Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-16 / 37. szám
' 1* 1944 iebfttâr 1 BL EtiiiENZfclfc l. ÓVÁR'-ÓSS JÓZSEF RIPORTSOROZAT. Mii tudnak és mit szeretnének a „fikák" ? e Az ember Nyoma ^ “^"1**""T**T™~T»—— m III» ■ Kolozsvár, február i6. Nincs enne! izgalmasabb olvasmány. Olyan, mint maga az élet. Eleven és lüktet. De olyan *s, mmt a Tükör. Mint á borotválkozó tükröm hátsó oldala; nagyit, ferdít ás torzít is. 1 alán cppen azért, mert őszinte és az őszintesége annyira váratlan, hogy szinte fejbekólirtt. Csak á gyermek őszinte, öt még nem pofozta meg az élet, még nem tanulta meg a saját kárán az iskolában sokat tanított mondást. hogy; hallgatni arany. Nincsenek gát- lácaik. Amit gondol, ki is mondja és nem törődik ellenvéleményekkel. Ha már „az ember nyomában“ járunk, gondoltam. szavaztassuk meg az ifjúságot, mint ahogy az amerikai Gallup-intézet megszavaztatja olykor az Union Jack lobogója alatt élő embereket, szineseket és fehéreket, milliiomosokat és csatornakotrókat, cukorbetegeket és egészségeseket, kékszemüeket es vö- roshajuakat egyaránt. A nemzedékek között mindig szakadék van. A nemzedékek őrváltását az idő sietteti s az embereket a rakétalövedék gyorsaságával száguldó események egykettőre túlhaladják. Ám álljon elő a tanár, a szülő és mindenki, akinek bármi köze van a gyermekhez, a kibontakozó lélekhez, tegye szivére a kezét, tartsa fel három ujját az égnek és úgy mondja igaz hittel; ő aztán igazán tudja, hogy gondolkodnak a gyermekek, mi tölti ki lelkivilágukat, mi izgatja a fantáziájukat, mik a reményeik, maré vágynak, mi a véleményük emberekről, a társadalomról, a ,,nagyok világáról4', mely oly titokzatosan él a maguk kis sziik körén kívül. Álljanak elő és legyinitse- nek fölényesen, lekezelve, mosolygó gúnnyal, hogy „ugyan kérem, mit érdekli ez a gyermeket, hiszen meg sem érti?“ A valóság az, hogy nem tudjuk, senki sem tudja, hogy gondolkodik a gyermek. Még az apa sem tudja. A tanár még kevésbé. Egyszerűen nem esik szó a dolgokról, nem „tárgyalják“ meg vele a kérdéseket sem a családban, sem az iskolában. Szigorúan bizalmas titokként kezelik a kérdéseket a „felnőttek'4. Ha a gyermek érdeklődik, leintik. „Te ehhez nem értesz, még kicsi vagy“ — mondják és nem veszik észre, hogy a gyermek, bár észrevétlenül, de figyel és gondosan elraktároz magában, finom, rögzítésre kész agyában mindent, ami. körülötte történik. Vélménye van, bár ez nem saját vélemény, hanem legtöbbször a környező világ összesített, mondhatni sűrített véleménye. A gyermeket nem kérdezik m,eg, amikor iskolába adják, hogy akar-e iskolába menni és az iskolában sem kérik ki a véleményét arról, mit szeretne tanulni. Legfeljebb akkor, ha a második, vagy a harmadik gimnáziumban négyesekkel van tele a bizonyítványa, a félévkor megfenyegeti az apja, hogy „Tanulj fiam, mert inasnak adlak.“ És ezzel máris, mint valami mumust, idézi hanyag és tanulni nem szerető csemetéje elé az iparos pálya fenyegető rémét. Az ettől a perctől kezdve, nemcsak idegenkedni, de irtózni fog még a lehetőségétől is annak, hogy iparos legyen. Megszavaztattuk az elsősöket Megszavaztattuk tehát az ifjúságot. Az első gimnazistát és az érettségire készülőt. Különböző kérdésekre kellett válaszolniuk a fiuknak, egyik' kolozsvári kollégium növendékeinek. Érdeklődési körükhöz, szellemi fejlettségükhöz, korukhoz mérten. A kérdésekre azonnal kellett válaszolniok. Nem vihették haza a tételeket. Éppen ezért érdekesek a válaszok, mert teljes hűséggel világítanak rá az ifjúság gondolkodásmódjára. A kérdések az első és második gimnáziumban a következők voltak: 1. Mi szeretne lenni? 2. Mit csinál szabadidejében? 3. Hány ruhája, cipője van? 4. Kik a barátai? 5. Milyen lakást szeret? 6. Katona akar-e lenni és ha igen, mi- lyen fegyvernemnél? 7. Vant-e szebb ország, mint Magyarország? 8. Szeretne-e sok testvért? 9. Kit tart legnagyobb embernek a világon és miért? 10. Szereti-e a gépeket? XI. Mi volt legszebb dolog az életében? 12. Volt-e színházban, moziban és ha igen, melyiket szereti jobban? Katonatiszt és gépészmérnök akar lenni a diákok nyolcvan százaién a A megkérdezettek 95 százaléka középosztálybeli. akinek a lehetőségei és szociális igényei nem terjednek túl a két szoba, konyhás lakáson. Csak 4 százaléknak van fürdőszobába. Legtöbbjének két rend ruhája van és P-'f cipője, ezért érdekes például az első kérdésre adott válaszok. A kérdésre 42 százalékban válaszoltak azzal, hogy katonatisztek szeretnének lenni. Nagyon sok köztük, aki az ejtőernyős es a repülős fegyvernemet választotta. Csaknem eléri arányszámban a ka ton a- ti'zti pálya vonzóságát, a gcpészmérnöki pálya. amelyre a kérdezettek 38 százaléka készül. Igen, sokan szeretnének tanítók, papok, tanárok lenni, 7 százalék kereskedő, de akad néhány orvos, patikus, vasutas, egy főjegyző, egy vendéglős, egy kereskedelmi tengerész, egy hivatásos futballista, sőt egy filmszínész, de meg egy diplomataje.lök is akad. Jellemző tünet, hogy az első és második gimnáziumból senki sem készül tisztviselőnek. Szabadidejében csaknem kivétel nélkül mindegyik játszik, ami természetes is. A barátait ískolatársaik. közül választják és a választásban nincs szerepe annak, hogy a kiválasztott gazdag-e vagy szegény. Ebben a tekintetben ma sokkal szociálisakban gondolkozik a gyermek, mint például akárcsak az. előző nemzedék. Fürdőszobát és sok fiútestvért A lakásigényük nem nagy, nem igen terjed túl a három szoba, konyhán és fürdőszobán. Fürdőszobát a legtöbb szeretne. Sokan szeretnének falun lakni, főleg azok, akik tanítónak és papnak készülnek. Arra a kérdésre, hogy van-e szebb ország Magyarországnál, szinte egyöntetű a válasz: nincs. Egy akadt, a „leendő diplomata“, aki Japánt tartja szebbnek, egy, aki Olaszországot, de zárójelben megjegyezte, hogy ,Ma~ gyarország azért mégiscsak Magyarország.“ Érdekesnek tartjuk hogy úgyszólván kivétel nélkül mindegyik első és második gimnazista sok testvért szeretne, főleg fiút. A visz- szacsatolás után Erdélyben is ugrásszerűen szökött fel a születésiek arány száma. Köztudat lett, főleg szükebb pátriánkban, hogy az egykézés halála a nemzetnek. Ez a köztudat az első és második gimnazistáig áthatotta társadalmunkat. 5 _ Diákok a róni. katolikus főiskolai diákházért A kolozsvári „Záugoni Mikés Kelemen" róm-ai katolikus gimnázium Vili. osztályos növendékei példáim,utató alcciót indítót iáik, a római katolikus főiskolai diák- házé l. A. fiatal diákok február 20-án. vasárnap délután fél 5 órai kezdettel a gimnázium .1 ósika-disztermében ünnepélyt rendeznek, melynek bevételét a diákház javára fordítják. A jótékonycél u ünnepet egy zeneszám nyitja meg (Gábosi Zoltán: Marosszéki erdő), ezt a Vili. osztály énekkara és az iskola zenekara adja elő. Ezt követi a „VII. osztály“ című színdarab Bartha István átdolgozásában. Ez a da, ab Dobay József „Mi ketten“ cimü regénn éből készült, Bartha László dolgozta át színpadra és több városban nagy sikerrel adták elő. A darab háromfelvond- sós i s 8 képből áll. A nemes célt. szolgáló előadást előreláthatólag nagy közönség nézi végig és látogatásával lehetővé teszi a diákházért megindított mozgalmat. Jegyeket előadás előtt is lehet váltani a Bar?,us-utcai római katolikus gimnáziumban. Horthy Mikit s a legragyobb ember a világon Arra a kérdésre, hogy kit tart legnagyobb embernek a világon, száz növendék közül igy oszlanak meg a válaszok: Horthy Miklós 32. Mátyás, az igazságos 12, Attila 8, Hitler Adolf és vitéz Horthy István 7—7, Toldi Miklós 4, Széchenyi István 3, Szent István 3, egyéb 3. Az is érdekes!, hogy okolja meg a 10—12 éves gyermek a kérdésre adott válaszát; Egyik szerint Hitler „ügyes ember“, Attila, jó volna ma hadvezárnek, Horthy Miklós „igen jó kormányzó„bátor és derék“, ,.megmentéit a bolsevizmustól“, „visszaszerezte hazánkat“, „nem fél senkitőlEdison sok gépet feltalált, Attila „Isten ostora volt“, Árpád „bevezette a magyarokatHitiéi Adolf „nagy tudós és jel tudta emelni Németországot Trianonból“, a japán császár „nagy ember“, El őrt by István „életét adta hazájáért“. A legszebb dolog: Erdély visszatérése A gépeket, egy-két kivétellel, mindegyik gyermek szereti. Nem is lehet máskép a technika korában. Minek örült a legjobban? Ez olyan kérdés, amelyre mi, felnőttek is alig tudnánk válaszolni. Igen sokan válaszolták azt, hogy legszebb dolog az életükben Erdély visszatérése volt, de volt olyan, aki uj ruhájának örült. Az utolsó kérdésre a válaszolók túlnyomó többsége a mozit részesíti előnyben a színház előtt. Ezek a válaszok még csak a zsenge gyermekkor válaszai. A kezdet. A folytatás az ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik gimnázium növendékeinek válaszai még sokkal, de sokkal érdekesebbek. Ezekkel a válaszokkal a jövő cikkünkben foglalkozunk. Kiknek kötelező a rádió légoltalmi előadásainak hallgatása BUDAPEST, íebruár 16. (MTI.) Február 22-ével megindul a rádióban a honvédelmi minisztérium légoltalmi rádióelöadássorozata. Az előadások minden héten kedden és csütörtökön 18 és 21 óra közötti időben lesznek. Illetékes helyen felhívják a közönség figyelmét ezekre az előadásokra, mert azokból a légoltalom legutóbbi tapasztalatairól tájékozódhatnak. Az előadások mindenki részére hasznosak. Különösen a ház-légoltalmi őrségparancsnokok, a háztömbparancsnokok, a háztömbcsoport önvédelmi alkörzet, stb. vezetők részére hasznosak, mert a lakók negyed- évenkinti utánképzéséhez kapnak megfelelő intézkedést és támpontokat. Ezzel munkájuk az önvédelmi kiképzés terén lényegesen megköny- nyebbül. Ezért a felsoroltakra nézve az előadások hallgatása kötelező. Kétszázötvenhat menekültet helyeztek el januárban a kolozsvári menekült-otthonban Beszámoló a városi népjóléti hivatal működéséről KOLOZSVÁR, február 16. A város törvényhatóságának legutóbbi közigazgatási bizottságának ülésén dr. Csizmadia Andor városi tanácsos, a népjóléti ügyosztály vezetője érdekes jelentésben számolt be a népjóléti hivatal múlt-havi működéséi ől. Jelentése szerint a gondozói irodákban fogadási napokon 2111 személy fordult meg. A szociális gondozók 152 környezettanulmányt végeztek, 569 családlátogatást tettek és hadisegélyügyben 259 kivizsgálást foganatosítottak. A népjóléti ügyosztály által nyilvántartott és támogatott családok száma 2400, összesen 9740 lélek- számraal. Az ügyosztály a szegényeknek 9? esetben 4333 pengőt osztott ki gyorssegélyképpen. Kiosztott az ügyosztály a szegények részére 399 mázsa fát és egy vagon szenet. A szociális gondozónők 547 ügydarabot intéztek el. Kiszállással 105 gondozási eljárást végeztek. Az elmúlt hónapban a szociális gondozók 18 munkaközösségi megbeszélést tartottak. A központi gyermekkonyhán január hónapban 822 iskolás és óvódás gyermek részére főztek ebédet. A városi néphivatalokban 53 személy fordult meg, ügyes-bajos dolgaik elintézésében tanácsot kértek. A néphivatalok jogi tanácsadója 43 esetben nyújtott jogi segélyt. A Magyar Norma Alap januárhavi bevétele 15.124 pengő volt, a kiadás pedig 15 384 pengő. Január hónap folyamán 24 drb. házasságból c, cn iránti kérés került tárgyalás alá. m.iyből 6 drb. uj kérvény, 18 drb. pedig 1943. évről hozatott át. A menekültotthonba 256 menekült érkezett az elmúlt hónapban, kik szállást és élelmet kaptak. A menekültek közül 1.38 mgyorutazáisra jogosító utalványt kapott, 15 orvosi és 9 kórházi kezelésben részesült. A hadba vonultak hozzátartozói és hadiárvái segélyezési és gondozási alapjának ‘bevétele január hónapban 2225 pengő, a kiadása pedig 4676 oengő volt. A harctéren szolgálatot teljesítő honvédek hozzátartozói részére az állam által megállaEREDMÉNYESEN DOLGOZIK A SZATMÁRI RENDŐRSÉG. Az utóbbi időben Szatmár és környékén veszedelmesen elszaporodtak a foi- vajKisok A rendőrség az erélyes nyomozások során egymás után három notórius tolvaj, nőt fogott el. Mátyás Etel, Varga Tona, Schwartz Regina személyében- Bünlistájuk összeállítása során kideiült, hogy a besurranó tolvajlások egész sorozatéit követték eT UJ KÖNYV C. S. FORESTER: A TÁBORNOK C. S. Forester azoknak az íróknak az élén halad, akiket ezekben a háborús esz- tendőkbem kedvelt meg a megvár olvasó- közönség. Az ,,Őfelsége kapitánya“ és a. „Convoy a láthatáron“ című nagysikerű regények írója ma már valóban nem szorul külön bemutatásra és ajánlásra. „A tábornok“ edldig megjelent regényeinek, ezeknek a finom és nagyszabású kalandregényeknek minden értékes és vonzó tulajdonsását egyesíti magában, de mégis teljesen elüt tőlük. Forester feledhetetlen hőseit a mai világban, modern környezetben látja viszont az olvasó, mikor „A tábornok“-ot olvassa. „A tábornok“ hősei ugyanis nem elmúlt századok alakjai. Ez uj regény hőse világháborús tábornok, igaz ember és igaz katona, aki egész életével és emberségével egy nagy kötelesség szolgálatába szegődött és szembetalálkozik a nagy szerelemmel. Az uj „Forester“ a ma regénye! Gabonaelrejtésért Összesen 10.000 pengő pénzbüntetésre Ítélt az uzsorabiróság 19 magyargorbói földművest KOLOZSVÁR, február 16. Sztinfe egy félfalu népe került árdrágítóéért kedden dé'előtt a kolozsvári törvényszék egyes wzsorabirája elé. Valamennyien -a köze'i Magyar gorbó és Ná- daspapfalva lakosai, akik ellen azért indított, e’járásli az ügyészség, mer! a mu’t évi csép- 'és során valamennyien nagymennyiségű gabonát elrejtettek és elvontak az igénybevétel e ől. Az egyes uzsorabiró, Sebessy Gábor dr. külön-külön tárgyata vaiamieninyi vád'ort bűnügyét ée 19 jogerős Ítéletet, hozott. A vádat Karda Csaba dr. ügyész képviselte a tárgyaláson, Dinye László, magyargorbói földművest, aki 148 kgr- búzát e rejtett, 300 • pengőre. Faragó Pétemét, aki 161 kgr. buziét nem jelentett be, 500 pengő pénzbüntetésre Ítélték, Flueiás Györgynél 70 kgr. buza és 80 kgr. árpa elrejtéséért 300 pengőre, Gokán Gergelyt 2 ma sa gabona elrejtéséért, 800 pengőre, Neáml Demetert 68 kgr. buza elrejtéséért 200 pengőre, Kozma Jenő gör. kát. ielkészt 112 kgr. buza és 75 kgr. zab elrejtéséért 600 pengőre, Ku1- c-sár Györgynít 1 mázsa bu?a elrejtéséért 300 pengőre, Lár Sándornét 6 mázsa gabona etéej- téeééit 600 pengőre, Litán Gerge’yt 7 és fé* mázsa gabona elrejtéséért 1000 pengőre, Litán Pé'erné. 5 mánsa gabona eh ej leséért 400 pengőre, Litán Sándornét 156 kgr. buza elrejtéséért. 300 pengőre, id. Májé Jánost 3 és fél mázsa gabona e;sejtéséért 1000 pengőre, Májer Lisztéit 140 kgr- buza elejtéséért 400 pengőre, Neam! Lász’ónét 2 mázsa buza e rejléséért 300 pengőre, Pá<;v Jéinost 6 mázsa búza elrejié séért 800 pengőre, Páscu Jánosnál 2 má.sa gabona elrejtéséért) 500 pengőié ítélték. Fenti magyargorbói födmüveseáen kívül Kostyán László nidaspapíaivi lakosi hason ó bűncselekményért 500 pengő, Kulcsár Szilárd 300 pengő és Marosán László 200 pengő pérvzbün telest kapott. pitott segélyeken felül 117 esetben! 3405 pengő pótsegélyt, hadiárvák neveltetési J költségeire 9 esetben 370 pengőt utalt ki i az ügyosztály. A városi Közjóléti Szövetkezet sok- gyermekes magyar családok részére 25 pár cipőt, 31 örb. fehérneműt, 2 drb. szvettert, 14 szövetruhadarabot, egy női kabátot juttatott. A kisipari juttatások I kapcsán egy esetben gyókényfeldolgozás- j ra 2000 pengőt juttatott. A Szövetkezet ] asztalosműuelyében három munkást fog- i lalkoztatott és ezeknek részére 1172 pen- í gő munkabért fizetett ki. A téglagyártásra 310 pengőt, cipészmühelyre 1725 pen- ; gőt forciiott. C ipca nyagbeszerzésre 1788 pengőt, ru- : havan atásra 263 pengőt, az építkezésre szükséges mész megoldására 680 pengőt, a kőbányára 10.166 pengőt, építkezésre pedig 4740 pengőt fordított a Közjóléti Szövet kezet. A Tizes Szervezet családvédelmi pénztárába január hónapban 6640 pengő folyt be, míg a kiadás 3746 pengő volt. A Nemzeti Színházban rendezett előadások bevétele 8100 pengő, a kiacUás pedig 7357 pengő volt.
