Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-29 / 48. szám

SzeíiCjeettt&síg és ki-adóhivatal: K otcrasv.ár, Jokai-u. 1*5-, í. Teíefon: il—09. Nyorud-á: Egye­tem-u. 8 Ta «fear. 29—23. C#şkife»Wfflid: 7205» c U p i T o n a: B fi R î H fi MIKLÓS Kiadótuiajdono»»: PALLAS SAJ'J ö’v ALk-ALAf Rt. Kűíoz&yáf. Előfizetési árak. i i)ór| 4.80 negyedévre 12.40, félévié 24.80, 1 e>’ fe tífvíiP, A FINN DÖNTÉS HÍJ SZŐ BŐN ALI krivoj-Rognáí a németek fel fogták a szovjeiesapatok támadását A finn kérdés ismertetését az MTI helsinki \ táviratának (kezdő mondatával kell bevezet- ] lsünk: a finn békekérdésben a. feszültség a * tetőpontjához közeledik. A finn fővárosban ; akreditált magyar juj ságiró ezt a véleményét : az U:tsi Suomi. Linkomies finn miniszterei- ■ nok lapjának vezércikkére alapítja. A félhi- : vatalos sajtóorgánum hangoztatja, hogy a ; finn nép tudatában van annak, hogy a dón- j té:- most kizáróan a finnek kezében van. A Helsinkit ért' bombatámad.ás, valamint 1 a vidéki finn városok legutóbbi rendszeres • bombázása állandóan foglalkoztatja a finn ! sajtót, s a legtekintélyesebb lapok ebbel a ■ tényből azt a következtetéseket vonják le, j hogy a további pusztítás elkerülésére a gyors ; cselekvés a legalkalmasabb. Ugyancsak az • MTI helsinki munkatársa közli azt a rend- \ kívül érdekes és eddig nyilvánosan ki nem .1 fejezett finn nézetet, hogy u légitámadások 1 érvet adnak a finnednek, amelyre maid he , vatkozhatnak a németek előtt, ha arról lesz I szó. hogy a békére irányuló óhajukat meg- , indokolják. , ' A legfontosabb távirat a finn probléma j fejlődésére vonatkozóan kétségtelenül a Búd Tud. londoni sürgönye, amely szerint tegnap semleges illetékes helyen közölték, hogy a finn kormány Berlin tudomására hozta, hogy ki akar válni a háborúbólé' 4* Mondtuk már, hogy Finnország helyzete különösen élénk érdeklődést és együttérzést kelt a kisállamokban s a Suomi sorsának ala­kulását általában a kisnemzetek jövője próba­kövének tekintik. Azt is említettük, hogy a kisnemzetek sajtója közül a román lapok mutatják a legkevesebb megértést . a közös ügy iránt, s ha történnek is elvi jelentőségű r:egállapitások, azokat a fejlemények porond­jától, messze, külföldön elő román prublicisz­ták. vagy politikusok teszik. Most végre a Curentul ban találhatunk egy cikket Pamfil Seicaru főszerkesztő tollából, amelyben a román közíró a finn probléma ismertetését felhasználja arra, hogy a kisnépek közli szo­lidaritást kihangsúlyozza és azt a tragikus sorsot, ami a kisállamokra vár, ha összejo- gásuk elmarad, drámai színekben ecsetelje. Kiderül Seicaru vezércikkéből, hogy a legjob­ban értesült román újságíró a finn kérdés taglalása mögött tulajdonképpen hasonló ro­mán problémákat Iát, amelyeknek időszerű­sége már feltttne.cLCZ.ni kezd a horizontokon. Ugyanis Seicaru William Steed, a románba­rát és magyarellenes angol publicista megál­lapításaival száll vitába (W'ilíiam Steed feb­ruár 20-án irt cikket a Sunday Times-ben a finn kérdésről) és .aláhúzza azt a mély ellen­tétet,, and Steednck a f rtn problémával szem­beni tárgyilagossága és a Romániának adott szubjektív tanácsok között van. Steed többek között Finnországról a következőket írja: „Németország beleegyezése nélkül nehéz lesz Finnországnak kiválni a háborúból. Finn­ország esete nem elszigetelt jelenség Európa- banrt Ezt az utóbbi megállapítást Seicaru célzásnak tekinti Románia magatartására és nyíltan emlékeztet is azokra a biztatásokra, amelyeket" William Steed a londoni rádión keresztül a román néphez intézett. Seicaru csodálattal adózik Steed objektivitásának, amellyel a napi eseményeket honfitársainak magyarázza és amellyel a brit nép politikai érettségéhez és természetes intelligenciájához apellál, de lenézésnek és lekicsinylésnek te­kinti, hogy olyan dolgokat tanácsol a romá­noknak. amelyek homlokegyenest ellenkeznek a józan ész és a realitás követelményeivel. Amit Pamfil Se mám nem rt meg, azt vilá­gosan látjuk a négyhasábos vezércikk’ sorai között. Körülbelül azt akartja kérdezni: ez a hála azokért a milliókért, amelyeket néhány nyugati fő publicista a háború kitörése előtt a bukaresti külügyminisztériumtól és a prágai titkos alapból felvett, hogy Románia és Ctef> szlov ákia ügyét elvonatkoztatva a valóságról, a történelmi, gazdasági és kulturális re alttá- * soktól, minden körülmények között támo­gassák. /me, Monsieur Seicaru!... A külföld: har­sogó publicity csak addig propagál egy bi­zonytalan ügyet, amíg az arany áradata tart, s mihelyt a leu és a cseh-korona dumping be­dugul, ,.Románia nagy barátiad'' elhal;gátnak és szép szó helyett, mint ahogy Ön mondja, lekicsinyléssel fizetnek. Eggyel több bizonyítékunk van tehát arra, hogy a tudományos és becsületes propaganda — mint amelyet a Trianon utáni Magyaror­szág látott jónak alkalmazni a magyar nép ellen elkövetett igazságtalanságok megismer­tetésére — sokkal célravezetőbb s eredmé­nyeiben időt illőbb, mint a parveniik által ki­csiholt dicshimnuszok. íf, Olvasóink megfigyelhették. hogy távira­taink elején mindig megjegyezzük az értesülés forrását. Közöljük a hír eredetének helyét, időpontját és az értesülést beszerző távlati ügynökség nevét. Ennek az összes lapok által követett módszernek olyan jelentősége van, amelyre ezúttal akarunk rámutani, A mai sajótechnika, az események sokasága még a világlapok számára is lehetetlenné teszi, hogy minden munkát belső és külső munkatársaikkal, vagy levelezőikkel végeztes­senek el. Elképzelhetetlen, hogy valamely lap mindenütt tartson egy állandó tudósítót, ahol nagyobb jelentőségű események történnek. Ezt a kérdést tehát úgy oldották meg, hogy hír­szerző vállalatokat létesítettek, amelyeknek Híranyagára a lapok előfizetnek, s így meg­osztják azt az anyagi tekert, amit kütön- küljön nem tudnának elviselni. Ma már ha­gyományra és évszázados megbízható teljesít­ményre viszatékintő távirati irodák gondos­kodnak a legfontosabb hírek megszerzéséről és azok továbbit ás ár ól. Fejlettebb és kifino­multabb újságolvasó legelőször a hír forrását nézi és a forrás megbízhatósága alapján mér­legeli a híranyag értékét. A legelső hírszerző irodát ; 8 jj-ben Paris­ban állították fel Agence Havas néven. A ma már az egész Franciaországot behálózó ügynökséget Havas Károly létesítette. A Ha­las tevékenysége először csupán a franciaor­szági események feldolgozására szorítkozott, majd átterjedt a francia gyarmatbirodalom területeire is. később pedig Európa déli részét, a latin országokat is behálózta. Az rSjc-es években III. Napóleontól monopóliumot ka­pott a franciaországi események ismerteté­sére majd egyéb ügyletekéi is, különösen hirdetésekei, foglalkozott, azután megalapí­totta a Messagerie Hachette néven a világ első nagy ujságterjesztési vállalatát. időrendben a Havas után a W. T. B. (Continental-Telegraph Compagnie. Wolffs telegraphisches Büro) berlini hírügynökség tesz szert általános hírnévre. Ezt az ügynök­séget :849-ben alapította az akkori idők hires német újságírója, Woljf. Bismarck alatt a W ulff-ügynökséget államosították T clegra­phen-ijmon néven s ebből Haknit ki a mai német távirati iroda, a Deutcshe Nachrichten­büro (D. N, B.) Londonban 18je-ben alapították az első távirati ügynökséget Reuter Telegram Com­pany Ltd. néven, 20 év alatt a Reuter olyan hasznos szolgálatokat tett az angol világbi­rodalomnak, hogy félig államosították és kü­lönleges jogait kurtán törvénycikkben biztosí­tották. (Shat Reuter should remain in den pen* cent, impartial ard unconnected zvuh finan­cial under takings). A negyedik világszerte ismert Ügynök dg az amerikai Associated Press, amely még min­dig magántulajdonban van. éppen úgy, mint a másik híres amerikai távirati iroda. az U nited • Press. Hogy milyen óriási apparátussal . dolgoz* nak ezek az ügynökségek, arra jelíc- itő i következő rövid statisztika: i9ji-ben a D. N. B. 800 tudósítót foglat- heztaiott, Németországban 40 fiókja volt, naPi 22-coo szót továbbított /jso előfizető­nek és külön rádiószolgái utót tartott fenn. j A Reuter jjo.oco jontsterling alaptőkéiéi j ind uit, s mai vagyonát tóbbmuió f onts ten mg- i re becsülik. Legimpozánsabb vállalkozás a new-yorki Associated .Press. A világ legnagyobb távirati ügynökségének az öt világrészen 8o.vco munkatársa van és a napi feladatokat 4000 távirdász oldja meg. Az United Press naponta óo.coo távirati sort juttat el előfizetőihez. A többi távirati ügynökség közül említést érdemel a Szovjetunió hivatalos hírszolgálati szerve, a Tass iroda, a japán Döméi, az o asz Ştefani,, a svéd A. T. S. , a finn, a svájci, a bolgár távirati irodákat, a török A fi, a Vichy által létesített Ofi, a román Oiient Rádió (Rador). A Magyar Távirati Iroda 188 r-ben alakújt, 1 c/8. őszén állami kezelésbe került, a világ­háború után a magyar kormány félhivatalos hn<zo’galaţi szerve lett.' A távirat’ ügynökségek munkád a törrtis világháború folyamán rendkívül felelősségtel­jes és nehéz. NAGY IÓ2SEF 4 Bad. Tud. feliund londoni jelentése Londonból jelenti ~ Bőd, Tud.: Semleges illetékes helyen 'közöltéit, ketgy a finn kor­mány Berlin tudomására hozta, hogv ki akar válni a háborúból. Az Umí Suomi, linkomies fin® miniszter­elnök lapja vezércikkében a követezőket írja: A fitvn bék-ekérdélben a feszültség a tető­pontjához közeledik. Tudatában vagyunfc an- rak, bogy a döntés most kizáróan a finnek kezében van. Szemtanuk, közlése szerint Helsinkiben még egyetlen orosz támadás sem okozott olyan nagy károkat, -mint az. amelyet 1 zár sárnapra virradó éjszaka végrehajtottak. Az egyetem épülete súlyosan megrongálódott. Az ismert 'Stockman-áruház -csaknem teljesen rombadőlt. Súlyos csapás érte a diplomáciai negyedet is. A német követséget egy bomba •teltbetalálta. Megrongálódott a brit követség épülete is. továbbá Mannerbeim tábornagy la­kóháza. A halottak száma azonban csekély, meri a főváros óyphelvei példaszerűen töké­Helsinkiből jelenti a DNB: Német és finn küldöttség e hó IS—26-ig Helsinkiben tárgyalásokat folytatott a német—finn gaz dasági forgalomról az 1944. évben. A ba­rátságos szellemben folytatott tárgyalá­sok teljes megegyezésre vezeti.k. A szál­k-tesek. Londonban áron a nézeten vannak, hogy a Helsinki elleni uj légih.í'bor-i bdemr- tozik a finnek elleni idegkáhoruba. Mibok úgy vélik, hogy talán a támadások ér et ad­nak a finneknek, amelyre maid hivatkozhat­nak a németek előtt, ha arról lesz szó. hogy a békére irányuló óhajukat megindokolják. látások kölcsönösen körülbelül a nvu’.iév keretben fognak mozogni és egyfelől biz­tosítják a finn gazdasági élei fennta"'u- sát. másfelől értékes hozzájárulást jelen tenek a német ellátáshoz. ti ERŐSÖDŐ ANGOL NYOMÁS TÖRÖKORSZÁGRA Német-finn gazdasági egyezményt hötiitteis

Next

/
Thumbnails
Contents