Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-21 / 41. szám

- !* 1- 9 4 4 I é b r u á r 21. ELLENZÉK ;; 99 ' . , l 1 Az erdélyi szellem Irta: Zathureezky Gyűli! II Mi»t korii‘I h07.7dTik a buka festi Tim­pii! cimii napilap január 7-i szama, amelyben ,,A?j erdé'yi szellem ' rímmel dr. T. V'esc an egyetemi tanár 'r rendkí­vül tigye.emreméltó cikket. A vezér­cikk teljes szövegét a?, alábbiakban kö? zöijük: „Sokan vannak, kivált külföldön, akik azt hiszik, hogy az itteniek n»em képesek tárgyi­lagosan írni az erdélyi kérdésről. Ezt a hie­delmüket azzal a megállapítással igyekeznek megindokolni, hogy a románok, szenvedélye­sen elfogultak, ami tisztánlátásuk kárára van. Pedig ta.án ez az elfogultság, az erdélyi rög iráni érzett, szenvedélyes szeretet, ame­lyet senki sem nem korlátozhat, sem meg nem tilthat, faltán a legigazibb és legértékesebb ö ztónző i ő az erdélyi kérdésben való tár­gyilagos önkifejezésre. Valóban, ennek az Indokolt elfogultságnak a tárgya az erdélyiek részéie Erdély a maga te'jess gct'en, egész változatos világával, mindazokkal ?. teremtő erőkkel együtt, ame­lyekben megvan a képesség arra, hogy faji és vallási kii önbség nélkül fejezzék ki Erdély igazi szellemét. Az igazi erdélyiek nem különülnek el egy­mástól soviniszta magatartásban, megértik egy­más! a valamennyink részére kijáró jogok do'gában, amint Így éltek a. múltban is, szá­zadi ken át, a legklfogástalanahb összhang- j ban, függet eriül az egyes korszakok hivata- 1 jós felfog sától még akKor is, ha kisebb csete­paték, családiján is előforduló, de általános szempontbal Unyegle en összezördülések idő­ről-idő) e bizonyos elhidegüfés! idéztek is elő a® erdélyi népek természetes kapcsolataiban. , A történeti idők velejáiója, hogy az egye- ] Tétlenségek rendkívüli módon kiélesedlek cs e hatalmasod ak az egész világon. Hangsúlyt kapnak történeti jogok és kérdések, hololt nem elméleteknek, pontosabban szólva nem többé vágy kevéshbé igazolt történeti föltéte­lező ifiknek, hanem ama népek Önrendelkezé sérnek kellene a döntő tényezőnek lenni", amelyeknek fejlődését a történet tagadhaíat lanul megszenteli?. Nem a múlt, hanem a jelenlegi helyzet fogja meghatározni és határozhatja meg jog szerint a jövőt. A megke.tőzölt Erdély tragédiája: a kis né­pek tragédiája s következménye a nagy eutó- pai problémáknak. Ezt az értelmezést óhajf- j k kidomborítani a legnagyobb állhatatosság­gal. Az erdélyieknek mindazonáltal van egy kö- te ességük: minthogy a töiténeli döntések egyelőre wem tőluk függnek, rá keli mutat­ótok erélyesen mindazokra a megnyiljatkozá- sokra — bárhonnan erednek, innen vagv túl ról, románok részéiül vagy sem, legyenek bár régiek vagy újak, erdélyiek vagy idegenek — amelyek Erdély igazi lelkiségét képviselik. Ebben a feltárásban mintáujt kellene venni Niţolae Balcescu gondolatait, Kossuth néhány tárgyilagos tanulmányát. Rebreanu, Nagy Ist­ván, Áron Cotrus és Spectator néhány írását, szüntelenül remélne, hogy lassan újra feltá­mad az igazi erdélyi szedem és szót emel mindazoknak a megnyilatkozásoknak a támo­gatására, amelyek nyilvánvalóan ezt a téli szolgálják. így Ítélvén meg a dolgokat, úgy tűnik, hogy Kós Károly nyilatkozata, amelyet a „Termés' cimü kolozsvári folyóirat őszi ankétjén lett, az erdélyi sors legjobb útjára mutat Ennek a rilka polgári bátorságról tanúskodó megnyi Okozásoknak a félremagyarázása csöppet sem használna. Erdély őslakosai közmondásos tár­gyilagosságának. Ezeket a sorokat abban a hitben irtain, hogy az Erdélyién megvalósult szintézis a Duna- medence, sőt talán egész Délkelel-Európa meg- bskéllető szerszáma lészen, ha a végső órában az erdélyiek higgadt és határozott szavát is számba veszik," 66 jövő rendezésén éjrl^gy etlen alapjául a je­lenlegi kelyz$tefu mPtározza meg, másfelől a rendezés hajpf&iyezőjét a szellemben jelöli meg. A dfeí;ífmii el akar érni, két­ségtelenül beasu-líitt’s törekvéssel: a füg­getlen Erdély. N4in tudjuk, hogy Vescan professzor nvagévjyondolatairól van-e szó csupán, vagy pedig szélesebb román kö­rök akaratának ikifá'jezője a Timpul vezér­cikke, de aunéki'.bizonyos, hogy a cenzura átengedte a cikkéj és igy az a román hi­vatalos kornrppiyzp jóváhagyásával látott napvilágod' Valószínű, hogy a cikk ugy- rievezettykifjCfíeti léggömb, de ennek tu- datában-;:fijé$i&rpiegyünk el szótlanul mel­lette. Jgpipr A cij&r ítfblső bekezdése az, amellyel maradé&tttm'h'ul egyetértünk. Valóban, az Erűéiyoftfi megvcilósiilt szintézis kell hogy a Diniá^ieétenge, sőt talán egész Délkelet- Európai megbékéltető szerszáma legyen. De nem- imperialista hátsó gondolatokkal megteremtett autonóm Erdély formájá­ban, hanem úgy, hogy Erdély emelkedett szellemét, az erdélyi népek együttélésé­nek formáit, kiterjesszük egész Dólkelet- Eicrópára. A magunk részéről nyugodt lélekkel cl mondhatjuk, hogy ennek a célnak az érdekébeu cselekszünk. Mint ahogy a múlt­ban nem tettük, most sem nyomjuk el a nemzetiségeket és mindig tartózkodunk attól, hogy a románságot nemzeti érzésé­ben vagy becsületében támadjuk. A ma­gyar sajtó valóban betartotta a sajtóbé­két és legfeljebb arra szorítkozik, hogy elhárítsa a gyűlölködő román sajtótáma­dások pergőtüzét. Ha a románság Vescan professzor példáját követve, hidat akar verni felénk, úgy mi arra nem felelünk arculcsapással, mint ahogy Nagyromá- nia felelt éppen azoknak a férfiaknak, akiket a cikkíró, mint az erdélyi szellem igazi hordozóit, olyan megtisztelőén említ fel. Lehet, hogy ehhez a magatartáshoz az az öntudat ad számún1""' elegendő mél­tóságot, hegy az ellenünk irányuló fék­telen támadások közepetc is kényszerűen akad a túloldal táborában olyan férfiú, aki egy jobb és emberibb jövendőért foly­tatott küzdelem során szükségképpen a magúévá teszi a mi igazságunkat. Ssimovies Tiío pártján Lisszabonból jelenti az MTI: Szi- tmovics tábornok, aki az 1941 már­ciusában államcsínnyel uralomra ju­tott jugoszláv kormány vezetője volt, szombaton éjszaka megtörte az ön­ként vállat hallgatást, amelyet két esztendeig tartott. A tábornok rádió- szózatot,. küldött szerb honfitársai­hoz. Fel szólít ott,a őket, hogy egyesül­jenek Tito felszabadító hadseregéivel, amely Jugoszláviában és-azon kívül harcot viv a, közös ügyet még min­dig szabotálok ellen1. A név említése nélkül elismeréssel adózott Tito had­serege harcainak és elítélte Péter ki­rály kormányának tevékenységét. Sarió-hntapáesoí rajstohah u newyortil 1 e fi* p io ifi o h fa ! a í ra ■Madridból jelenti a DNB: Az EFE jelentése szerint az c szakain erikái rendőrség- most kommunistáktól ci­li övét ett t em.pl omrn egsze n-t.ségt e I elü­tések felderítésével foglalkozik. A szombatra virradó éjszakán Newyork három legjelentősebb katolikus temp­lomának kapuit és homlokzatát, köz­tük a San Patricio székesegyházat is, hemocskolták, a kommunisták kala­pács és sarló jeleit mázolták rájuk vörös sziliekkel. A San Patricio szé­kesegyház az ötödik utcában a vá­ros központjában van. As LISA olaj*offensi vát indii A pattanásig feszült légkörben örömmel fogadjuk Vescan professzor fejtegetéseit, ha mindjárt kénytelenek is vagyunk azok­kal szemben néhány megjegyzést tenni. De miután hosszú idők óta tudtunkkal ez az első román megnyilatkozás, amely tár­gyilagosan igyekszik megítélni a helyze­tet és örökkévaló igazságok elismerése utján próbálkozik meg azzal, hogy Euró­pa e kis részén ismét Erdély emelkedett szelleme uralkodjék, nem megyünk el szótlan'ul mellette és a magunk részéről is megadjuk a lehetőségét annak, hogy Vescan professzor ne a pusztába kiáltsa szavait. A lényege a román egyetemi tanár ve­zércikkének az, hogy Erdélyben százado­kon át a legkifogástalanabb összhangban, függetlenül az egyes korszakok divatos felfogásától, éltek az erdélyi népek. Kö­szönettel vesszük ezt a tárgyilagos és két­ségkívül érdekelt fél részéről történt meg­állapítást, amely azt bizonyítja döntő súllyal, hogy a magyar Erdélyben nem volt kisebbségi elnyomás. Ezzel nem kér­kedni akarunk a világ előtt. De alapja és egyetlen lehetősége a minden vitán felül szükséges dunavölgyi együttműködésnek, hogy az ittélö népek tárgyilagosan Ítéljék meg egymást, mert csak egy ilyen meg­ítélés alapján képzelhető el olyan maga­tartás, amely együttműködéssé és barát­sággá enuelkedhetik, Vescan professzor azonban — kétség­kívül érthető okból — ellentmondásba ke­rül önmagával akkor, amikor egyfelől a ; Géniből jelenti a DNB: Londonból jelen­tik’:1 a News Chronicle szerint az északame- şk^szenâtus Truman bizottsága részletes ter­veket közölt az összes külföldi olajforrások megszerzésére. A lap szenzációként közölt tu­dósítása szerint az északamerikai külpolitika teljes módosításáról van szó. A Fehér Ház most azt kívánja, hogy az amerikai érdekel­tek szerezzenek meg minden koncessziót. A szövetségi kongresszusnak az Egyesült Álla­ttok kormánya nevében a szövetségesektől, kii Ki bősén az angoloktól a kimutatható olaj előfordulások átengedését Ível L kövelelnie mégpedig olyan mértékben, amilyen mérték­ben csökkentek az Egyesült Államok olaj­készletei a bérleti és kölcsönzési szállítások következtében. Az uj politika arra irányul, hogy északamerikai magánérdekehségek ve­gyék tulajdonukba és igazgatásuk alá ezeket az idegen olajmezőkt és az Egyesült Államok kormánya tevékenyen támogassa őket. E ter­vek példája az a megállapodás, amelyet az Egyesült Államok Ibn Szauddal akarnak kötni. Csodásán szép, VÉGIG SZÍNES FILM. Vidám falusi történet a régi világból. Egy szerelmes ©zivii bécsi gavallér és egv indiezkrét fürdőkád kalandjai pajkos hol­landi menyecskék között, festői SZÍNES felvételekben! Hofliandia minden, bája feltárul ebben a tündér! vígjátékban\ FEJEZ ETEK: ■T. A finom vendég. I'. Egy forró éjszaka. Hl. Gáláns ajándék. IV. Fürd ük a polgármesterné. . V. Mit. láttál a csűrben.? VI. Póruljárt kukucskálók. VII Lázadó asszonyokv VIII. Éjjeli merénylet. TX. A bölcs biró. X, Fürödjünk egyiitlt E filmet, csak 16- éven felüliek látogathatják, A CORVIN műsora i I MW'linriTJM'rilMrnMWmni .-a.-Maaor-iiíi»y ■ Szünet előtt Magyar és Európa világhiradók. Előadások kezdete: negyed 4, negyed 6, negyed 8. Minden vasárnap cs ünnepnap délelőtt li és déli 1 órakor is matiné. Adandó jegyelővétel d. e. 11-tot i óráig és egész déLutián, • • Te efonon történő jegyren de'ést nem fogadunk cl, Álomszerűén szép, színe© film! € A montecassinói főapát nyilatkozata Rómából jelenti a DNB; a cassinói ben­cés kolostor apátja; Gregoria Diamnrc pü. pök, a német rádióban beszámolt a kolostor bombázásáról és jüvetéséről. Az agg apat el­mondotta, hogy rendtársaival együtt szilár­dan bíztak a hadviselő feleknek ama meg­nyugtató ígéretében, hogy a kolostor épületet mindenesetre meg fogják kiimélni. Teljes biz­tonságban éreztük magunkat — mondotta az apát —. amíg február 14-én váratlanul ame­rikai röplapokat dobtak le és ezekben felszo- litottak bennünket, hagyjuk el a kolostort. Arra a közbevetett kérdé-sre, voltak-e az apát- víg területen a német véderőhöz tartozó egyé1- nek, az apát határozott nemmei válaszolt. Egyetlen német katona sem volt ott. Az apát ezután elmondotta azokat a borzalmas jelene­teket, amelyeknek tanúja volt. amikor össze­omló dolgozószobájából menekült. A kolos­torhoz tartozó földművesek női családtagjai és gyermekei, akik az apátság egyik oldal­szárnyában kaptak szállást, az. összeomló fa­lak törmelékei alá kerültek és hiába könyö­rögtek segítségért. Válaszként újabb bomba­zápor ziidult a szerencsétlenekre. Ezek voltak a legborzalamasabb pillanatok — mondotta az apát —, amelyeket a szerencsétlenség al­kalmával átéltek. Mégis megpróbálták, hogy a betegeket é> a sebesülteket, ha csak lehet, kimentsék, de ezt a munkát lehetetlenné tette, hogy az angolok és amerikaiak lőtték a kolos­tort. Ezért a súlyosan sebesültek nagyrészét kénytelenek voltak otthagyni az, összeomló kolostorban. A „De Propaganda Fide“ kongregáció castelgandollói palotájának romjai alól szom­baton ismét több halottat ástak ki. Köztük volt a mezítlábas karmelita apácák főnök­asszonya, továbbá a rend öt nővére, 95 gyer­mek és 10S felnőtt, legnagyobbrészt a meg­ölt gyermekek anyja. Megorio, Monte Cassino bencés apátja a Ştefani Iroda egyik képviselőjének a követ­kezőket jelentette ki a kolostor pusztulásáról: Nyomatékosan kijelenthetem, hogy a mon­tecassinói kolostorban egy német katona sem tartózkodott, továbbá semmiféle védelmi, vagy támadó katonai berendezést a németéit nem létesítettek. Az amerikai bombázógépek február 15-én kezdték meg a kolostor légi- bombázását. Minden űrméretű bombát dobtak a kolostorra. E szent hely, amely sok évszá­zad óta a béke és a békés szemlélődés bázisa volt. a megsemmisülés poklává vált. A bőm bázás során a kolostor valamennyi történelmi szempontból nevezetes része teljesen elpusz­tult és a lángok martaléka lett. Egy nagy űr­méretű bomba az egyik terem boltozatát ár­törte. Ebbe a terembe kétszáz ember mene­kült a bombázás elől. Mind a kétszáz ember életét vesztette. Amikor a kolostor csaknem teljesen elpusztult, az amerikai bombázók to­vább támadták bombákkal és géppuskariizek- kel a koloHort, amig az teljesen romhalmaz nem lett. Szent-Iványi Gábor fölsnán a székely vármegyék Ország mozgó­sítási kormány biztosa A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli, hogy a m. kir. minisztérium dr. sep- siszentiványi Szent-Iványi Gábor. Három­szék vármegye főispánját, Csik, Három­szék, Maros-Torda és Udvarhely várme­gyék, valamint Marosvásárhely törvény­hatósági jogú város területére kiterjedő illetékességgel országmozgósitási kor­mánybiztossá kinevezte. (MTI.) TŰZHARCOS TÖRZSSZÁZAD! Feb­ruár 21-én pontosan délelőtt 11 órakor indulás egyenruhában az állomáshoz, Ro­han Antal német herceg fogad'atásár a. Köpenyről gondoskodva lesz. Lgyanaz- n?p d. u. 6 órakon a Vármegyeháza disz- termében tartandó előadáson részt vesz a Törzsszázad is. Nem egyenruhás tűzhar­cos bajtársakat is szívesen meghívja és pontos megjelenést kér a századparancs­nok. A ..KÁRPÁTMEDENCE“ most megje­lent februári számában értékes tanulmá­nyokat olvashatunk az élelmezésről, mint a háború utáni újjáépítés alapjáról, a magyar nemzeti gondolatról a középkor­ban. Fiume és a magyar külkereskedelem­ről, a hitelélett vezetés személyi kérdé­seiről, Finnország közgazdasági életéről és Törökország agrárpolitikájáról. A tar­talmas számot bő magyar és külföldi fi­gyelő. érdekes világgazdasási szemle, lap­szemle és könyvismertetés egészíti ki. Erdélyi főbizományos: Minerva ir :Vilmi és nyomdai müintézet rt.. Kolozsvár. Má­tyás király-tér 8. francia minisztertanács Vichyből jelenti a DNB: Szombaton Pét a te elnöklete alatü minisztertanácsot tartottuk, amelynek során La\r3l müüfizerelnök a Fp!d- közi-tenger vidékének a megszállt terü’etekkel vn'ó helyzetével kapcsolatos kérdéseke’ gyalta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents