Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-11 / 33. szám

ELI.ENZÍK 1 •» I i lobru/ir 11 HJRIK Sajtőkamara hadihidóftitói pálya zíita nal: eredménye Az Országos Magy.vi Sajtókamara rgaz- gau>-vil.vvitminva meg a mull esztendőben .1 IkVsi háláit halt vitéz Nagybányai Horthy htv.m kormány óhelyottcs emlékezetere iu- ditudósitó pályáz«'ltot hirdetett. Az első díj jutalmazására isoo, a másod.kra tooo, a har­madikra 500 pengőt tiizött ki a Sajtókamara. A pálvázaú határidő január \i-én járt le. A határidőig becikc/ett tiz. pályázat fölött must döntött a kiküldött bizottság s az első dijat egyenlő helyezéssel megosztotta Tcrcua. Gyártás, lapunk Csíkszeredái munkatársa és P.iiios Pál haditudósító újságírók között, a második dijat szintén megosztva, egyenlő he­lyezéssel .Sum/ Béla es vitéz Szabó István had tudó. tó újságíró kapta s a harmadik dijat Kutitúr Latos haditudósító szakírónak Merte oda a bizottság. Dicséretben részesült I még Mónos Ferenc kamaari tag, tartalékos | repülőt őh ad nagy p á 1 \ ázata. SZOMBATON MONDJA EL TÁJÉ- ! KOZTATÓJÁT A HONVÉDELMI MI- ! NISZTER A FELBÖHÁZ VÉDERŐ-BI­ZOTTSÁGA ELŐTT. A felsőház véderő- bizottsága február 12-én, szombaton dél­előtt 11 órakor az 1. s7ámu bizottsági te­remben ülést tart, amelynek tárgya a , honvédelmi miniszter tájékoztatója. (MTI) MÓRA FERENC HALÁLÁNAK TIZE­DIK ÉVFORDULÓJA. Szegedről jelentik- Tiz évvel ezelőtt hunyt el Móra Ferenc, a ki- | váló iró és költő. Az évfordulón a Dugonics Társaság küldöttsége jelent meg a sírnál és azon koszorút helyezett el. Letette a kegyelet koszorúját a Városi Muzeum - - amelynek hosszú időn át az igazgatója volt — és az egyetemi ifjúság is. (MTI.) Kertészüveg melegágyakhoz előnyösen be­szerezhető Solin üvegiparnál Kolozsvár, Bolyai-utca 7. sz. A KENYÉR ÁRÁNAK EMELÉSÉT KÉ­RIK A NAGYVÁRADI PÉKEK. Nagyvá­radról jelentik: A Barcs Szövetségbe tömö­rült nagyváradi pékek szakosztályi ülést tar­tósak, am-lyen a kenyér árának kérdés.vei foglalkoztak. Általános helyeslés mellett han­goztatták, hogy a mostani kenyérárak nem felelnek meg az általános árviszonyoknak és különösen azt emelték ki. hogy mig nemrégi­ben egy kiló hús ára 4 kiló kenyér árával vök egyenlő. ma Ez kilo kenyér árával egyenlő. Más árakhoz viszonyítva a helyzet még rosszabb, llymódon a pékek haszna mi­nimálisra csökkent. Fokozza a helyzet súlyos­ságát a faediátás rendkívüli nehézsége, mert a vidéki városokban nem gondoskod'k a város a pékek faellátásáról olyan mértékben mint például a fővárosban, ahol a beérkezett fa­készlet ci-z százalékát a péküzemek részére foglalják le. A .kenyér árának emelésére irá­nyuló mozgalom más vidéki városokra is ki­terjed és a vidéki városok pékjei egymásután csatlakoznak a mozgalomhoz. ADAGOLJÁK A SZENET AMERIKÁBAN- Londonból jelentik: Az. idei tél szénellátási nehézségei és főleg a bányamunkások sztrájk­jai annyira lecsökkentett.'k az Egyesü’t Ára­mok) szénkészletét, hogy a tavaszi hónapoktól kezdve adagolni kell a szenet az Egyesült A - lamokban, mert kü'önben a következő télen elkerülhetetlen lesz a teljes szénhiány — je­lenti a Daily Express Newyoikból. (MTI) SZERENCSÉS SZÁMOK. Az osztály­sorsjáték tegnapi húzásán 5000 pengőt nyárt a 32240-es, 4000 pengőt a 8597, a 32476-os, 3000 pengőt a 88563^as, 2000 pengőt a 3000, az 50960, az 55410. a 69882, a 82730 és a 97627-es számú sorsjegy. Fe­lelősség nélkül. AZ „ADÓÜGYI KISKÁTÉ" 1944 évre Dr. Szepessy Mihály és dr. Zádor J. Károly szer­kesztésében most jelent meg és tartalmazza a •mai napig megjeltnt összes adókra és köztar­tozásokra vonatkozó jogszabályokat az; adózó polgárság li ijékoztatáisára. A könyv kapható könyvkereskedésekben, vagy a szerzőnél: Budapest V„ Géza-utca 4. Ára: P. 7.40. Évente kétnapos légvédelmi köz­munkát kel teljesítsenek a férfiak Romániában BUKAREST, február 11. (MTI) A légvéde'mi törvényt törvényrende’ettel módosították. A módosítás szerint minden 21—60 év közötti férfi évenként két nap légvédelmi érdekű köz­műkét köteles teljesíteni. A kötelező munka- szolgálatot pénzzel is megváltihaitj dk. A köte- ’ező miunka teljesítés alól mentesülnek a tény­leges szolgá’atot teljesítő katonák, a rokkan­tak, a munkaképtelenek, a diplomáciai testü­let tagjai ós a három hónapnál nem hosszabb ideig Romániában tartózkodó idegen áivam- polgárok /omora Dániel KOLOZSVÁR, február 11. Február 8-án ele megav ólait .1 gyulutehérvlii.i fczékesegy­ház S/rnt M hály harangja. Ritkán hallható mély bugása s ha egyedül szól, halált jelez. I 'gv'.inakkor M.h lon Áron püspökkel .1/ élen, .1 központi papság a 91 éves korában elhunyt nagyprépost. /.omora Dániel halottas ágya köré térdelte és a gyászz.solozsmákat énekelte. N.igv halottat parentáltak el, 1 reléiv egyik leg jellegzetesebb vezető alakját. 1853 tava­szán született Szamosujváron, a nagy rasy Mihály püspök szénit, he az Ur papjává s első munkahelye a kolozsvári plébánia volt, ahol káplánkodott. Innen Imecsfalvára került plébánosnak. majd Gyergyóaltaluba, ahol gróf Mikes János c. érseket, akkori káplánját vezette be a lelkipásztorkodásba. Onnan vitte maga mellé grój Majláth Gusztáv Károly püspök kanonok-plébánosnak Gyulafehérvár­ra. Teológiai tanulmányainak befejezése után niég f atal volt a felszentelésre s már Ivga- resy püspök mellett teljesített udvari szolga­latot azután még négy püspököt szolgált, mint püspöki általános helytartó, mely tiszt­sége alól aggkora miatt 1930-ban kérte fel­mentésit, de azután is gyakran helyettesire te Márton Áron püspököt Dele rdély ben. ’/omora Dániel alak iával egy nagy kor­szak történelme s a benne formálódott nagy jellem száll srba. Ifjúsága a kénvuri kor­mányzás idején edződött. első önálló mű­ködése a kiegyezés uiím fénykor idejére cH'ti. amikor sok magyar tehetség a maga tel­jességében kibontakozhatott. geológiai, törté­nelmi és politikai tudása rag>ogó szónoki ké­pességgel párosult. Erőteljes és mégis kelle­mes hangja betöltötte a iia.ta.lmas székesegy- há/ hajóit. Prédikációi előtt már egymagában az, ahogv ö tudta a Bibliát idők.asm áhita- tos bilincseket font a hívok szivére. Remek- ht stilizált mondatait világosan, érhető:n, s szépen fűzte, magyarázatait, érveit vadogika- val csoportosította. Szavában a nagy papi szív csengett, s ez éleződött ki ni.idenkor mikor a magvar közös ügyek, vagy egyes hívek sorsa került eléje. Az egyházmegyéi kormán) zásban atfogo. nagy ismereteivd szolgálta püspökc't, de minőig s mindenki iránt atyai jóindultattal nyuj-ott segítő ke­zet. Szellemi Iri.sseségét, az események iránt vaió élénk érdeklődését mindvégig megőrizte. Állandóan derűs kedélye nagv jótétemény volt a nehéz ülőket mrge r hívekre. * Jr volt a régi nagyurak stílusa szerint: figyelmes, mindenért hálás előzékeny mindenkivel nem­ben, de öntudatos és önérzetes. Püspökeit a legodaadóbb tisztelettel és munkakészséggel szolgálta. Ezért övezte őt hosszú életen át változatlan nagyrabecsülés és szeretet. Az erdélyi római katolikus papság Neszto­rár kiséri az ősi kriptába. Beruházási diókra 400.000 pengő kölcsönt vesz fel a vármegye KOLOZSVÁR, február 11. Kolozs vármegye törv ’nyhatósága L'gna'p ■délelőtt 10 órakor Inczédy-Joksman Ödön főispán el nők let o alatt rendkí­vüli közgyűlést tartott. A közgyűlé­sen napirend előtt a főKpáti kegye­ket es s&n-vakkaI emlékezett meg az elhunyt Lapp József dr. íőispánréd • indít ványát a a közgyűlés érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg. A napirend során Forgács József dr. vármegyei főjegyző terjeszttete a rendkívüli közgyűlés elé Szász l'e­renc dr. alispánt jelentését. Bejelen­tette a 'rendkívüli közgyűlésnek, hogy a belügyminiszter Gáliszter Lajos dr. várm ivei aljegyzőt tisztségében vég legesifette. Az alispán előterjesztés re a rendkívüli közgyűlés elfogadta azt a javasala'ot, hogy a vármegyé­nél kéd kezelői állás lé'esTüljöt az ed­digi két dijnoki á'lás helyett. A tárgysorozat legfőbb pontja Szász Ferenc dr. alispánnak az az előterjesztése volt, amelyben 400 ezer pengő kölcsön felvételének jóváha­gyását kérte <1 rendkívüli közgyűlés­től a tői vényhatóság háztartási alap­ja számára. A rendkívüli közgyűlés a 400 ezer pengős kölcsön felvételét egyhangúlag megszavazta. Ebből a kölcsönösszegből 220 ezer pengőt, mint forgótőkét kezel a törvényha­tóság, a fennmaradó ISO ezer pengőt pedig a kolozs bonsai székház teljes befejezésére és bebútorozására for­dítja a törvényhatóság. Az alispán előterjesztését, illetőleg javaslatait a kolozsborsai székház építése körűi felmerülő kérdésekben a rendkívüli közgyűlés minden változtatás nélkül jóváhagyta. A kolozsborsai járási székház egyébként most már telje­sen készen van. Jellemző a hatalmas árhullámzás-okra, hogy a székház építését ezelőtt egy évvel 254 ezer pengőért vállalták fel s annak fel­építése és behu torzaja nem kevesebb, mint 520 ezer pengőbe került. .Ezt a nagy összegkülönbözetet, amint már Az én bűnöm Az óra mutatója lassan éjfél felé köze­ledik. Még háiom perc és a nap megszű­nik, meghalt is mi benne 1volt, csak siri disz lesz: emlék — kisértet, néha vissza­járó. Huszonnégy órával megnő a mult. Egy ütem bezárul, hogy soha többet meg ne zendüljön eleven erővel. Megszűnik. Volt s immár sohase lesz. Még három per­cig él, aztán bucsutlan szétszivárog a bo­rús éjszakában, az árnyak vak bozótjá­ban elillan, s nyoma se marad, leg fenne bb az arcon nő siratójául kicsi kereszt... Még három perc: semmiség — végtelenség. Három perc... Elég, hogy két bus rajon­gó, kit, tikkasztó lázaktól elgyötörtén, szeszélyes, jó örvények összehoztak egy­más tüzében uj, szép hitre leljen es*éle­tet dicsérő áldozatként életet küldjön gondok sűrűjébe. Elég ahhoz, hogy két messziről indult, magány súlyától megfá­radt bolyongó társat leljen egymásban és a százszor átkozott életet, az unva untat körömmel, foggal, öleléssel, csókkal már marassza, jaj! nehogy elszaladjon. S a ta­lálkozás ünnepét dicsérő legszebb emléket, gyermeket szeressen a világra, amely sze­retni gyáva. Még két perc... Elég, hogy a keretében elférjen a világ minden keserve, mialatt a rádió keresőie végigszalad a nevek me­zején, sokféle nyelven és sokféle szóval elsikoltva a föld s bolond lakója idegbe nyilaló tragédiáját: közös börtönbe zart embernyi semmik nagy bajvivást önön düheikkel. Két perc alatt hivalkodó sza­vakkal rátükrözzük a mindenség ködére nagy kicsiségünk, minden gyengeségünk, lelket gyilkoló sok garázda vétkünk: néz­zed és lássad, magasságos égbolt s te, Mártír-Ember, ime: ez az ember. Es lás­sátok ti is, szép csillagok, kik mécsnek álltatok az éjszakába. Két perc... Hány élet születik ölében, hány gyermekajkon virágzik ki élőn, csukló nyöszörgésbe gubancolódón, ' egy­formán minden nyelven, mindenütt az el­ső s talán egyedül őszinte emberhang, me­lyet soha meg nem értünk. Ujjongás? Pa­nasz?'Titok. Elfeledtük. Sok pózunk alatt imm.ár nem találjuk... S hány haldokló ajkán enyészik el a jaj, hogy sose pana­szoljon többet! Megszűnik, mintegy áhí­tatba fullad az ajtóban, amely előtte meg­nyílt, hogy megmutassa a didergő kínnal, vacogó, iszonyodó borzalommal rettegett sorsot, mely sorsunk mögött vár s amely­től látói, lám, megnyugosznak... Egy perc... Ó, hányszor el lehetne szór­ni e perc ideje alatt a szót: kedves! S a hang, amely a szót hátára vette, hányszor nyargalhatná körül a földet, hirezve min­den konok birkózónak, hogy dőre a harc emberek között. Hány simogatas férhet el e percben és hány szerető, szelíd gon­dolat! Jóság hány csirát sarjaszthatna benne! Nőhetne belőlük nagy, szép bozót, melyben útját vesztené minden ármány, minden gonosz kedv gyáván elkerülné s fényesebb lehetne az éjszakája templom­ablakra tűző napsugárnál. Egy perc. Immár az is végére jár... A világmindenség nagy katlanában, ahol az idő méretlen múlik, — talán sose kezdő­dött s el se fogy tán, csak van öröktől fogva s mindörökké, lehetne vesztegetni, telne bőven, — pillanatnál is kurtább vil­lanásban meghalni képes egy egész világ, szilánkokra pattan és nyoma sincs már az ég fényekkel hímzett köntösén... És ime, betelt a nap. Vége, vége! Vissza már nem jön. Közönnyel tetézve, rest árnyak­kal megrakva súlyosan, elmarad messze, messze, egyre messzébb. Könnyelműen, kihasználatlanul dobtam el: kincset haji- gáló koldus. Budatétény. HOBÁN JENŐ. említett ük. I oltson fel'. <\ é <•, el f<- d<-zi a I örvény hat ó -;íy A rendkívüli kozgyűlé- elfáradta továbbá, hocy a várniegy< i D-z' . is lök középiskolai •- fő:-ko!,j! L'itlil Hiányokat végző gyermeki ü rumi /-' 1 dH tanulmányi segélyben t'•-/.<• d se a törvényhatóság. \z eip- fut'li­báiul > ö zeg . zi ltőnzerint évenkínt 0000 pengő. Biró Zoltán tb. vármegyei fője'./' terjesztette elő ezután az alispán j leütését Ktoloza vármegye ál Iatt e n.vészt si alafijáriak 1044. évi költ ség vetése ügyében. A rendkívüli koz gyűlés 747.out. pengő szül ségletl g] és ugyanilyen összegű fedezettel hagyta jóvá az alispáni e 1 őtetrjeöztést. Fiatalkorú suhanc se­gédkezett Csobán Fa­josnak Ferenci Erzsébet meggyilkolásánál BUDAPEST, február 11. Ceobáu Lijos, Pe­ren ez i Erzsébet rablógyi kosa elfogd !á6á: a in­dított nyomozás tegnap délben váratlan for- dulatot veit. Kihallgatok Csobán Lajos eg>'k liaia'koru hozzátartozóját, aki a keres/ k.ide­gek özönében bevallotta, hogy a raMógyilkos suhanc ma­gával vitte a tett elkövetésére és a fiatal­korú neki abban segiteţt. Amikor Csobán Lajos a dozatát a vasdo ong- gal agyonütö'te, fe'adata voit az üzletben őr­ködni, majd a tett végrehajtása után felemelte azi ágyat, amely alá a tet'es az áldozatot e - rejtette. A detektívek egész serege sorozatos raazziákat tart azokon a helyeken, ahol Cso­bán Lajos meg szokott fordu'ni. Tegnap este a de'ektivek pár perccel azután jelentek meg. egy Rákóczi-uti büjfében, amikor a gyilkos eltávozott. A detektívek egy része vidékéé utazott, mert feltehető, hogy az e.veíemii t suhanc vidékre szökött. ____________ MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETI ISMERETEK Erdély' máT aa első világháború e‘őtl :s a szövetkezetek kiáss7ikus hazája volt. A szö­vetkezeti hálózat kiépítettségét és elterjedtsé­gét iliető’eg felvette a versenyt az északi kisállamok, valamint Bulgária szövetkezed ezsrvezétével. A szUvetkeieti eszme Erdélyben tulajdonképpen nem is ujke’etü. Az egymáson 6eg:t s, a bajbajutott közös megsegítése: a kaláka szelleme ősidők óta a széke.y nép je - legzetes tu’ajdonsága. A szövetkazetek a ka­láka sze'lemét uj és korszerű köntösbe öltöz­tetve ápo ják tovább. Az a hatalmas szövet­kezeti hálózat, amely a visszacsatolt észak er­délyi terü eten most fennál’, habár a román uralom alatt anyagiakban meggyengült, de le’kiekben, különösen az összetartozandoság érzésében megizmc6odott. A fö'dmüveíésügyi minisztérium erde yi ki- rendelts gét is áthatotta az a tudat, hogy a falun és a gazdatársadalmon aiz érdekképvise­leti szervezeten kívül, elsősorban a szöve'ke- zetá hálózat nagyobbmérvü kiépítésével :eaet segíteni. Ennek érdekében működésének mir e' ső esztendejében minden eszközt megrág id arra, hogy a szövetkezeti mozgalmat mege ő- sitse’. Most újabban is népszerű kiadványsoro­zatában kiadta dr. Ösy-Oberding József egye­temi m. tanár „Mezőgazdasági szövetkezeti ismeretek" c. munkáját. A könyv Írója mun­kájában részletesen ismerteti a mezőgazdaság helyzetét a kapitalista gazdasági rendszerben, a szövetkezeti gondolatot, az újszerű szövet­kezeti mozga om kialakulását és annak törté­neti előzményeit. Dr Ösy-Ober<4ing József, aki a kolozsvári egyetem közgazdaságtudományi karán a Szövetkezettudoményi Intézet ve­zetője, — könyvében részlteesen foglalkozik a magyar szövetkezeti mozgalom történetével, majd t: bb fejezetben bemutatja a szövetkeze­tek válfajait, úgy mint a fogyasztási, termelő, a hitel, a. mezőgazdasági beszerző és árué.he­gyező szövetkezeteket1. A „Mezőgazdasági S’ö- vetkezeti ismeretek" c. kiadvány, me.y a ‘a- lusi szövetkezetve.etőknek és gazdaköröknek hasznos utmu'atóul szolgál, a knendeüs. g ki­adásában és dr. Solty Ernő miniszteri osztá v- tanácsos szerkesztésében megjelenő kiadvánv. sorozat 20. száma. „A KIS SPORTTELEPTŐL AZ OLIMPIÁSZIG" Kovács Gyula műszaki tanácsnok, a kotozsvá- ri egyetemi sport-park kiváró tervezője és épí­tője a fenti címen az egyetemi könyvtár elő­adótermében tegnap délután rendkívül érdekes előadást tartott. Az előadást Brutsi László mű­szaki főtanács nők vezette be 6 beszédében mél­tatta előadónak a sport-park építése körül szerzett' érdemeit. E bevezetés után Kovács Gyuéa műszaki tanácsos részletesen, behatóan ismertette vetített képek kíséretében a sport­pályák építésének műszaki követe'ményeít s bemutatta az összes nagyobb európai sportpá­lyák építési terveit. E’őadását — melyet sporl- rovatunkban majd bővebben ismertetünk —. a nagyszámú közönség hálás tapsokkal köszönte meg. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzi mindennap a magyar nép boldogu- lásáért az Ellenzék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents