Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-19 / 40. szám
■* 1944 február 19« BLLENZfil 9,_ Egy elfelejteti erdélyi magyar tudós: Fogarasi Pap József születésének kétszázadik évfordulója sS Senki sem lehet jó próféta saját hazájában: ennek a közmondásnak igaza s a benne rejlő szomorú tanulság talán sehol a világon nem érvényesült erőteljesebben az idők folyamán, mint éippen nálunk, erdélyi magyaroknál, különösen ha életüket tudományra szentelő nagyjainkra gondol link. Nemcsak a köztudott, de az elmélyülő tudományosság is szinte érthetetlen méltánytalansággal Ítéli meg- nemérdiemielt felediésre sok olyan jeles magyar, közelebbről erdélyi magyar férfiú életművét, aki kora szellemiségének alakítója volt, jelentős mértékben hozzájárult a magyar tudományosság fejlődéséhez s eléírt eredményeiben ismert és megbecsült volt külföldön. Az erdélyi tudós-sors mostobaságát éppen az jellemzi. hogy kora ellenberzésével, megnemértésével s környezete kicsinyességével, müve- letlenségével küzd s ha a külföld elismerése láttán feléje is fordul pillanatokra a magyar idegenimádó figyelem, ha külföldi felfedeztetésének hire néha-néha felvillanyozza is kevés időre itthoni ismerőit, a csoda csak irta : Ma k ti Ernő háromnapos, rövid tömjénezés után annál sötétebb homályba merül a tudományért életet áldozónak még az emléke is. Sokszor egyenesen üldözés és vádol tat ás, legjobb esetben elhallgatás és gyors feledés volt a sorsa, hogy csak filozófusokat említsünk, Apáczaitól kezdve Böhm Károlyi g az erdélyi tudósok egész sorának s még jól jártak azok, akiknek érdemeit, időtálló értékeikre rádöbbenve, a késő utókor kellő méltánylásban részesítette s alakjaikat beállította a magyar szellem- történetben jól megérdemelt helyükre. Ilyen eltemetett ei'délyi magyar tudós Fogarasi Pap József is, a marosvásárhelyi református kollégium egykori filozófia és matematika professzora, akinek születése kétszázadik évfordulóját ebben az esztendőben ünnepeljük, hacsak az illetékesek ez alkalommal el nem felejtik emlékéről lerázni a feledés porát. Életének története még kuriózumokban sem él a köztudatban, pedig ez az életút bővelkedett érdekes fordulatokban s tudós egyénisége sem a hétköznapi ember szürke jellemvonásait tükrözi. AKI A TUDOMÁNY MEZEJî T „BÁMULÁSIG ELCIRKÁLTA1Szászvároson született 1744 augusztus 26-án. Mostohalapja, Abacs János gerendi tudós pap gondos nevelése után a nagy- enyedi református kiöliégiumba került, ahol csakhamar tanul ótárs aimak pél dia— képe lett mind belsőségekben, mind külsőségekben: ,,a Hisztéria mezejét, a Teologia edénnyéi, a Filozofia tükörét és a Mathez.is- magosra s mélyre vezető ösvényeit csak hamar a bámulásig elcirikálta, s nagyra született elméjének annyi1 dicséretes jeleit adta, hogy Tanítói csodálkoznának, tanuló társai pedig bamu’nának rajta, s őt mint követésre méltó exemplárt magok eleibe úgy tennék; de minthogy ez a nagy Genie magáról, köntösséről, s maga viseletéről keveset gondolt, annyira, hogy néha kön- tö&sét fonákul is vette, s gombolatlan viselte, az ő buzgó kővetői, mint a millye- ndk az Enyedi Kollégyiomban majd min- j denkor találtatnak, egyebben őt el nem j érhetvén, mind negligében kezdettenek { járni, a mint őt járni látták",-- irjia róla későbbi tanítványa és élet- j rajzának összeállítója, Szigethi Gyula Mi- ! hály. Ez a bálványozás, bár növelte ön- ; érzetét, nem vált éppen hasznára: túlzott \ önbizalommal egyik professzoránál, Za- j bolai Kovács Józsefnél is többet tudónak j hirdette magát s ezzel súlyos összeütkö- ' zés központjába került. Komoly vitán, az > egyházi fő ti-: n ács által kiküldött tisztes bizottság előtt kellett helytállnia állítása védelmében s a felvetett kérdésekre adott eszes feleletei után ügye azon dőlt vesztére, ho:?y egy mély kút megmérésének problémáját professzora, aki különbeni neves matematikus volt, sikeresebben oldotta meg, mint ő. Távoznia kellett hát Enyedről, de nem minden útra valló nélkül: 1768-ban már osztálytanító volt a kollégiumban, végzett diák s megnyilt előtte a külföld is patrónusai jóvoltából. A nagy könyvtárszervező gr. Teleki Sámuel ajánlólevelével zsebében érkezett Baselbe, hogy a nágyhirü matematikus Bernoulli előadásait hallgassa; innen Oderafrankfurtba, majd Grönimgenbe ment, végül hosszabb időre Utrechtben, ai protestáns teológia és filozófia fellegvárában telepedett meg. Tanáraival, Hahn és Hennert professzor okkal inkább bizalmas baráti, mint mester — tanítvány viszonyban volt, gyermekeiket nevelte s nagy tudománya ismertté tette nevét, hogy az indiai alkirály, kinek fia tanítványai között volt, fényes igererbßkkel Indiába hívta tanárnak. Ö azonban a szerencse révénél többre becsülte a boldogság szigetét: nagy elődje, Apáczai nyomdokába lépve megházasodott és holland asszonyt hozott hazai, akivel házasságuk tiz esztendejében boldog egyetértésben élt. Öt évig tartott külföldi tanulmányul ja s ezalatt rövid egymásutánban pappá szentelték, kitüntetéssel bölcseleti doktorrá avatták s nem hiában, mert már azelőtt. 1772-ben értékes aranyérmet nyert a flessingi tudós társaságtól, az első. dijat, egy bölcseleti tárgyú értekezésével. 1773-ban az elsőt más pályatétel megoldása' követte s ez is becsületet hozott nevére, bár csak a második dijat, a kinyomtatást Ítélték érdemére. A BERLINI AKADÉMIA Di JNVERTESE Hazatért 1774-ben: hire megelőzte jöttét s nem kisebb hivatal, mint a szászvárosi papi ekklézsda várta, — bő jövedelmű egyházközség, — ahol alkalom nyílott volna az anyagi vagyonban való gazdagodásra is; Fogarasi azonban amilyen gonddal öntözte a lelkek kertjét, éppen olyan hanyagsággal fordult saját gazdasági ügyei felé. „Mit akarnak — szólt egyszer a pincéit szimültig boros- hordókkal megrakó emberekhez — hiszen látják, hogy már nem fér a pincébe, vigyék akárhová.“ Ilyen lelkülettel nem gyarapodhatott anyagilag, hanem annál inkább szellemileg: papságának negyedik évében a berlini királyi akadémia pályát ét el éneik ötven aranyat érő első diját nyerte meg sok neves külföldi pályázó előtt. Egyházközségét sem hanyagolta el s kapcsolatot tartott sok neves főu-ri családdal; nagy gonddal irtai halotti, beszédeit, ezeket az érdekes és irodalomtörténeti szempontból műfajilag elhanyagolt munkákat, melyekben a szerzők koruk politikai és társadalmi viszonyaik között talán a leg- szaba d abb an beszélhettek. Deutsches Wissenschaftliches Institut Lektorat der Deutschen Akademie Kolozsvár, Jokai-u. Z I. em. Telefon 27—-48 Ingyenes német nyelvtanfolyamok Beiratkozások mindennaD, hétköznapokon délutná 4—7-ig az intézetben, beiratkozási dij io pengő. Megüresedett 1779-ben a marosvásár- helyi református kollégium filozófiai és matematikai tanszéke: a választás egyhangúlag Fogmrasira esett. Uj tanítási szellemet vitt a főiskolába: nem követelte meg a szószerint magolást, hanem jegyzetkészitési rendszert vezetett bei. Emelkedett szellemű és tisztahangu bölcseleti előadásainak anyagát több tanítványa jegyzete őrzi. Fejből magyarázott s nem követte az unalomig diktáló, kényelemszerető tanárok példáját. Módszerrévei azt érte el, hogy diákjai rajongásig szerették s halála után rendeletileg kellett megszüntetni az ifjúság hosszúra nyúló gyászát. Kollégiumi óráin kívül saját házában is tanított: diákjai között ott találjuk gr. Teleki József fiát, Lászlót, gr. Bethlen Sámuelt, Szigethi Gyula Mihályt s másokat is: közölök néhánnyal, igy gr. Teleki Lászlóval később is szoros barátságban és levelezésben állott. A tanításon kívül nagy szerepet vállalt iskolája és egyházit szellemi életében is: egyike volt azoknak a professzoroknak, akik 1783- ban tüzetesen megvizsgálták II. József Ratio educationisának rendelkezéseit s nagy része volt az egyező és ellenvélemények kidolgozásában, fölvilágosult szellemről tévén tanúságot akkor, amikor a hazai történetem tanítására vonatkozó j rendelkezést örömmel fogadta s a vallás és bölcselet előadásában modern elméletek érvényesítését követelte. Érdekes, hogy mig a fér euerem di szerzetes Sartori Bermát, aki különben elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar filozófia területén azzal, hogy mondhatni Apáczai óta először szólaltatta meg ezt a tudományt magyarul, 1772-ben kiadott könyvében komoly érveket igyekszik gyűjteni a geocentrikus világkép igazsága mellett, addigi Foga- msi Pap ugyanebben az időben mártó madhat atl annak tartja a „Crpernicana hypothesist“ s nyugodt lélekkel vezeti be hallgatóságát annak ismeretébe, „salva religionis libertate“, amint 5 mondja egyik levelében. Kora és hazája politikai és társadalmi viszonyainak alakulását minőig nagy figyelemmel követte és soha. még halálos ágyán sem mulasztotta el aggodalommal emlegetni a Hora-láziad ás Erdélyre szakadó szomorú következményeit. Különösen gr. Teleki Lászlóhoz és apjához, Józsefhez írott leveleiben emileíkezik részletes pontossággal a parasztforradalom eseményeiről. Sikeres nevelői és tudományos működése sok igaz tisztelőt, de talán még több irigységet támasztott körében: sokan, féltékenyen nézték külföldi hírének öregbe - dését, hiszen élete utolsó négy évében még hét Ízben pályázott különböző idegen tudományos társaságok dijaira s azok közül három esetben első dijat, értékes aranyérmet nyert, három pályázatát kinyomtatták, egynek elbírálásáról pedig, halála közbejötté miatt nincs tudomásunk. Ezeken kivül van egy félbemaradt pályairata a berlini tudományos akadémia kérdésére. Versenytársai között sok hires név szerepel, igy Hennert utrechti professzor és Castilion berlini tudós, akivel egyizben osztozkodott az első díj felett. Ilyen sikerek nyomán egyénisége egyre megnyerőbb színben és követendő példa gyanánt állott tanát ványai előtt s tudományának híre egyre több hivet toborzott a müveit közönség, a középosztály, a papok é& tanárok táborában, de ellenségeket is szerzett különösen pro- fesszortávsai körében, .akik közül főleg Kovásznai. Sándor tüntetett ellenszenvével. Aranka György sem sokra becsülte képességeit: halála után éles pasquil- lusokra hegyzett tollal támadt. egyénisége s különös jelleme ellen. A PESTI EGYETEM ELSŐ PROTESTÁNS PROFESSZORA Kétségtelen, hogy Fogarasiban is volt sok hiba: heves vérmérsékletű, élesen támadni tudó, de a támogatásra' szorulókkal szemben nyugodt és biztató modorú férfiú volt, valóságos atyja az ifjúságnak, aki belátta, hogy a jóakaratu segítség könnyebben kiváltja az ifjuember tudását, mint a minden tévedést szigorúan sújtó büntetés. Nagy tudását és nevelői érdemiéit, különben élete utolsó évében ma?as elismerés érte: 1784. október 11-én királyi leirattal kineveztetett a pesti egyetem logikai, metafizikai és erkölcs- tani katedrájára, az akkori viszonyok közt hatalmi-is, évi ezer forint fizetéssel. Kinevezését nem nagy örömmel, mondhatni kelletlenül fogadta, igyekezett kibújni a megtiszteltetés alól. apró-cseprö kifogásokkal szóban és Írásban mentegetőzött minden fórumnál. Visszavonuló természete irtózott a kimozdulástól, az idegen környezettől, még uj papi palástjának beszerzése is gondot okozott neki, nem tudván, hogy Pesten milyen van divatban. Pedig kinevezésének meg volt az az érdekes és erdélyi szempontból is nevezetes jelentősége, hogy ő lett volna o.z első protestáns egyetemi tanár a pesti egyetemen. Ekkor már felfigyelt rá a két magyar haza közönsége s a felvilágosult uralkodó szép gesztusát örömmel üd.vö zölté'k protestáns körökben. A kimenetel fölött azonban végiül is nem Fogarasi ag- gályoskodásta vagy a parancsoló szó döntött, hanem: a halál. Mikor már hajlott volna katedrája elfogadására s a kiutazáson gondolkodott, sőt felesége egészségének kímélése végett kölcsön is kérte gr. Teleki József egyik kocsiját a? útra, hirtelen tüdőgyulladásba esett s a betegség rövid két hét alatt végzett is különben erős fizikumával. Hü tanítványa, Szigethi Gyula Mihály, aki asszisztensként kísérte volna' Pestre, utolsó perceit igy írja le: ,,Elénk ezek már az ! 784-dik esztendő, és a mi Jósefünk életének is Vége, ki életének 41-ik, Professori hívatafíának 5-ig esztendejében, mínekutánna 14 napokig küszködött volna a terhes nyavalyával. December hónap vége felé éjfél után egy óra fajban, fejét bal karomra eresztve, teste alkotmányának nagy retaegése közben lelkét kibocsátotta, vidám tekintetet hagyván ábrázattyán." Betegségéről s vérmes természetéről Szigethi igy számol be: ,,Az ő nyavalyáját szülte egyfelől az ő ételben való telhetetlensége; mert nem tudván ügyelni a maga /körül levő dolgokra, a beszéd s tréfa közt az ételben úgy elmerült, hogy ha felesége meg nem szólította, vagy^ vendégek jelenlétében kaputtyát meg nem rántotta volna, az utolsó falatig mind végig ette volna, teli— jességgel nem tudván mi az elég, másfelől az 6 heves forró természete, mel’y szerént a nyári héveég idején kertyében egy fának árnyékában térdig érő gödröt ásatván, Strumpf léjét lehúzva lábát térdig mezítelen a nyers hidegü gödörbe hive- sitgette; ezekhez járult az ő gondolkodása búrjainak mindig kifeszült állapotban tartása." Fogarasi „tes.fi alkotmányáról“ pedig el- képzeltető portrét állít elénk: ,,Az ő teste zömök, potrohos, középsza- báísu, nagy fejű, széles vállu, hosszú derekú, rövid lábú vala; haja fekete, süni, szemöldöke vastag fekete, szemei feketék, ajaka vastag piros, lepittyedt, ábrázattya bama-piro6." Fogarasi Pap József életművének fő jelentősége abban van, hogy ő meg tudott szabadulni kora- alacsonyrendüségü érzésétől s kemény munkával, megfeszített akarattal ki tudta vívni magának s nemzetének a külföld tudományosságának megbecsülését. Csak egy erővel nem tudott eredményesen megbirkózni: nemzete előítéleteivel, azzal a kicsinyességgel és szűklátókörűé ég gél, mely együk fiatalabb kortársát., Sipos Pált is eltanácsolta a külföld előtt való szerepléstől, mondván, hogy messze járunk mi annak tudományos eredményeitől s egy külföldi közepes tudásu matematikus kisujjában több van, mint az egész magyar tudóstársadalom fejében: (Mindkettőjük példája ékes cáfolata ennek ® pesszimista felfogásnak.) SIKERÉNEK TITKA Mindenek előtt a megfeszített tanulás, a rendszeres tudományos munka, a tüdős! mag Utax tás maradéktalan elsajátítása és annak az eszmének törhetetlen hite, hogy az igazság keresése mindenek előtt való kötelesség. Nem kismértékben segítette tudományos életformájának és meggyőződésének kialakulását az ai tény sem, hogy ő nem zárkózott el a haladás lehetősége elöl, hogy figyelemmel követte úgy a magyar szellemi és politikai élet, mint a külföld eszmei mozgalmadnak miniden rezdülését. Ma még nehéz objektiv értékítéletet mondani filozófiai munkássága felett, hiszen nagyhírű pályamunkái közül talán csak kettő van hozzu- férhető helyen s néhány iskolai jegyzetén kívül csupán egy-két levelét ismerjük. Talán az idők változásával s a tudományos kutatás megkönnyebbedésév-1 alkalmunk lesz közelebbről megvizsgálni tudományos eredményeit s akkor talán az is kiderül majd. hogy ö volt az egyetlen olyan magyar filozófus, aki Leibniz bölcseletét, Theodíceá iának magasan szárnyaló szellemét a maga tisztaságában érvényesítette a magyar gondolatkörben és egyike volt az elsőknek azok közül, okik komoly kísérleteket tettek a keresztyén teológia és bölcselet egyeztetésére. Fogarasi Pap József, az „oltsó értzeket arannyá változtató erdélyi álkimista“ születésének kétszázadik évfordulóján kegyelettel fordulunk nemes egyénisége felé és azt kívánjuk, hogy az ő és a• hozzá hasonló erdélyi elfeledettek emléke, akik szellemük fényét nem aprópémre, hanem aranyra váltották, ne csak hibásan keresztelt uccanevekben. hanem a közösség megbecsülésében éljen. „ ... DIÁKJAI RAJONGÁSIG SZERETTÉK . .