Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-17 / 62. szám

■f* ft 1« 4 lé FILLÉR; LXV. évfolyam, 82. szánt • * í ’ ; -v WM& Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolcwfevár, Jókai-u. 16-, I, Telefon: 11—09. Nyomda: Egye- tem-u. 8- Teiefoc: 29—23. Csekkszámla: 72056 I LAPÍTOTT!: BRTHfl MIKLÓS iBWnKBHHHHBIf Kiadótulajdonos: ,,PALLAS SAJTÓ VÁLLALAT" Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 bóra 4.30 P negyedévre 12.40, félévre 24 80, l érre 49 60 Pv 4fVk.4R.4B0L JELI I A világ közvéleményének figyelme pil- latmatnyilag megoszlik a háborús helyzet és a finn kérdés között, magyar szempont­ból azonban legnagyobb érdeklődésre az a lisszaboni MTI-jelentés tarthat számot, amely Benes volt csehszlovák elnök nyi­latkozatát ismerteti. I. Moszkvából való visszatérés után Benes beszélgetést folytatott a Daily Express munkatárs árvái. Az angol újságíró kérdé­sei ne válaszokra hangoztattaj, hogy meg­győződése szerint a Szovjetunió nem akar kommunista eszméket terjeszteni a szom­széd országokban. „Ami Magyarországot illeti — jelentette ki Benes — Sztálin azt mooidotta, hogy Magyarországnak vissza kell majd adnia azt a zsákmányt, amelyet a németek se­gítségével szerzett. Ez a zsákmány magá­ban foglalja az etdélyi tartományt, amely­nek az oroszok szerint román jellege van“. Ezzel a távirattal kapcsolatban emlí­tést érdemel a Dagens Nyheter zürichi tudósító járnak jelentése, amely szerint Be­nes nehány nappal ezelőtt levelet inté­zett Mániához, amelyben Romániának a Csehszlovákiával való együttműködését tárgyalja s biztosítja Romániát arról is, hagy a Sztálinnál folytatott megbeszélés alapján garantálták Románia függetlensé­gét és biztonságát. Rendkívül érdekes az MTI zürichi távirata is a Times ankarai tudósítójának cikkéről, Az ankarai brit újságíró szerint Románia politikai körei­ben a békevágyat erősen fokozta Benes volt csehszlovák elnöknek az a kijelen­tése, amely szerint a Szovjetunió az er­délyi vitás kérdésben Románná mellett foglal állást és Erdélynek Romániához va­ló visszacsatolása mellett nyilatkozott. Ilyen nagyhorderejű kérdésben hivata­los magyar állásfoglalás nélkül nem fejt­hetjük ki véleményünket, de igen kife­jezőnek és helyénvalónak találjuk az MTI ankarai munkatársának kommentárját, amely maradéktalanul rávilágít a Benes- nyilatkozat valódi céljára és értékére. Az MTI munkatársa így ir: „Benesvek Er­déllyel kapcsolatos kijelentéseit ankarai politikai körökben élénken, tárgyalják és azt hiszik, hogy az orosz támadással kap­csolatos idegháboru egyik megnyilvánulá­sáról van szó. Úgy hallani, hogy isztan- buli szovjet körökben nagy tartózkodással fogadták Ben\es kijelentéseit. Tény az, hogy Benes állításaival szemben a szovjet sajtó mindig nagy pártatlansággal kezelte az erdélyi kérdést. Ugyanígy a szovjet külföldi propaganda és sajtó mindeddig tartózkodott attól, hogy állást foglaljon ebben a kérdésben. Függetlenül ártól, hogy Benes és bizonyos román körök kö­zött együttműködést tételeznek fel, rámu­tatnak arra, hogy ez a nyilatkozat orosz számítás a romának címére azzal a cél­lal, hogy a románok forduljanak szembe N érne törsz ágg ail“, Út Hivatalos jelentést ugyan nem adtak ki a finn parlament szerdai zárt üléséről, megbízható stockholmi értesülések szerint azonban a finn képviselőház visszautasí­totta a Szovjetunió fegyverszüneti javas­latait és utasította a finn kormányt, hogy a parlament határozatának értelmében jár­jon el. A Wilhelmstrassen ezeket a híre­ket érthető elégedettséggel fogadták, an­nál nagyobb csalódást és bizonyos fokú megdöbbenést keltettek a finn állásfogla­lásról beszámoló tudósítások a szövetsé­ges fővárosokban. Ennek ellenére London- bon úgy vélekednek, hogy a kérdés nem jutott holtpontra>. Ezt a nézetüket a finn rádió szerda esti kommünikéjével támaszt­ják alá, mely igy hangzik: „A finn kor- múnyelhatározás fontos lesz és sokkal na­gyobb következményekkel jár majd, mint ahogy azt általában feltételezik“. Felte­szik a kérdést a Foreign Office illetéke­sei: ha Finnország nem akar változtatni eddigi magatartásán, álkor a finn kor­mány elhatározása semmiféle akut kö­vetkezményi nem von maga után, csupán a háború fejlődik tovább, ami pedig nem érinti .különlegesen Finnország helyzetét. Következményekről csak akkor lehet szó, hogyha a finn külpolitika és hadvezetés letér az. eddigi útról. A Degens Nyheter, amely a finn kér­désben különösen jól tájékozott, úgy véli, hoe'll a tárgyalások előtt nem csukódott be véglegesen a kapu s ha a Szovjetunió hajlandó további engedményeket tenni, a finn kormány készségesen hajlandó lenne megragadni a kínálkozó alkalmat a fegy­verszünet megkötésére. III. Dubno és Prosrkurov között von Man- stein vezértábomagy ellentámadásai mind­inkább éreztetik hatásukat. Az elmúlt hu­szonnégy órában Zsukov tábornagy nem tudott tért nyerni, sőt néhány helyen a németek javították meg eddigi állásaikat. Más képet mutat azonban a Proszkurov— Vinnica közötti térség. Itt a túlerőben tá­madó szovjet páncélosok megközelítették Zmerinkát, a fontos vasúti csomópontot. A szovjet erőfeszítések azonban nem tud­ták megtörni azoknak a német- csapatok­nak ellenálló erejét, amelyek a vmnicai kiszögelésben biztosítják a Bug vonalát. A tegnapi küzdelem energikus pontja az Urnáimtól nyugatra lévő Bug szakasz volt, ahol mintegy száz kilométeres hosszúság­ban elkeseredett küzdelem■ folyt a folyó johbpartján létesített szovjet hídfőállások* nál. Az MTI berlini munkatársa a Bendler* strassen a déli arcvoncil helyzetéről azt a felvilágosítási kapta, hogy a hadmAivele- tek itt cseppfolyós állapotban vannak én a tervszerű német kitérő mozdulatok a> szakadatlan szovjet, zavaró támadások el­lenére rendben folynak IV. Clarck amerikai tábornok 5. hadseregé­nek cassinói offenziváját 800 nehéz bom­bázó 8 órás bombazápora vezette be. Nyolc óra alatt az amerikai légi ezredek 2400 tonna bombát zúdítottak Cassino romjaira. Ezután indult meg a páncélos és gyalogos erők rohama. A rommá lőtt. utcákon az elkeseredett közelharcok éj­szaka is tovább tartottak. A küzdelem egyre nagyobb hevességgel tömbök V. A jelek szerint tegnap délben a légi- háború újabb fázisa kezdődött meg. A 8. amerikai légihadtest bombázói erős va- d.ászkisérettel Braunschweig fölé repül­tek be, éjszaka pedig a Raf kötelékei Stuttgartot támadták. Ugyanakkor, mikor a koncentrált támadás Braunschweig el­len irányult, szinte minden jelentős dél­német ipari központ felett amerikai repü­lők jelentek meg, nyilván azzal a szán­dékkal, hogy Doolittle uj taktikája értel­mében az elhárítás erőit széthúzzák. NAGY JÓZSEF, Heues nyilai kosa ía Lisszabonból jelenti az MTI: Az angol hírszolgálat londoni jelentése szerint Benes, volt csehszlovák elnök a Daily Express külpolitikai szer­kesztőjének nyilatkozott a Sztálinnál folytatott megbeszéléséről. Mintán hangozhatta, hogy meggyőzőidiése sze­rint a Szovjetunió nem akar ma.jd kommunista eszméiket terjeszteni a szomszéd, országokban, Benes a kö­vetkezőket mondotta: Ami Magyar- országot illeti, Sztálin azt mondotta, hogy Magyarországnak vissza kell majd adnia azt a zsákmányt, ame­lyet a németek segítségével szerzel!. Ez a zsákmány magában foglalná az erdélyi tartományt, amelynek az oro­szok szerint román jellege van. A Dagens Nyheter zürichi tudósí­tója jelenti: Megerősítik azt a hirt, hogy Benas néhány nappal ezelőtt le­! velőt juttatott el Maniuhcz, amely nemcsak ' Romániának Csehszlová­kiával való jövendő együttműködé­sét tárgyalja, hanem Romániát biz­tosítja is arról, hogy a Benes és Sztá­lin közti megbeszélés alapján garan­tálták Románia függetlenségéit és biztonságát. Londonból jelentik: A Times an­karai tudósi tójának jelentése szerint Románia politikai köreiben a. béke- vágyat erősen fokozta Benes volt csehszlovák elnöknek az a kijelenté­se. amely szerint a Szovjetunió az erdélyi vitás kérdésben Románia mellett foglalt állást és Erdélynek Romániához való visszacsatolása mellett nyilat kozott.-A Daily Expressben megjelent Re­nos-nyilat kozat meglehetős figyel­met kelleti Isztambulban. Be nemek I Erdéllyel kapcsolatos kijelentéseit ! élénken tárgyaljak és általában azt hiszik, hogy az orosz támadással kapcsolatos idegháboru egyik meg­nyilvánulásáról van szó. í gy halla­ni, hogy is&ta.nbuli szovjet körökben nagy tartózkodással fogadták Benes kijelentéseit. Tény az,'hogy Benes á l­lításaival szemben a szovjet, sajtó mindig nagy pártatlansággal kezelte az erdélyi kérdést. Ugyanígy a szov­jet külföldi propaganda és sajtó mindeddig tartózkodott attól, hogy állást foglaljon ebben a kérdésben. Függetlenül attól, hogy Bmc- és bi­zonyos román körök között együt- müködést tételeznek fel, rámutatnak ar?a, „hogy ez a nyilatkozat orosz számítás a románok címére azzal a cédái, hoey a románok forduljanak S7. mbe Németországgal. IsztanbuH szovjet körök nagy fogadták Benes nyila ikozatá t MECKEZÚŐDÖTT A LÉGMÁRORU ÚJA Bit SZAKASZA A fíl(, KÖZÉPSŐ FOLYÁSÁNÁL KEMÉNY FOLYNAK Cassinónál váratlanul kirobbant Clarck offenzív áj a

Next

/
Thumbnails
Contents