Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-08 / 30. szám

rLLENZfK 1 9 { i i I I) r ii r 8. It'tlt \í'./. (r > (Kf IS riportja: Látogatás L illa fii reden - borongó székely vágyakozással LiUulüred, február. I i ángatások közepette igyekszik célja fele Miskolc városán keresztül a | viLLamus Van időnk szemlélődni Errefelé nem igen ,„si ebnek" az emberek, ha a köz­lekedési eszközöknek erre a fajtájára ül­nek. Nézzük a cégtáblák at, a feliratokat. Rengeteg idegen nevet találunk. Aztán a magva rhangzásuak kö/öitt is feltűnően sok az. ,,i" és ,.y"-nal vélgfcödö. Ez a jelen­ség kétségtelenül azt bizonyítja, hogy az errefelé élő, éldegélő i n>a gyár ok nem va­lami jelesen vitézkednek a közgazdasági élet színpadán még ma sem. A jelenség mérlegelése közben eszünkbe jut, hogy a mult nyárén, hősi emlékmű és ország- zászlóavatás alkalmával a Maroshévizre érkező József főherceg szemei elöl zöl- ctelő fenyő fa lombokkal takarták el az idegen cégtáblákat. Poterrnknn-falat húz­tak, hogy ne lássák: az idegeitek által ki­épített hídfő tartja magát s esze ágában sincs megkezdeni az annyit hangoztatott átállítást. Pedig ezt sem Miskolcon, sem Marosfőn nem lehet, de nem is sznbad elengedni, hisz a magvar nemzet nem rendezkedhetk be, hogy munkájával, vé­res verejtékével idegeneket tartson el az élet első vonalában, fenn, a csúcsokon. Nehéz ezt megértetni azzal, akit az elfer­düli, elcsúszott és helytelen irányban ala­kult élet túlságosan elkényeztetett, de az igazság is valami. Valami, amivel nem­csak számolni kell, hanem számolni köte- ! 1esség. , A szerelmesek „vesztőhelye“ Ilyen gondolatok között szál lünk át a ■ Lillafüredre induló erdei vasút kényelmes j kocsijaiba. Melegen tűz a nap. Az ember- - ről ..lenézi“ a télikabátot. Szégyenkezik í a székely kucsma. A földeken szántó em­berek mozognak. Korán hasad a barázda Í ebben az esztendőben errefelé A raapsü- j tés könnyen bimbóba szökkentheti a gyű- j mölcsfákat, ami keményebb fagy esetén j termést veszélyeztet. Körös-körül füstölgő kéményrengeteg, j A munka óriási templomai mellett húz el az erdei vasút. Változatos, dombos a táj. A Mátra nyúlványai között vagyunk. Ar- rább fehér- sziklák csillognak: ott van Lil­lafüredi... Sudár növésű, ritkaszép bükkösben za­katol a vonat. A papirgyár mesterségesen épített vízcsatornáiában szinte nesztele­nül roh-an a viz. Itt már egészen szákiás j a táj. Mészkövek sokaságán, izzó fehér- ; 9Ó^:en törik meg a napfény. Három köz- ( ságitól jobbra, messze előre .nyújtózkodó“ j szikla ormán egyszerű fakereszt fürdik a ] napsugarakban. Helyzettel ismerősök egész regényt vázolnak sűrített monda- ! tokban. Halálraszánt szerelmesek ,.vesz- j tőbelyg“ ez a sziklaórom... Hol magányo- j san, hol egymásba kapaszkodva ugranak 1 a mélybe és zúzzák halálra magukat az ■ ég felé bámuló éles szikicsonkokon a ki- I 1 állástalannak látszó szerelem betegei. I Régi történet szerint a szerelmesek ,,ut- : ját“ a szikla közelében álló régi malom I hajdani tulajdonosának messze földön hí­res szépleánya indította el. Azóta rend­szeresen megújítják a szikla tetejére ál­lított keresztet, hogy figvelmeztessen: meggondolatlanok! — térjetek vissza az életbe, mert az öngyilkosság tán a leg­könnyebb. de legkönnvelmübb és legbü- nösebb megoldása a pillanatnyilag kilá­tástalannak látszó kérdéseknek... Egyik úti társunk magva rázza: az e1 őro- u!g| ó sziklától balra fel fekszik az a bar­lang. ahol a háres ős-emberi maradványo­kat megtalálták. Hatalmas barlangrend­szereket tártak fel a környéken. Nagy és szép cseppkőbarlangok egvmásba kapcso­lódó folyósó és „terem“-rendszerében gyönyörködhetik a természetjáró... Kisebb gőziürész bizonyitia: fakiterme­léssel is foglalkoznak itt. A lomblevelű erdők ontják a tűzifát. A szebb, sudá- rabb, bogm-entesebb rönkökből deszkát vágnak. Butorkészitéshez állítanak elő anyagokat. A trianoni Magyarország fel- ‘ fedezi kincseit Merész kanvar után lassít az erdei vo­nat, majid1 szinte zajtalanul áll meg. Az ember érzi: a csend birodalmát nem akar­ja megzavarni senki. Ez érthető: Lillafü­redre, az ország egyik legjobban és leg­szebben kiépített üdül ök él vére érkez­tünk... Az állomástói jobbra hatalmas, tornyos épület vonja magára a figyelmet: a hires „Palotaszáiló“. Az 1924-es eszten­dőkben fedezték fel a harmadára cson­kított trianoni Magyarország természet­járó tudósai, hogy e:en u helyen csodá­latos üdülőt lehet es kei! építeni. Már 1926-ban munkához latiak. Akkorára már átkutatták az. egész területet és csodála­tos cseppköbarlangok feltárási munkála­tai folytak s hoztak nemvárt eredménye­ket. Egyidejűleg Hámor község völgyfal­hoz ttapadó húztulujdonosaivt! megindult az egy,esség, melynek eredményeként lent, a völgyben csinos, korszerű beosz­tású, világos és sziellős lakások épült k. Igv lett az össze-vissza épített addigi fa­luból egészen rendezett település .. A régi házak helyén oeüig a legkorsze­rűbb építkezési eszközökkel és lehetősé­gekkel vette fel a tudomány a küzdelmet a nehéz tereppel. Bástvaszerüen egymás fölé emelkedő, fekete, kemény terméskő­ből épülő támfalak gyönyörű kígyóul at, a világ egyik legszebb sétaút ját alakítot­ták ki, melyn k óriási méretű, egészen kisebb ..fenssikszerüvé“ varázsolt tetején építették fel Európa egyik legszebb épü­letét, a ,,Palotaszálló“-t. Az udvarszerü napozókkal ellátott épületnek külön gép­háza van. mely nemcsak villanyt, köz­ponti fűtést, melegvizet szolgáltat, hanem felvonókat is üzemben tart. Az ember már az előcsarnokban látja: a legkénye­sebb igényeket is tökéletesen kielégíti ez u építkezési csoda Hangt alapul, csöndben megy ílt rrun- den, hisz pihenni járnak az emberek ide. A személyzet válogatott e.. végtelenül ud­varias, előzékeny. Vendéglátó iparosaink .sokat, nagyon sokat tanulhatnának itt. A szobák berendezése egyszerű, ízléses, egészen korszerű. Semmi cifraság. Mvwde‘n a pihenés szolgálatában áll. A környezet egészen elragadó lehet, amikor zöldelni kezd a lomblevelű erdő és mező... Most egy kicsit kopár. Ennrk is megvan a ma­ga szépsége... A lillafüredi nagy tó, mely egészen a ,,Palo4aszálló“-ig nyúlik, most be van fagyva. A vastag jégkéreg olvad, zajlik... Néhány nap múlva, ha igy tart az idő, fodrozni kezd az égszínkékben játszó ha­talmas víztükör. Aztán kis vitorlásak, ka­jakok, csónakok jelennek meg rajta. Nyá­ron hihetetlenül pezsgő, vidám élet zaj­lik itt a szó szoros érteimében. Most csön­des a tájék. Egy-egy magánvos. vagy pá­ros sétáló alakja tűnik fel a tókörüli sé­tányon csak... A tavasz, a föld hódító sza­ga már megcsapta az embereket és huzza, kergeti a szabadba, a bükkfák végtelen­nek látszó birodalmába... A magyar mult dicsősége A nagy társalgóba igyekszünk. Utunk, gyönyörű falépcsön keresztül, hatalmas méretű, színes ablak előtt visz el. Bámu­latba! állunk meg a művészi képek előtt. Az ablak három szárnva három összefüg­gő, de mégis különálló jelenetet ábrázol. A középső részen Mátyás királyunk fele­sége kíséretében, lovon vonul el nagy diszkisérettel... Büszke tartása óriási nagyságot sugároz. Az egész magatartás, még a száj összeszoritott kemény vonalai is döbbenetes erővel sugározzák a világ felé: — Egyetlen nemzetnél, népnél sem va­gyunk alábbvalóak! Az ablak jobbszárnyán az ősi magyar medvevadászat utolsó ielenetét rögzítet­te a művész. A vadak elejtett királyát öszbecsavarodott, kemény kötésű magya­rok vállukon viszik rendeltetési helyükre. A balszárnyon hadba inc uló ma avarok, örök magyar katonák diadalmas alakjai indulnak férfimódra a legnagyobb köte- lességteljesités elé. Életet, dicsőséget, nagyszerű magyar múltat rögzítő képe­ken törnek meg a lefelé hajló nap suga­rai. Már ez az egy kéü bizonyítja: érde­mes itt megnézni mindent. Ezzel a gondolattal 1 énünk a hát almas társalgó közepére, melynek majdnem minden széke el van foglalva mást. Az emberek kis asztalok körül, csoportokban üldögélve beszélik meg az előbb elhang­zott rádíóhirekkel kapcsolatos észrevéte­leiket, véleményeiket. Itt, a csönd békés honában is előtérben vannak a mostani események. Két freskón akad meg a szemünk. Az egyiken ez a felirat áll: — 1456, ha megkondul délben világ­szerte a harang, gondolj vissza Hunyady János nándorfehérvári győzelmére, amely- lyel megmentette a müveit világot a török inváziótól, mert ennek emlékére rendelte el a pápa a déli harangszót! S itt, a művészi „meglátás“ előtt döb­benetes erővel markol minlfien magyar szivébe az igazság: mennyivel, milyen óriási adóssággal tartozik minden magya­roknak a müveit nyugat. S aztán*.befelé fordul a kérdés és reszket a lélek húr­jain: hogy fizettek érte?! Nézzük a falfestményt. Lovát délcegen ülő Hunyady mögött Kapisztrán János alakja áll s magasan tartja a keresztet, melyet a magyar nemzet immár ezer esz­tendeje védelmez. Magyar lovasok és gya­logos hadak előtt meghajolnak a török lófarkak és keleti pompával öltözött tö­rök" f>iöveiőcőeek . . . Másik oldalra fordulunk s olvassuk a megkapó falíestmény magyarázó szöve­gét: 1381. Nagy Lajos Diósgyőr vára előtt fogadja a Remete Szent Fái ereklyéit ho­zó velencei békeküldöttséget! Nagy és dicső, idők voltak azok. A kép­ről sugárzik a felfelé Ívelő magyar múlt. Diósgyőr várának romjait néhány órával ezelőtt láttuk. Vastag falai leomloriak im­már. meg mésztették a mostoha idők. csak a bástyák állnak s napról-napra jobban és jobban porladnak. Jó. hogy ilyen he­lyeken. ahol rendes körülmények között külföldiek egész sokasága fordul meg, hirdetik azt a múltat, mellyel egyetlen nemzet sem dicsekedhetik a Dunameden- | cében. Álompalola Hatalmas, ősi címerekkel, gobleinokkal díszített, művészien festett ebédlőkben előkelőén terített asztalok mellett párat­lanul ügyesen képzett személyzet mozog a lehető legnagyobb udvariassággal. A szálló konyhája korszerű labo-atóriumhoz hasonló ... Az alagsorban elhelyezett bár­ja az ezeregyéjszaka világába viszi az embert. A csillagos égboltot utánzó mennyezet és a falakra festett jelképes jelenetek nagy mulatósokról megélhet- i nőnek. Most igen-igen mértékletesen megv minden. Néhány „korszerűnek“ ne­vezett táncnóta után itt is hangzik a mu­latni szeretők réme: a záróra . . . Kisebb, gyönyörűen díszített, piros, kék és más színekkel bevont, ugyanolyan szőnyegekkel, asztalterítőkkel, székhuza­tokkal összhangolt termek állnak értekez­letek, megbeszélések s ha a helyzet úgy kívánja, szórakozá-ok rendelkezésére. Nagy könyvtár, olvasóterem, zeneterem, tár­salgók tanúsítják, hogy semmiről sem fe­ledkezett meg az épitést tervező és kivi­telező mérnök. A pénzt sem sajnálták s igy sikerült elérni a kitűzött célt . . . Aki egyszer itt járt, visszakivárvkozik. Jellem­ző az állami kezelésben lévő ..Palota“ és ,,Kds“-szállók forgalmára, hogy most, tél- utolján, amikor sizni sem lehet ezen a tájon, most is csak előzetes bejelentés alapján lehet szobát kapni, ha szerencsé­je van az emberinek. Tavaszra és nyárra már elő vannak jegyezve a szobák . . . Ha pénz volna a Ilyenkor látja az ember, hogy miért tesznek kemény megjegyzést a mi szerény üdülőink és lehetőségeinkre egyes vendé­gek. Mi messze állunk az ilyen óriási tő­két igénylő befektetés éktől. A székely lehetőségek igen-igen szerények. Itt, eze­ken a szépségükben azért utolérhetetlen, örökzöld tájakon nagy-nagy betegség: tő­keszegénység uralja a helyzetet. Itt, az építészeti cső diák közvetlen közelében ér­zi igazán az ember: mit lehetne elévni a Gyilkostónál, a Hargitán, Borszéken, Tus­nádon, vagy más székelyföldi fürdőhelyen, ha a tőke céltudatosan kapcsolódnék en­Székelyföldön... nek a sokat szenvedett, ezerféleképpen megtiport, megtépázott földnek és nép­nek az életébe. Ezekkel a gondolatokkal vágunk neki a lillafüredi sziklás hegyoldalnak, de er­ről, a föld belsejében elénk táruló szép­ségekről legközelebb. FÉRFISZÖVETSÉGI HÍR, A Belvárosi Református Férfiszövetség február 8-án, kedden este fél 7 órakor a szórvány vezető tanfolyam résztvevőivel közös összejöve­telt tart. Kolozsvár társadalmának nagy részvétével temették cl Hirschiold Sándort KOLOZSVÁR M 8 I (áiv adalm üi ik o- /•* atlan rA zvét/". < 1 z. ■' 11 lék utolsó Híjára lu’-* f'«n dAínu II teld Sápdoit. a város << ie: !.<dö 1 .• > inának nesztorát. A házsongái di tirrő hatot'' is kápolnájában fel ravatalozóit ko­porsót a virágk',szőrük űzőre* bot. ott I annak j léül, hogy Hirschfe’d Sande om- * lékét Erdély fővárosának egész tátraija!- > ma szeretettel zárta szivébe. Temető'-- f képviseltette magát a Kere.-k.-delmi <■ Iparkamara is s megható volt látni, no >y ] a mostani uj kereskedő nemzedék tagjain kívül eljöttek koporsójához utolsó I: ■ -n- bozzádot mondani Kolzsvár régi-rég: k< - reskedö nemzedékén-k még életben le vő ' tagjai is. Hirschfel'd Sándor neve hosszú évtize- 1 deken keresztül fogalom volt nemcsak | Kolozsváron, de egész Erdélyben. Ahhoz a régi békebeli keresztény kereskedőgene­rációhoz tartozott, amely előtt mindenkor ■ a tisztesség és becsület volt a legtszen- I tebh. Ilyen volt Hirsch féld Sándor is, aki puritán becsületességével és izzó magyar­ságával általános közbecsülést és szer - , tetet ébresztett mindenkiben személye i] iránt. Régi kolozsváriak ma sem felej­tettük el azt az estét, amikor mintegy másfél évtizedd*] ezelőtt, az akkori ide­gen uralom éveiben kirobbant antiszem1- ! ta tüntetések során a vasgárdista diákok ^ az ő cégtábláját is zsidónak vélték és be- ; törték a kirakatüvegekkel együtt. Hirsch­feld Sándor ekkor kirohant s abban az izp|"lomtól tiulfütöüt hangulatban üzlete J ajtajában állva, dörgő hangon oda m - te kiáltani a felbőszült vasgárdista tömeg felé: — Hogy merészelitek betörni a k.raka­tomat? Én magyar vagyok! Méltóságfeljes nyugalommal viselte sorsát az idegen uralom idején s akkor is csak az a cél lebegett sz me előtt, hoov igaz magyarságát és kereskedői becsület t és tisztességét mindvégig híven megő; íz­zé. S ez sikerült is neki. Nem volt olyan megmozdulása az erdélyi magyarságnak, amelyben ő a l'?'7inngyobb odaadással és áldozatkészséggel részt ne vett volna. Az a meghatott szeretet és mélységesen igaz részvét, amely temetésén megnyilvánult, mindennél beszédesebben igazol ia a7t, hogy H:rschféid Sándor halálával vadé­ban nagynevű osriopos tagja dőlt ki Ko­lozsvár régi békebeli kereskedőtárs ado­mának. Megoldódott az állomáson talált lefürészelt koponya rejtélye KOLOZSVÁR, február 8. Az állomás környékén talált lefürészelt férfifej ügyé­ben a rendőrség bűnügyi osztálya hétfőn befejezte a vizsgálatot. Amint már leg­utóbbi híradásunkban jeleztük, teljesen megdőlt az a feltevés, hogy a háttérben bűncselekmény volna. Ezí igazolja most a bonctani vizsgálat eredménye is, amely minden kétséget kizárólag kimutatta, hogy a lefürészelt férfikoponva tudomá­nyos célokra preparálva volt. Éppen ezért a rendőrség az eleinte titokzatosnak lát­szó ügyben hétfőn azzal az eredmény­nyel zárta le a vizsgálatot, hogy7 bűncse­lekmény nem forog fenn. Az állomás te­rületén levő szemetesgödörben talált le­fürészelt koponvát egyébként átadták a bonctani intézetnek. Mindössze egyetlen körülmény tisztázatlan még. hogv miként került a bonctani tudománycs célra pre­parált koponya a szemetes gödörbe. Erre vonatkozólag azonban sem a rendőrség, sem a bonctani intézet nem tud felvilá­gosítást adni. EZERNÉGYSZÁZ HOLTTESTET ÁS­TAK KI EDDIG TÖRÖKORSZÁGBAN A FÖLDRENGÉSSUJTOTTA VIDÉKEN. An­karából jelenítik: A Fekete-renger földrengés- sújtottá vidékén eddig 1400 holttestet ástak ki a romok alól. A földrengés egyébként kétszáznál több községet sújtott. 3200 ház omlott össze. (Búd. Tud.) AZ ERDÉLYI HELIKON FEBRUÁRI SZÁMA közli Nagy Jenő „Angyalok" cimü kisregé­nyét egész terjedelmében. Biró Béla a Régi erdélyi művészek cikksotozatban ez alkaőm- mai Nagy Sámuel kolozsvári rézmetszőin1' ir. Tanulmányáhoa mümellékleteket közöl- Vita Zsigmond tanulmányában Apáczairól mini nemzetnevelőről emlékezik meg. Kovács Endre Illyés Gyula, a költő címmel a lírikus Illyésről ir szemléltető tanulmányt. A iap szépirodalmi részét még Isák Józsefnek A Magyar Próza Könyve e'ső részéről szóló át­fogó ismertetésén kívül Csordás Nagy Dezső, Látay Lajos és Lőrincz László versei egészí­tik ki. A foVóirat szemle-rovataiba Vita Zsigmond, Jánosházy György, Gagyi László, Kovács László, Vitányi János és Ficzay Dénes irt kisebb tanulmányokat és cikkeket. Az Er­délyi Helikon cime, ahova e'őfizetések és megrendelések küldendők: Kolozsvár, Mátyás király-tér 7-, I, Budapesti főbizományos: Ré­vai Irodalmi Intézet r. t, Budapest V„ Va­dász-utca 16.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents