Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-05 / 28. szám

1 8 ti I 6 b r « a t §, i—nma ELLEN2CS Boldogabb magyar jövendő épül az Egyesült Női Tábor munkája nyomán SZAMOSÉN VAR, 1944 február hó. / Az Örmény metrópolismak nevezett kis­város egykori gazdagságáról csak az ódon barokstiiü házak kövei beszéltek s a le­gendáshírű és értéikü 'aranymarhíák, drá­gaságok '8§y-.egy ittfelejtett, nehéz idők­ből átmentett diarabja. Nyomor, n in este- lenség, külvárosi viskók penészsczagu fé­rőhelyein beesettarcu, sápadt gyermekek, vány.adt-testü, agyon dolgozott anyák, sorsuk, elesettségüik megmásltihatatlansá- gába beletörődőit el jegyzettjei a fehér halálnak fogadták kifejezéstelen tekintet­tel a felsiziabaidíiitó honvédséget három esz­tendővel ezelőtt, azon a feledhetetlen, csodaszép őszi diéfelőftön. Ott húzódtak meg félve, szerényen a díszruháiba öltö­zött helyi előkelőségeik szinpompás sorai mögött, halállal társalkodó köhécselésü- ket„ sóhajokat hallatlanná tette az öröm­ujjongás. Az ünmepnapok-ftt a hétköznap váltotta fel s a rendet, fegyelmet, építeni akarást hozó polgári közigazgatás első . beszerve­zési munkájánál kétségbeesetten döb­bent rá arra, hogy a huszonketóves ide­gen járom begyíóígyithatatlanul mély se­beket váigott a magyar polgári társadalom meggyötört testébe. Leggyökerén, a csa­lád uj életet termő fáján kezdte ki a ha­lál rászánt magyarságot, meglazítva a há­zastársak egymást. . összefűző kapcsot, a gyermeket a szülőhöz kapcsoló Jélekszá- lát, szabad útjára engedte az ösztönöket, hogy az adíott pillanatoknak élve s a jö­vendőre miit sem tekintve" lépjen naponta egyet megásott sirjia felé az erdélyi ma­gyar. A felekezetik női köziületei képte­lenek voltak küzdeni a feltomyosuló tár­sadalmi bajok ellen, főiképpen anyagi ere­jük nem volt hozzá, az idegien hatalmas­ságoknak pedig nem fájt semmi, ami ma­gyar seb volt. Megindul a munka Sötét, vigasztalan helyzetkép volt ez, de a pillanatnyi elkedvetlenedést a ten- nivágyás, a mentési szándék váltotta fel. A közigazgatás első beszervezője dir. vi­téz Horváth Kézmér polgármester, majd híva,tali utóda, dr. nemes Tamássy Ká­roly hamarosan belátták, hogy a szociá­lis téren rájuk váró feladatok megoldá­sát a város nőtársaldalmának bevonása nélkül eredményesen nem vállalhatják. Előbb a felekezetek nőszövetségeit akar­ták munkába állítani, de ezen az alapon bajosan boldogultak, a részletkérdések között elsikkadt a lényeg s a szociális bar- jók egyre hangosabban, egyre piarancso- lóbb erővel orvoslást követeltek. A gü- rnők&r elhalálozások száma ijesztően nőtt, a gondola ti anság egyre több csecsemőt követelt áldozatul., a törvénytelen együtt­élések szomorú, véletlen virágai sem so­káig élvezhették az áldott napsütést. Szerencsés és a jövő szempontjából eléggé nem értékelhető gondolat volt te­hát mikor dir. vitéz Badómé Cz\e<ke Vil­mát, - az Egyesült Női Tábor vezetőjét1 felkérték a nőd munkaközösség beszerve­zésére. Hölgyeknek tetszetős módon, ma­gyaros divatbemutatón kezdődött el ez a munkatoborzó s az országos ügyvezető el­nöknő a szemnek-szivnek tetsző parádé után komolyabb hangot ütött meg, magá­val sodró erejű beszédében összefogásra, épifcő cselekedetek vállalására hívta Sza- mosujvár asszonyait és leányait. Egyéni- séjglének varázsa, kedves közvetlensége s a lélek mélyéből sugárzó hivatástudat csodákat müveit. Különböző nzeteket. fel­fogásokat és elgondolásokat kovácsolt egybe szinte pillanatok alatt a magyar nemzetrnientés .mindennél magaszitiosabb gondolatában. 1941 májusában alakult meg a szamosujvári Tábor s Kabdebó G er öné főszolgabiróné -személyében a szervezés­re, a részletkérdések megoldására min­den kívánalomnak megfelelő., lelkes ve­zetőt választott. Megindult a munka. Nehéz, kitaposat- lan utakon indult el az egyre népesedő Tábor a nagy cél szolgálatára: megmen­teni, megerősíteni és megtartani a kalló­dó magyar életet Erdély megszentelt, ősi földjén. Számba venni minden -magyart, segélyny-ujit-ó kezet nyújtani az elesettnek, hitet, reménykedést és magyar öntudatot önteni minden kétkedőbe, minden csüg- ged6.be. Alig egy esztendő alatt Csodával határos az akarat és ten ni vágyás, amely egyre ■ növelte, gyarapította a Tábor számát s amely naponta észlelhető eredménye­ket mutatott. Méltóságos asszony és egyszerű polgárnő menetelt egymás mellett a kibontott fehér zászló alatt, palotától a kunyhókig '-ju­tott el a békefront hőslelkü nőkatonája. A szeretet és megértés fegyvereivel megkérgese­dett. élettel megíráson lőtt lelkeket vett be s békét, megnyugvást hagyott maga után. Meg­tanította az elégedetlenkedőt, hogy örvendeni lehet gyermeki örömmel a mindennap pará­nyi boldog történésein is, megtanított lemon­dásra az országépiités, a nemzetmentés javára. Felekezeti és faji különbségre való tekintet né;kiil mindenütt ett volt, ahol segíteni kel­lett s az Egészségvédelmi Szövetség megala­kulása után ezen intézménnyel karöltve mun­kált a gyönyörű, uj Zöldikeresztes-házban. Elamarosan ismerté és népszerűvé vált ez az intézmény is t a romár.nyelvű anya is ma­gyarul emlegette az áldásnak, a boldog lelki nyugalmat adó szolgálatnak ezt a búzát, melyre anyanyelvén nem talált kifejezést. De a szórványmunkából éppily derekasan kivette részét a szamosujvári Egyesült Női Tábor. 1941 nyarán 56 gyermek kapott szál­lást és ellátást az örmény árvahúz tágas, egész­séges termeiben, s vette magára boldog büsz­keseggei a gondos női-kezek-vama holmikat, amelyeket szegényes rongyai helyett magáé­nak vallott. A külső öltözék mellé lelke is uj magyar ruhát kapott, a tábo> leánycsoportjá- mak íelügyelete alatt eltöltött kér hó-nap alatt visszakapta elfelejtett anyanyelvit, hosszú né- maság után,újra magyar szóra nyílhatott ajka. hogy áldja Istenét a szamosujvári nők jósá­gáért. Alig egy esztendő munkájáról büszkén szá­molhatott be Kabdebó G er öné elnöknő vitéz Keresztes-Fischer Ferencné országos elnöknő­nek. az r942 október 5-én tartott közgyűlésen, mert eredményekben gazdag és az államveze- tes további támogatására méltán számot tar­tó és érdemes teljesítményt mutatott fel, körvonalai bontakoznak ki a szemlélő előtt az azóta lepergett idő munkáját tekintve. A felépült és ünnepélyes 'átadásra váró kilenc ONCsA-ház már magyar gyermekektől né­pes. a beteges sápadtságot, mit az egészségte1- len lakás irt az apróságok arcára, az élet pír­ja váltotta fel. Boldog örömmel várják he­tenként ' a házgondnok-nénit, hogy előadják neki apró kiváltságaikat, panaszaikat. Mein minden háznak gondnoka van a Táborból, akik a legkörültekintőbb 11 nyelemmel őrköd­nek a magyar élet felett. köntös és eléggé fel nem becsülhető munkát vállal az Egyesült Női Tábor a rendkívüli viszonyok-adta közellátási nehézségek áthida­lásánál. Hogy a közellátási hivatal feladat­teljesítését elősegítse s a lakosságot a felesleges utánjárástól megkímélje s igy munkavégzé­sében ne akadályoztassa, magát avail alta a negyedévi élelmiszerjegyek kiosztását. Ház- ról-házra, utcáról-utcára járnak a fáradhatat­lan asszonyok s adják át az életfenntartás biztosításához szükséges liszt- és cukorjegye- ket. Negyedévenként 15:399 drb. jegyet osz­tanak ki. s egy-egy ilyen kőrútjuk egyúttal al­kalom a környezettanulmányok megejtésére is. Közvetlen kapcsolatba kerülnek igy a város legegyszerűbb polgárával is, személyes tapasz­talatot szereznek a szükségekről és hiányokról s beérkezett jelentéseik alapján már megy is a gyors segítség a ráutalónak. E segélyezéshez szükséges pénzösszeget is ők teremtik össze, az önkéntes felajánlásokból amelyeket havonta szintén összegyűjtenek. Munkájuk nyomán elégedettség és megn)~ugvas fakad- erős pillé­rei az egyre szilárdabbá épülő belső arcvo­nalnak. Szilárddá épülő belső arcvonal Sérelem, ha nem dolgozhatnak S végzik zúgolódás nélkül, egymással ver- | senyezve az eredmény felmutatásban a folyto- | nos készenlétet kívánó, ms-gszakitásnélküli munkát. A polgármesterné, az ez te des né csak úgy, mint a kereskedő hitvese. Sértődöttség, a női munkáknak ez a kerékkötője csak akkor merül fel1 között ült, ha egyikük-másikuk ki­marad a munkacsoportból pillanatnyilag. Ilyenkor komoly szemrehányással fordulnak az. elnöknőhöz r részt követelnek maguknak a beindított feladat teljesítéséből. Szerencsére ezt a sérelmet hamarosan orvosolni lehet: munka, te- -uvaio akad mi"ái? bőségesen. A város uj polgármesere, dr. Györffy La­jos érthetően minden lehető támogatást kész­séggel mégad a lelkes szamoujvári Egyesült Női Tábornak. Messzemenő jóindulatot mu­tatott és eredményessé tette a karácsonyi ru- hasegélyző akciót támogatásával, mely egész sereg szegény gyermeket juttatott értékes ru­házati cikkekhez, minden mellékszernpontot félretéve s csak a ráutaltságot tekintve. Azóta is minden alkalmat megragad, hogy segítsé­gére legyen munkájában a szamosujvári Egye­sült TŰői Tábornak, mert tudja, hogy felelős vezetőállásában elsőrangú munkatársai a belső arevonai megszilárdításában a szamosujvári lelkes magyar asszonyok. FüLÖP JÓZSEF. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET A jfáMt fmagóU kUáfyfi BARTÓK TÁNCJÁTÉKA HAP.ANGOZÓ GYULA FELLÉPTÉVEL Ba>rt ák-bemubai ó, mfcdbrm fánicjáték, Banan.§)02Ó\ Gyula koreográfiája-, Vaszy Vákto-r zenei vezetéke, Varga Mátyás, dísz­letei., csupa olyan Ígéret, amelyből nem lehet mást, mint rendkívüli színházi ese­ményt jósolni. S színházunk nem maradt adós az Ígéretek beváltásával. Modern balettet láttunk a kolozsvári Nemzeti Szánházban, modénnt és magyart. Bartók- müvet, amely a pesti Opera balettjének is legkimagaslóbb teljesítménye és a hábo­rú után a legyisszíhangiosabb nemzetközi sikerek elé néz. A fából faragott királyfi másfél évti­zedes szünettel kiétázben került színre Pesten sikertelenül, távolról sem zenéje, csupán a színpadion történtek miatt. Úgy látszik,, előbb le kellett zajlania a szín­padi 'tánc forradalmának! jhiogy Bartók fabábja megtanuljon a mü zenéjéhez il­lően táncolni. Sőt,, a mesét is át kellett dolgoznia Harangozó Gyulának, hogy a mü megkapja azt a mély emberi értel­met, amelyet koreográfiája ma kifejez. Három hőse van ennek a táncjátéknak. Egyik- a mondabeli' Nároisnál. nagyobb hiúsággal eltöltött kiráilykisasszony. Má­sik a királyfi, aki meglátva a világszép királyikdsasszonyt, szempillantás alatt sze­relemre gyullad iránta és koronáját, pa­lástját elhajítva, indul mieghcllitására. Harmadik a fabáb. Ezt a busongó király­fi ' faragja ki és palástot akaszt a nyaká- be, koronát illeszt a fejére, hadd tessék a hiú kírállyleánynak. ö hiába tört keresz­tül az útjába álló erdő fáin, kúszó gyö­kereken és a patak hullámain, a király- kisasszony ügyet sem vetett rá, amíg meg nem csillogtatta a koronáját. Lám, az életire keltett fabábon kapva kap, mert ho fából is van, korona ragyog a fején. Csak mikor a fából faragott királyfi össze roggyan, akkor ébred rá :a hiú ki­rálylány, hogy a horomátlan délceg ifjút kellett volna szeretnie: az embert és nem a rangot, a méltóság jelvényeit. Persze niem volna mese a mese, ha a jó tündér nem hozna uj, még ékesebb koronát az ifjúnak s a királyfi meg a királykisasz- szony nem dicsőülne meg boldog szere­lemben. Zenéj léről szólva, azzal kell kezdenünk, •hogy Bartók A fából faragott királyfi megírásakor, 1914—1916 között, sőt már korábban, a Két arckép cimiü zenekari szierzemiány óta teljiesen fölszabadult a né­met zenei hegemónia alól s ott jár az uj Ízlés úttörői, között. Müveiben a lineáris szerkesztési mód válik uralkodóvá. A fá­ból faragott királyfi. írása kötzben azon­ban nem vonta le Bartók uj irányának minden következményét. E táncjáték ze­néjében nem annyira a melódia-vonalak szabad mozgásán van a hangsúly, mint in­kább a harmóniákból alkotott színfolto­kon. Innen van az, hogy az erdő zsongá­sát hallgatva Bartók zenekarából, De­bussy muzsikája jut eszünkbe. A fabáb tánca közben pedig, amely nemcsak a -színpadon — hála. Harangozó Gyula re­mek táncművész etetnek —, hanem a par­titúrában is a legpaziarabib, az egész mű­ből ki ragyogó rész, Stravinsziky neve vil­lan fel. E neveket azonban csak a gondo­lattársítás keld véért idéztük, mintegy megkönnyitve velük a mü helyiének meg­határozását. a zeneirodalomban, mert kü- 1 ölben Bartók zsenijének eredetiségét egyikük sem veszélyeztette. A kolozsvári előadás előkészítésében és sikerre vitelében három kitűnő művész játszott elhatározóan nagy szőrénél: Vaszy Viktor, Húrranigozó Gyula, és Vavga Má­tyás. Vaszy Viktor már edldtg iis jón ahány (£k Ö óráit belül Húl&z,wáci fózm&tá és- Jlfi./ Muss&íuU-U't 53, sz. IxteţbH: 23-32. I ____________________ Bartóik-müvet mutatott he Kolozsvárt, A fából faragott királyfi, pedig éppen szer­vesen illeszkedik a modern magyar zene eseményeit szem előtt tartó művészeti programjába. Nagy lépést tett ezzel a be­mutatóval Vaszy Viktor művészeti céljai felé. Az előadás zenei megoldását most is kivételes hozzáértése és őszinte beleélése tette elsőrangúvá. Harangozó Gyula munkája avatta A fából faragott királyfit, mint balettet, kiemelkedő eseménnyé. Először láttunk valóban modern balettet a kolozsvári Nemzeti Színházban, olyat, amelyben a zene és a tánc annyira szoro­san összetartozik, mintha a tánc csak egyik szólama lenne a zenének, éspedig az a szólam, amelyik legjobban megvilá­gítja a zene értelmét. Gyagilevék forra­dalmának leszűrt eredményeit láttuk itt, azt a balettet, amelyben nincsenek sivár némajátékok, hanem a szereplők minden érzelmüket ,,elitáncolják*. A J&aöáb tán­cában Harangozó Gyulát, mint táncmű­vészt ismertük meg s elmondhatjuk ró­la, hogy ritmikai lag és mozdulat szem­pontjából is olyat nyújtott, ami bámulat­ra ragadta a nézőteret. Varga Mátyás „mesébe illő“ színpadképet tervezett s díszletének külön értéket ad erdélyi jel­lege. A királyfi fából ácsolt várának he­gyes sisaku tornya s a király-kisasszony büszke köváfábian a templomerőd kalo­taszegi és székelyföldi emlékeket idézett megható módón. A szereplők közül Komáromy Attila (királyfi) újból bebizonyította, hogy ko­moly tehetség, akire külön gondot kell fordítani a színháznak. Bartes Irén (ki- ráiykisasszony) ismét megcsillogtatta fö­lényes biztonságú tedhloikai tudását. Ri- móczy Viola, Keresztes Katalin, Fulda Gizella és 2. tündér szerepéiben fellépő Tóth Jolán is kitünően megállotta a he­lyét. A tánokarnak azonban még h.osz- szabb iskolára van szüksége ahhoz, hogy tökéletes illúziót keltve és zenével hibát­lanul ősze forrva meg tudja oldani azokat a feladatokat, amelyeket az olyan mü há­rít reá, mint Bartók táncjátéka. Minden­esetre fejlődés kép esnek ítéljük a tánc­kart. csak még edződniük kell a nagy feladatokra. A fából faragott királyfi bemutatója sok ujjal lepte meg a közönséget, de si­került, arról is meggyőznie, hogy nem hét­köznapi színpadi produkciókról van szó, hanem tömény, modern művészetről. Bartók táncjátéka után Farkas Ferenc szép sikerű Bűvös szekrényét játszotta operaegyüttesünk annyi változással, hogy asztalosmesterében dr. Sikolya István s Hasszán szerepében Gál József lépett föl. KÉKI BÉLA. AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOMBAN va­sárnap délelőtt 9 óra 50 perckor kezdődik a magyarnyelvű istentisztelet. Szolgál járosi Andor esperes, theol. m. tanár. * AZ APA KEZÉBE VAN LETÉVE a család ^sorsai Ö a kereső, ő a családfenn­tartó, övé a feladati, a családról gondoskod­ni — de nemcsak az életben, halála után is. Ennek egyedüli lehetősége az életbiztosítás, mely még a síron ml is a családfő gondosko­dását jelképezi, A S> éves, legrégebb magyar biztosító: Az Első Magyar Általános Bizto­sító Társaság helybeli; Egyetem-utca 1. fő- ügynöksége tájékoz látást nyújt Önnek az ösz.- szes biztosítási módozatokról. Hirdessen Erdély ieg&UerjedteiíU aajíilapjóbaib az EUí&niékbejx,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents