Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-01 / 49. szám

r r. T. r N 7 f it 1 B i i m a r c î ii K 1. ßi ihttli I tsttvlo I rjn : hogyan láttam az olasz összeomlást XXIX. Kolo/' .n, mát\:tis hú. Egy másik, .1 római térparancsnoLág pla­kátja közli a mcg.ula.Miak már ismert fényét a rómaiakkal, s „n yugalomra es .i munka továbbfolytatására“ in rí őket. Az „Araguo“ kávéhoz előtt húrom fiatal nemet katona és So—too főnyi csoport —• csaknem mind fér­fiak — néz farkasszemet. összetételük elárul­ja, hogy alighanem a tegnap este szérugrasz- tott tüntetés résztvevői közé tartoznak. Per­cekig tart, ez óa néma jelenet, áruig a három német katona autóba nem száll, s nem hajt el a Porta del Popolo tele. S csak ekkor kül­denek a távozó autó kerekeinek a nyomában néhány bátortalan füttyöt — olasz szokás szerint. Egyik férfi felháborodottan korholni kezdi a többieket; Miért nem téptétek őket darabokra?“ . . . Valaki magára vonatkoztat­ja ezt a korholást és visszavág; „Miért néni vitézkedett maga. ha olyan nagy hős?“ . . . Az illető elengedi füle mellett a megjegyzést, s ihAititosan kivágja; „Ezek katonák, igen, katonák, de ti?!" . . . A házakon,- a palotákon meglátszanak az utcai harcok, az. ágyúzás nyomai. Olyik helyt ajtónyi rések tátonganak, a gépfegyver- golyók szitává lvüggafctok a vakolatot. A via Fratinán egy palaz.zo felső emeletének egész sarkát lesodorta egy belévágódott gránát. A Termini, a főposta környékén sűrűn látunk ih et. de másutt is. Késéi deli órákban jelen­nek meg a lapok. Két oldalon mindössze. (Ez az oldalterjedelem maradt meg máig is.) Megveszek egy ,.Gioma!e d‘ltalia“-i. Hatal­mas főcímben hirdeti: ,\Accordo italo-tedesco per Roma.“ (A Rómára vonatkozó olasz­német megállapodás). Alább különleges tipo­gráfiával az errevonatkozó néhánysoros hi­vatalos közlemény, amely magibanfoglalja ezt is: a németek egy olasz gyaloghadosztályt hagytak meg Rómában a beho rend fenntar­tására Conte Caivi di Bergolo táb. parancs­noksága alatt. Az olvasó keresne mást is — mondjuk —, az előbbi háromnapi harcnak a történetét, de valószínűleg ennek a helyén ásít a címoldalnak mintegy harmadát betöltő fehér folt. A cenzura. Egy rövid kéthasábos arról szól, hogy Milánó is, amelyet Ruggeri tábornok védett, a rómaihoz hasonló feltételek mellett megadta magát. Az oldal alján hábo­rús felvétel, de nyilván csak a cenzura fehér folt;ának némi eltüntetésére tördelték be ide, mert tárgya időben és térben igen távol es>k innen: „Japán előőrsök Uj-Guineábirii . . .' Igaz. a római polgár sokkal kiváncsiba ma a másik oldalra, a „Cronica ái Roma“ oldalra, amely az „élelmiszer-ellátás frontjának“ az eseményeit ismerteti. Ezen bizony ,.a helyzet változatlan."' Változatlanul rossz! Délután Róma kezdi visszanyerni rendes képét, bár még délelőtt is imitt-amott eldör­dült egy-egv ,.moschettovagy robbant egv- egy kálgránát. (Nyilván; vörös „partizán* elemek, akik még nem vettek tudomást a ka­pitulációról. (Egy-két üzlet és „caffé bar“ már ki is nyit. .. Még egy újság a mai na­pon; a Termini-páiyaudvarról indul a római hazatelepülő magyarok első vonata . . . Este a „Termini“ hangos a magyar szótól. Sirás, kendőlobogtatás, üzengetés búcsúztatja a Ter- ro;ni-pályaudvar üvegtetője alól kigördülő és az esti homályba belevesző kocsisort; „Az­tán el ne feledd megmondani, hogy“ . . . Ány- nyi ilyen üzenet az otthónvalóknak, akiket ideiglenesen elszakított tőlünk a háború. S amikor a vonat kiment, s egymásra tekintünk mi ittmaradtak, méltán úgy érezzük magun­kat, mint akik egy ostromlott várban reked­tek és ki kell tartaniok a végsőkig . . Ezzel a vonattal távozott el egy római magyar iparos is, akinek a háza a római San Lorenzo- negyedben az első angolszász légitámadás alkalmával elpusztult. Mussolini e libero! Némely olasz ismerősöm a lakosság ellen végrehajtott „retorzió‘!-ról, zsákmányolásról, stb. beszél. Mindezek a hitek nem találnak megerősítésre. Szeptember 12. A „római csata“ után ma nyugodtabb a hangulat, csak az élelmezés problémája izgatja a közönséget. Róma kö- rülzárása és az utcai harcok alatt érthetően egy fej salátát és egy szem szplőt sem szállí­tottak be Róma környékéről, a Campagná- ról. Ma a kenyérért is sorba álltam. A „Messaggero1’ közli ma, hogy hány mázsa zöldséget, szőlőt hoztak be a római piacokra, s kifejezi azt a reménységét, hogy sikerül a rendes szükségletnek legalább egyötödét biz- , tositani. A német katonai hatóságok teher­autókat bocsátanak előzékenyen rendelkezés­re, hogy a szállítás hiánya miatt éhező Róma lakosságán segítsenek. Német részről a helyzet gyors javulását ígérik, s ez minden bizonnyal igy is lesz! Szeptember 13. Lena asszony, a tanácsosáé ma kora délelőtt — mint aki nagy szenzációt mond — átkiáltott a feleségemhez: „Rita, Mussolini é in Germania! Mussolini é libero/“ Mint a villám szaladt végig Rómán az a hir, hogy a Dúcét német ejtőernyősök és SS-osz­tagosok kiszabad,torták Grau SasSo-\ rabságá­ból. A délutáni lapok . amelyeknek a veze­tősége még B a dogho-kors/a k beli köz.lik első oldalon, egy- vagy kéthasábos címmel, de. a „Duce“ elnevezést kerülve, az errevo- natkozó német hivatalos jelentést. Semmit se fűznek hozzá. Egyébként az emberek is tar­tózkodnak a megjegyzésektől, s csak az ujjúkkal szótlanql mutogatnak a hirre. Van­nak olyanok, akik konokul megrázzák a le­jüket; „Non lo credo.'“ (Nem hiszem.) A né­met ké/brii L-vő „Róma I.“ rádióállomás ma (.isiben hosszasan és melegen emlékezett meg erről ,1 világtiirténelmi bravúrról, keményen kárhoztatta egyes igen magasrangu óla vz sze­mélyiségek „áruló“ tevékenységét. „A fasiz­mus és nemzetiszocializmus, a fekete ing ét a barna ing most már akadálytalanul, bajtársi szövetségben tör előre a céljai fele.“ A nép­művelési minisztériumban szeptember 8. óta megszakadt a rádiószolgálat, csak inspek­ció/ni járok be. iy­Megrémülnek a némeleklol Ma este érdekes eset történt a felesé­gemmel s ez egyben jellemző az olasz la­kosságinak a németektől való páni félel­mére. Feleségem a városban járt. Elfe­lejtette, hogy az ostromállapot miatt este fél 8 ójakor indul' az utolsó villamos s ott ácsorgóit a 8-as „tram“ megállójánál a ,,Termini“ előtt, amikor egy német ka­tonai teherautó fékezett le mellette. A német katonák udvariasan figyelmeztet­ték, hogy már nem indul több villamos s egyben tudakolták tőle, hogy merne van a piazza Bologna. „Éppen a mi lakásunk közelében“ •— válaszolta a feleségem, le­írva nek^k az útirányt is. A német kato­nák megköszönték a felvilágositást s egy­ben felajánlották neki, hogy szívesen el­viszik, amit ő nem is utasitott vissza. Felszállt s továbbindultak. A teherautón megmondotta, hogy nem olasz, hanem magyar írónő, mire németre fordították a szót s a katonák melegen emlékeztek meg a magyar bajlársakról. Nagyon kedvesen nem állottak meg vele a piazza Bolognád hanem elvit*ék egészen a házunk: a via Michele di Lando 33. kapujáig. S ott ök is kicsit leszálltak, hogy eízsibbadt tag­jaikat kicsit kinyújtóztassák. Éppen ez okozta a bajt. A római házak kapuit ugyanis — a legújabb katonai rendelke­zés szerint — este 8 órakor be kellett zárni, a feleségem pedig arra számítva, hogy nyolc előtt úgyis hazatér, nem vitt magával kapukulcsot. (Itáliában •— mint másutt is nyugati államokban — ismeret­len a kapupénz. A beköltözéskor mind­egyik lakó a többi kulcsokkal együtt „in­gyen és bérmentve“ megkapja a kapukul­csot is a háziúrtól. Fia elveszti, az már az ő baja, kinn is rekedhet, mnrt nincs olyan olasz „pertinaio“, aki bármekkora dön- getésre és borravalóért megvavartassa magát éjszakai nyugalmában.) Annyi baj legyen —■ gondolta — Marianna, a fiatal házmester,né biztoson fenn van még és beengedi . . . Marianna ki is jött a csen­getésire egy-ke’lő, de amikor a modern porta üvegén keresztül megpillantotta a feleségem mögött gyalogjárón sétáló néhány német katonát s a ház előtt leállt teherautót, minutumra szinte sóbálvánnyá vált, mint Lót felesége s kezét összecsap­va fels*költött: „Madonna mia! 1 tedeschi!“ Ezzel halálrarémült sikoltással vsszaro- hant s becsapta maga után az ajtót. A feleségem nyomogatta a csengőt, döröm­bölt tovább. Lena asszony, a barát né ja meg is hallotta, kijött az utcára nyíló er­kélyükre, de amikor meglátta a német katonákat, szakasztott ő is úgy viselke­dett, mint Marianna s feljajveszékelte az egész házat. (Mások is lenézlek az erké­lyükön. de kaput nyitni senki sem mert.) Éz volt még a szerencse, mert a zajra fel­figyeltem. leszaladtam és kinyitottam a kaput. S az- elrémült szomszédokkal a legnagyobb jószándékkal se sikerült meg­TOMCSA SÁNDOR FORGATÓKONYVET IRT Az Udvarhelyen élő eidélyi iró, Tomcsa Sándor, aki a ki­sebbségi időtUn a Helikon diá- mapályázatanak egyik nyerte­se voU és „Műtét" című drá­májával emlékezetes sikert ara­tott, most „Egyszerű történet" címmel forgatókönyvet irt. A mese; valóban egyszerű törté­net. Főhősei várostól távolélői székelyek, akiknek egyszerű; élek ben sok drámaiság és i sok vidámság zsuíofödik össvi2. j Párbeszédeinek tömörségéről egy Kolozsváron tartózkodó rendező elragadtatással nyilat­kozott, aki egyik közelebbről ■ kcsziiendő filmjének egyik részletét is Tomcsával akarja megixatni Az „Egyszerű, törté­net" uián több budapesti fiim- vállalat érdeklődik. FŐVÁROSI JUBILEUMOK A budapesti színházak most pergő darabjai csaknem egy­szerre érkeztek jubileumi elő­adásaikhoz. A találkozásokban érdekes, hogy valamennyi da­rab sikere egy-egy kivá’ó szi- nésznő nevéhez fűződik: a Vígszínházban 25-ik előadását érié ,,A mi kis városunk" Fényes Alice_vel; 50-ik jubi­leumát érte el a Madách Színházban „Első Anna és Har­madik Károly" Szeleczky Zitá­val; To'nay Klárival érte el 75-ik előadását a „Fecske és denevér" a Pesti Színházban; a „Fatornyok" a 100_kak hagyta el a Nemzeti Kamaraszínház­ban Tőkés Annával, mig a Nemzeti Színház „Kaméliás hölgy"-e, Bajor Gizi, 125-ik ju­bileumát ünnepelte és az Uj Magyar Színház kerecsenül Kiss Márton „Eiső"-je, ame. !yet a baloldal „agyoncsapott", Dayka Margittal túl van a 150. előadásán. ,,A_Z ÁRNYÉK" — UTOLJÁIRA A kolozsvári Nemzeti Szín­ház Niccodemi darabjával: „Az árnyék" bemutatásával legsi­kerültebb előadásainak egyi­kével lepte meg közönségét. A sikerhez kétségkívül hoz­zájárult Tasnádi Fekete Má­ria. vendégszereplése, de vele együtt osztoztak a, sikerben Gö.be János, Kubányi György és az ugvancsak vendég Szá- káts Miklós. A kitűnő együttes csütörtökön este utoljára mu­tatja be a daiabct, mivel a közeljövőben már a „Fator­nyok" bemutatására kerül sor. GREGUSS ZOLTÁN FELGYÓGYULT Hosszú hónapok óta hirt sem hallottunk Greguss Zo'tánrók A hatalmas hangú színész ugyanis gégegyulladásban meg­betegedett s orvosa eltiltotta cigarettából, alkoholtól, fü6ze-^ rés és savanyú ételektől. Két-• hónapi diét ás elet után Greguss ( most felgyógyult és visszatér­het a színpadhoz^ filmhez. „EGY NAP A VILÁG" — FILMEN A közelmúlt legállhatatosabb színpadi sikerének, az „Egy nap a világ" megfilmesítését és ?. bemutatót nagy érdeklő­dés előzte meg. A íiimbemu- tató a főváros egyik előkelő filmsziqfaâzăt'an zajlott le és sikert eredményezett. Helyen- kint egészen elragadó ütemű és hibátlan hatású darabot lát­tunk. A tkel%2mes összbenyo­mást lökénil Páger Antal me­lyen emberi és egyszerű mű­vészi eszközeiben is monumen­tális alakítása adja. Muráti és Bilicsi alakítása valamint Mak_ láry János villanásnyi jelene­te érdemet említést. PÁKA JOLÁN — MEGY VAGY MARAD? A Fővárosi Operettszinház két igazgatója, Fényes Sza­bolcs és Orosz Barna Kolozs­váron meghallgattak Páka Jo­lánt, operatársulatunk kitűnő koloratür énekesnőjét. Egyik „jóMnformáltságáról" ismert színházi lap már azt is irta, hogy Páka valóságos sztárgá­zsival leszerződött. Értesüé- sünk szerint a lap híradása nem felel meg mindenben a va­lóságnak, mert eddig csak tár­gyalásokról van 6zó, szerződés aláírására még sor nem került. A színház igazgatósága és ma­ga a közönség is reméli, hogy Páka Jolán továbbra is meg­marad a kolozsvári opera­együttes keretében és . .. nem a'dozza fel komoly művészi esélyeit az ideiglenes operett- sikerért. PETŐFI MÁRCIUS 15-ÉN AZ OPERAHÁZBAN Ismeretes, hogy az Operaház március 15-én, a nemzeti ün­nep napján mutatja be Unger Imre „Petőfi" cimü operáját, amelynek szerepeiben az Ope­raház kitűnő magánénekesei közül számosán lépnek fel, élü­kön Halmos Jánossal, a címsze­rep alakítójával. Az uj opera bemutatásának külsőségei is méöók a. tárgyához. Az egyik főjeleaete 2 Nemzeti Múzeu­mot viszi a színpadra, amely­nek lépcsőjén szavalta e| Pe­tőfi Sándor a Talpra Magyart, amely ugyancsak szerepel Un­ger operájában. Március 15-én szerelik fel az Oepraház uj függönyét. Az ünnepi előadás iránt zenei és áltálában mű­vészeti körökben nagy érdek­lődés nyilvánul meg. TILTAKOZÁS A FEKETE PÉTER ELLEN A ko’ozsvári színházban ha­gyományos volt a múltban, á. szombat délutáni ifjúsági elő­adások színvonalának fenntar­tása'. Az utóbbi időben hol volt., hol nem volt ifjúsági elő­adás 6 ami volt, azok közt is alig egy pár említésre méltó. Egyik szombat délutánra pél­dául a „Fekete Pétert" tűzte ki a színház igazgatósága. Hogy ez rfem való ifjúsági elő­adásra, azt éppen a középis­kolai diákok tiltakozása fejez­te ki, akik írásos beadványban fordultak a vezetőséghez, hogy a „Fekete Péter"-t vegye le műsorról. A diákság tiltakozását cs'ak helyeselni tudjuk, örvendünk, hogy kulturigénye nem szállt, le a „nagyközönség" színvo­nalára. A szinháiz-nak .viszont kötelessége oly müvek bemu­tatása, amelyek alátámasztják az órákon elhangzott tételek igazságát s egyben pótoljak olvasottságuk hiányait. Ha ezt a feladatát betölteni nem. tud­ja, miért kell ráerőszakolni a szombat délutáni előadásokat a diákságra . .. éi tctjirjn, hogy íék-lmük wrutnI ok volt . . . Szeptember 11m Kedv'-.s ri<M ul ;Vi volt. Házi „i icevi mentő' II. 1 ivón ■latoméi, jötli.k el u fele ét’év<- m cg nézzék uj, modern, négy:./ma. r lakásunkat. Minden c •. up a máivá fürdőszoba, konyha Erkélyünkről nyörü a kilátá.;. Fra. eati éppen iti< ’ ./. 1 Valami boldog, gyermekes die <-k vT ,■ 1 mutogatjuk nekik bútorainkat, kéjs • s metszel sinket, antik dl ksI á rg amelyeket aprólékosan, gonddal szede­gettünk össze s ők meg tudják ezt értem, mert Rómának s az olasz földnek olyan /'• j elméséi mint mi. (Már 16 éve élnek Ró­mában.) Kis sütemény, vermut kerül, teát, feketét csinálunk. „Be ki-llene ve­zettetned a telefont“ — tanácsolja több . között FI. barátom, majd elgondolkozva megjegyzi: „Baj, baj, olyan szép a laká­sotok, hogy sohase fogtok ti innen haza­menni“ . . . „Hát ez bizony kész tragedia lenne most“ — válaszolom nagyinrfeien. De ki gondolna ebben a percben ilyen, tragédiára? A helyzet, igaz, kritikus, mégis mintha számunkra javulóban len­ne. A Duce kiszabadult. Salernónál nagy német győzelem. Tervezgetünk. Irodalmi terveket éppen úgy szőhetünk, mint affé­léket, hogy mit teszünk még be a lakás­ba .. . Délben Zingarellinél ebédeltek, de az se mondott semmi különöset. (éullus Viktor felsőházi tag <Fs Vita Sándor országgyűlési kép­viselő beszámolója Bonehidán KOLOZSVÁR, március 1. Gallus Viktor felsőházi tag, az Erdélyi Pí'u t kolozs,megyei tagozatának elnöke és Vita Sándor országgyűlési képvi-T á kedden Bon chid a községben tart;t- *taik beszámolót. Velük együtt leuta­zott Bonchidára Szövérdi Seyfti d Ferenc, az EíMGE főtitkára és Lázár' Ferenc, az Erdélyi Párt központi elő­adója. Bonchida község magyarsága lelkes ünneplésben részesít ette a vendégeket, akiket Kassay Géza re­formátus lelkész, az Erdélyi Párt ot­tani tagozatának elnöke üdvözölt meleg szavakkal. Ezután Gallus Yik tor felsőházi tag és Vita Sándor or­szággyűlési képviselő tartották meg beszámolójukat, majd Szöv rTr Sey­fried Ferenc a silógazdái kádasról tartott előadást. Póka Márton, a bonchidai református egyház gond­noka egybegyűltek nevében kö­szönetét fejezte ki az előadásokért. A nagysikerű gyűlés a Himnusz el éneklésével ént véget. Film-vetitő géppel szerelik fel a Népművelési 3iz.ottságokat BUDAPEST, március i. (MTI) Szinyei- Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi minisz­ter tervbevette a.z iskolánkivüli népművelés­ben a film felhasználását is. Folyamatban van minden iskolánkivüli népművelési bi­zottság hangos keskenyfilmgéppel való felsze­relése és a közeljövőben már rendelkezésre állnak azok a megfelelő körültekintéssel ki­választott és elkészített népművelő keskenv- fiÍrnek is. amelyek el fognak jutni az ország legkisebb helyére is. A kultuszminiszter ren­deletére Budapesten most tartották meg az első vecitőgépkezelői tanfolyamot a hépmü- velési titkárok és más népművelők számára, hogy a vetiteste kerülő népszerűsítő filme­ket megfelelő szakértelemmel kezeljék min­denütt a falvakban és a gyártelepeken. Háromliénapi fogház egy té ikabátérí KOLOZSVÁR, március 1. Mészáros Ti­bor fiatal géplakatossegéd mult év őszén Hersch Farkasné Mussolini-ut 67. szám alatt lakó asszonytól kölcsönkért egy fel­öltőt néhánynapi használatra. Később, ahelyett, hogy vissza vitte volna a felöl­tőt, kiment az ószerre és 100 pengőért el­adta az értékes ruhadarabot. A károsult azonnal jelentette az ügyet a rendőrségnek, amikor az iparossegéd egy-k.ét héten belül sem vitte vissza a felöltőt. A nyomozás eleinte sikertelen­nek bizonyult, mert az ismeretlen helyen tartózkodó Mészáros Tibort nem tudták kézrekeriteni s csupán ez év február 1-én sikerült a hatóságoknak bíróság elé állí­tani a fiatal géplakatost. Mészáros Tibor bűnügyét kedden tár­gyalta a törvényszék egyes büntetőbirá- ja, Lehner Richard dr. tanácselnök. A bi­zonyítási eljárás befejezése után jogerő­sen háromhón.api fogházra ítélték Mészá­ros Tibort, akinek büntetésébe a vizsgá­lati fogságban töltött egyhónapi időt be­számították. PAPIKBAN, írószerben, irodai lei- szerelési tárgyakban teljes raktári talál az „Ellenzék“ könyvesboiibaa*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents