Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-28 / 47. szám

19 4 4 í 6 Li r u á T 1&. EL LE fíZ fiK Jelentkezni kei! «a 18-60 év kix^ití férfiaknak KOLOZSVÁR, február 28. Vásárhelyi László dr, polgármesterhelyet­tes az alábbi felhívást bocsátotta ki: A m. kir. honvédelmi miniszter 3370. ein. 1. ny. 1944. szánni rende­leté értelmében felhívom a Kolozsvár ihj. sz. hír. városban állandóan la­kó és ideiglenesen tartózkodó 1884—1926. években született 18—80 éves korú férfit a jelenleg katonai szolgálatot teljesítők kivételével, hogy az alábbi sorrendben nyilvántartási adatainak ellenőrzése végett személye­sen jelentkezzék Unió-utca 21. szám alatt az emeleten. A JELENTKEZÉS SOK RENDJE i Február 29-én az 1920, 1923, 1924, Március 1-én az 1923, 1922, 1321, 1920, Március 2-án az 1919, 1918, 1917, Március 3-án az ISIS, 1915. 1914, Március í-én az 1913, 1912, 1911, Március 5-én az 1319, 19ÎÎ9, 19&S, Március 6-án az 1SG7, 1S08, 1905, Március 7*én az 1904, 1903, 1902, Március 8-án az 1901, 1900, 1899, . / Március 9-én az 1898, 1897, 1896, Március 19-én az 1895, 1894, 1893, 1892, Március 11-én az 1S91, 1830, 1889, 1888, Március 12-én az 1887, 1888, 1885, 1884-ik évben, születettek. Március 13-án és 14-én azok, akik az előirt feni időpontban nem je­lentkezhettek és elmaradásukat elfogadható módon igazolni tudják. A jelentkezés időpontja naponta fél 9—16 óra között, megszakítás nélkül. A tenţdeges katonai szolgálatot teljesítő személyek á szolgálati he­lyükön tesznek eleget jelen’kérési kötelezettségüknek. A betegség, vagy más testi fogyatékosság miatt megjelenni nem tu­dók, vagy ideiglenesen távollevők helyett a legközelebbi hozzátartozója köteles jelentkezni, megfelelő módon igazolva az érdekelt távolmaradá­sát. Mfnden jelentkező hozza magával Összes kalonai és személyazonos­ságát igazoló okmányát, igy: 1. katonai í?< azol vány i lapot (pótlapot); 2. sorozás! bizonyítványt; 3. alkalmatlansági bizonyítványt; 4. katonai elbocsátó levelét; 5. hadirokkantlgazolvámvt; 6. közérdekű munkaszolgálatos igazolványt; 7. leventeigazolványt; 8. polgári személyi lapot? 9. rendőrségi bejeleniőlapct, személyazonossági bizonyítványt; 10. nem magyar állampolgárok, külföldi állampolgársági bizonyit- ványukat, vagy érvényes útlevelüket; 11. zsidók az állománytestük és a népmozgalmi nyilvántartó hiva­tal által lepecsételt fényképüket. A jelentkezést elmulasztók az 1939. II. te. 212. paragrafusa alapján kél hónapig terjedhető elzárással és 8066 pengőig terjedhető pénzbírság­gal büntetendők. Társadalmunknak igen sok kérdése megoldódna, ha ma mindenki cserkészmódon gondolkodna —* mondotta a íX. cserkészkerület tanácsülésén Puskás Lajos igazgató A földművelésügyi miniszté­rium erdélyi kirendeltségé­nek minőségi tavaszttus®* vetőmag akcióin A múlt. év őszén a nagy szárazság ellenéte túlnyomó Vészben elvégezték- az erdélyi gaz­dák az őszi vetési munkál a tóikat és a később be- következett kedvezőbb időjárás követkézié­ben pótolni tudták az őszi vetéseken, émég;« szórványosan előfordult, hogy ,a eV elsősé ges , időjárás miaV nem lehetett az őszi'vetési műnk álatokat befejezni. ' Az elmaradt őszi vetések pótlására és a termelés minőségi, színvonalának eme ősére a földmüve’ésügyi minisztérium erdélyi kiren­del Bégé ebben az évben is folytatja minő­ségi tavaszbuzavető akcióját. Miután ezidén tavaszfouzavetőmag igán ik.is mennyiségben ál rendelkezésre, csak szűk keretekben biztosi (Iható az erdélyi ég­hajlati viszonyoknak megfelelő tavaszbuza- fé es gekből az elengedhetetlenül szükséges mennyiség. Ezek a készleteik már szállításra kerüllek és kiosztásuk lövidesen megkezdő- • dik. • A minőségi tavaszbuzavetőmag-akció v során í kiosztásra ke .ülő vetőmag ára a közel látás- j ügyi miniszter által megál’apitolt ár, amely- j bez járul a szaporitógazidaságokat. megi!'e:ő, j roétermáasánként 12 pengős felárnak a fele, f valamin'! a közeMátá&ügyi miniszter által j megá'lapito |t és 1943. szeptember 1-től szá- j mitett, mázsénkénü és íélhavonké'ni -0.25 j , pengő kö’ltségtérités. • í A 12 pengős, felár másik felién, tehát! méter- 1 mázsánként 6 pengőt a kirendeltség téríti. j A. minős 'gi favaszbuza-ve'iőmagakcióban j rşs-utvenni kívánó gazdák igénylésükkel for­duljanak. aa illetékes vármegyei gazdasági •íe’ugye’ősegekhez, ahol a szükséges fe’vi’ă- gcsitésokat is megkaphatják. fi kolDZivái dfáhvédö lii/a af működése KOLOZSVÁR, február 28. György La­jos dr., a kolozsvári ,,Ferenc József Tu- dományegyet<*m diákvéidő hivatalá“-nak 'egyetemi ta náréi nőké most adta ki jelen­tését' a diáik védőhivatal 1943—44. tanév első feliéről. Megállapítja a jelentés, hogy a múlt nyár folyamán négy feladat hárult a diáilcvédűhivatalra: 1. a menekült diá­kok és egyetemi gyakornokok ellátása; 2. a Nyári Egyetem résztvevőinek ellátása: 3—4. a Teleki Blanka Leánykollégium és az Eötvös József kollégium átadása. Ju­nius 20-tól szeptember 15-ig 175 hallgató részesült kedvezményes ellátásban, ezen­kívül 90 hallgató kapott fizetőként beuta­lást az egyes diákotthonokba.' A Nyári .Egyetem iránt megnyilvánult nagy érdeklődés és zsúfoltság miatt igen nagv gondot okozott a hallgatók elhelye­zése, de a kérdést mégis sikerült megol­dani. A Nyári Egyetem több mint 4000 pengő tiszta bevétellel gyarapította a diákjóléti sngédalapet. Az első félévben, a következő diákjóléti intézmények működtek: Gábor Áron. Bo­lyai, Szilágyi Erzsébet kollégium, Egye­temi Diákaszital, Mátyás Király Diákbáz, Kolobicai diáküdülő, Tankönyvtár. Diák­jóléti iroda. Az első félévben a Gábor Áron diák­kollégium 435 egyetemi hallgatónak adott szállást. A Bólyai-kollégiumban 138, a Szilágyi Erzsébet leánykollégiumban 147 hallgató lakott. Az Egyetemi Diákasztal 223.505 adag étkezést osztott ki. A Má­tyás Király Diákbáz belső berendezésé­nek javítására 21 pengő híján 44.000 pen­gőt költöttek. A díszteremben 19 hang­versenyt, 18 műsoros előadást, 2 közgyű­lést, 1 birkózóversenyt, egy ismeretter­jesztő keskenyfilmbemutatót és egy di­vatbemutatót tartottak. A zenetermet 271 esetben vették igény­be. Ezrek a számok is az bizonyítják, mennyire fontos szerepet játszik Kolozs­vár kulturális életében a Diákház. Az É’e^buvárok Karének íuaamanyos ülése , A Kolozsvári Élerbuvárok Köre pénteken tarfotla XI. ülését az egyetemi Hőgyes-épület tantermében, Ludány György egyetemi tanaj elnökletével. Az első előadást Sántha András, az orvosi élettani intézet tágja tartotta ,,A lélegzés haiása a véralvadásra" címmel. Az aivadáisi idő szabatos mérésére való uj készü­lékének ismertetése után azokat a kísérlete­ket ismertette, amelyek a szénsav befolyását embereo is bizonyítják. Erőltetett! légzésnél ugyanis ha^ a vér szénsavtartalma megíogy, a véralvadók .'pessége lényegesen fokozódik míg 'égzésszüne'ben csökken. E jelenségek­nek fontos szerepe lehet a véralvadás bonyo­lult folyamatainak magyarázatában. Az e:is­meréssel fogadott eredmény megvitatásában Bugyi Balázs egyetemi tanársegéd, Annau E.nó, Jendrassik Lóránd és Ludány G/örgv professzorok, vettek rész*. A második előadó Jendrassik Lóránd voit, aki ,.A tbermodinamika második főtétele és az élőlények" címmé’ az egyik alapvető fizi­kai törvény élettani alkalmazásának 6okat vi­tatott kérdését tárgyalta. Ismertette e főtétel és a természet megfordítható folyamatainak az- az értelmezésélj, amely az élettaüi alkal­mazhatóságot leginkább megvifigitja. Az elő­adás második része még a következő üesi is foglalkoztatni fogja. KOLOZSVÁR, február 28. (Az Ellenzék munkatársától.) Élénk érdeklődés kíséretében és Erdély egész cserkésztársadalmának fi­gyelme mellett tartotta vasárnap délelőtt s vármegyeháza üléstermében évi közgyűlését a IX. cserkész kerület tanácsa. Léi 12 óra után néhány perccel Vunkái Lajos igazgató, kerület vezető nyitotta meg rövid beszéddel az ülést. Ismertette a cserké­szet minőségi és mennyiségi haladását a múlt­hoz képest; hangsúlyozta a cserkészet önkén­tes jellegét és vázolta azt, hogy milyen mó­don fceJl ma alkalmazni és magyarázni a cserkész törvényeket. Beszédében szigorúan bí­rálta a mozgalmat, mert — amint mondotta — az igények igen nagyok, a. cél igen nagv. amelyet csak úgy lehet elérni, ha a helyes önkritika vezet a továbbjutásra. Beszéde után Medvig Béla piarista tanár ismertette a cser­készpróbákat és azoknak jelentőségét, a sátor­vető cserkésztől kezdve az utrörő, útkereső és honfoglaló próbán keresztül az drszágép-'tő cserkészig, aki megtestesítője a cserkész szel­lemnek és valóban építője az országnak. Dobry János cserkész vezető tiszt vette át ezután a szót és adatszerűén is ismertette az erdélyi kerület munkásságát. Elmondotta, hogy a kerület 38 csapatot tart nyilván, amelyek közül csak kettő nem működik. Nemrégiben alakult két kiscserkész és két cserkész csapat. Az erdélyi kerület cserké­szeinek száma 310c. Elmondotta, milyen mun­kát végzett a kerület a vármegyei szervezet, az őrsvezetői, tiszti kikép zé;, levetítemozga- lom, szőrványmunka, tanonc-cserkészet. kis- cserkészet, falucserkészet terén -és köszönetét mondott mindazoknak, akik a kerületet mun­kájában támogatták. Az ülés. Puskás, Lajos záróbeszédével feje­ződött be. A mai társadalomnak igen sok be­tegsége van —- mondotta záróbeszédében Pus­kás igazgató —, mirivek, azonban egy csa­pásra megoldhatók volnának, ha mindenki cserkész módon gondolkozna. 1A tanács tagjai, valamint a megjelent kö­zönség ezután a vármegyeház a. kiállítási ter­mébe vonult, ahol dr. Macán Mihály egyetemi tanár megnyitotta a kerület által ..Magya- rabb magyar“ rendezett kiállítást. A kiállítás — amelynek összeállítása. Jávor cserkésztiszt áldozatos munkája —képekben ismerteti a cserkészt el epgon dozá st. a cserkész- vezető könyvtárat, bemutat egy .cserkészott- honrészletet, majd a cserkészmozgaiom fejlő­dését az első tábortó a legújabb társadalom- politikai kutató táborokig. Ismerteti a cser­kész próbarendszert, a ki'csekészet jelentősé­gét. a regős-cserkészek hatalmas munkáját, az „Országos Teleki portya“ eredményeit és végül bemutatja a cserkészet nagy szellemé­nek, Teleki Pál volt főcserkésznek cserkész kitüntetéseit cs jelvényeit. A kiállítás — amelynek részletes Ismerteté­sére visszatérünk —, március 5-ig marad nyitva és az dijatalanul délután 3—7 óra és vasárnap 10—7 között látogatható. KOLOZSVÁR SZENZÁCIÓJA T budapesti Hungária (Angol)-park európai hirü irásmegfejtője. Az élő agyrébitsz! Erről beszél mindenki. Okvetlen keresse fel ön is Bánhidaí grafológust. Hozott. Írást is analizál. Fogad naponta vasár- és ünnepnapokon is reggel 9-től este ? óráig Buza-utca 7. sz, aíaUU íPiaristák templománál.) f PESTI LEVÉL ELSŐ ANNA ÉS HARMADIK KÁROLY. — Szegény kis Szeleczky —, mondlák a pestiek cicafejü kedvencükről, --- inilyen regen >:em játszott színpadon, aztán az. első darab, amelyben jellep és megbukik . . . Mar íred Rössner szirupé ács tórténettcikéje ma már ml van az ötvenedik előadáson. így ieri ma egy színházi bukás Pesten. Meri a Homok pad is bukásnak számit, s az is túlju­tott az ötven előadáson. Az ünnepi előadást láttám. T ele volt as Madách színház. A színpad, nyári színházként festett, jobbról, balról odaépitették a báróra részből álló színpadkép konyháját és fürdő­szobáját, erre piros tetőt raklak és kívül zöic& futónövény kúszik rá. hl nyitja ki Szeleczky az ablakot és a porrongyot, ä nézők fejére', rázza. Ennek van a darabban a legngyobb si­kere, meg annak, mikor a tündért "Zita lábát mossa a fürdőkádban, mosogat és a zongorán ülve telefonál. No meg annak, mikor rögtön­zésképpen Várkonyi Zoltán bemond.ja“, hogy ,,halálod ki-rét költik a városban“. Mert Zi­tának tényleg halálhírét költötték. A darab olyan valószinütlenül naiv, hogy I csodának lá.tszik, hogy az igényes színház. előadta. Régi bécsi filmeken láttunk ilyen- ! történeteket az ifjú házaspárról, akik azon. j vesznek Össze, hogy mi szebb: a klasszikus I zene vagy a jazz és végén mindketten óriás : karriert csinálnak, sót, hogy a dolog még ! valószínűtlenebb legyen, ugyanaznap este van I Károly operájának és Anna operettjének pre- \ mierje és mindketten egyszerre Lesznek hires ' emberek. A siker oka, hogy a rendezés úgy hozza, élénk az egész darabot, mintha belátnánk egy ifjú pár lakásába, ahol az asszony reg­gel tornászik, ebédet készít, mosogat, az urá­val, zsörtöl és barátnőjének telefonál. Valami meginti intimitás árad az egészből és a kö­zönségnek ez nagyon tetszik. 4* És nagyon tetszik Szeleczky, aki ennek <x városnak főkedvence és tetszik Várkonyi is, habár kevésbé összeillő párt, mint ketten, ne­hezen lehet elképzelni, nemhogy összehozni és , - °- együtt szerepeltetni. SZANDÁL ÉS HÓCIPŐ 7 avaly télvégén láttam egy nőt nyitót7 szandálban, ahogy óvatosan kerülgette az ol­vadt hóból, lett pocsolyákat. Olyan kergült divatbölgynek tartottam, hogy írtam is róla. Most már nehezen tudnék hasonló hangon imi nőkről, akik esőben, hóban, sárban, fagy­ban nyitott szandálban járkálnak. Annyian vannak, hogy fel se tűnnek. A cipőüzletek kirakataiból egész télen nem tűntek el az emeletestalpu, fantasztikus orto­pédcipőre emlékeztető szandálok. A nők meg­vették és viselték. Bundában, prémsapkában és nyitott szandálban jártak fartu árban és most februárban, mikor legnagyobb az idei. I hideg. L gyanúkkor divat a halir.acsizma és x prémmelbélelt téli cipő. Ebben is ép annyian jártak, mint a szandálban. Egy szandál, egv hócipő. Egy hócipő, egy szandál . . . Ha egy elvarázsolt embernek a Libák után kellene megítélnie, hogy tél van-e vagy nyár, belebolondulna . . „ MARTON ÜLI Pályázat népies székely történelmi könyv írására A Jókai-nvomda rt., mint a Sepriszent- gyö'ügyön megjelenő „Székely Nép1 c napilap ki-adóvállalata, a székely közvéle­mény helyes történelmi tájékoztatása és felvilágosítása érdekében székely törté­nelemkönyv kiadását határozta el. A könyv megírására az alábbiak figyelem­bevételével pályázatét hirdet. A kiadásra kerülő könyv 20—25 nyom­tatott ív terjedelemben történelmi hűség­gel úgy ismertesse a székelység történel­mének minden fontosabb mozzanatát, hogy azt népünk könnyén megértse és minden székelynek kedvenc olvasmányá­vá váljék. A pályázatok 1944. évi november hó 1-ig a Jókai-nyomda rt.-címére (Sepst- szentgyörgy. Gr. Teleki Pál-u. 4. sz.) há- dom példányban jeligés levél és a szerző nevének zárt borítékban való közlésé mel­lett nyújtandók be s azoknak elbírálása a szakemberek bevonásával 1945 január hó 1-ig megtörténik. Pályadijok: 1. díj 5000 pengő, 2. dij 3000 pengő. 3. dij 2000 pengék A díjazott munkák kiadói joga a pálya­dijak kifizetésével a pályázatot hirdető rt. tulajdonába megy át. A nem díjazol! munkákat szerzőjük 1945 január hó’31-kg visszakérhetik. Sepsiszentgyörgv, 1944 február 26. Jókai-nyomda. rt. igazgatósága x

Next

/
Thumbnails
Contents