Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-17 / 62. szám

1 IS i 4 március i 7. IfiWHMH 3 «. Béketervek III. Amit a kâaepikiotri világrendről inond- bttmnk, c.seppel sem több annál, mint amit egy szorgalmas középisko1ai tanuló a nyolcadik év végén ,,betéve“ tud. Hogy ennek a mai szempontból nézve színtelen korszaknak külön fejezetet szentelünk; az- , 1 zal magyarázzuk, hogy folyamatos képet akarunk adni a társadalmi és gazdasági berendezkedések fejlődéséről. Más ok, ami a középkori világrend ismertetésére k,észtet, az a tény, hogy egy évezredes fejlődés, evolúció ellenére 'a középkori társadalmi, de főképp gazdasági rendnek a nyomait egy-fcét — ebből a szempontból h ál, v a ma ra dot tie bb európai államban —- felleljük. A népvándorlások korszakának első há­rom évszázada semmi tanulsággal nem szó gál, amit ma használhatnánk. A kö­zépkori rend' arculatának kialakulása 887-ben kezdődik, mikor a Karolingok frank birodalma felbomlik és megalakul Németország, Franciaország és Olaszor­szág. Az ekkori világrend meghatározá­sánál a kiinduló fe1 tételek a keresztény és a nem keresztény fogalmak voltak. Hatalmi és gazdasági téren az arab biro­dalomtól eltekintve, kizárólag a keresz­tény államok játszottak olyan szerepe;, amely befoVásolhatta a fejlődést. A né­peket minden időben átható vágy és tö­rekvés az egyesülés felé, éppen ugV, mint a Karoiing uralkodóház uralmának végé­ig, a nemzeti államok megalakulása utá­ni száza d okban, az egyh ázi közösség kí­nálkozott oly alapnak, me1 yen az egye­sülés keresztülvihetőnek látszott. A ke­resztény államok küldetésüknek tekintet­ték, hogy Európának azokat a népeit, amelyek még nem hódoltak be Rómának, megtérítsék és bekapcsolják őket a krisz­tusi közösségbe. Az imperialista törekvé­sek mellett nagyrészt a kereszténység gondolatának terjesztése volt a célja a középkor legnagyobb birodalmának: a né­met-római császárságnak. Körülbelül ugyanebben az időben ala­kult .meg Angolország is és Rurik nor­mann fejedelem 862-ben hódította meg a Volga fe’ső folyásánál a novgorodi her­cegséget és vetette meg az orosz biroda­lom alapjait. Az európai fejedelmeknek az a közös célkitűzése, hogy a keresztény hátét a kontinens minden részén diadalra juttassák, egy világrend kialakításának legelemibb feltétele volt, amelynek gya­korlati megvalósulásai a keresztes hadjá­ratokban jutottuk kifejezésre. Mi sem bizonyltja jobban, hiegy egy. —■ el kell ismerni, eléggé labihs — világ­rend felállításáról volt szó, mint az, hogy az ellentétes érdekű államok, a vetélkedő uralkodók egy közös gondolattól indíttat­va, ugyanazon zászló alatt gyűjtötték, össze erőiket s képesek voltak elfelejteni a régi sérelmeket, szemet tudtak hunyni a hagyományos konfliktusok fe'ett, hogs* minden energiájukat maradéktalanul ál­líthassák az ügy szolgálatába. Természetesen a középkor társadalma és gazdasági élete túlságosan fejletlen volt ahhoz, hogy rávezesse a keresztény­ség égisze alatt epvesült uralkodókat és államokat arra, hogy az elvont értékű és az élet gyakorlati vonatkozásaitól távoV- eső hitélet nem az az összekötő kapocs, amely tartóssá tudná tenni az együttmű­ködést. hanem ennél jóval fontosabbak is vannak, — köztük a legjelentékenyebb a gazdasági rend. Éppen a gazdasági rend terén fejlődött ki a középkorban egy olyan intézmény, amely semmiképpen sem adhatott alapot a. világrendnek a javak igazságos elosz­tására való felépítésére. Ez a rend a hű­bériség volt, amely — bár abban az idő­ben sokakat kielégített — korszerűtlen­né válása után a szociális és társadalmi fejlődés legnagyobb akadá’ya lett. Nehéz feladat a hűbéri rendszer részletes ismer­tetése. Fő vonásai a következők: a hűbéri rendszer alapja a földbirtok: Az uralko­dót úgy tekintették, mint az állam szel­lemi és anyagi javainak tulajdonosát, aki az érte, vagy az álam érdekében hozott szolgálatokért ezekből a javakból meg­ajándékozza az arra érdemeseket olykép­pen. hogy a szolgálat mértékéhez képest kisebb vagy nagyobb földbirtokot juttat, amelynek birtoklása egyúttal kötelezett­ségit is rótt a kirá’v vazallusára, hűbé­resére. A földbirtok nagysága s a rajta nyugvó kötelezettségek minemüséve szab­ta meg kinek-kinek állását a középkori társadalomban Akik a fegyver forgatás­ban különösen kitüntették magukat, ak­kora kiterjedésű földbirtokot kaptak, hogy ezt tovább parcellázva, májuk is hűbé­reseket szereztek s alárendeltjeiknek adó­zásából, doogtalanul élhettek. így ala­kult ki a nemesi osztály, amely uralko­dójával szemben csak egy kötelezettség­gel tartozott: - fegyveres szolgálattal. Irta s NAGY JÓZSEF A nemesek adót nem fizettek, az adó­zási Igrhet tehát a kisbirtokosokra hárí­tották. A nép széles tömegei a nem szabadok osztályába tartoztak, amelynek egyetlen joga a munkához való jog. A földbirtok­kal járó kötelezettség nem az államnak szólt, hanem egyeseknek. Eszerint az a főnemes, aki birtokát az uralkodótól kap­ta, az uralkodóval szemben kényszerült hűségre (óCii alatt kizárólag szolgálatot értünk), a középnemest a fő-nemes iránt kötelezte a fennálló rend adózásra és fegyveres támogatásra, a jobbágyok a kisbirtokosoknak kellett lerójják kötele­zettségei kot, itt azonban megszakad a szolgálat fokozódása, mert a jobbággyal szemben senki sem felelős. A középkori társadalomban tehát min­den ember függő viszonyban van a má­sikkal. Aki a javakat élvezi, az a szenior, aki a. szolgálatot teszi, az a vazallus. Eb­ből a szempontból a birt okok is két rész­re oszlanak, szabad birtokokra (allodium) és beneficiumo-kra (feudum). Természetes következménye a hűbéri rendszernek, hogy lassanikint a szabad birtokok e’tün- tek és szinte kizárólag feudális birtokok keletkeztek. Igv előállott egy olyan kate- gorizálódás a társadalomban, melyet a fá­radalmon kívül más megvált ztatni nem tudott. A kategória élén állottak sorrend­ben: 1. uralkodó; 2. herceg; 3. gróf; 4. vi­comte; 5. báró; 6. lovag; 7. köznerp''“ 8. jobbágy. Ennek a társadalmi fokozatnak len előnye az, hogy a rendszer nem rév, mert a hatalom nem a személyekhez, hr nem a földbirtokhoz volt kötve. Ez az előny azonban egyáltalán nem enyhíti azt az igazságtalanságot, amit ez a rendszer egyébként magában hordozott. A mél­tán y tál: nsátg a rendszer megkövesédesé­vel csak fokozódik. Ugyanis míg kezdet­ben, a hűbéri birtok az érdemesített ha­lála után visszaszáll a szeniorra, később örökö’hető volt, anut még azzal is meg szorítottak, hogy a vazallus fiúgyerme­kének hiányában leánygyermekek ,is örö­kölhették a földbirtokot. Előfordult azonban az az eset is, hogy valamelyik uralkodónak rendelkezése folytán a kategória alól kivételeztek egyes személyeket, vagy intézményeket. Igv például a frmcia kirá y vazallusa volt a. szent verőcei apátnak. Á hűbéri r endszert megbírálni felesleges, meri az idő Ítéletet mondott felette s nem a marasztaló Íté­let hibája, hogy a rendszernek maradvá­nyai imiu—mott Európában még ma is akadályozzák a gazdasági és a társadalmi fejlődést. A hűbéri rendszer nehány száz­ezer privi égizáltat a sokmillió alárendelt rovására meg nem érdemelt kényelemhez, bőséghez juttatott és nem törődött azza- a haftalmas munkásosztállyal, amelybe mindazok tartoztak, akik a csupán fegy­verforgatásnak élő nemesekbe1 ellentét­ben. dogoetk, kiknek munkájából élt, táplálkozott, ruházkodott és szórakozott a nemesség. A középkornak ez a kizárólagos társa­dalmi és gazdasági rendje legíennebb el­rettentő például szolgálhat azok számá­ra.. akik egy jobb világrend terveinek ki­dolgozásán fáradoznak. A finn páriámén! 160szavazattal ellenében vissza utasította a szovjet fegyverszüneti feltételeket Stockholmból jelenti az MTI: A finn rádió szerda este a következőiket mon- 1 dotta: ( ,,A finn kormány elhatározása fontos I lesz és sokkal nagyobb következmények- j kel jár majd, mint ahogyan általában feltételezik. Fel kell vetni a kérdést, váj­jon a képviselők, akiknek a közakaratot keli kifejezésre juttatni ok, tudatában van- 1 nak-e minden szükséges fel világosi tás- ‘ nak. Nekik magsuknak kell a tények tel- ; jes ismeretében el bírál ni ok a helyzetet. ; Mm den képviselő személyesen felelős . azért, hogyan szavaz s épp ilyen nvilván- ; való, hogy ennek az elhatározásnak kéz- : zelfogható tényeken és nemcsak személyi j érzelmeken kell alapulnia, i Az Exchange Telegraph stockholmi ér­tesülése szerint a finn parlament 160 szavazattad 37 ellenében az orosz felté­telek elutasítása mellett döntött. A közlemény szerint mindazonáltal né­mi előnyt nyújt az a tény, hogy a finn kormánv válasza, amelyet az oroszoknak adott, igen békülékeny hangú és nyil­vánvalóan arra törekszik, hogy a továb­bi tár »válások lehetőségét ne zárja ki teljesen. A Times stockholmi jelentése szerint a svéd fővárosban valószínűnek tartják, hogy a finn kormány utolsó kísérletet tett, hoyy bizonyos ellenjiavaslatok előter­jesztésével nyitva tartsa a tárgyalás út­ját. A helsinki kormány előreláthatólag hangsúlyozni fogja a tárgyalások folyta­tására való hajlandóságát. A Daily Mail stockholmi levelezője jelenti, hogy a svéd fővárosban szerdán este az a hir terjedt el. hogy Moszkva módosíthatná feltéte­leit oly értelemben, hogy nem ragasz­kodnék a német csapatok internálásához, hanem hozzájárulna a német hadosztá­lyok elszigeteléséhez és hogy figyelmét Petsamo helyeit inkább Hangö fe’é irá­nyítaná. A finn országgyűlés üléséről szerdán kiadott hivatalos közleménnyel kapcsolat­ban az Uusi Suomi megemlíti, hogy a finn parlament egyhangúlag szavazta meg a napirendre való áttérést. . A finn nép egységesen foglal állást ezek mellett a határozatok mellett. A Finnországból érkező legutóbbi jelenté­sekkel kapcsolatban a washingtoni kül­ügyminisztérium szerda este a következő­ket jelentette kii :. Világosan és érthetően kifejezésre juttattuk azon reményünket, hogv Finnország elszakad Németország­tól és Így kikapcsolódik a háborúból. Az a jelentés, amely szerint a finn parlament visszautasította a szovjet feltételeket, amennyiben ez megfelel a valóságnak csalódást jelent. Finn politikai körökben semleges saj- tótudósitók előtt kijelentették, hogy a finn kormány az orosz feltételek ügyében az ország legsajátosabb érdekeinek meg­felelően cselekedett. A kormány által fo­lyamatba tett puhatolózások és diplomá­ciai lépések olyan alaposak voltak, hogy választás lehetetlenné vált. Egyelőre még nem tudni — mondják Helsinkiben —, hogy a finn kormány mikor küldi el végleges válaszát az orosz feltételekre.- a. parlament elvi jellegű döntése után azon­ban a finn válasz valószínűleg nem vá­rat soká magára. A közvélemény érdek­lődése némileg most újból az ügy katonai oldala felé fordul. Mint beavatott körökben tudni vélik, a kormányjavaslattal szemben n<em jelen­tettek be ellenjavaslatot. A döntés utáni hangulatot azzal lehet leginkább jelle­mezni. hogy izgalmakban gazdag napok, sőt hetek után az ország további utjának pontos kijelölése megnyugvást keltett. A finn nemzet jellemvonása a természetes fegyelmezettség fe higgadtság, isméi vé­leményre jutott a közhangulat alakulásá­ban és igv minden jel szerint nem lesz meddő a finn sajtó felhívása a fokozott nemzeti egységre. A képviselőház elvi dön­tése nyomán a finn kormány ezekben a napokban fogaimazza meg Finnország ál­lásfoglalását a másfél hónapig szőnyegen lévő kérdésben. A finn válasz továbbításának időpont­járól nincsenek értesülések. Az U-usi Suomi az elmúlt napok döntő' jelentőségű képviselőházi üléseiről a töb­bi között igv ir: A képviselőhá'Z egyhangú ál.ásfogialá- sa az egész országban osztatlan helyeslést ■vállott ki. Ezekben az években az egvség •volt a finn nemzet ereje fe ennek fontos­sága annál nagyobb mértékben került felszínre, minél nagyobb nehézségekkel kellett megbirkóznia. A képviselőház szerdán megnyilvánult essége komoly* példa az egész nemzet számára hogy a felelős államszervek mögött tömörüljön, kifelé viszont az erő kifejezése. Ellenséges repülők zavarőrepiilése hazánk légiterében BUDAPEST, március 17. (MTI.) Folyó hó 15-éü a délelőtti órákban egyes ellenséges repülőgépek különböző útvonalon az ország délnyugati határát átrepülve, zavarórepülést végeztek általában észak és északkeleti irányban, majd pedig dél felé az ország légiterét elhagyták­Újabb részletek a párisi tömeggyilkos orvos űzőiméiről PARIS, március 17. (MTI) Petiotnak. a megszökött gyilkos orvosnak a feleségéi sógo­rával, Petiol Maurieeval együtt szerdán dél­után Párisba vitték és ott kihallgatták. A ki­hallgatás az orvosnak Lamartin-utcában levő lakásán folyt le. A tömeggyilkos felesége el­mondotta, hogy férje két és félévvel ezelőtt vásárolta meg az utcában levő házat, de neki előzőleg nem szólt róla. Utoljára egv eszten­dővel ezelőtt volt a házban. Férje állítólag so­hasem közölte vele, hogy mekkora a prakszisa, csak annyit árult el, hogy sok és gazdag be­tege van. Vallomása során Petiotné azt állítot­ta, semmit sem tud arról, hogy mikor járt ( férje a Eéseur-utcai villába. Potiot Maurice kihallgatása során bebizonyosodott, hogy tv testársa volt a gyilkosnak vagy legalábbis tu­dott fivére bűntetteiről. A Leseur-utcában folv t at ott további rendőri nyomozás újabb terhelő adatokat hozott napvilágra. Az egyik faliszek­rényben újabb emberi holt testeket találtak, három férfi és egy nő testrészeit. Kétségtelen, hogy a gyilkos ezt a négy embert is hasonló körülmények között ölte meg. Március 31-én fejeslk It# az iskolai évét A Budapesti Közlöny pénteki száma közli a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter rendeletét, amely szerint a rendkívüli viszonyokra való tekintettel egyes városokban és községekben működő népiskolákban az idei iskolai evet 1944 március 31. napján be kell fejezni. A miniszter a tankerületi főigazgató utján értesíti azokat az iskolai hatóságokat, ame­lyeknek hatósága alatt működő népiskolákra a rendelkezés kiterjed. Azokban az iskolákban, amelyekben az iskolai évet március 31. napján kell befejezni, az évzáró vizsgákat április 3 5. napjain kell megtartani és az értesitőkönyveket is az évzáró vizsnán kell kiosztani. Az ilyen isko­lákban az évzáró ünnepély elmarad. (FTI.) löniiyítések a kender­és rostlentermelő gazdáknak BUDAPEST, március 17. (MTI) A kormány enyhíteni kíván a mezőgazdasági lakosság ru házati gondjain. Ennek érdekében a közellá- tásügyi miniszter az 1944—1945. gazdasági évet terhelő beszolgáltatási kötelezettség megállapí­tása iránt a napokban kiadandó rendeletében úgy intézkedik, hogy a kötelezően előirt ter­melésen felül a mezőgazdasági lakosság csalá­donként háromszáz négyszögölön kendert nagy lő0 négyszögölön rostlent termelhet és annak termését saját ruházati szükségletének fedezé­sére közvetlenül felhasználhatja. Saját érdekét, szotgálja tehát minden gazda, ha 300 négy­szögöl földnek kenderrel vagy 150 négyszögöl­nek rostlennel való bevetése iránt intézkedik. A Sacnt István Társulat közgyűlése BUDAPEST, március 17. A Szent István Tár­sulat csütörtökön tartotta SO-ik közgyűlését. A kápolnában tartott szentmise után összeült a közgyűlés, amelynek küldöttsége hívta meg a közgyűlésre Serédi Jusztinián bíboros hcrceg- primásl. a társulat fővédöjét, aki emelkedett beszédében a rágalmakról és vétkes következ­ményeiről szólott, majd beszédét igy fejezte he. Mi pedig, katolikus magyarok, ezekben a hazug és rágalmazó időkben, amikor az embe­rek és a nemzetek az igazságnak és a szere­tetnek saját vesztükre hadat üzennek, mutas- «uk nteg egymásnak. hogy igazi katolikusok vagyunk. Ezért sem egyéneket, sem társadal­mi osztályokat sem emberi közösseget nem r;. - zunk. .\,*kunk. magyaroknak igazságunk tudatúban nincs szükségünk inasok rágalma­zására. A főpásztor szavait a társulat nevében gróf Majláth György elnök köszönte meg. majd I r- dőssy Károly pápai prelálus terjesztette elő -\r. alelnöki jelentési. lakács Ernő bejelentette, hogy a Grozich Nándor-jutalmat ezévben V észtén yi Antalnak Ígéri oda Magyarország« Szent Margóról irt nagyszabású munkájáé ?. A választások u! in a közgviiles ■, nercegprimas áldásával és a Himnusz eléneklésevcl ért veget.

Next

/
Thumbnails
Contents