Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-14 / 35. szám

4 lóriik sajtó válaszol a Timemieh .,K ein élj fik, hogy a brit józan ősz huniarokan jelszóoutijaezt u Anikai ábol jeleaţi . / MTI: A Vitán ója. A torok sajtó hutái j/ott hangon szögezi le a török álláspontot a most l'olyó török angol vitában Az angolba1 álnak ismert Jalman a Vatun cimü lapban megállapít­ja. hogv a: angol töröl; kapcsolatok enyhe rul- sápba jutottak. A? An ka rá ban jart brit katonai küldött­éig tárgyalásai nem hoztak eredményi, aniáat ei. a Times ismeretes cikkéből is megáll api Iható. Azt hisszük — Írja Jal- írvin —, hogyha bármilyen iga'ságos bitó •Ítéletének vetnek alá az ügyet, az. bizo­nyára nekünk adna igazat és csodálkoz­nék az angolok igazságtalan magatartá­sán. Az. angolok éveken át csupán annyit kó.-te-k ‘tölünk, hogy­ne engedjük át u nemeteket Anatólián. Ebbö 1 a célból milliós hadsereget tartot­tunk fegyverben és jóval anyagi lehetőse­goink felett álló áldozatokat h >zrunk. Feladatunk teljesítéséhez bizonyos fegy­ver. k.re lett volna szükségünk s ezeket az ■angoloknak kellett volna száüitanick. Márpedig az angolok nemcsak hogy nem szállították ezeket a fegyvereket, hanem fenntartották és saját céljaikra használ­óik fel azrkat a szállítmányokat is, ame­lyeket Amerika nekünk szánt. Miután az argonok így elhanyagolták saját kötele­zettségeiket. most állandóan a mi kötelezettségeinkkel ho­zakodnak elő és félretéve minden úva- tosságot, szeretnének .minket belesodur- ni a háborúba. Mi ezekért a dolgokéi nem az egész an­gol nemzetet tesszük felelőssé, hanem az imperialista szellemű angolok kisebb cso­portját. amely szűk látókörrel mindig ha­zája kárára dolgozik és eljátsza az,t az erkölcsi tekintélyt, amely Anglia számára a legnagyobb tökét jelenti. Reméljük, hogy a brit józan ész hama­rosan felszámolja ezt a kellemetlen ügyet és ezután az enyhe vihar után a török—angol barátság ismét derült lég­körben fog fennállani, olyan formában, amely megfelel a törté­nelmi követelményeknek és a két ország kölcsönös érdekeinek. Szádul; cikke Szadak képviselő az Aksam veeércikké- ben azt inja, hoşy Törökország akikor is hü marad". Angliához, amikor a német csapatok elárasztották az egész Balkánt és amikor Anglia egyetlen katonát, vagy zászlóaljat sem tudott volna küldeni Tö­rökország megsegítésére. Törökország éle­sen látó politikája és az a tény. hogy Németország nem akart hosszú hábo­rúba kezdeni Törökország ellen, baráti megegyezést hezott létre Törökor­szág és Németország kö’öti. Ezt a meg­egyezést Anglia is jószemmel nézte, mert a fődolog számára az volt, hogy a néme­tek ne érhessenek le a közelkeletre Ezzel Törökország nagyobb sec Igá i at ot tett Angliának, mintha beavatkozott volna a háborúba. Ha azonban Törökország ezzsl bizonyos feltételek teljesítését vállalja és összhangot keres nemzeti érdekei és szö­vetséges! kötelezettségei körött, ezért a felelősség -nem egyedül rá háramlik. Törökország a kölcsönös megsegítés el­ve alapján áll és szövetségesei részéről közvetlen támogatásra számit háború esetén. A háború bekövetkez*óig pedig megfelelő anyagú támogatásra. Törökország ma jog- gh'l teszi fel a kérdést, hogyan és milyen úton fiog eljutná hozzá ez a támogatás. Szadak képviselő végezetül azt írja, hogy a törökök és az angolok között alapja- l ban véve nincs eltérés, minthogy mind a két nemzet azonos cé­lokat követ. Csupán arról van szó, hogy jól számba kell venni mindkét fél érde­keit és felesleges áll doza tokkal nem sza­bad a jövőt veszélyeztetni. „Londont 10.000 ágyú védi...“ A Tasviri Eflkiur erélyesen szembeszáll a Times cikkének hangneme ellen s kije­lenti, hogy Londont 10.000 ágyú védi, ugyanakkor a másod- és harmadrangú országok közül egyik sem rendelkezik en­nek a tiaec’i: észével sem városai megvédé­séire. A lap azt ajánlja azoknak, akik könnyedén beszélnek Törökország hadba- 1 epés ér öl, hogy vegyék figyelembe ezeket a számi-ikat és azután ne beszéljenek véle­ménykülönbségről. Végiül a Tasviri Ef- kiar hangoztatja, hogy Törökország beavatkozása semmivel sem rövidítené meg a háború időtartamát. A ,.Vaikiit“ cimü lap fős7«:késztője saj­nál atosnak mondja, hogy a két őszinte szövetséges között nézeteitől és lámadhu- ti ti olyan kérdés miatt, mint Németország támadó erejének megíté­lése. Az események mind ricsetre azt mutat­ják, hogy Németország nem vesztette el támadó erejét. Ellenkező esetben uz. an­golok minden hbonnyal m g tudták vol­na védeni az égéi tengeri szigeteket. Az an/iói hídfőnél lejátszódó események j; azt mutatják, hogy a németek támadó ere­je nem merült ki. A német csapatok insszavnvulása a ke­leti harctereu nem bizonyítja azt, hogy a nemetek többé nem tudnak támadni, A Knm-fél.sziget magatartása inkább azt mutatja, hogy a németek újabb előretöré- sek lehetőségében, /reménykednek. Miről beszél ('Iturehill az alsóházban? Géniből jelenti az MTI: A Journal de Génévé londoni levelezője azt írja, hogy Churchill legközelebbi alsóházi nyilatkozatában a következő pontokkal foglalkozik: I. a gazdasági és pénzügyi egyezmény a francia felszabadítás» bizottsággal. Eteld ntetben szóbakeriil az a kérdés, hogy a bizottságot elismerjék a felszabadított Franciaország ideiglenes kormá­nyának; 2. a szövetségesek vlszonva a balkáni partizánokhoz; 3. a len­gyel orosz viszony, amelynek tekintetében még mindig megegyezést re­mélnek; 4. a Bádog! o-kormány kiterjesztése Szicíliában és Délolaszor- szágban. E tekintetben azonban nem hiszik, hogy a királykérdés végle­ges megoldása tekintetében ez a szabályozás prejudikálna; 5. Németor­szág szövetségeseivel, Bulgáriával, Romániával és Magyarországgal a helyzet még nem változott és nem is várnak változást, m1 g az orosz had­sereg nem közeledik habáraikhoz. Ezzel szemben Finnország esete érde­kes fordulatot vett. Azt hiszik, hogy engedékeny, békehangulat követke­zett be s ezt Mnnnerheim s támogatja. Hir szerint Churchill megismétLi Hull követeléseit, hogy Finnországnak haladéktalanul Oroszországhoz kell fordulnia a béke ügyében. Churchill szerint az anziói helyzet nem kedvezőtlen Lisszabonból jelenti az MTI: Lon­doni jelentés szerint Churchill mi­niszterelnök szombaton nvilatkozott az a uz i ói helyzetről é< kijelentett'*, h gy az anz.ioi hiti főnéi a katonai helyzet nem olyan kedvezőtlen, vagy éppen nyugtalanító, mint ahogyan bizonyos nem katonai körükben mondják. Mit tartalmaz Sztálin levele? Stockholmból jelenti az MTI: Az United Press londoni jelentése sze­rint Sztálin Churchill levelére adott válaszában állítólag feladta azt a követelését, hogy a lengyel kormány mondjon le. Vezető londoni körök­ben egyetértenek abban, hogy az orosz—lengyel határkérdést a lehető leggyorsabban el kell intézni. Bizonyos körök amellett szólnak, hogy az angolszász közbelépés gyors eredményre vezet. Jól tájékozott körök sze­rint Szlalin hajlandó lenne a lengyel kormány lemondásáról szóló köve­telését olykép módosítani, hogy a lengyel kormány tagjai közül csak az mondjon le, aki a legerősebben szállt szembe a Curzon-vonalra vonatko­zó orosz javaslattal. Londonban valószínűnek tartják, hogy Sztálin haj­landó lesz a Curzon-vonalal Oroszország és Lengyelország végleges hatá­rának tekinteni. Moszkva korábban a Curzon-vonalat csak hozzávetőle- nes határnak jelölte meg, ami lehetőséget adott a határvonal jelentős elolódására nyugati irányban. Cáfolják lián**o és I i ipari kiürítéséről terjesztett álhireket Stockholmból jelenti az MTI: Az Aftonblnded helsinki tudós1 tójának jelentése szerint teljesen légbőlkapottak azok a hírek, mintha Hangot és Viipurit kiürítenék. I.alsásokut is rekvirálnak Romániában Bukarestből jelenti az MTI: A belügyminiszter felhatalmazást ka- p. ,t t, hogy a polgári lakosság számára lakásokat rekvirálhasson. Az el­helyezetten lakosság befogadása és elhelyezése kötelező. „A Meneküli lengyel kormány a délibábok világában élií * — írja a Pravda Stork hoilmMl jelenti az MII: A Ivrit, hírszolgálat moszkvai kiilörUu- dnsit'ö'jáiiak jelentése szerint a Prav­da, a hivatalos .kommunista, párt lap hatalmas címfeliratok alatt szombati számában bírálja, a. londoni lengyel kormányt,, mégpedig olyan szigorú hangnemben, aminőt eddig a, szovjet sajtó sohasem használt. A cikk kije­lenti, hogy a menekült lengyel kormány, amelyben passzív politikusok is vannak, elvesztette minden fogé­konyságát a valóság iránt, A menekült lengyel kormány a déli­bábok világában él Londonban. A cikk ezután több kivonatot ismertet lengyelországi titkos lapokból, ame- Ivok fellépést követelnek az oroszok ellen. A háromezer szavas támadó cikk Megnyílt az Unitárius Teológiai Akadémia népfőiskolái tan- ; folyama KOLOZSVÁR, f tn iő 1: v. árnap délelőtt nyílt meg ünnepélyes keretek fő­zött m Unitárius Teológiai Akadémia népfőiskolái tanfolyama •/. Unitárius Kollégium dísztermében. A megnyitón Beszúr. Pál teológia: tánái mondott im majd az unitárius főiskolások, dalárdá­ja egyházi dalokat énekelt Markos Albert tanár vezényletével, utána pedig dr. Ab- rudbányai János teológiai dékán mondot­ta el megnyitó beszédét. Vázolta a népfő­iskolái tanfolyam hallgatói előtt a tanfo­lyam munkarendjét s mindenekelőtt azt emelte ki. hogy a tudomány szeretőién kí­vül a család, a7 egyház és a nemzet *ránti szeretet kell hogy irányítson mindenkit úgy a tanulmányaiban, mint a munkájá­ban. A népfőiskola hallgatód lelkes meg­értéssel fogadták a dékán megnyitó be­szédét. Ezután a város üdvözletét a pol­gármester nevében dr. Segesváry városi tanácsnok tolmácsolta a népfőiskolái tan­folyam hallgatóinak, míg az egyház ré­széről dr. Celei József fő gondnok üdvö­zölte emelkedett szellemű beszédben a hallgatóságot, majd Józan Miklós püspök intézett meleg szavakkal záróbeszédet a Székelyföldről idescreglett tanulni vágyó ifjúsághoz. Az ünnepélyes megnyitó a Himnusz hangjaival ért véget s utána a népfőiskola hallgatói dr. Abrud bányai János dékán és a tanári kar vezetésével a Főtérre vonultak és megkoszorúzták Mátyás király szobra4. Innen a házson- gá.rdi temetőbe mentek, ahol ugyancsak koszorút helyeztek el Brassui Sámuel, Berde Mázsa, Kriza János, Bölöni Farkas Sándor és Ferencz József sírjára. Az uni­tárius egyházkerületekből negyven, nép­iskolát már elvégzett székely ifjú vesz részt a népfőiskolái tanfolymon, am év­nek során, amint már elő«7ő beszámolónk­ban említettük, a legalaposabb oktatás­ban részesülnek a rövidre szabott idő el­lené-e is a tanári kar részéről. A megnvir- tó után a népfőiskolái tanfolyamon ma. hétfőn már meg Is volt az előadás, meg délután az ifjúság Kelemen Lajos főigaz­gató vezetésével a város nevezetességeit tekinti meg. Cáfolják a Péter király és Tit0 találkozásáról szóló híreket Lisszabonból jelenti az MTI: A brit hírszolgálat kairói jelentésében közli a jugoszláv menekült kormány hivatalos cáfolatát, amely szerint nem felel meg a valóságnak, hog\ Péter király nemrégiben országúban járt és ott találkozott a jugoszláv partizánokkal. A hivatalos közle­mény alaptalan koholmánynak nyil­vánítja a hirt és megállapítja, hogy Pétéi' király nem hagyta el Kairót. A kormány szóvivője hozzáfűzte, hogy a király nem találkozott Ttto- val, vagv annak képviselőjével, >eni más személyiségekkel abból a célból, hogy közeledést teremtsen a partizá­nokkal. a lengyel kormány ellen Moszkvá­ban széltében-hosszábau nagy fi­gyelmei kellett­A szövetséges megfigyelők szerint a támadás ríj fejlemények előhírnöke, amelyek a szovjet, kormánynak a lengyel kérdésben tanúsított maga­tartásában be fognak következni. Kinevezlek as iráni Jó par a ne fin okol Amszterdamból jeleníti a DNB: A brit, hírszolgálat jeleidése szerint Sir Arthur Francis Smith altábornagy nevezték ki az iráni és iraki szövet­séges erők főparancsnokává. Aranypáva ma utolj ára 1 ~i HALÁLRA ÍTÉLTÉK GYILKOSSÁG­RA VALÓ FELBUJTÁSÉRT. A büntető­től’vény szék szombati folytatólagos tai- gyalusén Kerekes György mészárossegé­det. aki a múlt év februárjában kalapács­osai agyonütötte lakás-dóját. öz.v. Szőke Istvánnál s annak lakását felbujtójával. Tar asz István napszámossal kifosztotta, 15 évi fegyházra ítélte. Tarasz Istvánt a gyilkosságra való felhajtásért és rablás bűntettéért, halálbüntetéssel sújtotta-. Az elsőrendű vádlottat a bíróság az ind 'ko­las szerint azért nem ítélte halálra, mert a bűncselekmény elkövetés kor még nem töltötte be 20-ik életévet. Tarasz kegyel­met kért. Kerekes enyhítésért folvamo- dott. (MOT.) , ELLENZÉK í>o Feleiós szerkeszti: YATHURECZEY GYULA Feleikiadó: VITA SÁNDOH jT Minerva Irodalmi és Nyomdai Müintézet RL nyomása. Felelős vezet# MAJOR JO&SÜF*

Next

/
Thumbnails
Contents