Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-26 / 46. szám

1M3 f • b m £ t 2§-. 0 SZARÓ ENDRE RIPORTJA: Ib­iiét évtizeddel megelőzve a roclidal^* takácsokat SS SS BOLCNI FARKAS SÁNDOR ALAPÍTOTTA EURÓPA ELSŐ SZÖVETKEZETÉT: ^r~.S ZWi­U£> íy-~r—. i x .-Cé a kolozsvári Gondoskodó Társaságot Az eredményekben gazdag szövetkezeti mozgalom ebben az évben ünnepli szá­zadik évfordulóját. A világ közvéleménye megemlékezik arról a huszonnyolc angol kisiparosról, akik erejüknek összefogásá­val egyéni jólétükön akartak segítem és megemlékezik arról, hogy ennek a hu­szonnyolc rocbdale-i takácsnak kezdemé­nyezése száz év alatt az egész világot be­hálózó mozgalommá terebélyesedett. Hirdeti a .magyar szövetkezeti mozga­lom is az 1844—1944 ritka jubileumát! Számtalan elméleti és gyakorlati kísér­lete után. az örök köd hazájában csil­lant fel a kisemberek millióinak a bol­dogulás lehetősége. Anglia Rochdale nevű városkájában 1344-ben 28 takács olcsó élelmiszerek beszerzésére és laká­sok építésé: e szövetkezve megalakította az „Igazságos Úttörők Társaságát“. Az általuk alapított szövetkezet alapszabá­lyai alapköve lett az egész világot átfogó szövetkezeti eszmének. Az úttörők vállal­kozása bevált; a szerény kezdeményezés hullámai átcsaptak a szárazföldre is és ma szerte a világon hirdetik a gyakorlati szövetkezeti mozgalom megindulásának dátumát: Rochdale 1844 mei alap teljesen uj és független minden eddigi kísérlettől: „nem a biztosítást, ha­nem a takarékossági eszmét emelte kez­deményezésének alapkövévé.“ Rendszere az igaz keresztényi felebaráti szer etet en, az egymás kölcsönös megsegítésén ala­pult, mellőzve miieden Üzletszerű kalku­lációt vagy nyereséget. MEGMiSOííHATATLAIV MEGTARTÁS VÉGETT .. Sárgult lapok igy mesélnek tovább: „Mii alább irttak folyó 1825-ik esztendő junius 30-ik napján, köz akarattal és meg- egyezÉsbőt, léptünk egyniă sközött azon megmásíthatatlan egyezésre, hogy az alabt megírt módón mindenikünk a maga ren­des Sál ári urnából, vagy egyéb jövedel­meiből, hónaponként ki-ki a maga tekóíe. lezt.se szerént bizonyos summát tegyen bé a magunk közül választót! Perceptor keze alá bízott köz Cassába. Ezáltal oly Cassát igyekeztünk felállítani, melyhez mindeni- kiink a maga szükségeiben folyamodhas- sék 's a maga Capitalüssát, ‘s annak in­iei essél elöregedett áilapotjában segede­lem gyanánt vehesse, ‘s Maradékainak, s Főnben az egyes tag a maga kitsm» ré­szével nem lehetne, vagy ha tenne is si­kertelen lenne) törvényes kamatra bátor­sága? helyre kiadjuk s ily modela! a hol­naponként! bevételekből, mind pedig an­nak hozzá ragadó kamatjából érezhetet- lenül egy oly tökéletes pénzetske formá­lódjon, melyhez vagy maga a lag nem veit nyomorúságos állapotjában folyamod­hasson, vagy pedig hátramaradó özvegyé­nek s gyermekeinek segedelemül hagy­hasson." A szép magyarnyelven megszövegezett eszme, aligha csilloghat fényesebben, mint Bölöni Farkasoké, — és ma is mennyire időszerű szavak!! A társaság ügyvezetését is ők maguk látták el: az elnök, a pénztámok, az el­lenőr és titkár. Cselekvésükkel és mulasz­tásukkal nemcsak a „hivatalt viselők de a tagok is anyagi felelősséggel tartoz­nak. Ezt a kötelezettséget az alapi tó okirat, záradéka állapítja meg. ..Az alapszabályok szoros megtartását nem csak, hogy egymáshoz viseltető bi- zodalmunk kötelezésénél fogva ígérjük, AZ ALAPÍTÓ LEVÉL UTOLSÓ OLDALA AZ ALÁAI&ÁSQKKAL ÉS PECSÉTEKKEL «öl azon A PROVISIOIVÁITS TÁRSASÁG Mintha mégis fájna kissé ez az év­szám ... Ódon kézzel kovácsolt vasládát nyi­tunk ki Kolozsvár legősibb pénzintézeté­nek belső szobájában. Fakult alapító le­velek, jegyzőkönyvek és pénztári naplók sárgult lapjai tépázzák a rochdale-i di­csőséget. A falról egy nagv magyar arc­képe tekint az utókorra: Bölöni Farkas Sándor. Kolozsvár 1825. Bécsi útjáról érkezik vissza ez az erős szociális érzékkel megáldott ember. Ke­vés pénzű tisztviselő: társai szerény élet­módja szem*? előtt játszódik le. Látja, amint a gyermeknevelés, a betegség és az élet egyéb gondja miként kergetik tár­sait az uzsorások' hálójába. A megsegítés gondolata sok nyugtalan éjszakák egyikén testet ölt. Társulni kell, hogy a közösség szerény vagyonkára nyújtson támogatást a bajbajutottnak. Fáradozása sikerrel jár. Adjuk át a szót sárguló lapoknak: „jegyzőkönyv A' Provisionális Társaság Jegyző Könyve íelíáiXásisi(;ól u. n. 1825 július 1-ső napjá­tól az 1830-dik esztendő végéig." A címlap kétfejű sast ábrázoló címké­jén már a felírás hirdeti a magyar kez­deményező erő elsőbbségét. „A Felséges királyi Gubernium mellett szolgáló némely Tisztviselőkből egvbeáf- íott Provisionális Társaság első ülése Kolozsváron, az 1825-ik esztendőben Ju­lius í-ső napján jelen voltak: Donáth La­jos Gubemaiis V. ProrocoUisa, Biró József bölöni farkas Sándor Jegatoriussainak hátrahagyhassa, — Melyre nézve köz akarattal és megmásolhatatían areg'artás végeti az alább következendő rendszabásokat nemcsak, hogy megállítot­tuk, hanem azoknak magunkra nézve egé­szen törvényes kötelező erőt is adunk." Tizenkilenc évvel Rochdale előtt igy szöveg,ezte meg Bölöni Farkas Sándor és hét alapi tó társa a magyar szövetkezés és az egymásán való megsegítés gondolatát. nem remélett esetben, valamelyikünk ezen tör- vények, avagy csak némi oemü meg nem tartása hibájában, főképpen pe­dig a társaság Capitálista, vagy annak akámielv kit siny része elpusztítása, ban, vagy’ rossz admi­nisztrációjában találtat­nék ..... minden akor holott található ingó és ingatlan javainkat a Tár. . saságnak egyenként leköt­jük ..... egyszóval ezen Társasági törvényeket ma­gunkra nézve tökéletes kötelező erővel bíróknak lenni megismerjük és mindezek nagyobb erős. ségére, azt tulajdon ne vünk aláírásával és szo­kott pecsétünkkel meg. erősítjük." A Gondoskodó Társa­ság első elnöki tisztjét Dónáth Lajos viselte, első pénz tár nők a Keresz­tes Antal, ellenőre Sze­gedi Mihály és. titkára Bölöni Farkas Sándor letit. Az első üzletév 130 forint bet ét ál lo m árnyával szemben 1329 végén már 2.199 forint a betétiek összege és ebből a tár­saság 2.037 forintot köl­csönzött ki. Ekkor a ta- gdk száma már buszra emelkedett és a tagok sorába belépett maga a kancellár, gróf Lázár László is. Wass Albert, gr. Bethlen Gábor, gr* Bánffy Béla és még sokan, Bér de Mózes, Brassai Sámuel, Brandi József, dr. Óvári Kelemen, dr. Concha Győző, dr. Furjess, Zsigmond és a magyar társadalom ‘ szá­mos kiváló és derék tagja, helyet bízto-i siteáin román-oknak és szászoknak egy-» a rán t Szász részről tagok voltak többek kö­zött Folberth Fried! k, Rotb Friedrik, Gebbel Friedxik, Hartmann Károly, Greissing Wilmos, Haupt Friedrik, Gott-* hard Josef, míg román részről Moga De­meter, Nestor József, B roncsán Sándor és- Mineri András neveivel találkozunk. j ••-tu tv.' (SIM6 RAJZA) A kolozsvári Gondoskodó Társaság an­nak idején magánjogi társaságként aía-> kult meg., de célját és szerkezetét te­kintve szövetkezet volt. Oiven Róbert, a modern szövetkezeti mozgalom úttörő ja még az utópiák világában élt, amikor Bölöni Farkas Sándor az önsegítés és kölcsönös támogatás elvének gyakorlati: alkalmazását megvalósította. Hasonlítsuk össze a rochdale-i alapszabályokat a- miénkkel és túlzás nélkül állapíthatjuk meg: „a Gondoskodó Társaság felépített-' sé,gében közelebb áll a modern szm'etke* zeihez. mint a takácsoké “ A taglétszám és fejlődő üzletmenet ala pszabál yrn ó dosit ást követel. 1830-ban az uj alapszabály rögzíti azt a gyakorlat­ban kezdettől fogva érvényesített elvet, hogv: Még közelebbről világítja a célt az alapszabályokat a bécsi udvarhoz felülvizsgá­latra felterjesztő kisérő levél: A ROCHDAIE-T takácsok szövet­kezetének ELSŐ ELNÖKSÉGF Rewes cran?, Keresztes Antal Cassa offi­cials, Szaţsvai Sigmond, Szegedi Mihály, Forkas S?ndor, Pataki József és Szabó La­jos Gubernalis CanceYistak. Ezen Provisionális Társaság formálására egygegyült íennebLI tagok, már előre ér­tekezvén egy más között Társaságba való egvbeállás 's oly fundus felállítása iránt, melyhez mindeoik a maga szüksége ese­tében follvamodhassék erre nézve a mar e őre köz egy&críésbőf, megállított Társa­sági Statútumokat most újabb fonfolás és é tekezés alá vévén azokat megáldották, "s magokra nézve azokat kötelező erőt adták a következendőkben: Farkas Sándor Gondoskodó Társaságát tisztviselőtársaira alapította, intézetével elsősorban rajtuk ka vânt segíteni. Az esz­,,A mindennapi szomorú tapasztalás meggyőzött ben­nünket abban, hogv némely szolgálatunk sorsosait súlyos, vagy hosszas betegség, elter- hesede.t háznép, s más ha­sonló szoros gazdálkodást meg nem szenvedő körül­mények annyira meggátolnak fizetésekben gazdálkodások­ban, és annyira elierhelnek elkerülhetetlen kölcsönzések­kel, hogy elmeiőzvén azt, hogy további életek módját hivalafokbéli rangjuk­hoz illő módon nem folyathatják, ám­bár a halál esetén is a nöttenül maradot­takra nézve hitelezői karban maradni kénytelenitettnek, a házasságban é'eíek- nek pedig özvegyei, s gyakorta nevelet­len gyermekei, kiknek mérsékelt pensio- juk néha az adósság fizetésére sem e|égv ségesek, siralmas szegény állapotra jut­nak; — mely egyes tagok környülállásai az egészre is mindenkor kedvtelen befo­lyással vágynak. Ily szomorú példáktól ösztönözietve, magunk megszór Hasával gondoskodnunk kellett egy oly módról, mely álltai fizetésünkből holnaponként a mindennapi szükségeinkből kiszakisztható bár mely kitsiny mennyiségből egy na­gyobb egészet formáljunk és azf |amH kö­-,a tagok ezen társaságot illető dolgokban «egyenlőség jussával bírnak egymáshoz. Se rang, se kor sem egyébb tekintetek sen­kinek elsőségi just neru adnak " Évek folyamán gyarapodik a Gondos­kodó Társaság. 1838-ban' újabb alapsza­bály módosítást kell alkalmazni. A tag­ságot kiterjeszti a kormányszéki 'tanácso­sok mellett a városi tanácsosokra és jegy­zőkre. valamint az ügyvédekre is. A tag­ságot örökölni lehet. Később már állami tisztviselők, tanárok is belépnek a tagok sorába és a szerény kezdet a régi város egyik legerősebb pénzintézetévé alakul. Ha Farkas Sándor nem Kolozsvárt, ha­nem valahol nyugaton bontja ki a szövet­kezés zászlaját, őt tisztelné a nagyvilág a szövetkezeti mozgalom atyjának. Ma-« gyár mivoltunkkal járó tragikus ismeret-*’ lenség fátylát akartam lerántani a kor* szerű idézetekkel, amik eredetiségüknél fogva örökké ragyogó bizonyságai a ma­gyar géniusznak és tanúbizonyságai an­nak, hogy a magyar alkotó szellem ezen a téren is megelőzte a müveit nyugat nemzeteit. Ezért kedvesebb nekünk egy másik év- szám, amiről sárgult lapok meséinek: Kolozsvár 1825 -junius 20 .... A Gondoskodó Társaság ke­reken száz évig, egészen 1924-ig működött eredeti f rmájában. Alapszabályait a román nyo­másra kellett megváltoztatnia. De ekkor sem törekedett önző nyereségvágyra. A társaság nem törekedett többre és ma­gasabb célok felé, mint aminek é elekében alapitói életre hív­ták. Mindig a kistőkések pénz­intézete volt és ma is az! Ősök szelleme lebeg a Gon­doskodó Társaság falai között. Azoké, akik alapi tót tik és akik tagok voltak, mint gr. Lázár László, g,r. Kremlss Károly, gr. Mikó Imre, br. Jósika József, bír. Kemény Ferenc, br. Jósika. Lajos, gr. Lázár Miklós, gr. Kél alapító: BENJAMIN RÚD WANN és D AMD BROOK R

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents