Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-24 / 44. szám

ys 1 9 i *í 1 8 BF Sri? Büüi e I. l e ü 5 ÓVÁRI-ÓSS JÓZSEF Az ember Nyomában RIPORTSOROZA TA ' A közgazdász Ifiju riíég és telve IdeMdznrmes'al. Iszonyú sokat összeolvasott és a iíeje kész káosz, telve ideológiák­kal, elméletekkel, elképzelhető és elképzelhetetlen világmegváltó tervekkel, világgazdasági problémákkal, gazdasági rendszerekkel a pozitivistáktól nap­jainkig. Szemüveget visel és határozatlan. Zöld a nyakkendője és az állóból hiányzik az a kemény, szinte durván -hiptó energikus vo­nal, amelyet megszoktunk a sok sikert . aratott pénzemberek arcán. Huszonkétéves és meg akarja váltani a világot. Csak azt nem tu$ja még', htol kezdjen hozzá. Azt tudja már, hogy a vi­lág egyensúlya valahol megbomlott. Szi­lánk, vagy egy psavatr' letörött, darabja került a finom gépezetbe és összemon- zsoLta a kerekek egymásba illeszkedő fo­gait. Tudja a baj okát is, de az elméletek, a könyvekben szépen leirt rendszerek nem világítják meg a zűrzavarból kive­zető utat. Mikor azt kérdem, mit gondol, milyen lesz a világ gazdasági rendje a háború után, elgondolkozik és sokáig várat a vá­lasszal, aztán igv felel: — Feltétlenül megmarad az, irányitotti gazdálkodás elve, ha nem is olyan mér­tékben, mint ahogyan a háború alatt ér­vényesül. Ä szabadversenynéki legalább is a régi, liberális értelemben, vagy mondjuk ugv, ahogy apáink mondani szokták, „a régi jó békeidőkbenami az 1900-as éveket jelenti, végleg bealkonyo- dott. A totális háború után a „totális bé­ke“ következik majd el és az egyént eb­ben a totális békében is megkötöttségek és korlátok közé szorítják. ítgymondat- ban összefoglalva igv fejezhetjük ki az egészet: ami volt, sohasem lesz többé. A szabadversenyt végeredményben nem ke­hlet kiszorítani a gazdasági életből, mért ez a legfőbb motorja mindjén gazdasági életnek, de a háború befejeztével nem születhetnek majd ci-yan könnyen aaam- muitviagyomok egy napról a másikra, mint ahogy az első világháború után születtek. Esen a téren okult már az ák-amveze- fcés is . — Az emberiség szociális helyzetében favulás, vagy rosszabbodás következik-e be majd? — A világ feltétlenül a sa&ciális, illet­ve a szociálisabb gondolat megvalósítása felé halad. Láttuk ezt az angol alsóhoz vitásról szélé beszámo 1 ókban. hogy a szi­getországban is milyen óriási fontosságot tulajdonítanak a Beveridoe-tervvek-. A háború után minden kormánynak gondot okio-z majd a megnövekedőit; Iiadiţermeiésr ben foglalkoztatott munkások elhelyezésé, a béke!plánban. Aö átmeneti idő alatt nagy -zökkenők leszünk és ezért fő a feje már ma minden kormánynak, hiogy az át­menet alatt a heves meg-rázkódtaíásoktól hogyan óvja meg gazdasági életét. Mun- kanéíkühség lesz a győztes országokban, is, legalábbis ideig-óráig. A frontokról hazatérő katonák számára nyugalmas és békés munkalehetőséget kell bizt osi tani és öregségükről is gondoskodni kell. A rrxmkanélküiíség majd rövid idő alatt el­tűnik, hiszen csaknem egész Európát új­já kell építeni, de az újjáépítéshez szük­séges nyersanyagok és f élkészáruk előál­lítás áb©z uj gépekre és a gépeket előál­lító gyárakra lesz szükség. Ezek felépíté­séig számolni kell forradalmi megmozdu­lásokkal is. — Az ideológiák közül melyiket, tartja legalkalmasabbnak a háborús közgazda­sági életnek békeidőkre vsaié áthangolá­sára? — A nemzeti szocialista gazdasági rend­szert, mert ezt nem kötik merev elgon­dolások és a német nemzeti szocialista állam tokéje a munkaerő, amely a bí­bora után szinte korlátlan mennyiségben áll majd rendelkezésre. A szociális kér­déseket is ez tartja leginkább szem előtt. Németországban már a háború alatt mind fokozódó iramban készültek megterem­teni a békeipart. Tudunk tervekről, ame­lyek mind az átmeneti idő nehézségeit vannak hivatva eltüntetni. Hogy csak egyet említsünk ma már: bármilyen hi­hetetlennek és képtelennek tűnik is, a sztálingrádi harcok idején stokszáe em­ber, mérnök, rajzoló és tervező a Berli.n- viadivosztoki négyméteres nyomtávú vas­útvonal tervein dolgozott. Három emele­tesre tervezték a vasúti kocsikat, amelyek 300 Id Iáméi eres sebességgel száguld va, nem egészen kétszer 24 óra alatt értek volna eí a német birodalom fővárosától a japán tenger partjáig. — Magyarországon is ezt az irányzatot tartje a legcélravezetőbbnek . gazdasági téren? —•Nem. Miagyar ország az egyéniségek: haza ja. Nekünk sajátos magyaA életfor­mánk van. nincs szükségünk idegen pél­dák majmolasára. De egy egységes Euró­pában, amelyben minden nemzetnek meg­adták az életlehetőségét hivatása betöl­tésére hagyományai alapján, mi is okvet­tet vezetőszerepet' játszanánk kedvező földrajzi elhelyezkedésünk révén. — Ahhoz, hogy ezt a szerepet betolt- hessük, hogyan gondolná átalakítani a társadalmat? — A társadalmat nem kell átalakítani, csupán az e^ves osztályokat egymástól el­választó válaszfalakat kell ledönteni. A középosztályhoz fel kell emelni a paraszt- ságot és éppen; ezt az erős nemzeti érzés­től áthatott réteget , kell a középosztály germcévé tenni, a középosztályt pedig a legmagasabb fokra kell fejleszteni anya­gi, szellemi és kulturális téren egyaránt. — Miért ment közgazdásznak? — Már gyermekkoromtól érdekeltek a gazdasági kérdések. Szegény szülők gver­Kolozsvár, február hő. meke vagyok, korán kellett pénzt keres­nem és állást vállaltam. Akkor nyílt ki a szemem, hogy megláttam a mérhetetlen lehetőségeket, amelyek egy gazdasági képzettséggel rendelkező ember elé tá­rulnak. Annak, aki a gazdasági élet tör­vényszerűségeit ismeri, az utcán hever a pénz, csak le kell hajolnia érte. — Mi a vágya az életben? — Nem sok. Nyugodt • megélhetés, csa­lád. nehány gyerek, három szoba, konv- hás, fürdőszobás lakás, rádió és később egy kis népautó, aztán nyugodt öregség. így látja a. világ közgazdasági életértek újjáalakulását egy huszonkétéves fiatal­ember, aki csak most lendül neki az élet­nek. Mennyi válik be ezekből a jóslatokból és elképzelésekből és mennyi marad jós­lat és elképzelés, a jövő ti.ţka. A jövő titkait- azonban kutatni kell, mert csak ez viszi előre a világ és az em­beriség dolgait. í Manchester Quardíum a kö'íesün- és bérlettörvény visszásságairól Londonból jelenti a Búd. Tud.: A Man­chester Guardian rámutat az amerikai és brit szállítási politika közötti különbségekre, ame­lyek a lap' Szerint már eddig is nézeteltérése­ket okoztak. Két dolgot élesei meg keli kü­lönböztetnünk — irja a lap. Először még kell állapítanunk, hogy az Egyesült .Államok soha sem tartattak vissza olyan anyagot, amelyre a kölcsön- és bérlett törvény állapján szüksé­günk vök. Másodszor' azonban pénzügyi te- , kiuitethen a kölcsön- és bérleti rendszert min- j dig"a 'háborús adósság modernizált fo-rmája­I ként képezitek' el. A visszafizetés gondolata azon a téves elképzelésén alapszik, hogy a , háború csak akkor kezdődött, ám iker a brit j arany és dohár kész letek kimerültek. Ha ra­ga'szko'dtnnk ehhez a felfogáshoz. akitor a moStani háború után ugyanolyan nehézségek merülnek fel, mint az első világháború után. A jelenlegi helyzetet a Manchester Giardian a következő példával jellemzi: hí a a kölcsön- és bérleti rendszer alapján ?/ Egyesült Államokból acélt hozunk be, amelyekből gránátokat készítünk és ezeket saját megállapodásunk alapján az északaírí- kai franciáknak, szállítjuk, akkor az Egyesük Államokkal szemben adósságba keveredünk. Franciaország viszont nekünk nem tartozik semmivel, noha a fegyverszünet napján/Áhá- rommil'liárd aranydollárral rendelkezik majd, rnig Angliának egyetlen centje, sem. lesz. VépU J&zteţ : Amíúl ézdemes m akadnak akfr&'ziatnL 7 Egyáltalában nem csodálkozunk azon, hogy a budapesti sajtó felfigyelt. Illyés Gyu­lának, a kiváló költőnek és népi írónak leg­utóbbi nyilatkozatára. Nemcsak Illyés Gyula személye érdemli meg, hogy nyilatkozatával bővebben foglalkozzunk, hanem a nyilatkozat szokatlan tartalma is'. Illyés Gyufa ugyanis kijelentette, hogy csupán az a csoport, amely­hez ő is tartozik, vagyis a népi írók cso­portja, az az irodalmi és művészeti . réteg Magyarországon, amely titokban nem álmo­dozik Szent Bertalan-éjszakáról. A mai sors­döntő időkben nem lehet szó nélkül elsiklani ilyen nagyhorderejű kijelentés felett. Ilyés Gyulát, akit ragyogó írói karrierje és tehetsége joggal állított a magyar irodalom élvonalába.’ mint embert is mindig komoly egyéniségnek ismertük, aki tisztában van szavainak súlyá­val. Ha tehát Illyés Gyula a legkomolyab­ban azt állítja, hogy csak az 6 csoportja nem fenyegetőzik és nem táplál bosszuérzéseket mások iránt, úgy feltétlenül olyan írói és mű­vészi csoportosulásnak is kell léteznie sze­rinte, amely titokban akasztó fákról, tömeg- gyilkosságról álmodozik. Kik azok az írók és művészek, akik Szent Bertalan-éjszakát és akasztóját akarnakí Ön­kéntelenül is végigszalad a hideg a hátunkon, hogy a nemzet sorsdöntő óráiban ilyen kérdé­sek is felvetődhetnek! Hiszen a magyar töme­gek most igazán érzik, hogy az egységes ma­gyar nemzetiélek megteremtésére irányuló kísérletek nem hangzatos szólamot jelentenek, hanem olyan létszükségességet, amelyet senki sem vitathat el. Hogyan lehet tehát, hogy az ország egyik legkiválóbb Írója szerint mégis akadnak olyanok, akik nem azon vívódnak lelkűk mélyén, hogy mit hoz a nemzet szá­mára a jövendő, hanem Isten tudja milyen okokból, egyéni bosszúvágyaik kitöltéséről ábrándoznak. A legnagyobb készséggel elhisz- sziik Illyés Gyulának, 'hogy ö és a köréje cso­portosult irók mindig csak a nemzeti gondo­latért, a magyar népi réteg felemeléséért küz­döttek és ha irányvonalukban itt-ott tévedé­sek is előfordultak, sohasem akartak a ma­gyar nemzet összességének kárára cselekedni. Azt azonban Illyés Gyulának is el kell ismer­nie, hogy olyan magyar ember, aki tisztában van az áldozat készség és felelősségvállalás fo­galmaival legyen bármilyen politikai meg­győződésű, az akasztója és a gyilkolás eszkö­zeire sohasem gondolt. Kik tehát azok, akik gyilkolni és akasztani akarncJe. Illyés Gyula sai magánéletét,• Lehetnek közöttük olyan em­berek, akiknek nyugodt és biatos élet megala­pozása a céljuk. Akadhatnak viszont olyanok is, akik hajlamosak a könnyelműségre és ed­dig sem tudtak takarékoskodni. Nem történ- hetik-e meg, hogy Idolokul egy olyan csoport, amely értékesíteni szeretné az örökrészét és ezzel, felborítja aimak"a közösségnek biztonsá­gos nyugalmát, amely a gyártulajdonos életé­ben a maga szellemi lehetőségei között mindig megtalálna számításait? Érdekes volna választ kapni ezekre a kérdésekre, mert szocjálü szempontból is rendkívül figyelemre méltó, hogy vájjon hogyan fogja működését folytatni a gyárüzem, amelynek a végrendelkezés foly­tán most már 44 uj tulajdonosa-kt‘. Legna­gyobb annak a valószínűsége, hogy az őrök* hagyó megkötéseket tett és arra is kiterjedt a; figyelme, hogy halála után egyéb, indulat öli ne zavarhassák a gyár gépezetének működését« Ilyen megszorítással gondoskodhatott egy­részt. vállalatának fennmaradásáról, másrész* pedjg 44 munkáscsalád megalapozott jövendőt jéroí. Érdemes feljegyezni, ezt a jó esetek en­detet, amellyel az örökhagyó nagyobb tanú-, bizonyságot adott emberi nagyságáról, mintha valamilyen intézményre hagyományozta volt na a vagyonát, hogy a közül« vezetői bizton sitsák munkájának fennmaradását és aranybe* tűs emléktáblával örökítsék meg a nevet psbftíattaHsáfy adós maradt a válasszal és arra a kényelmes álláspontra helyezkedett, hogy találja ezr ki a közvélemény. Sagios, az utóbbi időben nagyon sok olyan jelenséggel találkoztunk, amelyek azt bizo­nyítják, hogy csakugyan akadnak olyan fele­lőtlen elemek, akiknek fekete-levelek küldöz­getése és névtelen telefonálások utján való fenyegetőzés a kenyere. A sötétben meghú­zódó konkoly hintő két — úgy hisszük, ez a legenyhébb kifejezés, amelyet velük szemben használhatunk — azonban nem lehet a ma­gyarság sorai között keresni. Ezekre az ele­mekre célzott Kállay Miklós miniszterelnök a nemzetvédelmi keresztesek zászlószentelési ünnepségén tartott legutóbbi beszédévelj, amelyben kijelentette, hogy azokkal szemben, akik meg akarják bontani a rendet és a ma­gyarság egységét, a kormányzat a ráruházott rendkívüli hatalomnál fogva teljes felelőssé­gének tudatában a legkíméletlenebbül eljár, Az ezeréves magyar alkotmány mindig lehe­tőséget nyújtott vélemények és ellenvélemé­nyek nyilvánítására és a mai időkben is al­kalmat ad szembenálló elvek kifejtésére. De ezt. a történelmi hagyományokban. gyökerező szabadságot nem szabad gyengeségnek venni, mert bárkik is legyenek azok. akik Illyés Gyula szerint vérfürdőről szövögetnek ■bősz- szói érzékét, az egységes magyar közvélemény, nyel találkoznak szembe, amely a rendet és a belső biztonságot minden áron meg fogja és meg tudja védelmezni. A& igazi (acseUkedU A nagyváradi lapokban olvassuk, hogv az egyik nagyváradi gyár mostanában elhunyt tulajdonosa, és igazgatója egész vagyonát al­kalmazottaira és munkásaira hagyományozta. Az igazgató gyermektelen ember volt, közeli hozzátartozói sem voltak és nyalván úgy érezte, hogy akkor cselekszik a leghelyeseb­ben, h.a vagyonát azokra hagyományozza, akik vele együtt dolgoztak, biztosították gyá­rának zavartalan üzletmenetét, egész energiá­jukat a termelés fokozására fordították é? hűségesen támogatták célkitűzéseiben. A tekin­télyes vagyont negyvennégy munkás örököl­te, akiknek ilyenformán egész éeltesorsa biz­tosítva van. Vájjon hogyan fognak sáfárkod­ni azzal a vagyonnal, amelyet a nemesszivü örökhagyó rájuk bízott? Kár, hogy a lapok nem közlik részletesebben a végrendelet teljes szövegét. Hiszen az örökhagyó bizonyosan személytzwmt 15 sagwa jói usome munkás,® Nincs nagyobb, bosszúsága az embernek, mint* ha hangversenyeken, előadásokon és társadat* mi összejöveteleken nem tartják be a kezdésre* hirdetett időt. Kolozsváron azonban a közön*1 ség valósággal tüntet pontatlanságával* Ugyanakkor, amikor a színházi és mozidé- adások pontos megkezdése végre rászoktatta 1 közönséget, hogy innen nem lehet elkésni. a% előadások és hangversenyek közönsége szint ft biztosan számit arra, hogy nyugodtan késhet. 1 <j—20 perceket, mert az előadást közönség nélkül úgy sem lehet megkezdeni. A leg 1 bosszantóbb és a legkülönösebb ebben a kró* nikus pGntatlansgban, hogy legtöbbször olyan emberek késnek, akik semmiféle komoly /:;-»• itokot nem tudnának felhozni arra: miért'nc-mj jöttek el pontosan az előadásra vagy a tár'*’, sadalmi ■ összejövetel meghívóján féltőn teleli időre. Ezzel szemben társadalmi vezetőink és hivatalos tényezőink minaig megjelennek * kitűzött időben és ezernyi elf cg! ah; águk kö­zött is módot találnak rá, hogy ne mulasszál® el a terminust', igy tehát az előadások meg* kezdésének időpontja velük szemben is a leg* nagyobb udvariatlanságot jelenti. Ezzel ..kap* csőlátásán fel kelj elevenítenem a kisebbségi idők egyik nagyon jellemző epizódját’. Este. fél tízre meleg vacsorára voltunk hivatalosakig egyik kolozsvári magyar uriházhoz. Fél tizreG szólt d meghívás, áe a pontos időben mind-*, össze négyen lézengtünk az ötven vendég kó*. ( zül a pompásan megtérített asztalok körüli Néhai Hunyody Sándor, aki akkor jött hazaj a Feketeszáru cseresznye hatalmas, sikere utbif\ teljes mértékben átevezte a háziasszony izgat* mát, Az idő ugyams felt ártó z Láthatatlanul ro* . hant, tíz óra lett, map fél tizenegy és a ven* dégsereg még mindig nem érkezeit meg. Hunyady j.ogta magái és az összes vendgektoif kíméletlenül megkérdezte, hogy miért késtek* Kellemetlen helyzetek .alakultak ki „ de .az irá, nem törődött ezzel és kegyetlenül megmondta, a véleményét a késlekedőknek. Talán ennek lehetett köszönni, hogy ebben a baráti kör­ben ezután az eset után egy időre megszűnt pontatlanság. A hangversenyek és előadások rendezőinek nem áll módjában, hogy ilyen brutálisan őszinte kérdéseket szegezzenek a késlekedők mellének. A pontatlan sag eilen mégis van egy orvosság: tekintet nélkül a né­zők számára, a behirdetett időpontban meg kell kezdeni az előadástv Még akkor is, ha az{ üres terem a szereplőknek is rossz érzést okoz. Néhány radikális példa a közönséget^ is ranevdné arra. hogy Kolozsváron sem (ehet büntetlenül elkésni. Baleseteit a bányavidékei* NAGYBÁNYA, február 24. Ardelean Jauos, a ,,Hungária" vegyi- és kohóxnűvek 20 éven munkása, amin!- munkahe'yén, a hulládeíktsav-n tartályt, kezelte, az erős gázf-ejlcdés köveik®*- lében eszméletét , vesztette s kórházba való. szállítása közben meghalt A vizsgálat, gázusér­kezést állapított meg, azonban a nyomozás io«, vâbb folyik a fele’ősség kérdésében is. Babau Szilárd,■ tökésbányai fiatal földművest e'gyilkt barátja fegyvere mutogatása közben véletlenül úgy hasba lőh-e, hogy rövid idő múlva hashártyágyuÜadás következtében meg­halt. A vizegá'at tovább folyik. Madai László, nagybányai ácsmester öngyit- kossági szándékból nagyobb mennyiségű pat­kány-mérget ivott. A gyors gYOÓiormosás se­gített, rajta és Madai életben maradt, de nu-g nem lehetet1'! kihallgatni, hogy mi indította az öngyilkosságra. A patkány-méreg eredetének megállapitálsára a nyomozás meginni! Remetyán Gáborné, 69 éves, nagybányai munkása sszonv az elműt napokba» jomboit nagy vihaiban a fernezsiyi paí ík fapalló.ián ment keresztül, miközben egyensu’yáv. vesztve a vízbe zuhant, ahol fejét olyan szerencsétlen nül Ütötte egy kőbe, hogy eszme.!síé; vesz­tette és megfulladó A nagybányai rendőrség részérő' dr. Rákóczy Mihály reiKÍŐrtaaácsoa vezetésével bizottság szí oL; ki ar,a-.k aieg- áílapitására, hogy kié a fapalló, milyen ergo* dé!y «lapján építették é# kit terhel a felelő#-»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents