Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-18 / 63. szám
1 * í i m & t c I $ a 1i* B Î* Ij £ Jf £ * 1 fi __ SZOCIÁLIS MAGYAR ÁLLAM A magyar állaim költségvetésben 1941-beii amint azt rendkívül érdekes és alapos tanulmányában Steller Mária megállapította — bt,.4 millió pengönyi szociális kiadás szerepel és ez az akkori 993 milliós költségvetésnek természetesen csak az üzemek nélkül 13.9 százalékát vette igénvbe. Az idei évre elfogadott állami költségvetésben, amelynek Összege már 2666 millió pengőre rúg, a szociális kiadások 341.4 millióval szerepelnek. Arányuk most 12.7 százalék, ami azt jelenti hogy a magyar állam mindabból, amit polgáraitól a közösségi feladatok teljesítésének céljaira behajt, minden nyolcadik pengőt a társadalmi, a vagyoni; a jövedelemelosztási igazságtalanságok enyhítésére és c „szélsőségek áthidalására fordít. S hogy szociális feladatainak milyen tudatában van az állam, azt semmisem bizonyítja jobban annál, minthogy a háborús évek költségvetéseiben ezeknek összegét csaknem pontosan ugyanolyan arányban emelte, mint minden más kiadásáét. Vagyis a háború alatt sem ismert fontosabb feladatot a szociális kötelezettségből fakadóknál. A közvetlen védelem, a hadíigy, mindez nem tűnt fel ezeknél fontosabbnak. Nincs olyan állandó jellegű tárcánk, amelynek költségvetésében — mégis a kiiliigy kivételével — szociális jellegű költségvetések ne szerepelnének.. A miniszterelnökség maga adja erre a legelső példát, mert 21.2 milliós összes kiadásából 9.6 milliót ad ki társadalomépitő célokra. Ebből 5.0 millió külföldi magyarok megsegítését szolgálja, 2.6 milliót a Nemzeti önállósitási Alap foglal le, 1.5 millió az értelmiségi munkanélküliség leküzdésével kapcsolatos feladatoké, s egy félmilliót valamivel meghalad a Vitézi Szék birtokvásárlásaira fordított összeg. A BELÜGYMINISZTÉRIUM 223.1 MILLIÓT KÖLT SZÓ- j Cl ALIS CÉLOKRA A legnagyobbszabásu feladatok végzése e téren nem a miniszterelnökség, hanem természetesen a belügyminisztérium kezében van. Ide tartozik a közegészségügy a maya 90 milliós költségvetésével, a gyermekvédelem, amely 12.0 milliót emészt fel és amely téren a magyar állam valamennyi kulturország között úttörő szerepet játszott és tölt be ma is, a társadalombiztosítás az államnak 11.0 millióját emészti fel s a köz jótékony ságra is csaknem i.6 milliót fordít a belügyminisztérium. De itt van a leghatalmasabb magyar társadalomépitő intézmény, az Országos Nép és Családvédelmi Alap, az ONCsA, amely egymagában 105 milliót gazdálkodik el az 1944-es észtén- , dobén a sokgyermekes családok gondjainak enyhítése és jövőjének biztosítása céljaira. A beliigy mindezekkel összesen 223.1 millióról számol el az országgyűlésnek és a nemzet nagy nyilvánosságának. A második helyen a mi gazdasági szerkeze- ■ tünk mellett nagyon is érthető módon a föld- ' müvelésügyi minisztérium következik, ennek I van a legszélesebb érintkezési felülete a ma- ’< gyár nép többségével, a földművelő néppel, j a szociális feladatok pedig nálunk csaknem i egyet jelentenek a földműves nép helyzetének javításával, miután a városi nép, az ipar, a kereskedelem a maga dolgozóinak és eltar- í tolijainak életszintjét magasan fel tudta emelni a földművelő nép fölé, tehát ezeknél -legfeljebb csak némi kiegyenlítésre van szükség, a földműves népnél ellenben valóságos életszint teremtésre. A földmüveiésilgy az idén 23.5 milliót költ i földbirtokrendezésre, aminek egyetlenegy cél- j ja az, hogy a földbirtok kirívó szélsőségeit ki- I egyenlítse és az alacsony rétegeket emelje. Az ' iskolán kívül folyó gazdasági szakoktatásra 26.1 millió megy az állami kiadásokból, a mezőgazdasági munkásbiztositásra pedig csak- . nem 12 millió, azaz valamivel több, mint az j ipari, kereskedelmi és más magánalkalmazottak társadalmi biztosítására. A gazdasági szakoktatás, a munkaügyi igazgatás, munkás- j jóléti célok és intézmények, gazdasági nép- 1 könyvtárak és hasonló célú intézmények részesülnek még nagymértékű állami támogatásban. Mindezeket joggal foghatjuk fel egy nagyszabású szociális tevékenység elemeiként, mert célja mindnek a mezőgazdasággal és annak egyes ágaival foglalkozó népréteg élet - szintjének, szaktudásának, műveltségének emelése. A vallás és közoktatásügyi minisztérium nem sorolta ide az elemi iskolai oktatás ha- talmas költségeit, pedig ha van társadalom- építés és ha van életszint javítás, akkor az feltétlenül az általános és kötelező és ingyenes elemi iskolai oktatással kezdődik el. A modern Magyarország megépítéséhez a legelső követ kétségtelenül az elemi iskolai oktatás megszervezése tette, le és ezen a szilárd alapon épül fel az erőteljes magyar társadalom. De ezenkívül is 16.4 millió pengő megy olyan vallási és közoktatási célokra, amelyeket társadalmi jellegüeknek kell morulanunk. Tgy az ösztöndíjak, a tanoncotthonok — amelyek ma már harmadfélmilliós pénzügyi keretben állanak fenn — az iskolán kívül folyo népművelés csaknem harmadfélmilliója, a diákjóléti célok, amelyekre az állam 3.9 milliót ad ki, az egészségügyi szakoktatás és az iskolai közegészségügy hat és egynegyed milliója, sőt a hazatért területek lelkészeinek, leíkészözve- gycinek és lelkészárváinak támogatása, ami ’.2 milliót kap, minden szociális jellegű kiadás. A pénzügyiminisztérium a tagosítás és a felmérés munkálataival, az iparügyi a munkaközvetítés, a munkásvédelem, az ipari ösztöndíjak, a kisipar és a báziipar támogatása, az ipari tanfolyamok és az ipartestületek támogatása után fejt ki szociális tevékenységet és mindezekre együtt költségvetéséből 5.2 milliót ad ki. Az igazságügyminisztérium pedig a .szegényjogon perlők különböző költségeinek előlegezésével, a pártfogó ügyvédek díjazásával, a fiatalkorú bűnözők gondozásával és a letartóztató intézeteknek szintén ideszámított kiadásaival járul hozzá a társadalom elhagyatott rétegeinek emeléséhez és megerősítéséhez. MINDEN MAGYAR LÉLEKRE 65 PENGŐ SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS .JUT Az állam tehát az idei pénzügyi évben 340 milliónál többet ad ki társadalomépitő célokra. de ezzel még nem merül ki szociális gon- | doslcodása. Ez maga olyan hatalmas összeg, . hogy nem is olyan nagyon régen az. egész magyar állam közigazgatási részének költségve- ' lése nem sokkal haladta meg ezt az összeget. De ezzel még nem merül ki az állam szociális gondoskodása, mert az állam beavatkozása, vezető és irányító munkája nélkül nem épült volna meg és nem működnék olyan széles keretek közölt a magyar társadalombiztosítás. Az OTf maga évente 350 millióval látja el a maga egészségvédő és öregség, rokkant sóig esetére biztositó tevékenységét és ez még csak egy része a magyar társadalombiztosításnak, A többieket együtt legalább 150—200 millióra kelt tennünk és igy mindent egybevéve azt mondhatjuk, hogy a magyar állam közvetlen kiadásai közölt és az állam felügyelete és re zetése alatt évente mintegy 900 millió pengőt költ a magyar társadalom arra, hogy a vagyoni és jövedelmi szélsőségeket enyhítse és a kirívó egyenetlenségeket lecsiszolja. Mivel népünk lélekszámú kereken 15 millió, minden egyes lélekre mintegy 65 pengő jut ebből a hatalmas Összegből egg év alatt. De emlékezzünk arra. hogy nem is olyan régen még egy munkáscsalád egész évi jövedelmét, kerestük 400—600 pengő között. Ez a 65 pengő tehát annyit jelent, hogy a nemzet azoknak n keresetéből. akik dolgoznak és közterheket viselhetnek, körülbelül egg hónapot ajándékoz n reászornltaknak azonfelül, amit azoknak mostoha sorsuk egg év alatt juttat. S ez annál érezhetőbb segitség, mert ezt a reászorul tak kapják, vagyis a juttatás mértéke ennek a 65 pengős átlagnak a juttatás egyes eseteiben a sokszorosa is lehet. Amellett pedig a reászorulók mindig olyan alakban kapják r* segítséget, amire éppen szükségük van és akkor, amikor arra a legjobban reászorultak- Mindez csak növeli a társadalmi segélyezés értékét. S ne feledkezzünk el arról sem. hogy mindezeken n kiadásokon felül még a hadbavnnul- taknak ott hon maradt és segítségre szorult, hozzátartozói is olyan erőteljes támogatásban részesülnek, ami feltétlenül elég arra, hogy őket a gazdasági helyzetük romlásától és életszintjük süllyedésétől megóvja. Ez is társa- dalomépités, — mégpedig annak a legfontosabb fejezetei közül való. Ennek köszönhetjük bizonyára legelsősorban, hogy a mult esztendő olyan csodálatosan kedvező halandósági viszonyokkal, a szervezet ellentálló erejéJ nek olyan felfokozódásával ajándékozott meg bennünket, amilyennek a magyar statisztika a halandóságot még sohasem tapasztalta és nem is mutathatta. Ellenségeink állandó rágalmaival szemben itt áll előttünk a szociális magyar állam, a maga sokrétű gondoskodásában és adakozásának bőségében. Hogyan is nézne ki Magyarország második világvárosa - Bojár? ,,Mi turániak tüntetés, zendülés» lázi iás és lázadás, forradalom és forrongás nélkül építünk. Nem kísértünk meg államcsínyeket és nem akarunk senkit kiurni helyéből. ősi szumir széliemben építünk és nem rombolunk.“ Gyalui Boér György: „Bojár" KOLOZSVÁR. Bőjitmásihava1. Mosolyogni is lehetne a terven, ha nem volna benne sok az életrevaló ötlet, die mégsem lehet egészen komolyan venni, bárhogy is akarná az ember. Nem kevesebbet ajánl -Gyalui Boér György idestova jónéihány eszrtenideje röp- iratokhan és szerbekül döngetett magánlevelekben a turániaik szőkébb köréhez tartozó lapban irt cikkekben, mint azt, hogy építsük fel Magyarország második világvárosát. Mindjárt nevet is ajánl hozzá: legyen az uj világváros Bojár. — Hol épüljön fel Bojár és mi szükség, van rá? A Gyula—Csab;a-—Békés háromszögben — mondja Gyalui Boér György. Felépítése pedig azért szükséges, mert a túlzsúfolt, egészségtelen és lármás, a nagyváros minden átkával megvert Budapest helyett egészséges, uj, friss, vidám és a modern élet követelményeinek minden szempontból megfelelő lakóhelyet' biztosíthatnia félmillió embernek, ezzel pedig, egy csapásra megváltoztatná az Alföld arculatát, de óriási kihatással lenne Magyarország egész iparára, kereskedelmére és föjeg mezőgazdaságára is. — Bojárnak már meg van majd százötvenezer lakosa Gyulán, Békéscsabán és Békésen és a köztük lévő tizenhét községben. Nincs meg azonban a szive, hogy dobogjon és vérkeringést hozzon az uj világvárosba — irja a szerző könyvében és elkezdi a jövő világváros területére vonatkozó statisztikai adatok elsorolását. Békés vármegye a- Fehér- és Fekete- körös összefolyásán ál sik területen fekszik. Területe három és félezer négyzet- kilomáter, éghajlata alföldi, földje jó termőföld. Ebből Bojárra körülbelül százötvenezer katasztrális hold jutna, vagyis az> uj világváros területre nézve körülbelül négy és fél, ötször akkora lenne, mint Budapest, mert Bojár kertváros lenne. Fásitott utcák, lugasok mindenfelé, ligetek, sétateret és játszóterek és virág,, csupa virág. Házakat, bérpalotákat csak kert közepére szabad építeni. Bojárnál minden megvalósítható, mert szűz terület még egészen, nincs benne elrontva semmi. Előre ki lehet cirkalmazni a térképen, hol legyen a központi városháza, a foposty, a főkapitányság» a tűzoltó laktanyák, a villanytelep, a gázmüvek, a vízvezeték és csatornázás központja, a fürdők, az opera, a színházak, a mozik, a mulatóik, a szállodák, uszodák, sporttelepek, lsfcta- nvák, nyomdák sőt a gondos szerző még'a zálogházakról sem feledkezik meg, ami bármilyen jól is menjen Bojár boldog halandóinak sora, ugyebár mégiscsak nélkülözhetetlen kellék egy világvárosban. A vármegye népességiéről megállapítja Gyalui Boér György, hogy a vármegye háromszázharmincnyolcezer lakosa közül 72 százalék a magyar, 23 százalék a tót, 2 százalék a zsidó, a többi más nemzetiség. ,,A hivatalos kimutatások még igy jelentik. A turáni Bojárban a zsidók száma természetesen nulla százalék lesz“ — irja. Délkelekülőpai központ Békés vármegye Magyarország legjobb gabonatermő vidéke, jelenti ki odébb. — Búzája a legkitűnőbb. De termeszt burgonyát, cukorrépát, takarmányrépát, leni, kendert és dohányt, şpb szőlőt is. Újabban nagyarányú rizstermeléssel is foglalkoznak, de a mák is mjegterenp Állatállománya kiváló, húsipara pedig országos- hirü. Ki ne ismerné a csabai kolbászt és a gyulai hentesárukat. Ipara jelentéktelen. A lakosságnak csak két százalékát foglalkoztatja az ipar, bár közlekedéspolitikai szempontból nincs eszményibb összeköttetésekkel rendelkező területe hazánknak. „Némi kis javítás a vonalakon és Bojárból közvetlen gyorsvonat roboghat Budapest—Bécs, Budapest—Kassa, Arad —Temesvár—Bukarest, Debrecen—Kárpátalja, Nagyvárad—Kolozsvár és Szeged —Fiume felé. Légiközi eke dósre jobb és alkalmasabb helye talán nincs is hazánknak. Nagyforgalmu repülőtér építése pedig csak fokozná a munkaalkalmat, a kereseti lehetőséget és a vállalkozási kedvet. Bojár, ha. felépítik, még ha nem akarnák is, világvárossá fejlődnék .Erre pedig már csak azért is szükség van, mert Budapest túlzsúfolt máris és a tömegek odaözönlését miég drasztikus eszközökkel sem lehet megakadályozni. Uj irányt kell adni a tömegnek. Bojár, Kolozsvár és Marosvásárhely felé oitésé vei,. nagyvárossá tételével megszűnnék a Budapestre való népvándorlás és bealkonyulna a fővárosi nyomoHányáknak is. A nép-fölösleget ebben a három uj magyar köznontbam kell elhelyezni. Ha meg felépítenék a Székelyföld—Kolozsvár—Nagyvárad—Bojár—Sző ged—Zágráb—Fiume-i vonal még hiányzó szakaszait, összekötnénk az Adriai-tengert, a Fekete-tengerrel. Ha pedig az alföldi kisvasutat. rendes nyomtávúra építik át, az egész alföldi gabonatermésnek közvetlen kapcsolata lenne Kárpátaljára, nem is beszélve arról, milyen olcsón szállíthatja a Körös csatornáján gabonáját a magyar gazda- és áruját a kereskedő, meg a gyáros. Magát Bojárt, az uj világvárost, nyolc kerületre osztotta be Gyalui Boér György. Ennek megfelelően lenne egy központi, világvárosi viszonylatban is gyönyörű városháza, virágos kert közepén, nyolc kerületi elöljáróság, egy központi és nyolc kerületi tűzoltólaktanya, egy főkapitányság és nycílc kerületi kapitányság. Egy hadtestparancsnokság, vagy akár hadsere gpar an csnoks ág, mert természetes, hogy egy világvárosban; amelynek fél, vagy egymillió lakosa lesz, maga a város és a vármegye kiállít egy hadsereget. Szükség lesz tehát modern laktanyára mosdókkal, fürdőkkel, zuhanyozó termekkel. A zuhanyozón kívül minden laktanyában elmaradhatatlan égy melegfürdőre berendezett nagy úszómedence. Bojárnak természetesen lesz rádióköz.pontia is, főpostája és postahivatal minden kerületben. Dohánygyár, gyufagyár, dalszínház. Városi építkezés lenne minden kerületben egy- egy könyvtár és egy-egy közép és néhány elemi iskola külön a fiuk és külön a lányok részére. Szakiskolák, akadémiák szükség szerint. Minden kerületnek jár egy vásárcsarnok hütőházzal és üvegtetővel. Egymillió ember számára sok lakóházra és bé-palotárr lesz szükség. Elrendelném — írja —, hogy csak fürdőszobás lakóházak építhetők. Pincékben lakni szigorúan tilos. A hőforrások kihasználása számtalan fürdő és gyógyfürdő alapjait vetné meg. Villamosmüvek, vízmüvek, gázmüvek, gyárak, ipartelepek, bankok, intézetek, üzletek, szerkesztőségek és ki- adóhivatalok, nyomdák. Hivatalos ut, vagy magán- kezdeményezés ? Hogyan induljon meg a munka? Kétféleképpen indulhat, meg, adja meg1 a választ Gyalui Boér György. Hivatalos utón, vagy magánkezdeményezésből. Magyarország Főmél.tósá.gu Kormányzója ha elhatározza Bojár felépítését, mindenki bizalommal fog hozzá az országalkotó nagy munkához, de Magyarország miniszterelnöke is lehet a kezdeményező. Az OTI, MABI, OTBA, a posta és a vasút kölcsönözhetik az építkezéshez szükséges tőkét és a Postatakarékpénztár is ad ilyen célokra hitelt, sőt épít is néhány világvárosi palotát. A villamostársaság a legújabb áramvonalas, tiszta és kényelmes kocsikat helyezheti üzembe Bojár vadonatúj vonalain és felépítheti a villanytelepet. Ha egyszer megindult a munka, az emberek valósággal ellepik Bojárt. A tömegek tápflálkoznak ■— vendéglők, kifőzések nyílnak; laknak — lakást építenek; rubázkodn-ak — üzletek nyit nak, gyárak épülnek; szórakoznak — színház, mozi épül. Élnek, pereskednek és betegeskednek. Orvosok, ügyvédek, mérnökök jönnek; szükségük van javakra, kereskedők hozzák az árujukat a piacra. Az élet elrendez, és kialakít mindent magától. Ezek után még csak azt magyarázza meg Gyalui Boér György, hogy a bojár szó nem román eredetű, mint ahogy sokan hiszik, bojár ősbolgár eredetű szó, az ősrokon bolgár nyelvben harcost, katonát, a had élén álló főnemjest jelentett. Ugyanazt, amit a török bey. Maga a bojár igy hasonul át: bojár, bolyár, boljár, bőiig ár. Alom! át ó-e Gyalui Boér György, fantaszta a javából, vagy pedig reál politikus, aki nagyon is tisztán látja a dolgok lénlyegéí? Valóban kellene még egy metropolis Nehéz eldönteni, de annyi bizonyos, hogy Bojárra vagy bárhogy nevezzük is a felépítendő uj magyar világvárost, okvetlen szükség van. Magyarországon, de különösen az Alföldön hiányoznak’ a nagyvárosok. Csak az erdélyi és a dunántúli magyarok városlakók, az Alföld népe telepeken lakik és ezeknek a telepeknek a közigazgatása szinte elvégezhetetlen terhet ró a közigazgatási szervekre. Az Alföld gabonájának és más termékeinek értékesítése éppen a közlekedési viszonyok szűkre határoltsága miatt nehéz' és körülményes. A magyar ipar is jórészt központosított. Budapest, után egv-két nagyvárosunk van: Kolozsvár, Szeged, talán Pécs és Kassa, de hol vagyunk még a Nyugat két-háromszázEzres, félmilliós lélekszámú nagyvárosaitól. Annyi bizonyos, hogy óvatosan kell kezelni a felvetett ötletet, de a háború után e nyugodt építő- és munkás békében, amikor — mint minden háborít után' — a munkanélküliség réme fenyeget, talán nem lenne oktalanság foglalkozni vele. foss)
