Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-04 / 27. szám
' <• r. â i,r n . ü J z á i z t 5r Purlu; .YÍ ) ■ 'A\ l t PÉNTEK, 1944 február l. LXV. évfolyam, 27. szám. László riportja az olasz összeomlásról ^ 16 FILLÉR T w rkr7r lilillll MmKm. S/etkesrtoség és kiatiöiii vutal: Kolozsvár, Jókai-u 18 , I. Teletöm 11 09. Nyomda: Egye. H*m-u. 8. Teiefon: T9—23. Csekktwánúa: 72058 BARTH« MIKLÓS Kiadotuiajdono^. „PALLAS SAJT OV ALLALAT R; Kolozsvár. Bi&íize'ési arak: 1 hó:a 4.30 P. negyedévre 12.40, féléve 24 80, l fY<e 49 oű P. halvám  világsajtó reniihivuíi rrdehlutirssri h&íiimrniáijü Wo&zhva ttja Uh lépését A fekrié tengeriül a i'inn*öhaiig mnyozott méretű hatéul: dúlnak — Hava» és Lack Uiiittlése a német hadi jelentésben — (la »»itt óiban nteai hűre folyik ÜÖfíBELS s I légiterror a német nép összeomlásának ellenkezőjét idézte elő A nemzetközi politikai élet érdeklődésének homlokterében .— ahogy Londonban nevezték a szovjet alkotmánymódosítást — ,,Moszkva mesterfogása" áll. Á szovjetkormány nevében Mclotov külügyi népbiztos terjesztette a legfelsőbb szovjet tanács elé azt a javaslatot amelynek értelmében a? URSS iá köztársasága katonai és külpolitikai szuverenitást kap, $ függetlenségük alkotmányos megerősítése után külön-külön is felvehetik a diplomáciai kapcsolatot idegen államokkal, delegációkat küldhetnek (külföldre, szerződéseket köthet- nck, anélkül, hogy a Kreml beleegyezését kérnék és. szuverenitásukat -nem korlátozza csupán az a közös veszély, amikor a .Szovjetunió az általa megállapított időben mint egység veszi át a védelmező szerepét. Az alkot- máhyreform természetesen mély hatást gyakorolt a világ közvéleményére, A kommentárok egytől-egyng hangoztatják, hogy az esemény annál fontosabb, minthogy z—j napi távlatból helyes ítéletet lehetne kialakítani, sőt valószínű; hogy a reform eredményei teljes súlyukban csak a háború után mutatkoznak. Érthető, ha a legtöbb fővárosban kételkednék Moszkva tiszta szándékaiban és felvetik a kérdést, milyen hátsó gondolat vezette az Unió vezetőit a nagyhorderejű újítás meghozatalára. Általában a következő vélemények alakultak ki: i. A köztársaságok fügvetlenitésével a szovjet kormány el akarja hitetni az angolszászokkal hogy magáévá teszi az Atlanti Chartát és annak szellemében máris megkezdi az ujjárendetést. J 2. Ezzel az elhatározással kihúzta a „balti- problémaméregfogát. Ismeretes, hogy af. Egyesült Államok népe mennyire aggódott Litvánia. Lettország és Észtország sorsáért, Most a Balti-államok — Moszkva szerint — „visz- szanyerték függetlenségüket‘ és minden további gáncsoskodás alaptalan volna. ! j. Kétségtelen, hogy a szovjet törekvések I túlterjednek a Curzon-vormion és délnyugati i.ányban messze túl a Szeréten, az Égei-ten- ! ger. illetve Konstantinápoly jelé. Azok az I államok, amelyek a szovjet kívánságok útjában vannak -— vélik a Kremlben —, csatlakozhatnak a Szovjetunióhoz, „anélkül hogy függetlenségüket veszély fenyegetné''. A keleti és a délkeleteurópai államok közül a világsajtó elsősorban Lengyelországot, Bidgá- . riát, Görögországot és Jugoszláviát veszi számításba, mint 'az URSS iS. ip„ illetve s 20. köztársaságát. 4. Gondolni lehet arra is, hogy Molotov. Mdjszki és Litvinov már az elkövetkező béketárgyalásoknak és a jövő népszövetségének taktikai szempontjait mérlegelik, mikor „az URSS ró delegációval es i6 szavazatta! jelenhetne meg a zöld asztalnál", Anglia 6 és az USA i szavazatával szemben. Véleményünk szerint ez a szovjetelképzelés túlságosan naiv ahhoz hogy Washington és London, különösért a Foreign Office hétpróbás diplomatái: kijátszhatna. Ahogy ilyenkor szokás, az angolszász, fővárosokban nagy optimizmussal és elégedettséggel fogadták szövetséges társuk döntését. A valódi véleményt azonban valószínűleg Elüli nyilatkozata fejezi ki a legtalálóbbanA mikor óvatos tartózkodást és türelmes várakozási ajánl. A Wilhelmstrassen is állást foglaltak Moszkvai. vagy az atlanti deklarációval kapcsolatiak meg a német szóvivőnek lapunkban leközölt megjegyzéseit, csak utalunk arra, hogy a berlini kommentár hangja éppen olyan ironikus, mint annakidejéti a leheráni, a moszkvai. vagy az atl&rti deklarációval kapcsolat bún. NAGY JÓZSEF, Stockholmból jelenti az MTÎ: A brit hi rszo-lg&la-t moszkvai különtudófi-i tójának jelentése szerint az a javaslat, amelyet Molotov a Legfelsőbb szovjet tanács elé terjesztett, a legn-aigycfeb horderejű alkotmánynál to zást tervezi a Szovjetunióban eddig véig!h*?«viitt alkotmányv ált ózhat ásök köeiüil. Jóllehet nétrr* időbe fog kerülni, Emiig gyakorlatilag is megszervezik az újításokat, kétségkívül késedelem nélkül A február 24 londoni esti lapok üdvöz- !ik Orosaöra?ég elhatározását, homr szövetségi alapon egyesítette a többi köztársaságot. A Star szerint abban a függetlenségben, amelyet a 16 köztársaság, ideértve a három balti államot is, élvezni fog majd, mindegyik teljesen szuverén, állam lesz. A szónjet az ellenőrzést a köztársaságok feleit csupán efltehelő veszély uhéjén fogja át vermi. Tíz egyszerű és vakmerő terv és első látásra úgy látszik, hogy ügyes megoldást jelent a békés rendezés fogas kérdésében. Mint Washingtonból jelentik, különféle megfigyelők félnek a szovjet alkotmánymódosítástól, amelynek következtéiben 16 szovjet köatérsaság tarthat fenn diplomáciai viszony,t a külfölddel és megállapítják. hogy ez az elhatározás a béke-tárgyalásokra való tekintettel történt. A Szovjetumómuk ez,z\el az a számhéka, hogy a t-árgi/alóasz't>ahml nagyobb befolyást fejthessen ki, mint a brit birodalom a maga hat sza/VHzártával. ■Nem lehet minden további nélkül feltételezni, bogv az Egyesült Államok ily mádon erősen hárttérbeszoruil, mert figyelemmé! kell lenni arra, hogy ha á háború megkezdik a terv valóra váltását. Egy dolog biztos, a maga hatáskörében mindegyük alkotmányos k ö 't ár sas ágnak meg tesz a maga diplomáciái képviselete a külföldön. Ennek következtében valószinüleg ab'' keértekezleten látni fogjuk majd ă szovjet küldöttséget 16 más küldöttség ki* söreiében, ümeAyek közül mindegyik képvisel valamely köztáirsaségm. Meglehet, hogy felteszik a kérdést, Nagybritaimáa és Amerika hogyan' egyezhet bele oly tervekbe, amelyeket Oroszország a balti államokkal kapcsolatban (hoz asaal, hogy egészükben visszaadia «mindén kis nemzetnek a szábaoságát. iSzitalin most megfelelt a kérdésre. Litvánia, Észtország és Lettország, ha a vötös hadsereg felszabadítja őket, újra kormányozhatják magukat, fenntarthatják saját védelmüket és diplomáciai kapcsolatokat építhetnek ki idegen hátálmákká l s ugyanolyan jogaik lesznek tehát, fitint o többi kis nemzeteknek, .utáni világ újjászervezésére kerül sor, az Egyesült Államiak nem marad szükségképpen magára, h-iszen a nyugati félteke (köztársaságai bizonyára nem hagyják kihasználatlanul azt a lehetőséget, hogy szavukat hallassák. SI ríjci /ttpko in in en iá ro h A szovjet alkotmánymódosításról a Le Revue többek kiöwütt. rámutat arra, hogy Mioszikva rózsásabb színben akar mutatkozni a szomszédos nyugati nemietek előtt. A szovjet meg akarja győzni az angolszászokat is arról, hogy látszólag magáiévá teszi az atlanti tengeri egyezmény alapelveit. A Bund szerint kétségtelen, hogy el akarja oszlatni a szovjet hatalom leendő uj tagjainak bizalmatlanságát, hogy ily módon ellenállásukat megszüntes se és csatlakozásukat megkönnyítse. Az ■a tény. hogy a Szovjet köztársaságokra oszlana, azt jelenti, hogy a csatlakoz óknak el kellene fogadniuk A Wilhelmstrassen a Szovjetunió legújabb alkotmány módosító intézkedésével kapcsolatban kijelentik, hogy az intézkedés célja először, hogy a Szovjetuniónak és az angolszász államuknak lehetővé tegye a további európai, élő-ázsiai, vagy általában ázsiai országbek.ebelesések olyan beállítását, mintha összeegyeztethetők lennének a demokratikus elvekkel és az Atlanti Charta alaptételeivel. Másodszor A Maujoji Lietuva cimü lap hosszú cikkben foglalkozik a szovjet propaganda azon állifásává!, amely szerint 1940. június 14-én és 15-én lezajlott demöki-afi- kus választások során a balti népek szabad elhatározással juttatták kifejezésre-, hogy a Szovjetunióhoz kivannak csatlakozni. A lap a többi között megemlíti, hogy helytelen azt állítani, hogy ez a népszavazás a független Litvániában zajlott le, ahogy ezt a bolsevista propaganda dilit ja. Litvániát 1940. junius 15-én megszállták Micsoda függetlenség az, ha a szavazásod ,idején a- vörös hadsereg katonái meneteltek az ország valamennyi utján, a levegőben a szovjet repülőgépek százai keringtek és az egész- látván nép ki volt téve a GPU terrorjának. Ez az egész népszavazás a. szovjet fegyverek árnyékában zajlott le. Ennek ellenére sem tudták a a Szovjetunió politikai, szociális és gazdasági rendszerét és nem dönthetnének szabadén arról, hogv vajjon hozzá akarnak-e tartozni, vagy sem. Ezt természetesen nem mondják határozottan, de magától értetődő, hogy igy van és igy lesz, ehetőséget kivan nyújtani a Szovjetunónak, hogy a sok szovjetköztársaság íépviselőcnek különféle államokba való :sküldésével a diplomáciai jogok védelmé alatt hatalmas propagandahálózatot épi eni ki, hogy ilyen módon a lehető leggyorsabban előrevigye a világforradalom ügyét és megvalósítsa a bolsevista világurdl'tnái, litván népet arra bírni, hogy a csatlakozás mellett szavazzon. A bolsevistán , kénytelenek voltak a szavazás eredményét meghamisítani, hogy ezzel, .százszázalékos választási eredményt érjenek el saját javukra. i fi véd 9tí jtó reakciója A sajtó részletes magyarázatokban foglal állást a Szovjetunió alkotmányának módosítása ügyében. A Nya Daglight Al- febanda különösén arra mutat rá, hogy milyen lehetőségekét nyújt a propaganda szemoontjából Moszkvának egy egész sor látszatra önálló szovjet köztársaság l?-°- sifése. A Szovjetunió uj alkotmánya — jelenti a lap — lehetővé teszi az úgy ne réz •u* békés hehütblás politikáját. (Ciki:Üúk foh/tafása a: mohó oldalon JXya Dagtlghi A llehanda : Äs aj szovjet alkotmány a „békés behatolás4* po!Hibájának eszköze Világszerte óriási jfeltűnést kelteit n tnoszkvai a l ko tmá n y ó dosi iá s Londoni vélemény Hash tagi on l aggodalma k A If ilhelmstrasse újabb nyilatkozata Litván eisszham*