Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-14 / 35. szám
' !* 1 9 4 4 február 14, ELLENZÉK ü Az első munkabér-osztályba sorolják Kolozsvárt Erdély iparosításának valamennyi kérdését megtárgyalta Bornemisza Géza háromnapos kolozsvári látogatása során Az iparügyi miniszter rendit ívül nagyarányú segítséget ígért Erdélynek. KOLOZSVÁR, február 14. Bornemisza Géza m. kir. titkos tanácsos, iparügyi miniszter, szombaton délelőtt kolozsvári tartózkodása során meglátogatta az asztalosiparosok Fadrusz János-utca 2. szám alatti közös műhelyét, ahol Kiss Kálmán, az iparlestiilet asztalos szakosztályának elnöke vezette körül. Az asztalosmiihely az ipartestület tulajdona, akárcsak a gépi berendezés. A műhelyben azokat. a nagyoló munkálatokat végzik el, amelyeket a kisiparos műhelyek a hiányos gépi ■felszerelés miatt .elvégezni képtelenek. F.z az első ilyenirányú kezdeményezés Magyarországon. A miniszter a legnagyobb megelégedését nyilvánította az asztalos szakosztály elnökének és sokatmondóan jegyezte r.ivg; ,,Ez a kísérlet mutatja a kisipar jövőjétR Stuhala Ferenc szobrásznak, aki a Kárpátok őre“ kicsinyített mását készítette, köszönetét fejezte ki a miniszter. A közös műhelyből a Dani Ge^gely-féh fonógép-tizembe, az. Eörvös-utcába hajtatott a miniszter, Itt Dani Gergely, a fonógép meg- szerkesztője üdvözölte, ősi kalotaszegi viseletbe öltözött menyecskék bemutatták a fonógép működését. Papi Gergely közben elmagyarázza, hogy a régi módszer szerint az asz- r/onvok napi 8 órai munkával legfeljebb íj deka gyapjút tudtak megfonni, mig a fonój gép segítségével elérik a két kilót. Tóbiás Kornél dr. miniszteri tanácsos kijelentette, hogy a legközelebb tartandó szövőt art folyamokra már kiviszik a Dani-féle járógépet, amelynek gyártását különben Szabó Gyula, a kolozsvári származású lakatosmester vállalta, akinek sajátkészitményü páncélszekrényei és tűzálló kazettái omzágos feltűnést keltettek. Dani Gergejyéknél a háziasszony kitűnő kürtőskaiáccsal kínálta meg a vendégeket. A kürtőskaláesnak olyan osztatlan sikere volt, hogy a miniszteriális urak közül többen elkérték a receptet. Körútja során a miniszter ezután a Magyar Acélárugyár Rt., telepére látogatott el, ahol Szolnoki Gyula igazgató és Bardócz. főmérnök kalauzolta. Igen jó benyomást keltett a miniszter előtt a munkások és főleg a ranoncok katonás magatartása, ami a leventekiképzés- nek tulajdonítható, Itt a miniszter több élő- munkással és munkással beszélgetett el szívélyesen, köztük Czibula János öntödei üzemvezetővel, Fehér Ödön, Gáli Elek munkásokkal, Arányi Lajos tanonccal és behatóan érdeklődött szociális helyzetük iránt. Megtekintette a miniszter az iparvállalat szociális berendezéseit, a fürdőt, a mosdót, az éttermet, amelynek konyháján éppen finomillatu gulyásleves főtt, amelyet meg is kóstolt. Számottevő összeg a laiioncoithonok számára A továbbiak során a felekezeti tanoncott- lionokat látogatta meg a miniszter. A katolikus tanoJicatithónban Boga Alajos pápai kamarás’, felsőházi tag. az unitárius kollégiumban Józan Miklós püspök, a református tanoncotthonban pedig László Dezső országgyűlési képviselő fogadta a minisztert és előterjesztették a ta- noncotdtonok kívánságait és helyzetét. A miniszter hangoztatta, hogy bár nem tartozik hatáskörébe a tanoncotthonok rendezése, mégis az iparos utánpótlás jövőjét illetőleg, nagy horderejűnek tartja a kérdés rendezését és napirend ártartását, éppen ezért közbenjárt a különböző tárcáknál és igen számottevő ösrészeget csikart ki a jelenleg működő tanoncotthonok további fenntartására és uj tanoncotthonok felépítésére. Az unitárius kollégiumban Kibédi Sándor délerdélyi menekült tanonccal beszélgetett el hosszasan a miniszter. Kibédi Sándor i$ éves korában egyedül szökött át Délerdélyből, mert az ottani román hatóságok magyarvolta miatt műszerész inasnak sem akarták beszegődtetni. A miniszter pártfogását ígérte meg Kibédi Sándornak. Forgalom, energia, decentralizálás Minr vasárnapi számában jelentette az Ellenzék, Bornemisza Géza iparügyi miniszter előző este az Erdélyi Gyáriparosok Országos Szövetségének ülésén válaszolt az addig elhangzott kívánságokra és kérésekre. Beszédében, többek között, a következőket mondotta: — Engem az a gondolat hozott ide, hogy Eidély iparos társadalma problémáinak megoldását keressem és megtaláljam. A súlyos állapot a háború következménye. Ez okozza az anyaggazdálkodás nehézségeit és a bürokrácia sokszor ócsárolt nehézkességét. Erdély iparának az anyaország iparába való bekapcsolásának első feltétele a közlekedés helyreállít a volt, amelyet a kormány igen nagyvonalúan oldott meg. Bár ezen a téren még sok a tennivaló. A második nagy kérdés az cnergiakérdés volt. Minthogy Erdély szénben szegény, elsősorban a földgáz jöhet tekintetbe. Az újabb földgáz utáni kutatások azzal a reménnyel biztatnak, hogy a földgáz KÖzép- erdéJy energiaellátásának biztos és gazdaságos alapja lesz. A gázvezetékbe be kell kapcsolni Marosvásárhely vidékétől Nagybányáig és Kolozsvárig terjedő területet, ami által hatalmas lendületet adunk az erdélyi iparnak. Itt kell szótanom az ipari decentralizációról1, amelyen nem egy-egy uj hivatal felállítását értem, hanem azt. hogy a vidéken uj ipartelepeket építsünk. Ha azt akarjuk, hogy minden dolgozó magyar tisztességesen megélhessen és nagyobb darab kenyérhez jus1 son, iparunkat kell továbbfejlesztenünk, mert a mezőgazdaságból élők száma sokkal nagyobb, mint amennyit a mezőgazdaság el tud tartani. Főleg középüzemekre van szükségünk. Foglalkozom a kérdéssel és remélem, még ebben az évben a törvényhozás elé terjesztem az ipari decentralizációról szóló törvényjavaslatot, amelynek lényege az, hogy az állam különleges támogatásban részesíti bizonyos vidékeken létesítendő ipari vállalatokat. Ilyen vidéknek gondolom Erdélynek a föld- gázvezeték által érintett és a Székelyföldnek a villamosvezeték által behálózott részét. Az anyagkiutalas nehézségein minden eszközzel segíteni igyekszem. A katonai szükségletek kielégítése mellett minden igyekezetem odairányul, hogy a mezőgazdaságnak és az iparnak a termelés fenntartásához szükséges anyagokat minden körülmények között biztosítsam. A hadiüzemi munkások ellátásában nagy javulás tapasztalható. Iparosbarátaimat arra kérem, legyenek figyelemmel a súlyos helyzetre. Legyünk tisztában azzal, hogy a sorsunk dől el ezekben a nehéz napokban. A magyar jövőt illető szociális és társadalmi berendezéseket illető fcljogásbeh különbségeket magyar módon oldjuk meg, úgy, hagy ne legyen különbség munkaadó, munkás, tisztviselő és alkalmazott között, csak magyarok vagyunk és magyarok lehetünk, ha át akarjuk vészelni a vihart. Ha az egyetértést fenntartjuk, nem féltem a magyar ipart, de az ország jövőjét sem. Az erdélyi Iparosság érdemel és igényei Az ipartestületben Demeter Ferenc elnök és Bereczky Ernő dr., az iparkamara miniszteri biztosa tájékoztatta a kisiparos szakmák legégetőbb kérdéseiről a minisztert, aki válaszában a legnagyobb elismerés hangján emlékeKönyvelést, adóbevallást, adómérleget Dr* PIntér-nél, Fürdő-ii. 25. Telefon 25—20. szorulóknak kell juttatni. A.Z, akinek van, mondjon le az ellátatlanok javára. A vasipari es bőripari ellátásban javulás várható. Az iparos nyugdíjintézet, amelyet rövidesen tető alá hoznak, becsületes munkában megöregedett iparosok számráa biztosita majd a nyu- dett iparosok számára biztosítja majd a nyugodt öregséget. A miniszter nyilatkozata Szombaton délben a kolozsvári sajtó képviselőit fogadta a minisztert cs nyilatkozott az Ellenzék munkatársának. Arra a kérdésre, hogy kétnapos kolozsvári látogatása alkalmával mit tapasztalt és mi a véleménye a kézműipar és gyáripar jövőjéről, kijelentette a miniszter, hogy alkalma volt a legfontosabb üzemek és a kézmüiparos- ság szervezeteivel közvetlen kapcsolatot felvenni. Mindkettő a lehető legjobb benyomást gyakorolta rá. Minden nehézség ellenére,, komoly munka folyik az üzemekben. További nagy fejlődés várható, különösen , ha a gázvezeték behozatala sikerül. Továbbra is igyekezni fog az asztalosipari üzemhez hasonló üzemek létrehozását elősegíteni. — Mikorra várható a földgáz Kolozsvárra való bevezetése? — kérdezték az újságírók. —^ A jövő év folyamán valószínűleg. > A gázvezeték jelenleg Szászrégenhez ért, remél- jük, ebben az évben elérünk vele Nagybá■* nyáig és a jövő évben behozhatjuk Kolozsvárig. A szükséges csőmennyiséget külföldi behozatallal teremtjük elő. —< Milyen elgondolásai vannak a kormánynak Erdély iparosítása terén? — A Székelyföld iparosítása után elsősorban középipari vállalatok létesítéséről lehet szó. A kormány különleges kedvezményekkel fogja erősítem az ipart. A nagyipari vállalatok helye főképpen Középerdély, ,mert itt meg van az energiaellátás alapja, a szén vagy a gaz. Ennek a problémának a megoldásával Erdély az iparosítás szempontjából hallatlan perspektívának néz elébe. Főképpen ami a vegyészeti és kohászati ipart illeti. Iparengedély, zsidókérdés, parlamenti képviselet A miniszter az iparkamarában fogadta a Nemzeti Munkaközpont, a Hivatásszervezet küldötségét, Györffy Lajos dr. és Szőcs Béla szamosujvári polgármestert és ipartestületi elnök, valamint más kérelmezőket, majd az Erdélyi Párt kolozsvári helyiségébe, hajtatott, ahol a párt parlamenti csoportjának tagjai és Erdélyi kisiparosságának, munkásságának és gyáriparosságának vezetői vártak^ Teleki Béla gróf, országos elnökkel az élen. Itt Demeter Ferenc ipartestületi elnök mondott beszédet. Hangoztatva, hogy Kolozsvár kézműiparom sága, a cehek, régen súlyos időkben fegyverrel a kezében állottak őrt a várfalakon, a bástyákon és volt idő, amikor egész Erdély magyarságának sorsa az erdélyi magyarság kézmii- iparosságának vállait a nehezedett. Erdélyben a megszállás idején a magyar iparosság, a magyar kereskedő és a magyar ipari munkás áldozott a legtöbbet a magyar érdekekért, éppen ezért fájdalmas, hogy a hazatérés után éppen ők érezték legkevésbé a magyar haza melengető simogatását. Az idő nem alkalmas politikai céljaik nagyobb mozgalom keretében való megvívására, ezért az Erdélyi Párt keretében remélik azok megvalósítását. A zsidóság a megszállás éveiben, a megszálló hatalom bőséges támogatásával túlsúlyba jutott Erdélyben és a háttérből ma is kezében tartja a közgazdasági élet irányítását. Kérte az ipar- revizio sürgős végrehajtását, a zsidóság káros működésének megszüntetését, a strómanrendszer megszüntetését és a Délerdélyből menekült iparosok iparengedélyei kiadásának megköny- nyitéset, ha kell, a zsidóság terhére is. Azonkívül kérte, hogy biztosítsanak Kolozsvár kézmüiparosságának számára parlamenti képviseletet. Demeter Ferenc, Pálffy Dezső Tordáról menekült mézeskalacsosmester óriási, csaknem egy meteres, remekbe készült tordai pogácsáját nyújtotta át, mint a Délerdélyből menekült iparosok ajándékát a miniszternek. Az erdélyi munkásság feltétel nélkül áll a kormány mögött Pálffy Tibor, a Hivatásszervezetbe tömörült munkások titkára azt kérte, hogy a magyar tüunkások és magántisztviselők adómentes létminimumát heti 20 pengőről jo pengőre emeljék fel, azonkívül a városi üzemek munkásai számára dolgozóruhát és bakancsot kért. Kérte a gyermeknevelési pótlék felemelését és a kolozsvári cipókrémgyár részére terpentin kiutalását, mert az a veszélv fenyeget, hogy a gyár a munkásokat elbocsátani kénytelen. Biztosította a minisztert, hogy a hazafias munkásszervezetekbe tömörült munkásság feltétel nélkül áll a kormány mögött. Stekernyés Márton, a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak, Bodács Gyula pedig az Erdélyi Párt nagyváradi tagozatának kétezer munkása nevében adta elő kérelmeit, amelyekre a miniszter a következőkben válaszolt; ■ - ^ ^ — Bár erdélyi utam nem politikai jellegű, mégis szükségesnek tartottam, hogy felkeressem testvér pártunkat, az Erdélyi Partot, majd rátért a nyersanyagellátásra és kijelentette, hogy legjobb gondot a ruha- és cipőellátás okoz a kormánynak. Bár a bürokrácia, az egyén életébe való beavatkozás sokszor igen kellemetlen, végeredményben a céltudatos gazdaságpolitika tette lehetővé, hogy a nagy világégés közepette is biztosítani tudtuk a termelés fenntartását es ennek folytán ellátási helyzetünk jobb. mint bármelyik szomszédunké. Kijelentette, hogy megvizsgálja azt a kérést, hogy munkabér szempontjából Kolozsvári az első kategóriába osszák es igyekszik meg is oldani. Hangsúlyozta, hogy nem több munkabér kell a munkásnak, hanem jobb ellátás. A miniszter az E. <*. T. illésén 7ctt meg a kolozsvári ipartestület munkásságáról és rámutatott a visszatért országrész k é z m ü vési p árossá g na k fontos szerepére. — Hangsúlyozta, hogy ez a réteg a megszállás idején a rendíthetetlen magyar helytállás erős oszlopa volt. Az anyagellátással kapcsolatos panaszokra ki je lente te, nem lehet pontosan ellenőrizni a gyáripari áru útját a kisiparosig vagy a fogyasztóig. Ezért az áruhalmozás miatt a normális anyagellát ás biztosítása a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Ezért fegyelemre van szükség, amely biztosítja az egyenlő juttatást, de meg kell érteni azt, hogy ha nincs valamiből, akkor nincs, ha pedig van, akkor abból elsősorban a legjobban ráSzombat délután az Erdclyrészi Gazdasági Tanács ülésén vett részt • Bornemisza Géza iparügyi miniszter, ahol Bélái Kálmán gróf üdvözölte. A Tanács fontos energiagazdásági és ipari kérdéseket tárgyalt. A borgóprunidi papírgyár újból megkezdi működését és immár biztosítottnak látszik egyik erdélyi üveggyár üzembehelyezése is, ami lényegesen előbbre viszi a borvizértékesités nehéz kérdésének megoldását. Részletesen foglalkozott az erdélyi len- és kendertermelés, a fatermelés és faértékesités, valamint a földgázvezeték és a székelyföldi villamos centrálé munkálatainak kérdésével is. Fontos pontja volt a tanácskozásoknak a székel yjoldi kongresszus előkészítése, amelynek során ipari, bányászati, kereskedelmi, hitelügyi. közlekedési o fürdőügyi kérdéseket tárgyaltak. Szombaton este a Mérnök- és Fpi té,szegyes Lilét et látogatta meg a miniszter Rimanóczy Kálmán dr. LG\OSz elnök kíséretében. „Az egészséges iparfejlesztés csak az egyéni kezdeményezésből indulhat ki“ Vasárnap reggel misét hallgatott a miniszter 'és kísérete, majd az Iparkamarában részt vett a Kolozsvárkerületi Kereskedelmi és Iparkamara véleményező bizottságának dísz- ülésén, amelyen Bereczki dr., miniszteri biztos üdvözlő szavai után Rimanóczy Kálmán dr. EGyOSz elnök három pontban ismertette az erdélyi gyáripar kérdéseit, a) Az ipán köz- igazgatás decentralizációja, b) Át erdélyi gyáripar hitelellátásának megjavítása, c) Gyártási anyagok, segédanyagok kiutalásának meggyorsítása. Kerte. hogy a helvi hatosa-
