Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-14 / 35. szám
" 1* í & 4 i lebrüár 14, ELLENZÉK filHMiiiin .. ifrnr Hatalmas hóviharok tombolnak a Dunántúlon NAGYKANIZSA, ícbruár 14. (MTI.) A szombati enyhe időjárást vasárnap hirtelen hóviho** váltotta fel. amely ecjesz Déldunántulon, főként a Balaton mellett egyes helyeken, különösen a bevágásokban, közel másfélméteres hótorlaszokat emelt. A hóvihar olyan heves volt, hogy az egész város valóságos hótengerré változott. Az utakat belepte a magas hó, úgyhogy a lovaskocsik nem tudnak közlekedni és a gépkocsik forgalma is szünetel. Hóekés mozdonyok indultak a pályák szabaddátételére. A Kaposvár—pécsi vonalon az egyik vonat elakadt. A siófoki motorosvo- nai Nagyrécsén akadt el a hóban. A nagykanizsai állomásfőnökség katonák kirendelését kérle. A nagykanizsai járásban a községek el vannak vágva a várostól. Minden közlekedés szünetel. A hóförgeteg délután is tartott az egész Dunántúlon, különösen a Balaton, mentén. ítéletidő Pápán PÁPA, február 14. (MTI.) Pápán olyan Ítéletidő tombolt, amelyre emberemlékezel óta nem volt példa. Vasárnap hajnalban öt órakor tört ki a hóvihar és egész délelőtt szakadatlanul dühöngött. A hóförgeteg sok közlekedési zavart okozott, különösen a vasúti forgalomban. Pápán, vasárnap délig az emberek ki sem mertek mozdulni az utcára, olyan szélvihar és hófúvás tombolt. A környékbeli falvak teljesem el vannak vágva a külvilágtól- Az országúton két méter magas hólcrlaszok emelkednek. Internálták Romáiiláb^íi űr. Groza Páter vett ifíiniszteit 5 A gyermek problémája I SZÜLE PÉTER I Nagy veszteség érte a magyar képzőművészeti életet: Szüle Péter festőművész, a képzőművészeti társulat köetiszte- letbe-n és közszeretetben álló tagja Budapesten 58 éves korában váratlanul elhunyt Szüle Péter a modern magyar kép- zomüvászet legmarkánsabb egyéniségeinek egyike volt. Nagyváradon született 1886-ban. Tanulmányait Budapesten végezte s a Képzőművészeti Akadémia oklevelének megszerzése után részint Budapesten, részint a szolnoki müvésztele- pen .dolgozott. Már 1926-ban, elnyerte a Szinnyei-Társaság nagydiját, egy évre rá pedig a tavaszi tárlat aranyérmét, amivel európai hírnévre tett szert. Már fiatalon figyelmet keltett egyéni stílusával, nagyszerű emberábrázoló és karakterizáló tehetségével. A tárlatokon bemutatott képei a rendkívüli tudás és körültekintés, a színek finom harmóniájia, a lágy, de mégis erőteljes kontúrozás, amellyel képeit megoldotta, eseménj^számba ment. Müvei külföldön is elismerést szereztek a magyar képzőművészetnek. Szerény egyénisége kedveltté tette a művészvilágban: törzstagja volt a képzőművészeti társulatnak és vezető tagja több képzőművészeti egyesületnek. Híressé vált kompozícióit, mint a „Tükör előtt“, a „Templomban“ és az „Olvasó nő“ a Szépművészeti Muzeum, valamint a Fővárosi Képtár őrzi. Halálával nemcsak kitűnő festő távozott el az élők sorából, hanem egy igen kiváló, nagyfelkészültségü és közkedvelt művész egyéniség. Uj rendszer a kisiparosok vasáru ellátásában KOLOZSVÁR, február 14. Az Ipari Anyag- hivatal vasi- és fémosztálya tájékoztatót adott ki a kisiparosok vasáruval történő ellátásáról. A vasjegyek szétosztásának uj rendje az ipartestületek feladatait a következőkben szabja meg: Az ipa-rtestületek látják e! a kisiparosságot aa összes vasjegyekkel. Ezeket eljuttatják a vaselosztó bizottságokhoz. A kerék-, sinvas és patkóvas utalványokat, továbbá szeg és vashuzal jegyeknek húsz százalékát községenként) megoszlásban a mezőgazdasági érdekképviseletekkel állapítják meg. Az' ipartestületek látják el továbbra is a. közbirtokosságok ezegőd- rriényes iparosait, valamint) az összes iparosokat, tekintet nélkül arra, hogy tagjai-e az iparbestü’.etnek vagy sem. A vase’osztó bizottságnak feladata a kerék- sinvas és patkóvas utalványoknak, valamint a rájuk eső sz'eg- és huzaljegyeik, a gazdák és fuvarosok között vai’ó szétosztása. A vaselosztó bizotteá/gnak adandó szeg- és huzaljegyek aránya megváltozik, az eddigi 30 Í6 25 százalék helyett községekben és városokban egyaránt húsz százia’léikban állapították r^g. A vasjegyek továbbra is hathetenként kerülnek szétküldésre, a jegyeken feltüntetik azt a napot, ameddig a jegyek beválthatók. Az abroncsvas ellátása érdekében a Tudacél jegyek tizszázalékát felülnyomással látják el, hogy azok zárolt abroncsvasra is beválthatók legyenek. A lakatosok, kovácsok részére benyújtott külön abroncsvas igénylésekre az anyaghivatal a jövőben fe’oldást nem ad. A vaslemez jegyek kibocsátálsával kapcsolatban a kereskedelmi és iparkamarák által régebben kiadott utalványok érvényüket vesztik. A vaslemez jegyek hatbetenikénti kerülnek szétküldésre é6 eajek fedezete biztosítva van. A szétosztásba kerülő kieréksinvas és patkóvas jegyek számát e7év első negyedére felemelték, a szegjegyek és huzal jegyek számáti gyártási okokból azonban csökkenteni kellett. Az Anyaghivatal véleménye szerint azonban előreláthatólag ezt a nehézséget mar ez év második negyedében ki fogják küszöbölni. AZ EMGE FELHÍVJA a gazdaközönség figyelmét arra, hogy petrezselyem, sárgarépa, cikória, hagymiai és céklamagban az elmúlt évben olyan tultermés volt, hogy a magot sem belföldön, sem külföldön nem lehetett elhelyezni. Az érdeke't gazdák közül tehát saját jólfelfogott érdekükben csak) azok foglalkozzanak az emlifett növények vetőmagtermesztésével, akiknek a földművelésügyi minisztérium által jóváhagyott termesztési szerződésük van. A szerződésen kivü'i termesztésből származó magvak elhelyezésénél 1944- ben ugyanis jóval nagyobb nehézségekre lehet számítani, mint aiz előző években s ennek kárát oedig egyedül az érdekelt termelő gazda viselné. Deutsches Wissenschaftliches Institut) Lektorat der Deutschen Akademie DALEST febr. Í6*án este 7-kor. Közreműködnek: Erich Jörgensen (bariton) és Werner Dommes (zongora- művész), mindketten a müncheni állami zenei főiskola tanárai. Jókai-u 2. 6zám. 1. emelel. NAGYVÁRAD, február 14. A „Nagyvárad“ című lap megbízható bukaresti értesülése szeműt, a román kormány internálta cir. Gróza Péter volt minisztert, az ismert erdélyi román polmkust. Dr. Grúza Péter dévai ügyvéd volt a román megszállás kezdetén. 1920-ban megalakult az első Avarescu-kormány és á román néppárt: az erdélyi közönséget Goga és Gróza akarták ennek az ismeretlen uj pártnak beszervezni Maniu Gyula nemzeti pártja ellen. Grózát tárcanélküli miniszterré nevezték ki. Tulajdonképpen őt tekinthetjük az első pro- pagandannniszternek, mert egyéb feladata nem volt, minthogy Erdélyben hangulatot próbáljon teremteni] az Avarescu-kormány mellett és Maniu ellen. Ez elég meddő feladatnak bizonyult. Gróza ezenkívül amolyan kisebbségi miniszteri szerepet is töltött be. Végigjárta az erdélyi városokat és a hatóságok bevonásával értekezletet tartott. Fogadta Nagyváradon is a magyar kisebbség képviselőit, meghallgatta összes sérelmeiket, sok ígéretet tett, lehet, hogy őszintén úgy is gondolta, ahogy Ígérte, de azokból semmit megvalósítani nem tudott. — 1922-ben együtt bukott az Avarescu—Goga- kormánnyal és többé parlamenti szerepet nem is játszott. Elvált Gogától is és baloldalra tolódott. így alapította meg — egyébként KOLOZSVÁR, február 14. A kolozsvári Társadalmi Együ'.tmüködés elnökségének meghívására1 tegnap délelőtt a> Mátyás király- diákház zenetermében Boda István dr. a kultuszminisztérium nemzetiségi ügyosztályának vezetője tartott) előadást ,,A nemzetiségek és az eszményi államvezetés" cimen. Bevezetőjében az előadó utal arra, hogy Magyarország legfontosabb problémái közül egy sincs, amelynek tekintetében a magyarság és. a nemzetiségek közvéleménye egyenetlenebb volna. Ezért múlhatatlanul szükség van mind a két iráhyban bizonyos tájékozódásra és tájékoztatásra. A magasabb szempontok azt diktálják, hogy lehetőleg önuralommal és önfegyelem • mel, magas szinten törekedjünk arra a szintézisre, amelynek révén tisztába jöhetünk a nemzetiségi problémával. Boda István a továbbiadban három kérdésre adott választ: hogyan áll' elő egy nemzetiség, mi is lényegé* tekintve a nemzetiség, és hogyan szűnhet meg a nemzetiségi kérdés az állam számára probléma lenni. Kifejtette az előadó, hogy a nemzetiség a ■közös vérnél és leszármazásnál fogva előálló oly közösség, amely önállóan nem vesz részi az államalkotásban. Végső fokon tehát biológiai, természeti tényező, akár rendelkezik megfelelő öntudattal, akáir nem. A magyar á’- lamvezetés arra törekszik, hogy a magyarság, mint önálló államalkotó közösség a nemzetiségek közti ellentéteket letompitsa és ezáltal egy ‘termékeny szintézist teremtsen. Az ál- lama’kotó népnek és a nemzetiségek együttműködésének feltételei1 mindkét oldalon a leik) képesség és haj’andóság. Ha most Magyar- ország esetét ebből a szempontból vizsgáljuk, aizt találjuk, hogy a képesség mindkét oldalon megvan,, a hajlam azonban már nem eny- nyire egyöntetű. Mindazonáltal a magyar államvezetés arrai törekszik, hogy egy re'ativ nyugalmi állapotot teremtsen. Ehhez természetesen szükséges az, hagy atz illető nemzetiség kellő tárgyilagossággal és önura'ommal legyen képes saját helyzetének felmérésété annál is inkább, nehogy e'számitva magát, kalandba bocsátkozzék. Ennek a rendes körü'- mények között meg’évő harmonikus együttműködésnek és együttélésnek ellenkezőjét, a rossz iskola, rossz közvélemény túlzott érzékenység, alkalmasint kivikről jött izgatás idézheti e ő. Ebben az esetben ugyanaz a gyógy-* dús közgazdasági tevékenység közepette — körülbelül 15 évvel ezelőtt az úgynevezett Ekés Frontot Hunyadmegyében. azzal az indokolással, hogy a román parasztságot elvonja a kommunista agitációtól. de viszont demokratikus táborba szervezze. Az Ekés Front azonban nem tudott tért hódítani. A bécsi döntés előtt való években Gróza Péter láthatólag visszavonult a politikai élettől, de köztudomású volt, hogy Maniunoz keres közeledést. Maniu azonban akkor éles ellenségeskedésben állott Károly királlyal és Grúzának, mint baloldali embernek, súlyos rizikót jelentett volna, ha magára vonja a hatalom haragját. A bécsi döntés óta hire járt, hogy Bukarestben sűrűn érintkezik Maniu Gyulával, aki állandóan memorandumokkal bombázza An- tonescu államvezetőt és hívein keresztül lialk propagandát folytat az angolok mellett. Ezt a kormány nemcsak azért nézi el, mert Maniu Gyula nagy tekintélye miatt nem tehet ellene semmit, de meg is felel bizonyos politikai követelményeknek, amely két vasat akar a tűzben tartani. Gróza Péter Maniu mellett a társaságaiéban a suttogó németellenes propaganda egyik jelentékeny tényezője, a román kormány felfogása szerint zavarja a közvélemény egységét és ezért egyik bukaresti táborba internálta. mód ajánlatos, mint az egyén esetében. Utalt ezután az előadó arra, hogy a nemzetiségek iránti bánásmódjában Magyarország mindenkor az eszményi követelményeket tartotta szem előitlt, gyakran éppen ez olkozott félreértéseket, olyan értelemben, hogy a türelmet és a nagylelkűséget gyengeségnek magyarázták. Az előadás egyik legérdekesebb részlete az volt, mikor az előadó arra utalt, hogy a közös' események és a közös érdekek tudják, mint például a Rákóczi-, vagy a Thököly-fé'e felkel és, vagy akár a mult század eleji re- I formmozgalom idején, egy táborba tömöríteni az államalkotó népet és a nemzetiségeket. Ha ma Magyarországon megindulna egy nagy re- íormmozg.a’om, mondotta Boda István, biztosak lehetünk abban, hogy ismét számosán csat1 atkoznának a nemzetiségek köréből e magyar törekvésekhez. A lováiabiakban kifejtette, I hogy a magyar önismeret az utóbbi években | 6okat fejlődött, megvannak tehát a személyi I és tárgyi biztosítékai annak, hogy a magyar- | ság ma még jobban megoldhatja a nemzeti- ségi kérdést, mint bármely más állam a vilá- gon. Az előadást Illés Gyula dr., tankerületi főigazgató nyitotta meg és zárta be és az előadáson a helyi románság köréből is többen vettek részt. Hatalmas erejű tűzvész pusziit DélcliiBében LISSZABON, február 14. (MTI.) A brit hírszolgálat jelenti Santiago di Chiléből: A délchilei erdőségekben tűz tört ki, amely nemzeti katasztrófa méreteit ölti. Tenuce kikötőtől a tengerpartig többi között négyzetmértföldnyi területre terjedt át és ezt a hatalmas területet egyetlen égő kemencévé változtatta. Nvolc major teljesen a tűz martaléka lett és a becslések szerint több mint 200 ember pusztult el a lángokban, valamint nagymennyiségű mezőgazdasági készlet. Az óriási tűzvész pernvéjét egészen Santiago külterületéig fújja a szél, több mint 370 mért- földnyi távolságra. Szombaton hajnalban a lángok már a gabonaföldek felé kezdtek átcsapná. a Reíonnálus IVőszoiieL ség vitaestjén KOLOZSVÁR, február 14. Három lélekemelőén szép előadást haHo-Huink szombaton a Református Nőszövetség harmadik és egyben befejező vitaestjén a leány- gimnáziumban. A megvitatásra kerülő probléma ez volt: a gyermek a család, az iskola és a külvilág pergőtűzében. Mielőtt röviden méltatnánk az elhangzott előadásokat, rá kell vil ágiiban un k ennek a vitaestnek egy olyan sajátosságára, amely bizonyára mindenkit megragadott, aki csak jelen volt és végig hallgatta az előadásokat. Ez pedig az, hogy a kétórás előadás során mindvégig az volt az érzésűnk, mintha valami családi összejövetelen volnánk és nem pedagógiai értekezleten, mintha valami közös nagy asztal körül ülnénk, amelynél nemcsak a felnőttek vannak jelen, de itt vannak a gyermekek is, a kis iskolás növendékek, akiknek sorsáról, jövendőjéről beszélgetnek most közvetlen hangon, keresetlen, szavakkal, de szivük és lelkűk minden izzó szeretetével a felnőttek: a szülök és a tanárok. Igen, ezt éheztük, hagy láthatatlanul itt vannak a gyermekek is, hiszen minden szó és gondolat, amely elhangzott, őroluk és őértük szólt. A tétel ez volt: milyen hatással van a gyermekre a család, az iskola és a külvilág. A három előadó gróf Telekiné, Kovács Zsuzsanna, Dóczyivé Berde Árnál tanár nők és dr. Imre Lajos teológiai tanár, a Legemelkedettebb szellemben szóltak a szülőkhöz. Voltaképpen nem is előadást tartottak, hanem egyszerűen megbeszélték a teendőket. Felvetették a kérdést és nyomban válaszoltak is rá. Gróf Telekiné, Kovács Zsuzsanna a gyermekek és a család, Dóczyné Berde Árnál a gyermek és az iskola, m: g dr. Imre Lajos a gyermek és a külvilág kapcsolatáról vázolta mindazt, amit minden szülőnek és tanárnak a gyermeknevelésnél szem előtt kell tartania. Azt sem hagyták figyelmen kívül, hogy a különleges mai helyzetre is rávilágítsanak, vagyis arra, hogy a gyermek ma háborús világiban él. Mert sajnos, a háború hatása alól a gyermeket sem tudja elvonni sem a család, sem az iskola. A fejlődő korban levő, szemlélődő gyermek is tudomást szerez arról, hogy* háborús légkör veszi körül és éppen itt, ez a pent az,, ahol családnak és iskolának össze kell fognia, hogy a háborús külvilág romboló hatását a, gyermek gyengéd lelküle- tében jótékonyan simítsa el s a gyermek érdeklődési körét amennyire csak lehet, a lelkiség felé irányítsa s alkalmat nyújtson 'kissé az elmélyülésre. A családnak és iskolának kell őrködnie afölött, hogy a gyermek önismerete ne legyen hamis és téves. Ezen a téren az irányító szerep egyformán hárul az iskolára, a csatáidra és”az egyházra. Meg kell értetni a fogékony gyermeklélekkel mindenekelőtt azt, hogy a külvilágon kívül, amely körülveszi és amely a bűn világa, van egy rejtett világ is mindenki lelkében. Az Isten világa ez és annak megtartó erejében és kegyelmében higyjenek. A)z emberségesen szép, gondolatokban dús mindhárom előadást a termet zsúfolásig megtöltő közönség, a szülők, feszült figyelemmel hallgatták végig, majd néhány hozzászólás után Vásárhelyi János püspök szólt közvetlen szavakkal a szülőkhöz.. Nehány mondattal mintegy ösz- szefoglalta a három vitaest egész lényegét: Csak szeretettel lehet nevelni, mert a gyermeki élek olyan gyengéd és törékeny valami, hogyha durva bántálom éri, akár az iskola, akár a család részéről, ez örökre mély és fájó sebet ejt rajta. Emberségesen szép, tisztult gondolatot fejezett ki a püspök zárószava.iban, amikor arra kérte az apákat is. hogy ha a mai háborús idők munkájának ideges, túlfeszített tempójában el is fáradnak, mégis szakítsanak maguknak annyi időt, hogy odahaza, az otthonukban naponta üljenek le egy kicsit gyermekük mellé és beszélgessenek vele. Mert a gyermek elvárja ezt. A hárem estére tervezett előadássorozat a szombati értekezlettel véget ért. A‘ Református Nőszövetség vitaestéivel valóban szép és rendkívül értékes munkát végzett. ____________________(—) KARL KURT KLEIN ELŐADÁSA NAGYVÁRADON HANS GRIMMRŐL. Nagyváradról jelentik: A Nagyváradon rendezett magyar- német kulturhci keretében vasárnap este KK. Klein professzor, a kolozsvári egvetem tanai a tartott nagy érdeklődéssel kisírt előadás1- Hans Gnmmről, a világhírű német politikai íróról, a laj és élettér problémájának első nagyszerű kutatójáról. A mindvégig éidekes előadást szépszámú előkelő közönség haígatta végig. Megjelent d Soós István polgármester is A kulturhéft keretében keddeo este Erick Jorgensen baritonista es Dörnberg zongoraművész, a müncheni zeneművészeti főiskola ‘a- nára adnak hangversenyt és innen Ko;o,s- várra ulaznak Ltt szerdán mutatkoznak be a közönség előtt. A nemzetiségek és az eszményi államvezetés Boda István dr. előadása a Mátyás Király Diákházban
