Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-08 / 30. szám

19 4 4 február 8. ELLENZÉK Izgalmas újratárgyaláson csupán vétségben mondotta ki bűnösnek és —8000 pengő pénzbüntetésre Ítélte az uzsorabirőság a zsir- hamisitásért vád alá helyezett henteseket y KOLOZSVÁR, február 8. A kolozsvári törvényszék uzsorabirósáiga hétfőn újra­tárgyalás soráin. ítéletet hozott abban a nagy port felvert árdrágítása perben, amelynek vádlottjai jólismert kolozsvári hentes- és hiusiparosok ellen már több, minit két esztendeje a közfogyasztásra ke­rülő zsir minőségének állítólagos megha­misításával szerzett jogosulatlan kereset- miatt emeltek vádat. A váJlP.ottak között vol Kirkósa Gyula, Szigeti Gyula, Bara­bás György, Fejér István, Lakatos Zoltán, Mancs János, Tóth Sándor és Wurschner Gábor. Megindul az eljárás Kirkósa Gyula, Barabás György, Fejér István mészárosok, Szigeti Gyula volt szí­nész és Lakatos Zoltán sertéskereskedő annakidején egyikét alkották azoknak a nagyvágókból és hentesekből alakuilt vál­lalkozó csoportnak, amelyek Kolozsvár zsirellátásának biztosítására 1941-ben mintegy tízezer hízott sertés átvételére, szállítására, levágására és részbeni fel­dolgozására szerződ,ést kötöttek a város vezetőségével. A Vásárhelyi László dr. alpolgármesterrel és a közellátási hivatal akkori vezetőjével, Hegedűs Sándor dr. tanácsnokkal kötött szóbeli megállapodás szerint a levágott sertések arányában bi­zonyos mennyiségű fehéráru beszolgálta­tására kötelezték magukat a hentesek. A beszolgáltatott zsír. mennyiség egy részét a lakosság téli szükségletének biztosítására a vágóhídion tárolták. Egy idő múltán. a fogyasztókŐEÖnség köréből és a hentesek í észéről több panasz érkezett be a zsir minőségiére vonatkozólag. Az elrendelt vegyvizsgálat megállapította, hogy a fel­tűnően hamar penészedő zsir jelentős mennyiségű vizet tartalmaz. A megindult bűnvádi eljárás során a vádlottak azzal védekeztek, hogy a nyári időben olvasztott és elraktározott zsír megszálárditásához bizonyos mennyiségű iegfet használtak, amelyről a város veze­tőségének tudomása volt és valószínűleg innen keletkezett az a nagyobb mennyi­ségű víztartalom, mint amennyit a fo­gyasztásra kerülő zsir a házai jogszabá­lyok értelmébe tartalmazhat ott volna. Hangoztatták ugyan a vádlottak a vizs­gálat során, hogy a vágóhíd hütőházia tel­jesen alkalmatlannak bizonyult nagyobb mennyiségű zsir tárolására, mert a liütő- ház fedelén becsurgott az esővíz és bizo­nyára nagyban hozzájárult a tárolt zs'r m e gpe n eszes e d és éhez és a zsír viztarta.- mának növekedéséhez. Áz első törvényszéki ítélet A bünperben szereplő többi vádlottak: Mancs János, Wurschner Gábor és Tóth Sánaor ellen a továbbításra vállait fe­héráru drágítása miatt indítottak eljárást Az ügyet először 1943 április 28-án tár­gyába az uzsorabirőság, miuitán a hon­véd törvényszék, amely legelőször fogjal- kozett az üggyel, honvédelmi bűntettet nem állapított meg és az ügyet rendes bíróság elé utalta. Az uzsombiróság hár- mastanácsa Vitos Pál dr. tanácselnök el- nóklésével az első tárgyaláson kihirdetett ítéletében Kirkósa Gyula, Szigeti Gyula, Barabás György és Fejér István vádlotta­kat, mint tettestársakat egyenként másfél évi börtönre Ítélte. Lakatos Zoltán öiöd- rendü vádlottat, aki ellen azért is vádat emeltek, mert egyizben 50 kg. zsiri be­cserélt 250 liter benzinre, ugyancsak mii­jeién börtönre ítélték. Mancs János egy­évi, Tóth Sándor 10 havi, Wurschner Gá­bor 8 havi börtönbüntetést kaptak. A fő- vádlottakat egyenként 400—2000 pengőig terjedő mellékbüntetésre és vagyoni elég­tétel megfizetésére is. kötelezték és vals - mennyi vádlott politikai jogát 4--4 évre feli ü gge s ate 11 ék. Ili tárgyalást rendel el a üb a Az elsőfokú ítéletet az ítélőtábla meg semmisítette Török Adorján dr. budapesti és Győri Barna dr. kolozsvári ügyvéde z őr; elésére hivatkozva és az uzsorabirósí- get uj tárgyalás megtartására utasitotiák. A táblai hiatároziat értelmében az uzso- rabiróság hármastanácsa mult év végén megkezdte a biinper uj tárgyalását annak tisztázásáéra, hogy hány és mekkora súlyú íádáblan és milyen mennyiségben állapí­tották meg a vizsgálat alkalmával a vád­iratban vád tárgyává tett víztöbbletet. A szakértőként kihallgatott Földesi Gyula budapesti hentesmester, a fővárosi hús­ipari szakosztály elnöke azt véleményez­te, hogy a fagyasztás körül történt hibák abból ereditek, hogy a műveletet betanító Székely Károly módszere nem volt alkal­mas a zsir kellő konzerválására. Néhány újabb tanú kihallgatása után Török Ador- I ján dr. védő indítványára február 7-ére hlaliasztotfák a tárgyalást. Tanukibaligafások A tegnapi tárgyaláson kihallgatta a bí­róság Kelemen Lajos vágóhídi igazgatót és Nagy József dr. vágóhídi állatorvost a vágóhídi hütőház állapotára, illetve a vegyvizsgálathoz felhasznált zsír mintá­jának vételére vonatkozólag. A'z állator­vos kijelentette, hogy a vegy vizsgálaton vett mintát csakugyan a vádlottak távol­létében vették, mintahogy ezt a tárgya­lás során a védők hangoztatták. A tanú­kihallgatások után a védelem kérésére a bíróság elkülönítette Mancs János, Tóth Sándor és Wurschner Gábor ügyét, akik ellen árdrágításért indult eljárás. Azután a perbeszédekre került sor. A Vádbeszéd! Na\gy Tibor dr. ügyész, a vád képvise­lője Kirkósa Gyula. Szigeti Gyula, Bara­bás György, Fejér István és Lakatos Zol­tán ellen egy-egyrendbeli folytatólagosan elkövetett árdrágitási visszaélés büntette és Lakatos Zoltán ellen ezenkívül egy- rendbeli, a közellátásit veszélyeztető vét­ség miatt is vádiat emelt. Valamennyi vád­lottra súlyos büntetés kiszabását kérte az ügyész és fejenként 5—5000 pengő vagyo­ni elégtétel fizetésiének kiszabását is in­dítványozta. kijelentette az ügyész, hogy helyesnek tartja a többi vádlottakkal szemben az elkülönítést annál is inkább, mert igy a régen húzódó és a közellátás szempontjából nagyon fontos bűnügy vé­gére lehet jutni és ítéletet lehet hozni. Leszögezte azt is az ügyész, hogy vélemé­nye szerint valamennyi vádlott bűnössé­ge kellőképpen beigazolódott és nem le­het akadálya annak, hogy a közellátást súlyosan veszélyeztető bűncselekményért a vádlottak megfelelő büntetésben része­süljenek. ^Felmentési bérünk A vádbeszédek után a négy elsőrendű vádlott védelmében Török Alclorján dr. ügyvéd részletesen ismertette a per tör­ténetét. Hangozhatta, hogy a vádlottakat tulajdonképpen a véletlenek szerencsétlen sorozata juttatta a vádlottak padjára és a véletlennek köszönhető az, hogy az öt vádlott valamennyien kőzbecsülésben álló kolozsvári polgárok már több, mint két év óta viselik a bünper erkölcsi súlyát és valamennyien kiterjedt családjukkal és rokonságukkal együtt reszketve néznek a per kimenetel elé, mert egész jövőjük függ attól, hogy a bíróság ezt az ügyet hogyan fejezi be. Hangsúlyozta a védő, hogy a vádlottaknak nem volt sohasem szándékuk a bűncselekmény elkövetése és sohasem akartak zsir helyett jeget eladni a városnak. Rámutatott arra is a védő, hogy a vádlottak és a város képviselői között nem volt Írásbeli szerződés. A ke­reskedelmi törvény értelmében le kellett volna szögezni, hogy az áru nem megfe­lelő volta esetében a szállítók müven kö­telezettségeket kellett volna vállalniok és miyen kártérítéssel tartoztak volna. Ha ez az irás meg lett volna, soha ebből bűn­vádi eljárás nem született volna, hangoz­tatta a védő. A továbbiakban kitért arra az ügyvéd, hogy a vádlottak teljesen jó­hiszeműen jártak el az ügyben és amint tudomásukra jutott, hogy a zsir nem megfelelő minőségű, azonnal jelentkeztek a város vezetőinél és bejelentették, hogy hajlandók a zsírt beolvasztani és megfe­lelő minőségű árut szállítani. Llangoztat- ta azt is a védő, hogy a zsir penészesedé- se nem egyedül a zsir minőségéből szár­mazott és a vizsgálatra tett zsir mintavé­telekor a vádlottak nem voltak jelen. Va­lamennyi vádlott felmentését kérte az ügyvéd azzal, hogy elég nagy büntetés volt a vádlottakra nézve az évek óta fo­lyó bírósági eljárás. Az ötöd rendű vádlott védője, Győri Barna dr. kijelentette még, hogy a vád­lottak azért sem követhettek el zsirhami- srtást, mert ehhez különleges gépek ke­leseik volna. Hangoztatta a szándékosság hiáinyát és azt, hogy a bűncselekmény tu­lajdonképpen úgy jött létre, hogy a vád­lottak közül egyik sem. volt szakember és nem értettek a zsir olvasztáshoz. Lakatos Zoltán vétségére vonatkozólag kijelenteí- te az ügyvéd, hmgy Lakatos kényszerhely­zetben volt, amikor a zsírt benzinre cse­rélte be, mert történetesen nagyobb mennyiségű sertést kellett beszállitaniok vidékről, de üzemanyaguk nem volt, mert a város nem látta el megfelelő üzem­anyaggal őket. Felmentő ítéletet kért. A végső szó jogán felmentésüket kérték a vádlottak is. héSeihirJeiés A bíróság a késő esti órákban hirdetett Ítéletet a bűnügyben. Kirkósa Gyulát 8000 pengő, Szigeti Gyulát 5000, Barabás Györgyöt 2000, Fejér Istvánt 5000 és La halos Zoltánt ugyancsak 2000 pengő pénz- l vntetésre ítélték egy-egyrendbeli árdrá­gítás vétségéért. Lakatos Zoltánt a köz- ellátást veszélyeztető vétség vádja alól felmentették. Az ítélet indokolásában ki­mond,otta a bíróság, hogy szándékosságot nem. látnak fennforogni és a vádlottak cselekménye nem zavarta meg különös­képpen v város közellátását. A jogvesztés kiszabását és egyéb mellékbüntetés ki- 'Voldását valamennyi vádlottal szemben mellőzte az uzsorabirőság. Az Ítélet el 1c.; az ügyész súlyosbításért, a vádlottak fel­mentésükért jelentettek be semmiségi pa­raszt. Újabb földrengés Törökországban Adanából jelenti a DNE: Mint a török rádió jelenti, Zonguldakban újabb földrengés volt. Elpusztult 59 ház, nyolc iskola és 19 mécséi. Zon- guldak az anatóliai szénvidéken fekszik. A pápa levele Sehuster bíboroshoz a békeközvetiiés kilátástalanságáról Chiassoból )elemi a Buci. Tud.: A pápa Sehuster bíboros milánói érseknek az újévi jókívánságára válaszolva, levelet küldött, amelyben nyíltan beismeri, lehetetlen számá­ra. hogy bármilyen lépést tegyen a béke ér­dekében. A levél többi között igy hangzik: Ebben a viharban nem tehetünk semmi egye­bet, mint kérjük a kegyelmes Istent, könyö­rüljön meg a papság és a hívők kínjain szen­vedésein, adjon az emberiségnek igazságos, tartós békét, amely mindazon az őszinte és szilárd egyetértésen alapszik, ami jó. Félévszázudos külföldi összeköttetéseim lehetőre teszik» hory finom solingeni acélárukban és szemüvegekben még mindig a leg* .óbbat és viszonylag olcsón tudom nagyrabecsült vevőimnek nyújtani. A vi'ágh'rü J. A. Henke's solingeni iker-jegyű zsebkések, o'lók, borot­vád , keitieszközök, valamint ön borotváló- pengék gyári ierakata: KUN MÁTYÁS FIA Kolozsvár, Kossuth lajos-il t. Churchill 20.000 fontul örököli Stockholmot jelenti az MTI: Londonban mo6t tették közzé Sir Henry Strakosh ismeri bankái és közgazdász végrendeletét. aki Churchill minisztere-nőknek híái'ája és barát­sága jeléül húszezer lömtslerlingel, Smute tá­bornagynak szintén húszezer ionísterlingm adományozott. Strakosh elnöke volt annak a közgazdasági társaságnak, amelynek kiadásá­ban az Economist című Vap megje'eiit. Egész hagyatéka két és félmillió font, amelyből másfélmillió örökösödési adó címén az ál'em- nak jut. Failoni Sergio és a kolozsvári filharmoniku­sok hangversenye A megszokott mértéket messze felülmúló, hatalmas érdeklődés előzte meg Failoni Sergio kolozsvári szereplését. Bizonyára elsősorban a petti Operaház legkiválóbb karnagyának a neve vonzotta a közönséget, de belejátszhatott az érdeklődés fokozásába a hallgatóság szá­mára problémákat egyáltalán nem tartogató, népszerű műsor is. S talán nem áltatjuk ma­gunkat, ha végül azt is feltételezzük, hogy Kolozsvár pompásan föllendült zeneéletébe egyre újabb és újabb rétegek kapcsolódnak be s növelik a zenebarátok számát a Mátyás Király Diákház befogadóképességénél jóval nagyobbra. Failoni műsorán ez állott: Rossini Semira- mis-nyitánya, Sibelius Finnlandia cimü szim­fonikus költeménye. Wagner Tannhäuser-nyi- tánya és Beethoven. V. szimfóniája. A hang­szerszólistáktól elvárjuk, hogy mutassanak be hangversenyükön modern szerzeményeket is, de Failoni műsorát nem kifogásoljuk ilyen szempontból, mert az olyan nagyvonalú kar­nagyi mint ő, a legismertebb müvet is izgal­masan érdekessé teszi azzal, hogy többet és mást is kifejez a tartalmából, mint amit ed­dig ismertünk. ­Rossini nyitányai közül, amelyeket Tosca­nini tett divatossá a hangversenypódiumokon, a Semiramis-nyitányt vezényelte Failoni Ser­gio. A nyitány előadása tisztán mutatta Fai­loni Hasonlithatatlan, muzikalitásának és biz­tos ízlésének jeleit. Elég, ha a zárótéma figu­rádéinak finom hangsúlyaira, vagy a vonó­soknak a fafuvók szólóját kísérő, erőteljes pizzicatoira utalunk. Sibelius Finnlandiáját, a nagy finn zeneköltő szülőföldjének apotheo- zisát a legelső ütemek borongó hangulatától a himnikusan szárnyaló befejezésig egyetlen, ellenállhatatlan sodrású lendület jellemezte. Nem üres pátosszal, hanem egy romantikus lélek áradó érzéseit' megszólaltatva játszották filharmonikusaink a Finni an diát Failoni Sergio pálcája nyomán. Wagner Tannháuser- nyitánya főként a rézfuvósók fáradtnak tűnő szereplése miatt nem tudott magával ragadni. Annál mélyebb élményt jelentett a szimfó­niák szimfóniája, az ötödik Beethoven-szim- fónia. Failoni minden tempóvétele önkéntele­nül és magátólercetődően a legjobb, a mii legbensőségesebb szépségeit megszólaltató. Hi­teles beethoveni hang csendült ki a zenekar­ból s az egyes tételek hangulatát maradan­dóan belénk irta a tegnap hallott előadás. A közönség forró ünneplését Failoni és a zenekar azzal köszönte meg hogy mégegyszer eljátszotta a Tannhauser-nyitányt, majd a Semiramist. Talán az a tudatos meggondolás vezette Failonit a Tannhauser-nyitány megis­métlésében, hogy ez a mü is olyan Tökéletes­séggel szólaljon meg, mint amilyen előadás­ban a többit kaptuk. S valóban a Maestro szuggesztiv karnagyi munkájával olyan él­ményben részesített, olyan lenyűgöző erővel vezényelte a híres Wagner-nyitányt, hogy vé­gül is ez a mü hagyta bennünk a legmélyebb benyomást. Rossini Semiramisának megismét­lése pedig meggyőzött arról, hogy nemcsak közhelyeket mond Rossini, hanem sok, ma i> hatásos elegancia és báj jellemzi munkáját. Failoni Sergio azok közül a nagy karmes­terek közül való, akik a lényeget mutatják meg a miiből, s hogy ezt tehessek, ahhoz megvan bennük a szív és a szuggesztiv erő. K. B. ÁTKISÉRTÉK AZ ÜGYÉSZSÉGRE A NAGYVÁRADI GYILKOST. Nagyvárad­ról jelentik; Az ügyészség közölte a sajtóval, hogy a rendőrkapitányságról átkisérték Feke­te Bélát, a Casinó-mozi gyilkos jegyszedőjét a kir. ügyészségre. Az ügyészség a nyomozás adatai alapján Fekete Béla ellen szándékos emberölés, rablás és lopás büntette miatt in­dít vizsgálatot. A vádiratot a kir. ügyészség csak a vizsgálat befejezése után állítja ösz- sze. Fekete Bélát gyalog vezették át az ügyészségre. A gyilkos kérte, hogy toloncko- csin szállítsák el, mert attól félt, hogy a tö­meg megllncsell. Szerencséjére azonban oly nagy volt a hóvihar, hogy csak kevés ember járt az utcán. Az ut a rendőrségtől az ügyész­ség felé a Casinó-mozi előtt vezetett. Fekete Béla mindvégig szemérehuzoti kalappal haladt őrei között, de a Casinó-mozi elé érve, felkapta fejét és révedezve tekintett a film­színház épülete felé. Azután a menet befor­dult a fogház irányába és egy perc múlva a gyilkos eltűnt a fogház nehéz tölgvfakapuja mögött.

Next

/
Thumbnails
Contents