Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-16 / 37. szám

* 194 4 február 1 (L SiaOsztíkiisok NeirifégiB'éii ógyife Bükáfesti láb, Maittí- jáih &gr Mvés rötrtáft ktteaié Vádolta rfteg a iiiagy ars ágét,, hogy túlságosan merész és élénk képzelete, amelyet, még az ázsiai pusztákról között magával, akadályozza meg abban, hogy a jélénválő dolgokat vi­lágosan lathäska. Ei a mâr §§2 képzőiét miatti elmahas ztalásurtk általánosságban hangzóit el. Ezúttal azonban a Cühcniul égyik legutóbbi számában Búcür finde ivefah&zétt a frterész és élénk képzeletért szérhélyszerint Vénczét Józsefet marasz­talja el „Erdélyi agrárkérdések.“* címen nemrégiben megjelent munkája miatt. A román közírók legutóbb tapasztalható szokása szerint,. Tincu is egy állítólagos angol mondásból indul ki, ihely szerint háromféle hazugság vak: fehér, "fekete és statisztikái. Ezután süi geiléiis fehben- culja Venczel tanár munkáját. Megálla­pítja, hogy Romániának, maiit minden kérdésre, úgy az agrárkérdésre vonatko­zón is, dlyáíí porit os és ellentmond ást nem. tűrő adatai vanhák, hogyha azokat vala­ki minden politikai szemponttól mentesen vizsgálja, akkor sémrniképpéén serit jut­hat a Venczeléhez hasonló eredményre. Azt állítja, hogy az említett tnuhkä minden adatát könnyen meg lehet cáfol­ni. Tagadja^ hogy a román agrárreform az erdélyi magyarságtól 55.6 százalékkal több földet sajátított volna ki a törvény­ben élőirt százaléknál és tagadja azt iá, ho.Pv 50 százalékkai kevesebb magyar igényjogosult kapott volna földet az ag- rárreferftn végréh aj táskakor, mint lamény- nyire az erdélyi magyarságnak létszámá­nál fogja joga iett volna. Szerinte az ag- fárreform alkalmával az erdélyi magyar­ság nem kevesebb, de háromszor több földet kapott, mint kellett volna, azaz mint kapott az erdélyi románság. Ezek- urán saját házi használatra készült és ég.véfül helytállóinak mihősitétt statiszti­kai adataival igyekszik Yehezel adatait megcáfolni. Nos, ezekkel a feketén is, heh érven is és statisztikailag is elkövetett hazugságok­kal szemben a puszta igazság az, hogy az 1921. évi román földreform, ä törvény szövegezése szerint, arra volt szánva, hogy szociális igazságtalanságokat tegyen jóvá. A román «királyságban csakugyan állandósult szociális igazságtalanságokat. kellett jóvátenni, mért a parasztság lába alól a talajt többizben húzták ki. Erdély­ben azonban radikális földreformra nem , volt szükség, hiszen Erdélyben feudális nagybirtokrendszer, a románlakta terüle­teken pedig szétosztható nagybirtok nem is volt, mert az 1848—49-es földreform á román parasztságnak minden kiosztható földet odaadott. Erdély nagybirtokai többnyire közületek és közbirtokosságok tulajdonában, levő Olyan erdőbirtokok voltak, amelyek vágy közcélokra, vagy kulturális célokra voltak rendelve. Az erdélyi gazdasági rend méltányos voltát egyébként az erdélyi románságnak 1848 óta történt fokozatos gazdasági és pénz­ügyi megerősödése is bizonyltja. Valósá­gos gazdasági expanziót vitt ugyanis vég­be a románság Er délyben még az össze­omlás előtt, s ennek egyik megnyilvánu­lása az erdélyi román pénzrendszernek és hiieleszervezeinek majdnem amerikai méretű előretörése volt, a másik pedig az, a mohóság, amellyel a román hitelszerve­zőtek és a román értelmiség együttes irá­nyítása alatt álló román parasztság ma­gát a magyar földtulajdon megszerzésére vétette. Az 1921. évi földosztásnak tehát Erdélyben ném volt irtás célja, mint 1870- től 1914-ig tartó gazdasági előretörésnek és a világháborús hódit áshak eredményes befejezése. Tincü szérint az érdélyi magyarság több földet kapott az agrárreform során, miíit amennyi létszáma alapján megil­lette volha. Emlékeztetünk az Országos Magyar Párt szatmári nagygyűlése alkal­mából e kérdés kapcsán elhangzott súlyos és megbélyegző Szavakra. ,,A kisajátítási bizottságok tagjai — mondja a párt kiált­ványa — általánosságban megtestesítői vcltak a faji gyűlöletnek, a nemzeti tű­ről metlenséghek és a korrupciónak. Leg­nagyobb részük kvalifikálatlan emberek­ből állott, akik a .legelemibb ismeretek­kel sem rendelkeztek. Bgy a törvény rossz­hiszemű alkalmazásé mellett még a bi­zottsági tagok tüdaiiahsága és tájékozat­lansága is növelte a birtokosok vesztesé­geit. Az ókirályságbeli bizottsági tagok nem ismerik sein a te lek könyvet, sem á föld értékét s Így minden egyes 'birtokos esetében másként Ítélték, a beosztott mérnökök helyét laikus tisztviselőkkel töltötték bé, akik Sefti á törvényeket, sem a nyelvünket nem ismerik s ä kisajátitást szenvedő birtokosokkal fűéig érintkezni sem tudtak. Énnek az léit a következmé­nye, hogy ä törvény alkalmazása nem­csak vidékenként, nemcsak bizottságon­ként, de még IfcSrtöfeösowkérít is més és más ¥oli. A földbirtokosok körében moz­galom indult m-eg, amelynek az volt a BUiBNZSK ■ m U célja, hogy a Helyzetet egyáltalán bein is­merő dk irály sági tisztviselők rhétlé erdé­lyi hágok kinevezését sürgéssé.  birtb- kösok erre illetékes helyen igéHetet is kaplak, ehelyett azonban meglepetésükre a földművelésügyi miniszter még azok­nak áz erdélyi tagoknak a megbízását is visszavonta, akik már a bizottságokban beimé voltak és ezek helyébe is ókirály- ságbeli tisztviselőkét delegált.“ Az ágrárréfoitm elmén kereszifilvitt tör­vénysértéseket az 1924 nyarán Beach W. Sylvester dr.., newyersei püspök vezetésé­vel Erdélyben járt amerikai protestáns misszió is megbélyegezte és Bostonban kiadott könyvében regisztrálta (magyar nyelven: Magyár Kisebbség 1924. IÎÎ. évf.); Sőt a románság pártfogója, Scotus Viator is megsbkallotta azokat a jótéte­ményeket, amelyekben az agrárreform folytán a román kormányzat oly messze- menőén részesítette az erdélyi magyar­ságot és az annakidején Kolozsváron még­jelenő Patria című lap főszerkesztőjéhez a következő sorokat intézte: „Az agrár- reform nemcsak a- magyar birtokosokat tette tdükré, hátiéni az egyházakon keresz­tül az egész magyar értelmiségi osztályt és néha a nemzeti bosszú látszatát keltet­te.[' (Patria. Kolozsvár, 1930. 114.) Tin- cuék mindig igazát ád!ta.k Scotüs Viator- nák, akivé! égy kövét fiijlák, féméljük, iriimmiTnwnTi uimi ezútt al serit tagad rák meg nagv barát ju- í kát. Cikké végért, „statisztikái*' Után, Tincu még azt írja: Az ősidőkben Erdély egész földje .a románok kezében volt, de a ma­gyarok az idők során a pallós és az akasz­tóin jogán kiragadták a birtokot az igazi és jogos román birtokosság kezéből. Nos, ha valaki ismeri, mi két évtized alatt Erdélyben megismertük a román statisztikát, ta népszámlálási biztosok adat­felvételi módszerét, az anyakönyvvezetők anyakönyvelését és a névelemzés prakti­káit. Kár is ezeket bővebben fejtegetni, hiszen még mindnyájunknak élénk emlé­kezetében élnek ezek a dolgok. Ami pedig azt illeti, hogy Erdély földje ősidők óta a románok jogos tulajdona volna, erre vonatkozólag csak annyit jegyzőnk meg, hogy a letagadhatatlan igazság szerint a romániai parasztság nyomora és a pa­raszti ázadásokát kiváltó kegyetlenkedé­sek, valamint a jobbágy««-1?, elviselhetetlen tértiéi kéri’ysaeritétték kivándorlásra, azaz Erdélybe váló beszivárgásra a fejedelem­ségek parasztját. Ez a román parasztság terhei és kötelezettségei helyett inkább a hegyi legeltetést választotta és ezerszám­ra jöttek író Erdélybe, ahol a közköteles­ségektől mentesen, valósággal területen­kívüliséget élvezett, s egy méltányos és emberséges államigazgatás oltalma alatt, vagyonilag is és számbelileg is megerő­södött.. Ajánljuk mindezeket a fehér, fekete és statisztikus Tincu szives figyelmébe... (ón) íl A Hzorjet aratom at alt eltűnt észtek száma *59,317 Révaiból jelenti a DNB: Az észt statisztikai hivatal most fejezte be az eltűntek ügyében lefolytatott nyomozás adatainak feldolgozását és névsort adott ki azokról, akik Észtországból nyomtalanul eltűntek, aki­ket meggyilkolták, letartóztattak, vagy elhurcolak, továbbá katonai sze­mélyiségekről, tisztviselőkről* akiket a szovjet hatóságok különféle űrügy alatt vittek el. A névjegyzék 59.317 nevel tartalmaz rövid személyi ada­tokkal és három vastag kötetet tesz ki 1341 nagyalakú lappal. Kitűnik az adatokból, hogy az Észtországban meggyilkolt 195G ember közül a legtöbb áldozat a falusi lakosságra esik. A részletek tiszta képet adnak arról, hogy a bolsevisták válogatás nélkül gyilkoltak le munkásokat éppúgy, mint jómódú polgárokat s nem kímélték sem a kis gyermeke­ket, sem a Sfl éves aggokat. Nőket, férfiakat egyformán agyonlőttek a szovjet haditörvényszék ítéletei alapján, vagy halálrakinozíak a pusztító zászlóaljak, vagy átvonuló vörös katonák mészároltak le minden ok nélkül, » t Kútk* c&c&b £>$ BANFFY MIKLÓS ELŐADÁSA Bänffy Miklós gróf, az országszerte ismert regényíró ég Képzőművész, holnap a főváros ban, mint f-ssay-iró és előadó mutatkozik be. Egyik előkelő irodalmi társulat ülésén ,Ho- roeros és a magyar olvasó“ cimeu tart nagy érdeklődéssel várt előadást. KOLOZSVÁRRA ÉRKEZETT ZILAHY LAJOS A Fatofnyok kolozsvári bemutatójának eio„ készületeire Zilahy Lajos Kolozsvárra érke­zett. Nyomban érkezése után a színházhoz ment, hogy a darab rendezőjével és főszerep­lőjével, MJhályfi Bé’ával „haditatiáscol" tart- ©on.. Mi'nderidkiélőtt a Szereposztás kérdésit oldották meg, de ez még nerh került nyilvá- nossáigrá. Tásnády Fekete Mária és Mihélyfi Béla szereplése azonban bizonyos. A városban elterjedt hir, hogy a darabot maga a szerző rendezi, riém fe’el meg a vaJóságbak. Zilahy nemsokára! vissza is utazik Budapestre e csak a bemutatót megelőző napokban érkezik vissza, PAUL VALÉRY a halálraítéltek Között Nem mindennapi híradás érkezett külföldről: Azt sem tudja az emitter: higyjen-e szemének. íme: A degaullersták a németekkel való egy ült - működés vádjával 261 francia írót és művészt halálra Ítéltek. A halálraítéltek között szere­pe' Paul Valéry, a modern francia és »európai irodalom legjetesebb költőjének egyike, to­vábbá Roland Tessier. Madame Arletty és a Cömédie Francaise legújabb tagja, Raimu ts, sőt a párisi utca koronázatlan királya: Mau- rthe Chevalier is. A halálraítélt művészek közüí számosán kijelentették, hogy az ítélet közömbösen hagyja őket. Vájjon a degaulleislák ,Bir Habotín*' fctíhft északafrikai hivatalos lapjának hiradfisáfa iá fölhördül! baloldali sajtónk sok. jellegzetes tdflforgatója. akik az utóbbi időben ,,könyvi máglyát" véltek felfedezni a könyvtárakból kiselejtezett zsidó-ponyvák megsemmisítésé'4 kör . . _? Címet ajánlunk: Költők a máglyán... KRÉMER MANCI — MAGYARKANIZSÁN A Délvidéki Színház, amely jélénlfeg Md- gfarkanizeán vendégszerepei, vendégművé­szé!-: sorozatos felléptetésévé’ kedveskedik á város szinházláiogató közönségének. Herczeg Férenc vigjátékábád, a „Kék főkábán" Szilái gyi Szabó Eszter lépett fel; holnap este pedig a Gül Baba feHijitásüu kréthér Manci, á ko­lozsváriak kedvenc primatibdnáj® játssza a főszerepet. Minden bizonnyal na.gy sikere .’ész; VÁNDOROL A MILÁNÓI SCALA EGYÜTTESE Még egy ,,korszérü" hir: Milánó legutóbbi bombázásakor rendkívül súlyosan megsérült a világhírű Scala-ope;,a- náz, amelyet telitalálatban értek az angol­szász bombák. A szakértői jelentés megálla­pítja, hogy Jtegalább kébesztendei munka keli ahhoz, hogy az épületben újra előadásokat le­hessen tartani. A társulat tagjai ekkor a svájci halár kö­zelében fekvő Combba költöztek és ott tar­tottak néhány operaelőadást. Közben Como színházépülete is a veszélyes zónába evstt és a miivészek kénytelenek voltak Milánóba visszaköltözni. Az operaház vezetősége most kibérelte a Tea ti o Liticö épületét és március elsején szándékszik a sziniévadot megkezdeni . . • ha addig egy angolszász, bomba nem pusz­títja el ezt á „hadüontosságu" célpontot is . .. ,,AZ ELSŐ" —- KECSKEMÉTEN Kereosendi Kiss Márton szinjátékát, ,,Az e’> ső"-ti, amely Budapesten a 150-ik előadáshoz közeledik, -nagy sikerrel mulatta be Kecske­méten Thuróczy Gyula társu’ata-. A Kecske­méti Közlöny igy ir: ,,A közönsiég az iról igaízoitá. Tiszta e-zándé- ka, mondanivalóinak friss hangja leküzdötte a szánpadtechnikai ügyeskedésre nagyobb eulytJ helyező fintergók ellenvetéseit. Az egy­ike és egyse nagy problémája az alap és eb­ben rokonságot tart a ,,Fö’dmdulás''-sal- Szin­te primitiv egyszerűséggel mesél, de pillanatig serii távolítja el a nézőt érdeklődési körétől, áttol a meggyőződéstől, hogy amiti hall, őszin­te, igaz, élet. Bátorság van ebben az egyszé- füségben, mésterkéliSégnélküli kiállásban". PÉCS KLASSZIKUS DARABOKAT (S KÉR A pécsi szinügyí bizottság legutóbbi ülésén megállapították, hogy Székely György öl hó­nap alatt 195 előadást tartott. 118 alkalommal operett, 68-szor próza, 9-sz«2r gyermekdarab szerepelt a műsoron. Felmerült az a kívánság, hogy régi klasszikus operettekből és tliákda- rabekbói rendezzenek előadásokat a pécsi szinházbaii. Az adatok szerint jogosan... Mesejátékot írt jékely zoltán. Jétely Zoltán, az ismert erdélyi költő és re­gényíró most fejezte be verses mesejáétkát, amelyet e-'őadálsfa a kolozsvári Nemzeti Szín­ház vezetőségének ajánlott' fel. Értesülésünk szerint. Jékely Zoltán mesejátéka még az idei sziniéradbarl szírire kéről. „Törökország nem fél a háborútól“ Smdali cikke ns Aksatn-ban Isztäflbűiből jelenti afcMTlI: »Sotda!:. kéf>v i'.rolö ax ÁkftafH h;a,s;í bjaiti „Tó • röku) s7.;'tg hern fél n hábO'bU'túl“ citfiu vezérei U k é be n a Törökország; és Ang - liö. között folyó megbeszélésekét tag Lalija És Itéte-égbcivonja a Times leve- lézöjétiek azt az Mlilását, hogy ezek a- meig-be-zf-lésok hoMipoot.ra jutottak. Törökország- előtt — írja — jenidlki- vül íont cs késelések á,lla-na-k. Mi-nóeu tárgyalás különböző szäkas-zökon megy keresztiül-, áz ilyen problémái': azonban, nem alkalmasak arra, hogor szélesebb nyíl vánoisság előtt folytas­sák megvitat ásókat. A cikkíró nyo- maiékosan visszautasitja a Times, cikkének azt a ráfogáisát, bogy a tö­rök bép óhajai és a török kormány politikája között eltérés áll fenn. Siem a török kormányból, sem a tö­rök népből: nem hiányzik az erő ahhoz, hogy határozzon olyan döntő kérdésben, mintl aminő a bei'épés a háborúba, vagy a távolmaradás a háborútól. A törökök követni fogják az ankarai kormányt, ha az a há­ború mellett dönt és közlik az: elha­tároz ás mértékadó okait. Befejezésül a cikkíró biztosiltja az angol lapot, hogy a török nemzet nem fél a há­borútól, ellenkezőleg, minden erejé­vel készen áll az esetleges háborúra. A Basier Nazional Zeitung jelen ti: A Daily Telegraph megrója az an­golszász szállítások kérdésében el­foglalt török álláspontot. Ez az ál- lásfoglaás — írja — csupán a britéi- lenes suttogóhadjárat malmára haji­ja a vizet. A törökök akkor selb üzennének háborút, ha bárminő nagy szállításokban részesülnének. A törökök féltik a békeértekezleten játszandó szerepüket. Ugyanakkor arról is panaszkodnak, hogy nem is­merik a szövetségesek terveit. Barkhorn százados a legeredményesebb német vadászrepülő Berlinből jelenti az MTI: Gerhart Barkhorn százados, az egyik német harcirepülőcsoport- 24 éves parancs­noka, február 13-án ismét öt légigyő- zelnrot aratóit. Barkhorn eddig 2-50 ellenséges repülőgépet, lőtt le és ez­zel a három legeredményesebb né met vádászrepülő csoportjába ke­rült. Eddig körülbelül i 100 légi vál­lalkozásra indult és ezzel az ered­ménnyel is elsőnek tekinthető a née met vadászrepülők között. Mária Terézia főhercegnő meghalt Zürichből jelenti az MTI: Becsből érkezőét hir szerint Mária Terézia ausztriai főhercegnő meghalt. A fő­hercegnő 1873-ban férjhez ment Ká­roly Lajos fölrerceghez, 1. Ferenc Jó­zsef fivéréhez és ezzel mostdháahj-ja lett Ferenc Ferdinand trónörökös- n e 1c .... APRÓHIRDETÉSEK CZAKÓ ZSÍGMÖND-utcában 3 szobás, komfortos, uj épüle4- 120.000 pengőért, Ár- pád-ütori 5 szobás, szép kertre! bíró családi ház 180.000 pengőért eladó. Pálffy ingatlan- iroda. Horthy-ut 9. F. BÚTOROZOTT szoba, kétágyas, kiadó. Tordái-ut 55. 33 r' SÜRGŐSEN eladó Rákóczi-úri negvedben szép villahelv. csatorna, víz, villany, termő gyümölcsfákkal 1000 négyzetméter; 1 szoba, konyha, téglaház, szép kerttel, terülő gyü­mölcsfákkal, ioöo négyzetméter 28.000 P.: belvárosi ház, 3 szoba, kotiyhá. teljes kom­fort és 2 szóba, konyha, fürdőszobá, szép kerttel, azonnal beköltözhető, elutazás miatt, sürgősén eladó, trigátlarifőrgalmi iroda. Má­tyás király-tér i 9. F. 470 SZOüA, konyhás lakást adok házimunkák elvégzéséért, feltétlen rendes házaspárnak, vagy komoly hőitek, jól főzni tudó előnyben. Érdeklődni délután 5—7 órákor. Cim á ki­adóban. 01150 ELCSERÉLNÉM egyszobás, összkomfortos, cselédfülkés, balkonos lakásomat, kétszobás, összkomfortossal!. ,,Modern" jeligére. 0561 2x1 SZOBA, konyha, éléskamra 65.000 P.. ? szóba, köriyhá, üzlettel sürgősen 6'o.öco P.; z szoba, konyha, gyümölcsös 63.000 P.; egv szoba, kottyhâ, éléskamra, istálló 30.800 P. • P'gatlanküz s-etuő iroda. Denk Teteiv utca. ' F,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents