi p lián átok al att játszódott le. Anélkül, hogy bárki is közbelépett volna és megakadályozhatta volna a borzalmas drá­mát. Suba Sándor megragadta a közelben levő fejszét s mielőtt meg a megrémült gyermek kimenekülhetett volna, oda rohant hozzá s hatalmas erővel a fejére sújtott. Az első fejszecsapást még másik kettő követte, s a szerencsétlen kisfiú vérző fejjel, eszméletle­nül terült el a földön. Az asszony sikoltozására és segélykiáltásaira lerohantak a házbeliek, majd kihívták a men­tőket, de már csak a beállott halált állapíthatták meg­Az orvosi vizsgálat megállapítása szerint már az első fejszecsapás halálos volt. A kisfiú borzalmasan összeroncsolt fejjel ott feküdt a földön. A közelből valahonnan előkerült egy szolgálatos rendőr, odaállt a kis holttest mellé és ott maradt mindaddig, amíg a rendőri bizottság megérkezett. Elfogják a gyilkost A bűntény elkövetése után Suba Sándor ki­ment a házból. Amint a szomszédok beszélik, lassan, megtörtén ment át az udvaron, s ki­fordult a kapun. Távozása nem volt menekií- lésszerü. Nem rohant és nem igyekezett el­rejtőzni. A borzalmas bűntett, amit elköve­tett, mintha egyszerre kijózanította volna. Az összeverődött szomszédok köréből akadt egy kisgyermek, egy 14 éves kisfiú, aki egyébként barátja volt a megölt kis Crisztucz Árpádnak — ő kapta fel a földről a véres fejszét 5 az­zal a Tordai-ut felé haladó Suba Sándor után rohant. Utol is érte e egy ideig szótlanul ment mellette. A Tordai-uton egy rendőr jött velük szembe, akinek a véres fejszét felmu­tatva, ezt mondta a kisfiú: — Kérem szépen, ez a bácsi megölte ezzel a fejszével a mostoha fiát. A rendőr ránézett Suba Sándorra. Nem kellett sokat kérdezősködni. A.z arca s a né­zése már vallomás vök. Nem is akart el­szökni. Szinte gépiesen állott meg a rendőr előtt és nem is hagyta kéretni magát, amikor a rendőr felszólította, hogv kövesse a kapi- ányságra. Beletörődve sorsába, egyetlen szó, vagy ellenkezés nélkül ment be a rendőrségre. A bűnügyi osztályon azonnal kihallgatták. Ott volt a bűnjel is, a tanuk is. Vallomása nem ts lehetett volna más, mint beismerő. Rövid félóra leforgása alatt az egész bűntény komplexuma tisztán állott a rendőrség előtt'. CNik egy körülmény vár még megvilágításra: a minősítés. Az, hogy szándékos emberölésért, vagy gyilkosságért kell felelnie Suba Sándor­nak a törvény előtt. A rendőrség bűnügyi o /.tálva .1 délutáni órákban a helyszíni vizs­gálattal is végzett, majd a megölt kisfiú holt­testét beszállttól iák a bont tani mtézribr. A gvilkos mostohaapát az előzetes rendőri vizs­galat után ma átadják az ügyészségnek.^ A szörnyű bűntény nagy megdöbbenést és részvétet keltett a tragikus sorsú ki'hu és anyja iránt, nemcsak a Szabolcska-utcában es környékén, de az egesz. varosban is. (g.) A Szovjetunió estik Tito mozgalmát ismeri el? Amszterdamból jelenti a DNB: Fé­len’ jugoszláv király London1 bit érke­zése óta. fühó megbeszélést folytatott a brit Kormány képvisel fii vei. György angol király is fogadta. Londoniban, hangoztatják, nem erősíthetik meg azt a hirt, hogy a jugoszláv emigráns bizottság külügyi biztosa útban vari London felé, bár tény, hogy nemrégi­ben Bat iba érkezett s lehel.-égés, hogy megbeszélést folytatott szövetséges képviselőkkel. A jugoszláv helyzet tisztázódásában előrehaladásról Lon­donban semmit sem tudnak. Utalnak t azonban arra, hogy Tito napilapban I követelte, hogy a szövet-égések az ó j bizottságát ismerjék el, mint Jugo- J szláv ja egyel len törvényes kormá­nyéit és szakítsák meg a kapcsolatot az emigráns Fui-irs-kormánnyal. Több londoni lap azt a meggyőződé­sét fejezte ki. hogy a Szovjetunió a legközelebbi napokban visszamondja a menekült kormány elismerését és az ideiglenes Tito—-Ribar-kormányt ismeri el, mint Jugoszlávia egyedüli torvéi 1 vés kormányál. HÍRADÓ ] Uj lap indult Désen Erdély egyik legzsúfoltabb problémájú me gyéjének székhelyén. Désen uj nomzetpoliti- kai. társadalmi és közgazdasági hetilap indult meg ,,Szolnok-Dobokacímen Mokkái Endre szerkesztésében. Első számának „Márciusi k-< srön/ő’’-jében rögzíti cilkitüzéseit; „Epitő, nemzeti szellemben, hitvalló lé­lekkel igyekezünk magyarságunk ügyét cselekvőén szolgálni. Bár nz örök már­ciusra való emlékezés fák Igáin hevíti lel­künket és szívesen elmerengünk dicső mvltunk történeti emlékének álomvilágá- ban. vonjuk le azokról a tanú Bagókat Is és semmiesetre se feledkezzünk meg ar­ról, hogy az emlékezés csak eszköz lehet, de nem cél.* Majd igy folytatja: ..Lapunk kicsi vidéki lap. Címe várme­gyénk nevét viseli, hogy ezzel is példázza, nem akarunk többet és mást, mint a ma gvnk kérdéseit taglalni. Őrködni kívánunk sajátos feladataink felett és egyben szol­gálni óhajtjuk feltétlenül vezetésre hiva­tott magyar fajunk hitben és lélekben tör­ténő erősödését, mert ezt kívánja tőlünk a: örök márciusban rejlő örökség.* A legnemesebb célkitűzés mellé kitartást és erőt kiváltunk, hogy megvalósíthassák a már­ciusban rejtő örökségei! . . . Sepsiszentgyörgy lakossága 588$ lakossal szaporodott a felszabadulás óta A felszabadulás után egyes szomszé­daink rosszul készített statisztikával igyekeztek elhitetni, hogy a székelység népszaporodási fokmérője a megszállás alatt sokkal kedvezőbb volt, mint ma-. Er­re a téves és rosszindulatú statisztikai számadatokra cáfol rá élesen Sepsi­szentgyörgy város polgármesterének ösz- szeállitott számadatai, amelyek élethűen mutatják be a várost a számadatok tük­rében. Ezek szerint 1938-ban a város la­kosainak száma 11.170 fő voH; 1939-ben 11.217 fő; cc 1940. év nem alkalmas ösz- szehasonlitásra, de 1943-ban a következő adat bizonyltja a fejlődést: a lélekszám 15.514 fő, élve született 500. halva* 14, el­halt 207. tehát a természetes szaporulat 293 fő. Kassuth-emlékmü felállítását java­solják Nagyváradon A Magy-ar Élet Pártjának nagyváradi szervezete Hbitky Endre főispán elnökle­te mellett ünnepi ülést tartott. A hivata­los beszédet O ász Vilmos dr. iparkama­rai főtitkár mondotta, majd Vargha Ge­deon református lelkész javasolta, hogy Nagyváradon is örökítsék meg Kossuth Lajos érdemeit megfelelő emlékművel. Evégbő-l forduljanak Nagyvárad vezetősé­géhez, hogy a város polgármestere a ja­vaslatot megáévá téve indítványozza a város törvényhatósági bizottságának az emlékmű megalkotásának és végrehajtá­sának a gondolatát. Az ünnepi ülés igy is határozott. — Itt említjük meg, hogy Nagyváradon Kossuth Lajossal és a sza­badságharccal összefüggő relikviákból alkalmi kiállítást rendeztek, amelyen ki- á'litásra került Kossuth Lajosnak Nagy­várad városához intézett -eredeti levele. Milyen volt a kairói konferencián résztvevők étvágya? A kairói konferencia kézzelfogható eredményei még máig se mutatkoznak, Re napfényre került a résztvevők étvágyát példázó kimutatás, mely egyáltalán nem háborús mértékekre szűkített igényeket dokumentál. A közelkeleti franci‘.nyel­vű újság, a Ráállté, állítja, hogv töké- etesen megbízható forrásból jutott az adatokhoz — most közli az államférfiak, diplomaták, k.tónak, politikusok, hivatal­nokok által elfogyasztott különböző szük­ségleti cikkek mennyiségét s a felsoro ás <a következőket mondja: a násrutasek is­mert hoteljében lakó előkelőségek hada s a környékbeli villákba elszállásolt kísé­ret iTLcgevetett összesen 11.000 kiló húst, 500 kiló kávét. 9000 kiló kenyeret, 78.000 tojást. 370 kiló teát, 400 kiló vjat és ola­jat, 12-000 ki ó cukrot, 10.000 kiló burgo­nyát, 2500 kilogram gyümölcsöt. A meg­beszélések alatt, a bő étkezések után, a fogadásokon elfogyott ezenkívül kereken egymillió cigaretta és elszívtak háromezer szivart. A Reáliáé azt is tudja, hogy az egy hónapra kibérelt villákért, amelyek­ben az alacsonyabb rangú személyzet tag­jai: titkárok, gépír ókisasszony ok, pilóták, különféle hivatalnokok laktak, az arány­lag rövid időre 6000 dollár bért fizettek a boldog tulajdonosoknak. A kínaiak már a XIV. században használtak gyujtóbombát A japán lapok írják, hogy ® mai hábo­rúban használt gyujtóbombák őseit a kí­naiak már a XIV. században használták. Gyujtóboanbáik zárt cserépedények vol­tak, amelyeket könnyen gyűlő és a tüzet m,aguk körül gyorsan terjesztő anyagok­kal tömték meg. Ezeket a gyujtóbombá- kat hajitógépekkel dobálták az ellensé­ges táborba, vagy 0-z ostromlott városba, ahol azok az ütődéstől lángra lobbantak. íme . . . ! Furcsaságok a házasság körül Los Angeles most szentesítette a filmvilág harmincezredik házasságát törvényileg. Az anyakönyvezető pontos feljegyzéseket végzett és adatai alapján érdekes statisztikát állított össze. így például érdekes az a körülmény, hogy bár harmincezer párt esketett meg, mé­gis nem hatvanezer, hanem mindössze A1.AS2 személy szerepelt mint vőlegény és menyasz- szony ezekben a házasságokban. Ennek oka, hogy a filmvilágban igen gyakoriak a válások, de előfordul az is, hogy az elváltak később új­ból házasságot kötnek. Vagy pedig az elválás után olyan személyekkel kötnek házaságot, akiket az anyakönyvvezető már mással össze­adott, de akik később szintén elváltak. Az anyakönyvvezető feljegyzései szerint 18.000 személy másodszor, több mint 6000 harmad­szor, 5000 negyedszer vagy még többször mon­dotta ki előtte a boldogító igent. Az ünnepe! tét „kedves vendégei” egy harminc centiméter átmérőjű gyűrűvel lepték meg, melybe ezer olyan házaspár vésette be a nevét, amely neki köszönhette első, második, vagy harmadik ,,holtomiglan-holtodiglan” tartó „örök” bol­dogságát Szellemi élei a Dél­vidéken Sok bírálat, nőt vád híiiigzoH < i -u utóbbi időben ! u.!:>ágo: an i.-, i.ü/.pooto:.. tolt .szellemi életünk eJleri. A in ţgyar szellemi élet jelenlegi hordozói újabb k fejezői és b'■ va'' ttjai panaszolták má annyiszor, hogy u/ uj ütemű magyar szellemi életnek, a fejlődésnek h a f<* virágzásnak legn agyobb kerékkötője a színié kizárólagos jellegű fővárosi köz­pontos it ás. Ennek nagy mérve* s< mm yen rnás országban és semmilyen kőrültre­nyék között nem volna egét-z é;<<-:-; tűn ' Sok közismert okból kifo’yólrg nálunk myg kevésbé alkalmas ar ra, hogy a szel­lemi élet sz.ines, sokrétűségét, az egyete­mest estik erősítő tájkulturák fellendülé­sét biztosítsa. Ezek 3 meggondolások még indokoltab­bá teszik lelkesedésünket és örömünket, amellyel a Szegeden megrendezed Délvi­déki Szellemi Találkozó ténye, lefolyása és várható eredményei elé nézünk Er­dély örömmel és teljes lélekkel vesz részt e másik jelentős magyar táj szellemi ta­lálkozóján, amely hivatva van arra, hogy ez alkalommal elsőül alkossa meg e ne­mes és szép hagyományú tájnak és kul­túrának időszerű mai szintézisét. Március közepétől a hó végéig Szege­den találkozóra- gyűlnek össze a magyar Dé'vidék irói, művészei, tudósai és mű­velődési munkásai, hogy e táj kulturális kérdéseiről eszmecserét folytassanak. Ré­gen esedékes nagyjelentőségű ez a ta­lálkozó, mert hiszen Szegednek, e délfelé tekintő magyar egyetemi városnak ilyen vonatkozásban máris többévizedes hagyo­mányai vannak s különösen a trianoni korszak e éjén világosan tudatosult ben­ne az a természetes hivatása, hogy műve­lődési intézményeiben és kutatóhelyein, keresse és megtalálja azokat a lehetősé­geket. amelyekkel hathatósan támogat­hatja és kiművelheti a bácskai és bán­sági magyarságot nemzet.poütikai, műve­lődési és szellemi természetű nemzetvé- de'mi kérdései megoldásában. Ezért a Délvidéki Szellemi Találkozó résztvevői­ben és feldolgozandó kérdéseiben felöl eb a termelő gondolat és az a-1 kóló lélek egész területét. így az elmúlt vasárnap megnyílt hár­mas képzőművészeti kiállítás egyrészt a szegedi és szegedkörnyéki táj legjellem­zőbb festőjének, Nyilassy Sándornak leg­szebb alkotásait mutatja be, másrészt a> felszabadult Délvidék Szépmives Céhének művészi munkájáról, valamint a Bácská­ban élő nemzetiségi kébzőmüvészek al­kotásairól ad összefogó képet, de felvo­nulhatja. a szegedi festők egy nevezetes és jellemző csoportjának alkotásait is. Ez a hármas kiállítás egy hétig van nyitva és igy valósággal szegedi művészeti hétté avatja _ tulajdonképpeni szellemi talál­kozó előtti időszakot. Közben a Dugonics Társaság tartja meg emlékünnepét Móra Ferencnek, a legújabbak közt legnagyobb magyar klasszikus iró és a már említett Nyilassy Sándor festő halálának tizedik évfordu­lója alkalmából. A Délvidéki Szellemi Találkozó három napra. gyűjti eg3'be irodalmi, közművelő­dési és tudományos ankétra a szegedi és délvidéki szellemiség alkotó képviselőit és munkásait. E három nap zsúfolt és gazdag munkarendje valósággal megejti annak szemlélőjét. Az első napon a Dél­vidék és Szeged irói tárgyalják meg táji és egyetemes vonatkozásban az irodalom időszerű kérdéseit. Külön beszámoló elő­adás tárja fel a felszabadult Bácska ma­gyarságának a megszállás alatti irodalmi törekvéseit és megvalósulásait, valamint mai helyzetét. A második napon a köz­művelődési ankét keretében a délvidéki magyarság csucsszervezete, a DMKSz szá­mol be arról at nemzetvédelmi munkáról, melyet még a megszállás éveiben kez­dett és a felszabadulás első éveiben még gazdagabban és eredményesebben bontott ki. Külön eszmecsere indul e találkozón a Bácskában fark?: sokféleségben élő nemzetiségi csoportok közművelődéséről és az ezekhez fűződő magyar feladatok­ról. Az összefog aló jellegű kulturesten a bácskai és bánsági irók és költők adnak elő, végül pedig ?, testvériség oly szoros szálaival egybekötött kolozsvári és sze­gedi egyetem tanárai vitatják meg a dél­vidéki szellemi feladatokat a táj és az egyetem kapcsolatsát. Mi, erdélyiek szívesen üdvözöljük eb­ben a szellemi találkozóban a délvidéki szellemi élet alkotásokban és azok ered­ményeinek serény munkával va’ó terjesz­tésében egy valóságos uj korszak kezdetét. Jelentőségét azonban táji jellegén túlme­nően is nagyra tartjuk. Valljuk ugyanis,, hogy csakis az erős, önnön magunkból merítő tájegységeknek megállása és sa­játos jellegének megfelelő irányban való továbbfejlődése gazdagíthatja és erősít­heti az egyetemes magyar szellemi életet is. ‘ (ÖN) 1 8 I í üt A í c \ n u 21.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents