Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-19 / 40. szám

* ELLENZÉK 10 4 4 február 19. 5 rrwm i í'.Ul JÓ AmííSí étácmí%hí § & # Ipaws-ecfty£&fr .Amikor néhány héttel ezelőtt megalakult az ’erdélyi Párt kolozsvári tagozatának iparos­szakosztálya, azok, akik itt élték át az idegen uralom 22 esztendejét, önkéntelenül is vissza­pergették az idő filmjét. Arra gondoltunk, hogy a kisebbségi időben fáradhatatlan és lel­kes munka után sikerült Erdély magyar kis­iparosait egy' táborba hozni. A kezdeménye­zés néhai Veress Endre dr. feledhetetlen kol- • legünktől és barátunktól eredt. Veress Endre ugyanis a trianoni összeomlás után félredobta ügyvédi diplomáját, megtanulta a cipészmes­terséget és éveken át mint kisiparos kereste meg a kenyerét. Az újságírással is úgy je­gyezte el magát, hogy mint mtellektuel iparos, szükségesnek tartotta a nyilvánosság előtt is ismertetni az erdélyi magyar kisiparosok ügyeit. Így született meg az Ellenzék iparos- ■melléklete és nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy ez a melléklet volt tulajdonképpen a későbbi egységes iparosszervezet kiinduló ál­lomása. Veress Endre dr. lelkes támogatóra talált gróf Telcki Ádámban, aki azonnal átértette, hogy milyen erőt jelent a magyar élet szem­pontjából, ha Erdély magyar kisiparosai egy szervezetbe tömörülnek. Elosszu hetek és hó­napok munkájával sikerült megértetni Erddy összes iparos-vezetőivel, hogy az tparos- egység megteremtése egyrészt döntő fontossá­gú iparosérdek, másrészt pedig nemzeti szem­pontból is rendkívüli jelentőségű. Teleki Ádám és felesége egész Erdélyt beutazták. Közvet­len kapcsolatot teremtettek Erdély összes iparosaival és ennek az önfeláldozó munká­nak eredményeképpen 1940 januárjában a Magyar Népközösség keretei között megala­kult Erdély magyar iparosságának egységes szervezete. amely alapszabályaiban kihangsú­lyozta, hogy politikamentesen az erdélyi ma­gyar iparosság létérdekeit fogja képviselni. Az iparosszervezet tényleges működésére nem ke­rült sor, mert a bécsi döntés Erdély egy ré­szét felszabadította az idegen uralom alól és a magyar élet uj vérkeringésében az iparosok nem gondoltak arra, hogy az ipartestületek is­mét életrehivott intézménye mellett az egysé­ges szrvezetre is szükség van. Mindezt abból az alkalomból írjuk meg, 4ogy a kolozsvári példára most Erdélyszerte Megindult a mozgalom az iparosok politika- centes, egységes képviseletének megalakitá- ára. Az Erdélyi Párt készséggel vállalta 'ogy politikai tekintélyének súlyával magáévá eszi és mindenben támogatja az erdélyi ipa- vsok érdekeit és minden lehetőséget megad jrra, hogy a párt keretei között az egységes páros szervezet megalakulhasson,. Vasárnap a Székely földön a marosvasár helyi iparosveze­tők előkészítő értekezletet tartanak az ottani iparosszakosztály megalakítására hétfőn pe­dig Udvar hely me gyében megalakul a párt iparosszakosztálya. Bizonyos, hogy az iparos­ság mindenütt megérti: itt nem politikai szer­vezkedésről vagy korteskedésről van szó, hanem azt az egységes iparos szervezetet kell fokozatos munkával isméi feltámasztani, amely a román impérium legsúlyosabb idejé­ben megalakult és tanúbizonyságot tett arról, hogy Erdély magyar iparosai egy táborban, kéz a kézben küzdenek érdekéik megvédés­sé ért. Hisszük, hogy a mostani kezdeménye­zést is siker fogja koronázni és a felszabadult életben az iparosság éppen úgy tanúságot tesz nemzeti öntudatáról, mint az idegen ura­lom idején. IzzZK tfUUiás- ftüspälc könyve józan Miklós unitárius püspök, az unitá­riusok köztiszteletben álló, ősz főpásztora „Szemtől-szembe* 1^ címen 400 oldalas kötet­ben megjelentette azokat az egyházi beszé­deit, amelyeket a rádióban mondott el. A rádiós beszédeken kívül alkalmi előadásokat tartalmaz a kötet, amely az unitárius hitélet megerősítését célozza. Talán sohasem volt annyira szükség a lélek erejének megőrzésére, mint a mai megpróbáltatásos időkben, amikor körülöltünk világok sorsa forog kockán és elsősorban saját erőnkre kell támaszkodnunk, ha azt akarjuk, hogy a nagy viharok után boldogabb jövendőre virradjunk fel. Nincs olyan cinikus ember, aki ezekben a napokban ne ébredne tudatára annak, hogy minden kül­sőség mennyire hiábavaló, hogy a siker, gaz­dagság, hírnév és minden, amit az emberi élet során el lehet érni, kártyavárként omolhat össze, ha nem oltalmaz az isteni gondviselés. sohasem volt olyan jelentősége, mint nap­jainkban. józan Miklós rádióban elmondott beszédeit mi, erdélyiek, valamikor szivszo- rongva hallgattuk. Üzenetet hoztak hozzánk ezek a beszédek, biztatást, hogy azok, akik a Csonkahazában élnek, egy pillanatig sem feledkeznek meg rólunk, ezer nehézség között élő kisebbségi magyarokról. De ugyanakkor kiáradt a beszédekből a Mindenhatóba ve­tett végtelen bizalom, amely a legreményte­lenebb időben is megcsillogtatta, a jeltáma- dásben vetett hitet. Az alkalmi előadások, vi­szont a felekezetközi béke szellemét sugároz­zák, amelyre éppen olyan szükség van nap­jainkban, mint a vallásos érzésre. Ha sikerül egy táborba hoznunk Erdély magyar keresz­tény társadalmát, ez egyben az egységes ma­gyar nemzetiélek életrehivásái jelenti. Ezt a döntőfontosságu nemzeti célt szolgálja józan Miklós könyve, amelyet minden keresztény magyar embernek érdemes elolvasni. Kalotaszegi Madonna utolsó vasárnapja «3 ZÁGRÁB, február 19. (MTI.) Hor­vátország területén a legnagyobb éréilyel továbbfolyik a partizánok ellemi küzdelem. A szlovéniai Tabuk hegységben a Száván túlról áttörést megkísértő erős partizán alakulat szándékát meghiúsították. A szerém- megyei Brod közelében kifejlődött harcok során a partizánok 206 halot­tat hagytak a csatatéren. A parti-zá­roknak további 00 halottjuk és sebe­sültjük is van. A likamegyei Kábellá hegységben 28 géppuskát, három gránátvetőt és bárom élemiszer-, il­letve lőszerraktárt zsákmányoltak a partizánoktól, akik itt, 120 halottat hagytak hátra- Ezen a környéken egy kozák dandár is harcol a parti­zánok ellen. A kozákok a harcok so­rán ICO partizánt öltek meg. Az Tina partján fekvő Kostajnicánál nyolcán, adták meg magukat a menekülők sorából. Kelet- és Észak-Boszniában ugyancsak továbbfolynak a tisztoga­tó harcok. Az ország más részein a Csütörtöki nap folyamán összesen 129 partizán vesztette életét. A hor- vát csapatok kezébe került iratok alapján, amelyekben büntetést he­lyeznek kilátásba a lőszerrel nem ta­karékoskodó partizánok számára, arra következtetnek, hogy nagyará­nyú löszei hiány van a partizán csa­patoknál. Egyetem Mozgóban! vm m I Jobb jegyek már csak a negyed 1 2 órakor kezdődő előadásra kaphatóin | BBMb uj Könyveit I KOLOZSVÁR, február 19. Fülöp Már­ton ősze réshez múlt év december 15-én bement Gönczi Imre Délerdélyből mene­kült szücssegéd és egy tö-bbezer pengő ér­tékű női bundát kínált megvételre. A I többezer pengő értékű bundáért 400 pen- \ -got kért. A szűcsnek gyanús volt a fia- I talember és faggatni kezdte, hogy honnan 1 szerezte a bundát. Gönczi Imre azt a me­sét találta ki, b:gy egy zsidó szűcsnél volt alkalmazásban, akit behívtak munka- szolgálatra, megvonták iparengedélyét és a szűcs kézalatt akarja értékesíteni a rak- j tárán levő holmit, nehogy lefoglalják. , Fülöp Márton látszólag belement az j üzletbe, de azzal az indokolással, hogy j nincs elég pénz nála, másnapra rendelte i oda Gönczi Imréit a kabát tah A sücssegéd 1 másnap egy fiatalkorú szüesinassal küld- i 'ce el Fülöp üzletébe a bundát. Fülöp Már­ton a fiatalkorú inast átadta rendőr- ■ ségnek. Előállították Gönczi Imrét i-s, aki I beismerte, hogy a bundát gazdája, Veress Antal szücsüzletéből emelte el. Veress , Antal azonnal leltárt készített az üzleté- ! ben és me gall api tóttá, hogy Gönczi Imre máskor is követhetett el hasonló dolgo- ! kát, mert több mint 40.000 pengő hiányt j állapítottak meg a leltározáskor. Gönczi Imre és a fiatalkorú inas ellen lopásért ' indult eljárás. Ugyanakkor vádat emelt az ügyészség orgazdaság bűntettéért 15 kolozsvári ószeres, szűcs és szabóiparos i ellen is. A törvényszék Szenczei-tanácsa az el­múlt heten foglalkozott a nagyarányú bünperrel. A tárgyaláson Gönczi Imre el­len a gazdája. Veress Antal visszavonta a vádat, ezért az elsőrendű vádlottal szemben magánir.ditvány hiányában az ügyész is elejtett? a vádat. A többi vád­lottal szemben tovább folyt az eljárás, ítéletet tegnap hirdetett a törvényszék. Weisz Érnő szűcsöt, Hermann András ószerest 250—250 pengőre, Győri Károly szűcsöt 450 pengőre, Marosán Pintilie ószerest, Takács Jánost és Bartis István szabókat 200—200 pengőre, Scampre Ar­tur szűcsöt, Rácz Sándor, Pollák Jakabné és özv. Kovács Tivadarné ószereseket 100—100 pengőre ítélték. Öt vádlottat az orgazdaság alól felmentett a törvényszék. Gönczi Imre fiatalkorú bűntársát egyévi próbaidőre bocsátotta a törvényszék, erre az időtartamra pártfogót neveztek ki melléje; abban az esetben, ha nem követ el semmiféle bűncselekményt és becsüle­tes életmódot folytat, megszabadul a ja- j vitóintézetbe' való utalás alól. Az orgaz- j dákkal szemben az ítélet ellen Schlett . Jenő dr. kir. ügyész, a vád képviselője, j súlyosbításért fellebbezett. MA MONDJA EL TÁJÉKOZTATÓJÁT 1 A HONVÉDELMI MINISZTER. Csatay Lajos honvédelmi miniszter szombaton délelőtt a felsőház véderőbizottságában részletes tájékoztatást ad az általános I helyzetről és a honvédelem időszerű kér- - déseiről. SIRÁLYOK BÉLYEG ÜZLET!! Világvárosi választék. Szolid árak. Albumok, bélyegkellékek raktá­ron. HERCZEG ER­NŐMÉ bélyegkereske­dő, Dávid Ferenc-u. 12. Vétel! Eladás! Csere! Telefon 10—69. Nehányan, sodrásból kihulltak, egymás mellett állunk a hídon, hátat fordítva az iramnak, mellyel villanyos, gépkocsi, gyalo­gos dübörög, kopog fogyhatatlan s melynek mi is része voltunk csak az imént még. A korlátnak támaszkodunk s a zömök pillérek körül hűvös fényeket fodrozó viz felett sze- liden mosolygunk. Könyökünk néha összeér és ilyenkor egymásra nézünk, de nem úgy, mint akárhol, máskor, morcosán és botran- kozón, számonkérő szókat hegyezve, hanem mosolygón, szótlanul, az Örömben osztozni készen, ahogy játszótéri homokvár bástyái fölött nézik egymást a barátkozó gyermekek. Sirályok jönnek s szűzi bájjal, állhatatosan udvarolnak, hogy adnánk kenyérdarabocskát. Kicsi csapatuk egyre nő. Bohókás légi csóna- . kok gyűlnek, siklattak közelünkben, suhállá­suk szele is érzik, vitorlaszárnyuk csaknem érint. Esetlenül, ártatlanul szinte-szinte ke­zünkbe úsznak s -szemük a tréfás, nagyivü szemöldök alól oly hivő‘reménységgel fürkész ■ szemünkbe, hogy már-már vádol nagy bízá­suk. Minden elkapott ’kicsi morzsa nekünk nagy öröm, akik adtuk. Úgy érzem, boldogok vagyunk most nvol- can, kilencen, szökevények, akik a sodrásból kiléptünk, gondok kölöncét elvetettük, célok lidércét tűnni hagytuk s korlátra gyűltünk kicsi fürtbe a zengő, hajszás lárma partján. Mosdunk a fehér kedvtelésben, mely imádság­nak is beillik s melyben húsz. harminc, negy­ven évnyi élet salakját eldobáljuk, mig újra gyermekek leszünk, tiszták, akk még nem gyűlölnek. S kezünk, amely gyilkolni tudna s tán ölt is, ha mást nem, virágot, rut mar­kolások kapzsi gépe, marcangoló ős eszkö­zünk, most szelíd, patyolat sóvárgás: — Ma­dárka, szeress, szállj reám! . . . A viz áradó mezején túl, messze, a másik h;don másik kicsi embercsokor sóvárog, kor­láton áthajolva vágyón nyújtja kezét, kínálja lelkét szelíd fehérségek felé, zömök pillérek körüli fényt zúzó örvények fölött. Sirályok szállnak arra is, bohókás légi csónakok úsz­nak az emberek felé s tréfás, csodálkozó szemöldök alól vizsga szemmel kutatják, te­rem-e bennük morzsa jóság. Igen, terem. A kezek ott is megmotozzák a zsebek alját s mit lelnek, bőkezűn kiszórják ajándékul a ma­daraknak. Elszórják az örvény felett a lélek morzsaszemeit: szedjétek össze, jó sirályok, hidak közötti követek, mielőtt az ár elra­gadná! . . . HÓBAN JENŐ KORODA MIKLÓS: A MAGYAR FELVILÁGOSODÁS BREVIÁRIUMA (ANONYMUS KIADÁS) Az utóbbi hónapok egyik legfontosabb könyve Korda Miklós breviáriuma. Első belepillantásra irók és költők szemelvé­nyeiből öszeálliitott antológia, amely egy­séges képet ad a letűnt korszakról, a ma­gyar felvilágosodás századáról. De ahogy az ember figyelmesebben belelapoz, rá­döbben, hogy sokkalta mélyebb, égetően időszerű dologról van itt szó. Egy ember- feletti küzdelem történetével állunk szem­ben, miagyur irók elszánt harcáról, akik megvetésen, elmellőzöttségen, börtönökön keresztül, sőt olykor halállal lakolva bá­torságukért, ki mertek állni, hogy szóval és terveztetésekkel uj életet rázzanak a sokszázados rabságtól elernyedt magyarság ba. A felvilágosodás a nyugati friss szel­lem volt, a szabad birálat, az emberi jo­gok hithiiirdetésie s a felvilágosodás írói, a hajp-oros-parókás ,,aufklaéristák‘‘ hangos szóval tettek hitet a magyarság legége­tőbb problémáiról. Minden, izgalmas, min­den időszerű ebben a könyvben. A soro- -kat régmúlt időben vetették papírra, a leg j régibb szemelvény — Dávid Ferencé — I közel négyszáz esztendős s a legfiatalabb is közel jár a másfélévszázadhoz. De a kérdések máig is elintézetlenek s a rég- hangzott szavak az elsüllyedt századok 1 mélységéből sürgetik a zűrzavaros mai : idők emberét. Kemény kritika, de szilárd j reménység is. amit a Koroda breviárivm- ; ból tanulunk. S újra elevenedik szemünk j előtt a gondolat nagy tavaszának, a j XVIII, századnak kép-e, alakjai hússal és J vérrel teljesen vonulnak elénk, hogy sze- i műnkbe nézzenek s felelősségre vonja- i nak. Elöljáróban pedig a breviárium ösz- : szeállitója — akinek nevét eleven életrajz regényei óta jól ismeri az olvasóközönség — szemléletes tanulmánlyban számol be elődeink csodálatos szellemi erőfeszitései- j ről: a magyar felvilágosodásról, Britten Austin í A DICSŐSÉG LTJA Magánéletregénynek' lehe'ne nevezni azt a sajátos műfajt, ami a történelmi és a lélektani regény, közös gyermekeként az angolszász iro­dalomban si'üle' et t meg, de lassanként szá­zadunk ‘egnépszerübb olvasmányfajtájává fej­lődött ki. Nem a szorosan vett regényes élet_ rajzról vau itt 6zó: Britten Austin, aki ebben az izgalmas könyvben az olaszországi harcok legendás hősét, a fiatal Bonaparte tábornokot, mutatja' be, aki még nagyon távol van a császári trón pompájától, de aki már megin­dult a 9 édü'etes fö'fe*evezető pályán. Nem a történelem a regény tárgya, hanem az em­beri lélek, a tettek érzelmi mozgató rugói. Az iró elénkvarázsolja a magánembert, akinek ér­zelmei, vágyai, akarata módosítja a világhis­tóriát. Egv ‘ángeszü fiata’embert ismerünk meg a könyvből, aki szerelmes a feleségébe s ki akarja kényszeríteni az asszony bámulatát. De Napoleon abban kü önbözlk sok más sors­társától, hogy ki is tudja kényszeríteni a b?- mu’atot. Meg akarja hódítani az asszonyt: (kénytelen meghódítani -a. világot. Az érze- 'em és- a törién etem párhuzama s okozati köl­csönhatása — erről s7ó! a mindvégig izgalmas könyv. A Napo’eon-irodaíom komoly értéke Britten Austin regénye. (Anonymus kiadás.) Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogít« ’ lásáért az Ellenzék. Fogytán van «* horvátországi partizánok lőszerkészlete Éppen ezért nagyon helyes, ha egyházi veze­tőink nemcsak az élőszó utján, hanem az irás és a nyomtatott betű maradandó erejével is ápolják és kiméiyitik ezekben a napokban hí­veikkel a lelki közösséget. józan Miklós unitárius püspök könyve egyházi beszédeket és tanulmányokat tartal­maz. Azért foglalkozunk ezzel a kötettel, en- j nek a rovatnak hasábjain, mert úgy érezzük, | hogy nem szokványos bírálatot kell írni húsz j esztendő munkásságának erről a szép bizo- ■ rtyitékáról, hanem arra kell felhívnunk a fi- j ereimet, hoev az eevbázi irodalomnak talan A n?^yveitezFr pengős !cpr s tettese ellen megszüntették: az eljárást, az orgazdákat pénzbüntetésre ítélte a törvényszék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents