Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-07 / 29. szám

IÁ í 4 február 7« ELLENZIK Gazdaasszooy és munkásszakoszíályj alakU az EMGE Az ENGE ig@2g»főYá]aszimánydíiiisli iiíés© KOLOZSVÁR, február 7. Az Erdélyi Ma- gvar Gard 'Sdgi Egyesület igazgafövalaszt- mánya szombaton dé elolt gr Teleki Béla e- nökletéve! ülést tartóit. Napirenden Erdély magvarN mezőgazdatársadalmánsik. legégetőbb «>rsk; rd’sei ezerepeitek. Az ülésen 1 észtvett ur, Balogh Vilmos miniszteri osztályfőnök >s, az F, M. erdélyi kirendeltségének vezetője, több vezető tisztviselő társaságában és a vá­laszt mányi tagok kő ül igen sokan. Gr. Teleki Béla megnyitójában több fontos bejelentést tett. Az EMGE a falusi magyar asszonyokat és leányokat! ;s be akarja kap­csolni a közösségi munkába, mert számukra is ugyanazckat-a tanulási lehetőségeket ke' megteremteni, amit ma az ön-, illetőleg to­vábbképzésük érdekében még nélkülöznek- E célból ,jz F. M. erdé’yi kirendeltségével teljes harmóniában és mindazoknak a szervezetek­nek a bevonásával, amelyek eddig a falusi magyar asszonyok és leányok sorskérdéseit munkálták, a? EMGE megszervezi a Gazdaoz- s ony .Szakosztályát. A továbbiakban rátért a mezőgazdasági munkásság kérdéseire. Az EMGE keretei bár teljesen magábazárják a fa:u minden rendit és rangú társada'mi réte­gét, kásgiaizdat, birtokost, éppen úgy, mint. a la’u éröebiftscgét, vagy a mezőgazdasági mun­kást, ezért mégis szükségesnek mutatkozik az EMGE Me-zőgazdasági Munkásszakosztályának felállítása, mert ezt egyetemes magyar és szo­ciális szempontok egyaránt! parancsolják. Az EMGE elnökének harmadik fontos bejelentése í szerint minden EMGE vármegyei kirer.de'tszg j munkájába bevonnak egy-egy kisgazda, gaz­daköri elnököt, aki hetenként egy napot, a vármegyei! kirendeltség irodájában tölt s igy az EMGE megyei szervezeteihez forduló ga/.- daközönsóg az. egyesület szaktisztviselő gar­dája mellett mindig ott találjai egyik sajáté képviselőjét is. Eme’lett még kü'ön behívnak megyénként 12 gaizdaköri elnököt, akik fel­váltva és havonta ugyanezt a feladatot telje­sítenék. Ezzel viszont -azt is elén az egyesi- , let, hogy a gazdaköri vezetőnek alku mat ad közelebbről megismerni az EMGE szervezeti munkáját. Az elnöki előterjesztés után a választmány elhatározta az EMGE Gazdasszony Szakosz­tálya és a Munkásszakosztály felá’litását, ló­babba a gazdaköri- vezetőknek a ki rendel tsé- gek munkájába való intézményes bekapcso ál­dását.. kit iskola nk*vü!i kiég»művelés Vitéz Szász István iiv. -alelnök vázolta az F.MGE szerepét az iskolánkivuli népmüve 'éj munkában. Balogh Vilmos dr- miniszteri osz­tályfőnök javasolta hogy ,az EMGE kapcso.ód- íék be az erdélyi hadtest keretében folyamat­ban lévő 11 gazdasági tanfolyam munkájába i®. Gr. Teleki Béla megjegyezte, hogy a ki­sebbségi időben az erdélyi birtokosréteg pél­dásan vette ki a maga részét a mezőgazda- sági népnevelő .tevékenységbő’, de ez az ér­deklődés az utóbbi években, -sajnos, alább­hagyott: B .aunecker Antal, az Erdélyi Áliatértékeshő c7. vetkezet elnöke fog'alkozott az il’atbes-zoi- ga!-atás néhány időszerű kérdésével. Ennek k-pcsán bejelentette, hogy a budapesti minő­sítő bizottságban s'került helyet biztosítani az j EMGE k ép v selő jenek, továbbá, hogy azoknál i a? átvételeknél, amelyek a helyi fogyasztást { szó’gáijak. néhány megyében a közellátási I kormánybiztosok máris intézkedtek, hogy a ' minősítésnél szigorúbb ellenőrzést gyakorol­janak. A kérdéshez Miriaffi Lajos, Kölscey Ferenc dr. szatmári főispán, Szász Ferenc dr., Kolozs- megve alispánja. Pataki György kászonfeitizi gazdaköri elnök és Korparich Ede szóltak hozzá. Hápifendi kérdések-több gyümölcstároló, asz.a’ó és csomagoló áll ţ a gyümölcstermesztő gazdák rendelkezésére, i Vitéz S-zâşâ. látván bejelentette, hogy az ' EMGE az üzemi lapoki felvételt — mellyel j az érd? yi gazdaságok termelőképességét raé- i rik fel, —• három vármegye kísérleti munka- ! ján-3'k befejezése után az egész felszabadult területek magyar gazdáira kiterjeszti Ai EMGE ceníeBiiáitiunia Török Bí.int EMGE igazgató ée Demeter Béla, az Erdélyi Gaz.da főszerkesztője az EMGE száz­éves évfordulója ünnepségeinek előkészü etei- rő' számoltuk be, melynek legfőbb védnök tisztét, mint ismeretes, vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója vo't kegyes elvállalni. Vitéz Szász István iiv- a 1 elnök javasolta, hogy az EMGE megalaku­lásának századik évfordulóján a Kolozsvári Kaszinó helyiségében, — ott, ahol száz évvel ezelőtt kimondották az EMGE megalakítását, — az egyesület- tartson ünnepélyes választ­mányi ülést. A javaslatot a választmány egyhangúan el­fogadta és fel ha la-mázná az EMGE elnökségét arra, hogy a centenárium • nagy ünnepségeit készítse e.ő és az adott viszonyok ismeretében határozza meg az ünnepségek, pontos időpont­ját. Demeter B’-la ismertette a.zi EMGE uj kiad­ványának, a Mezőgazdasági Szem'e c. tudó­in átnyos folyóirat rendelteitését, amit a választ­mány egyhangú le'kesedéssel vett tudomásul. Szás-z Ferenc dr. a kérdéshez hozzászólva fel­hozta, hogy az uj folyóirat bár egy régi ér­demes — de időközben megszűnt erdélyi me­zőgazdasági lap címét viseli -— a most meg­jeleni' folyóirat. mégsem a régi évfolyamnak a folytatása. Demeter Béla válaszában elmon­dotta, hogy a régi ,.Mezőgazdasági Szem'e" címet, éppen -auéTt vásf.-olta még az EMGE a régi tulajdonosoktól, hogy. az uj folyóirat a légi évfolyammal te'cr.jcL racg. Mivel a fenn- • ál ó sajtórerideikezések szerint a régi lap megszűnt, uj engedélyre volt szükség, S igy az uj tudományos folyóirat mint teljesen uj lap jelenít: meg, innen származik a -félreértés. Ennek eijenére semmi .akadályát nem ’átja annak, hogy a folyóiraton — engedéllyel — jelezzék a régi lap évfolyamait is, Dr. Szász Ferenc a választ tudomásul vette. A választmány elé terjesztett javaslatok között. szerepelt még az erdélyi vitézi törzs­kapitányoknak az EMGE választmányába tör­ténő meghívása, amit a választmány egyhan­gúan magáévá tett. Sera István a mezőgazda- sági aikalmazof-tak után fizetendő adó és az igák után kötelező munkaszo'găla'ţi ügyét tette sióvá és javasolta, hogy 15 holdig csak egy, 30 holdig pedig csak 2 iga után végezzenek ■a gazdák földmunkát. Hiszen a régi csonka­ország területén 4 ökör sz-ámit 1 igának, itt; viszont! általaiban 2 állattal do'goznak az- em be:ek. Ha tehát egy 15 holdas gazdának 4 jármas â laba, van, azok közül rendszerint csak kettőt hasénál s a másik kettőt csak akkor fogja be, ha az egyik vemhes, vagy ha egé­szen nehéz munkát végez, Bitó Péter javasoltat, hogy- az erdőigazgatc- kat is — ha erre az alapszabály módot nyújt. — be lehetne hívni a választmányba, mert sok olyan kérdés..3dódik elő, amelyeknél fon­tos lenne az ő jelenlét*.ük. Végül dr. Teleki Bé''a sorra válaszolt a fel­szólalásokra,, és ezzel art EMGE választmányi ülése végétért. Megalakul az EMGE Gazdaasszony Szakosztálya Nagy Miklós az uj állatbeszolgáltatási rend­szerre vonatkozó EMGE javaslatot ismertette, melynek lényege, hogy a beezolgâMatee min­den földtulajdonnal rendelkező gazdát terhel­jen —- a kataszteri tiszta jövedelem arányá­ban. így nemcsak' bizonyos gazdakategóriák; hanem egyetemes lenne a beszolgá'tatás köz- J teherviselése. Ott viszont, ahol nincs megfe- j lelő száma állatállomány, a kataszteri tiszta jövedelem, után fizetett összegből országos vágóár kiegyenlítő alapot lehetne létesíteni, * amiből magasabb árat kaphatnának a gazdák. . A javaslat egy másik pontja szerint az apró- háziállatokat is vegyék igénybe a beszolgál­tatható á‘l atmen ny iségnél­Balogh Vilmos dr. tájékoztatta a választ­mányt a mezőgazdasági beszolgáttatási rend- , szer újabb elgondolásairól és felhívta a gaz­dák figyelmét1 arra, hogy ezekben a kérdések­ben, idejében fejezze ki a maga áTáspontjat. Máriaffi Lajos sajnálatosnak tartja, hogy egyes helyeken egyes gazdák vonakodnak eleget tenni a beszól g álfa t ás i köteléé éhség­nek, ami kedvezőtlen hatást gyakorol a fal­vak közhangulatára. Kocsis János magyarói kisgazda, gazdaköri elnök felhozta, hogy bár a kisgazda hivatalos áron. ad el és ha ezt túllépi, úgy jön a tör­vényes büntetés, ugyaniakkor az ipari cikke­ket nem tudja beszerezni hivatalos áron. Balogh Vilmos dr.-nak az uj beszólgâltálásí rendszer terveiről szóló ismertetőjéhez Farkas Árpád cs Séta István szóltak hozzá, gr. Teleki Béla pedig a választmány tudomására hozta, hogy ezt a kérdést alapos tanulmányozás alá veszá s az EMGE megteszi a maga javasla­tait. Balogh László a vasellátás nehézségeire' és körülményeiről, a vase’osztás uj módjáról, az EMGE talajvédelmi szakosztályának munkájá- ró’ és a gépbeszerzési akciókról tett jelen­tést. A Distol-akcióval kapcsolalosan Kollonay Endre dr. állategészségügyi főtanácsos ismer­tette a helyzetet. Kiss Kálmán a gyapjuheszolgáltatásró* szólva elmondotta, hogy mig a gazdák a gyapjút tavaly 3.40 P-s áron szolgáltatták be, az ebből feldolgozol! gyapjufona’ kg-járak ára 250 pengő. Érdemes lenne kivizsgálni, hogy miből származik ez az óriási külön­bözet. A silóakció ismertetéséhez Korparich Ede szólt, hozná, majd gr. Teleki Béla bementette, hogy az EMGE tovább szorgalmazza a si'Jó- épitést és főleg az anyagbeszerzést. Mélt a kimondottan katonai ieltegü építkezések után a cementanyag elsősorban a gazdákat illeti meg. Mayerffy Tibor az EMGE gyümo csterraesz“ tési akciójáról számolt be és je terítette, hogy az EMÓE eleget tett azoknak a megbízatások­nak, amiket az F. M.-’ől és annak e;dí’yi ki- xende tségétő; kapott. így Erdélyben márts Szombaton délután 5 órakor az EMGE köz­ponti székhazában megalakult az EMGE Gazd- asszony Szakosztálya. Az. alakuló ülésep részi­veitek az erdllyi nőszövetségek, női munka- szervezetek és mindazon állami szerveknek a képviselői, amelyek) a falusi asszonyok és leányok nevelésügyi és szociális kérdéseivel foglalkoznak. Gr. Teleki Béla bevezető szavaiban többi kö öt! hangsúlyozta, hogy Erdély magyar gaz­dái áisadamának megszervezése az EMGE fel­adata. Erre <1 munkára azonban nem elegendő osa'k a falu férfitársadalmát megnyerni, hanem be kel’ szervezni a falu női társadalmát is. A magyar falusi asszonyok' beszervezésére különböző célú hői szervezetek bőségesen ál­lának az ügy rendelkezésére. Ezeknek áz együttes munkájára és az összefogására van tehát szükség a-z EMGE keretein belül, hogy a magyar falu női társadalmának egységét létrehozza. Olyan munkakeretet kívánunk megteremteni, amelyben minden egyesület elfér és egyazoh célért) dolgozhatok. Gr. Teleki Béla megnyitó szavai után dr. Balogh Vilmos min. osztá’yfőnök, a földműve­lésügyi kiiendeltségvezetője szólalt fel. Magyarország — mondotta — mindig kiverte a részéit a szociális gondoskodásból, még a trianoni ország szűkös anyagi tehetőségei kö­zött ie egész sorát valósította meg a modern szociális berendezkedéseknek. A szociális gon­doskodás jegyében áll a csa’ádvédelem is. Eiár.t a célt szo’gálja & családi bérrendszerek, megvalósítása, a különböző jóléti intézmények étetrehivá-sa, a kis’akásépitő akció, az ONCsA, a Zo’dkeieszt mozgalom, amelyek mind-mind « család védelmet sz,o'gálják. De családvéde­lem az is, ha a kenyérkereső családfő szak­tudásai! fokozzuk, vagy a falusi gazdaember számára lehetővé tesszük a föld termőképes­ségének jobb kihasználását. Ennek a- céViak a szolgálatában te l az állam és az egyházak legtöbb népoktatási berendezése is. Az elmúlt idők mulasztásait az iskolánkivüM népoktatás igyekszik pótolni. A gazda munkájának azon­ban legfontosabb vigyáz.ója — különösen fa u- helyen — a ház asszonya, aki nemcsak dol­gozik, hanem irányit.. is. Háztartási tevékeny­ségével befolyásolja a család szellemi és anyagi gyarapodását és közvetve a közösség élőieha adását. A családfő által termelt java­kat a gazdaaszzony használja fel, éppen ezért, ke'lő hozzáértéssel kell rendelkeznie. A falusi asszonytaxeadatom szé'esebb rétegeinek neve­lésére különösen kedvező elgondolásnak Ígér­kezik a falu asszonyainak az egyes gazdakö­rök keretén bélül vtaló tömörítései A fö’druü- velésügyi mimszftérium erdé’yi kirendeltsége nevében örömmel üdvözli az; EMGE Gazdasz- szony Szakosztálya megalakulásának tervét és működéséhez -a, legteljesebb síké:' kívánja. Seyfried Ferenc EMGE főtitkár ezután rész­letesen ismertette a megalakulásra kerii’ő szakosztály célkitűzéseit.. Aszta'os Sándor dr. az EMGE jogtanácsosa a szokoszlály szerve­zeti szabályzatát terjesztette e’ő, amit az ér­tekezlet egyhangúan elfogadott. A ku'tuszminisz'tér-iuHi népművelési osztá­lyának nevében Orbán Magda tanárnő kö­szöntötte az uj szakosztályt- Vitéz dr. Dombóy Zoltán egészségügyi főfelügyelő a. belügymi­nisztérium üdvözletét, tolmácsolta. Az Orszá­gos Szociális Felügye’őség részéről dr. Ütő Lajos üdvözölte a szakosztályt, az8> hangoz­tatva, hogy a különböző tanfolyamokkal élet­hivatásra kell nevelni a fa’vak asszonyait és leányait. Dr. Kokas Eszter, a Magyar Levente leány Mozgalom országos vezetője, a házi­munka racionalizálásának nagy jelentőségére mutatott rá. Az Erdélyi Katolikus Nószövet­ség és Szociá’ís Misszió nevében Adél szo­ciális testvér, az intenzív gazdasági háztar­tási nevelést sürgette. Szathmáry Lajos dr., az EMKE iiv. alelnöke felszólalásában rámu- ratott arra, hogy az elszórt magyarság között' milyen nagy szükség van a Gazdasszonv Szak­osztály alta'- megjelölt célok elérésére. Vitéz KeresztesFLscher Ferencné, az Országos Női Tábor elnökének üdvözletét J. K re puska Zsu­zsanna főtitkár tolmácsolta, és kilátásba he­lyezte az Egyesült Női Tábor segítségét a be­induló munkához. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége csatlakozását Forgács Ottóné je’entette be. Dr. Kölcsey Ferencné felszólalása után Kor­parich Ede, az Erdélyrészi Hangya elnöke be­jelentette, hogy a szövetkezeti hálózat felis­merve a mozgalom je'tentő-ségrt, azt minden­ben támogatni kívánja. Dr. Bornemisza Ele­mérné indítványára az alakuló gyűlés az EMGE Gazdaeezony Szakosztálya elnökéve Dóczyné Berde A máit vá-las/ifötta meg. Az EMGE Gazdasszony Szakosztályának köz.pon'i vezetői Szilárd Mária és Páte-s Irén gazdasági tanárnők leitek. A további intézkedések meg­tételére Seyfried Ferenc EMGE főtitkár ka­pott megbízatást. , Szerdán ii 9 össze a 42 tagú országos blzottsáf* A 42 ragu országos bizottság febrijar nó 9-én szerdán délelőtt 10 arakor ülést tart. Tárgy: i. a m. kir. nnnis/tvrium rendeleté a hősihalottak örökösednek illetékkedvezmé­nyéről, 2. a m. kir. minisztérium rendeiete a részvénytársaságok és szövetkezetek 1943 év juniu: 3c. napja után záródott üzletés- ered­ményének felhasználása tárgyában; 3. a . ín. kir. minisztériumnak a rendeleté a számoló- lapok illetékéről. Mindhárom előzetes bejelen­tés; 4. a m. kir. minisztérium rendeiete az iparfejlesztésről szóló 1931. évi 21. t. c. egyes rendelkezési hatályának újabb meghosszabbí­tásáról. Utólagos bejelentés; 5. a m. kir. mi­nisztérium rendeiete a magyar Szent Koro*- nához visszacsatolt felvidéki és'kárpátaljai te­rületeken működő ipar- és keresKedőtársiíla- tokra vonatkozó egyes kérdések sz.abálvozá-a és az ipartestületi .szervezetnek áz említett területeken való kiépítésére megállapuött ha­táridő módosítása tárgyában. Utólagos beje-, leütés. (MTI) A7, ISKOLÁN KÍVÜLI NÉPMŰVELÉSI BIZOTTSÁG ELŐADÁSAI Kolozsvár IukolánkivüH Népművelési • Bi­zottsága február 7-től február 14-lg a köv- - bező eíőadáriokat tartja: Február 7-én a Borbáncßi á”. iskolában 2—3-ig: Mefiedélután, Pándy Gyula, Február 8-án a Petőfi-u. áll. iskolában'6-‘ l fél 8 óráig: Háborús főzés, receptek ismer­tetése, Fo’-gácsné; Nemzetid küzdelmeink korú, Berta Lajos- — Tordai-ut'i áll. iskolában «yrrB óráig: Csecsemőápo’ás vetített képekkel, <L. Kneffel Pá! egy. tanársegéd. Február 9-én a Mariánumban 3 órátó : Püvu kcsti ünnepkor, Tóth M. Kiolild. —- .Nagt* Lajos IcLály-uti áll. iskolában fél 6-tól A' 8-íg: A társadalmi béke alkotmánya, dr.’i n­ner Jenő r. k. lelkész:. Daloljunk együtt, PtG;- fenhuberné; Barátaink, akiket megeszüns. Gyöngyösi Józsefné. — Belvárosi áll- iskoká- bau 6—8-ig: A tűzifa a mikroszkóp alaf, Csöregi Attdrásj Mit! .tegyünk, amig az on;<>5 megérkezik?:' Daruin Józsefné. — Honvédő.: áll, iskolában 6—7-ig: Petőfi Sándor, az any rí szeretet, Urmösi Árpádné. — Tég’ás-u. ááu isitől áb an fi? 7-től Tél 8-ig: .Kolozsvár lőj téré.- te, Jakner Piroska; Mátyás anyja és énekek. — Hörthy-ut.i áll. iskolában 6—8-ig: A ma­gyar népdal a magya-r nemzetnevelés szóigá- ’áfában, Kis Károlyhé Honvédelmi előadás (katonai), Köte'es Anna­Február 10-én a Pap-u. áll. iskolában 6^—7 ó-iáig: Benedek Elek, Csaba Aladárrié; A tu­dás hatalom, dr. Orbán Endríné. — Tordai- wti á'!'. iskolában 4—6-ig: iA nemesített -ie­zea, Boáriu Tivadarné. . Február 11-én a Mariánumban 4 órától: Szé­kely népmesék, Naosa M. Evangéla- — Rá-- kai Lea-utcai áll. ;eko’ában 6—8-ig: Takaré­kosság, László Ferenc; Hogyan szolgálhatom legjobban háborús hazámat?6 Hessz L. Irén. Február 12-én a Bácsi-uti á’l. ísko’ában 5—6-ig; Trianon, és annak okai: Csongrádi Li­nos. ,,E rab föld", vers. Feb:uár 13-án a Kajántóvölgyi áll. isk-'ölá­bán 3—4-ig: Korszerű honvédelem, Nagy. Já­nos. — Auguszteumi r. k- iskolában 4 óraié:' Orvosi e’őadós, dr. Pápai Zoltán tanör, kk. orvos,- Mesedélután: A kirá’yfi házasodik, Héjjá M, Sarok a szerz. óvónő — Seges te->- utcai áll. iskolában 3-tól fél 5-ig; Magyar tön vények és azok a'kotáea. Mihály Ferenc; Ka ionai előadás, előbbi e'őadó. Halálos szefsrcsti'enssg a kolozsvári áiiomíson KOLOZSVÁR, február 7. Megdöbbentő szerencsétlenség történt szombatról vasár­napra Virradó éjszaka t 1 órakor az állomá­son. Túrós János kisbácsi illetőségű. 43 éves fékező tolatás közben olyan szeroncséti-'i.ül esett le hogy az egyik vagon kerekei alá ke­rült, amelyek borzalmasan összeroncsolták. A. helyszínre kihívott mentők igyekeztek elsőse­gélyben részesíteni, de már akkor látták, hosts' semmi remény nincs. A szerencsétlenül járt fékező kórháza szállítása közben meghált. A halálos baleset ügyében megindult a vizsgálat a felelősség kérdésének tisztázásira. HRflRYPOK ÉTTEREM, UNIÓ-UTCA 14. SZÁM. Olcsó déli abona, Este kitűnő vacsora, Fajöcro:(. Szolid árak, Elsőrendű zene, Hangulat. Meií&egitik a bolgár bombakárosul- takat SZÓFIA, február 7. (MTI.) A bolgár közellátási kormánybiztosság ui vehetője a bembázások károsultjainak hatéko­nyabb megsegítése és ellátása érdekébe-ti az eddig kötött, vary korlátozott forgal­mú árukat fokozatosan visszavezeti a sza­badkereskedelmi . .forgalomba. Olajvezetéket épit az USA a Persa­öböl és a Földközi-tenger között LISSZABON, február 7. (MTI.) A brit hirszclgáíat washingtoni jelentése szerint az amerikai kormány 130 és 165 millió, dollár között mozgó költségvetéssel olaj- távvezetéket szándékszik építeni a Per­zsa-öböl és a Földközi-tenger keleti part­ja között. Hosszúságát 1250 mértföldre tervezik. A vezeték továbbító képessege ezermillió hordó olaj lesz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents