Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-03 / 26. szám

1 a 44 február 3.

ELLENZÉS

3

8

„Meg akarunk maradni magyaroknak,

ápolni kívánjuk nemzeti kultúránkat és nőm akarunk beolvadni más nemietekbe 1

MM

Esterházy János gróf a szlovákiai magyarság helyzetéről tartott nagyérdokességü felolvasást Kolozsváron

KOLOZSVÁR, február 3. Esterházy Jáí'űS grói, a szlovákiai magyarság vezért; varrott szerdán felolvasást Kolozsváron. Ebből 3z alkalomból Kolozsvár magyar társadalma majdnem teljesen megtöltötte a Mátyás Király Diákház negytermót. Esterházy János grói az Erdélyi Muzeum Egyesület meghívására látogatott el Erdély fővárosiba. A kitűnő előadót, aki Jósika János báró, az EME elnöke és gráf B '.njfy Miklós alelnök kíséretében lépett a terempe, percekig rarró tapsokkal ünnepelte a közönség.

Jósika János báró elnöki megnyitójában méltatta Esterházy János gróf munkáján de jelentőségét. Röviden vázolta politikai pályafutását, amelyet az egész magyar nemzet jól ismer. Elmondotta, hogy miken fáradhatatlan munkásságot fejtett ki a szlovákiai Magyar Párt vezére az ottani magyar kultúra fejlesztésében és rámutatott arra, hogy Esterházy János a Felvidék egyreszének fel- szabadulása után önként vállalta a kisebbségi sorsot mert úgy érezte, hogy őrhelyén keil maradnia.

Emlékesés a csehszlovákig! kisebbségi küzdelmekre

Az elnöki megnyitó után Esterházy János gróf meghatva mondott köszönetét az üdvözlésért, majd megtartotta nagyérdekességii felolvasását. Bevezetőül elmondotta, Hogy a szlovák állam alkotmánya megadja a lehetőséget a magyar és szlovák kulturális kapcsolatok kifejlesztésére. A kisebbségi söre általános problémáit ket pontban jellemezte, az egyik a kisek se gi sorsban élő nemzet magatartása. nemzeti öntudata és ellenálló ereje, a másik az all an:': at alom magatartása.

Párhuzamot vont a Trianon előtti helyzet és a jelenlegi idők között. Ismertette az akkori cseh törekvéseket es Banes mostani agitáció ját. Rámutatott az orosz veszedelem nagyságára Ez a veszély közös a szlovák állammal. Szlovákia keresztény, bolsevisiaelie- nes állam amely szintén szembeszáll a bolsevista törekvésekkel.

Rendkívül érdekes történelmi visszapillantást vetett a csehszlovákéi kissebségi életre, ismertette a kisebbségi küzdelmeket és az. ottani magyarság hősi ellenállását a beol- v asztó törekvésekkel szemben. Végül rátért az önálló szlovák állam megalakulása utáni helyzetre. Ismertette a szlovák alkotmánynak a kisebbségekre vonatkozó rendelkezések.

Á SZLOVÁKIAI MÁGYÁRSÁG HELYZETE

A szlovák állam a magyarság ügyében a í ölcsünösség alapjára helyezkedett, azaz a szlovákiai magyarság tevékenységének mértékét attól teszi függővé, hogy milyen szabadságot biztosit a magyarországi szlovákok számára a magyar kormány.

— Mi. szlovákiai magyarok a lojalitás álláspontjára helyezkedtünk a szlovák állammal és annak kormányával szemben és viszonzásul semmi egyebet nem kívánunk, minthogy Intézménye! rak ben, nemzeti kultúránkat ápolhassuk, ebben ne leg vünk akadályozva és senki se szenvedjen hátrányt a gazdasági életben azért, mert magyar nemzetiségű — mondotta. —7, Nemzetiségi életünkben kétségtelenül súlyos hátrányt jelent.

t hogy a magyarság a szlovákiai területen szétszórtan él: Pozsonytól északra és kelet felé. Ilyen helyzetben nehéz kulturális életet folytatni. Ezért az egyetlen megoldás az Anyaországgal való kulturális kapcsolatok felvétele, amire különben megadja a lehetőséget az alkotmánytörvény, de aminek' egyelőre még akadályai vannak. Ezenkívül megmarad számunkra ■ a könyv és a rádió, amely utóbbi is fontos kulturális hivatást tölthetne be a szlovákiai magyarság kulturéktében.

„MEG AKARUNK MAKADNI MAGYAROKNAK!‘;

Esterházy János grói" ezután Szlovákia és Magyarország egymáshoz való viszonyát vizsgálta. A szlovákiai magyarság magatai"- 1 tusát a következőkben vázolta.

— Meg akarunk maradni magyaroknak ápolni kívánjak kultúránkat, nem akarunk beolvadni más nemzetekbe, biztosítani akarjuk nemzeti életünket mindenütt, ahol magyarok vannak, úgy a határok mentén fekvő falvakban, mint Szlovákia történelmi emlékekben, hagyományokban gazdag városai* dán. Ezen hivatásunk betöltéséhez kétségtelenül szükség van a szlovák állam jóindulatára a törvények velünk szemben való igazságos alkalmazására, amely állandóan figyelemmel kíséri, sorsunkat és erősiti bennünk a hitet, hogy nem vagyunk magunkra Hagyatva.

A MEGÉRTÉS SZOLGÁLATÁBAN

Befejezésül a következőket mondotta*

—1 Nekünk, szlovákiai magyaroknak né- néz és kényes a helyzetünk. Ml ott ezeréves tradíciót képviselünk, amellyel szemben alá a fiatal szlovák nacionalizmus, amely serényen, lázasan igyekszik kiépíteni az uj szlovák államot a Néniét Birodalom segítségével. Történelmi távlatból nézve a dolgot, nyugodtan é., tárgyilagosán kell megítélni ezeket a problémákat. A szlovák nép vezetőinek egyrészt azt hiszi ma, hogy fejlődésének az útjában egyedüli akadály a magyarság és állam. jólétét egyedül a magyarság fenyegeti. A szenti st vani gondolatban nem lát egyebet, mint imperialista törekvést, amelynek egye- duli célja, a Duna-medencében éíő nemzetiségeik leigázása. Ez az indító oka annak a magyarellenes propagandának, amellyel a szlovák sajtóban, folyóiratokban, könyvekben lépten-nyomon találkozunk. Ez nagy h ba és részben a gyengeség jele. A háború befejezése után Középeurópa felépítése csak békés, nyugodt atmoszférában indulhat meg. Semmiesetre sem érhető el úgy, hogy az ittélő népekben gyűlölködést, ellenségeskedést mesterségesen szítnak egymással szemben. Ugyanakkor nyugodt klkiismeréttel állíthatom, hogy a szlovákiai magyarság a létért folytatott mindennapi munka mellett a ma1 gyár és szlovák nép közti megértést szolgálja. Semmi. olyat nem teszünk, amivel akadályozzuk a szlovákok államépitő munkáját'. mert ez sértené a szlovák nemzeti önállóságot. Nem becsüljük le a szlovák építő munkát, azonban kívánatos, hogy az ő oldalukról is kellő tárgyilagossággal vegyék tudomásul, hogy a magyarság a Duna- medencében évszázadokon keresztül fontos történelmi hivatást töltött be é.; ha igaz az, hogy a szlovák nemzet mostani állami függetlenségét, elsősorban a Német. Birodalomnak köszönheti, nem kisebb erderne van abban a magyar államnak is, hogy a szlovák nép a századok viharában a maga ethikumát megtartotta és a gazdasági, jóiét és kultúra mai fokára eljuttatta.

— A nagy háború még nem fejeződött be. Ha a szlovák nép állami önállóságát meg akarja 'tartani, akkor ezt, felfogásom szerint, csak a magyarsággal való egyetértésben, nem pedig a vele való állandó ellen- segeskedésben fogja elérni.

— Igazat adok azoknak, akik azt mondják, hogy a magyar nép nemzeti életét csak saját hazájában élheti igazán. Ha azonban a sors és az Isteni Gondvisadés azt a feladatot jelölte ki a Szlovákiában élő magyarság számára, hogy más fajú népek között éljen, akkor igyekezni fog ezt a szerepet betölteni, mégpedig úgy, hogy fenntartsa és ápolja a baráti kapcsolatokat a körében és a vele együtt élő nemzetekkel, de minden körülmények íközötc megmarad magyarnak.

Esterházy János grófot a közönség lelkes tapsokkal ünnepelte és előadásáért Jówka János báró mondott köszönetét.

A vallás és politika viszonya sehol a világon nem olyan tiszta és harmonikust mint Magyarországon

— mondotta előadáséban László Dezső orszéssviiiéti képviselő

KOLOZSVÁR, fobruár 3. (Az Ellenzék tudósítójától.) Osztatlan érdeklődéssel Kísért előadást tartott szerdán este az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának helyiségében László Dezső. 37. Erdélyi Párt országgyűlési képviselője „Vallás és politikaommel.

A kiváló előadó bevezetőjében először is a vallás és politika fogalmát tisztázta és megállapította, hogy a vallás az embereknek az Istenhez való viszonyát, a politika pedig az emberekhez való viszonyát fejezi ki. Éppen ezért szoros kapcsolatban vannak egymással. Minthogy minden egyház és vallás önkényuralonv a törekszik, szükségszerűen összeütközik a politikával. A kínai vallásban párhuzamosán halad a vallás és politika. Minthogy az Isten maga. a császár őse, ha valami az államvezetésnek nem sikerül egyszerűen kimondják, hogv az Isten -az oka és az államban • azt kutatják, hol kerültek az emberek összeütközésbe az istenséggel. kiás formája a két fogalom viszonyának az úgynevezett theokrácia, amelyben a vallásnak alá van rendelve a politika, sőt a papok vezetik a politikát. Ellentéte ennek az a viszony, amelyben az. állam nyeli el a vallást. Tipikus példája ennek Julius Cézár, aki kimondottál, bogy ő az isten.

E viszonyok alakulása általában mindéi/ vallásban, igy a k-eresztvénségben is feltalálható. Emlékezzünk a keresztyénség elnyomatására a római államban Nagy Konstantinig. Itt az, állam nyomta el a vallást. Ettől kezdve párhuzamosan haladt vallás és politika

köl esönösen kiegészítve egymást, végül itt a pápaság kora, amelyben a pápát minden világi, azaz politikai hatalom megillette. Oroszországban a cárizmus idején a cár egyúttal az egyháznak is feje volt.

Vannak államok, amelyek azt mondják, hogy a vallás magánügye az embernek. Uten Amerika ma és ilyen volt Franciaország a háború előtt. Más államok, viszont ki akarják használni az egyházban rejlő erőt és alá akarják rendelni politikai céljaiknak. A két tétellel szemben áll a harmadik, amely azt állkja, hogy a vallás politikai szempontból ártalmas. Tudjuk, hogy a boisevizmus saját rendszerét csak a bit és egyház kipusztirása által tudta megvalósítani.

Nekünk, magvaroknak azt kell megállapítanunk, hogyan kell viselkednünk e tételek zűrzavarában. A következő tételekhez kell alkalmazkodnunk: 1. Egyiket sem szabad a másiknak alárendelni. 2. A vallásos ember nem becsülheti le a polifrkát. Mi azt tartjuk. hogy az állam Isten ajándéka az emberek számára, tehát nem lehetünk anarchisták, 3.. Az igazi vallás az áiiami élet számára nélkülözhetetlen. értékeket ad. 4. A politika ál tál a vallásnak. védelmet keli nyújtani. Mindent összegezve elmondhatjuk végül, hogv a vallás és politika viszonya sehol a világon nem olyan világos és harmonikus, mint Magyarországon. Nekünk, magvaroknak az a feladatunk, hogv éljünk a. mi vallásunk erejével és építsük bele ezt az erőt a magyar államba, bogi' annál erősebbé és tisztábbá váljék.

szívna/, é*

I Szökött katona

Szi-gliQéé.. n-épteinmüvéiiek előadása Réthely Ödön 35 éves jubileuma- alkalmából

A kolozsvári Nemzeti Színház tegnap este Szigligeti Ede népszínművének. a ..Szökött kat'3.ná“~nak előadásán ünnepelte örökös tagjának, Réthely Ödönnek 35 év-es színészi jubileumát. Az ef&adás megkezdése előtt felvonult a színpadra a szereplő gárdán kívül a Nemzeti Színház művészezemélvzete, báró Kemény János főigazgatóval az élén, de megjelent a színpadon a jubiláns művész hü közönségének, a kolozsvári földészeknek kül- fcP&ttségo is.

Elsőnek báró Kemény János főigazgató lépett a. színpad előterében elhelyezett habér k oszorukicai megrak ott asztal elé és ünnepi betűdben köszöntötte Réthely Ódont, '

— A Nemzeti Színház nevében szeretettel köszöntelek Tégd színészi pályafutások 35-iik évfordulója alkalmából. Örömmel emlékezünk valamennyiem, sikerekben gazdag' pályafutásod a. s örömmel emlékezünk vissza arra is. hogy a felszabadulás után újjászervezett kolozsvári Nemzeti Színház legfelsőbb hatósága. >a kultuszminisztérium érdemesnek ítélt Téged, arra, hegy a színház örökös tagjai sorába iktasson. Köszöntelek Téged elismeréssé] és szeretettel és a-zzal a tisztelettel, melyet hűséges magyar és művészi mi voltoddal megérdemeltél. Pályád méltóvá tett arra. hogy büszkék legyünk rád. Kívánom, hogy adjon neked az Isten jó egészséget és bosszú életet, hogy zavarAmputáltak figyelmébe!

í egujabb német rendszerű, tökéletes mü Iá bak at: gyárt

Nagy Gyula

Ortopedici Müintézet, Koiozsvár Mátyás király-tér 4.- Tel.: 4.1-—-07.

talanul élvezhesd nemes művészi pályád gyümölcseit. Isten éltessen!

A főigazgató után a pálya társak nevében Luntos Béla köszöntötte az ünmepel- tét. — Köszöntelek Téged, drága Ödön — mondotta Lantos Béla —. aki 35 éven keresztül mündig az igazért, a mi jogainkért küzdöttél s ezért kellett Té.gieid sokszor nélkülöznünk, ezárt akartak Téged sokszor ledönteni megérdemelte piedesz- •t ál ódról. Mindnyájunk nevében kivárnom, hogy Isten tartson meg sokáig kemény harcos magyarnak és művésznek. Ezután Lantos Béla átnyújtotta R.éthely Ödönnek a művészek ajándékát.

Réthely Ödön kolozsvári és m-aro-s vásárhelyi tisztelői és barátai nevében Csejdy Lajos mondott beszédet.

— Kérem a jó Istent, hogy még sokáig éltessen, mint e színház művésze még -sok kellemes estét nyújtsál Erdély színház- szerető közönségének és továbbra is hü katonája lehess a magyar kultúrának. Fogadd jubileumod és örökös taggá történt kinevezésed' alkalmából legőszintébb szerencseki vonatainkat és fogadd ei szeretetünk és megbecsülésünk jeléül tisztelőid és barátaid babérkoszorúját.

A földésziek dalárdája elénekelte a Nemzeti Hiszekegyet, majd az ünnepelt művész mondott megihatottan, és kedves közvetlenséggel köszönetét a meleg ünneplésért.

Ezután került sor a Szökött katona előadására, melyben Rét-hely Ödön régi. parádés szerepét, Korpád! Gergelyt alakította. Ez alkalommal ismételten örömmel láthattuk, hogy ebben a fiatalos erőt és lelkességet megkívánó darabban is milyen, derekasan állta meg helyét Rethely Odor;. Sokoldalú játék- és énektudásának adta- tanujelét, s a közönség mindegyre kirobbanó tapsviharral köszöntötte kedvért szán észét. .

Az előadás valamennyi szereplője a hülyén volt, s kellemes estében részesítette a jubileumi előadás közönségét. Rét-hely- vei együtt so-k tapsot kapott Hegyi Lili, Csóka József, Sallay Kornélia. Fiilöp Sándor, Sertká-iszky Endre, Versényi Ida, Ku-■ bányi György, Kőtár Mária. Váradi'Rudolf, Szentes Ferenc és a többiek. A szépen'sikerűit előadást Szabados Árpád rendezte, a zenekart Ştefani desz József vezényelte. (btó

KI a felelős marha etaâzolâsâărt

DÉS, febiuár 3. A kóa»lmuTban a néma— ezamosujvári fővonalion 2. budapesti gyorsvonat. majdnem kisiklu.t, mert marhacsorda szaladt a sínekre. Szerencsére a mozdonyvezető kissé lassítani tudta az iramot s jgv 27 marha el gázolása árán az utasok megszabadultak a veszedelemtől.

A hetven darabbá’, átüó marhacsorda tulajdonosa, a kolozsvári Húsipari Szövetkaa^* és a Husáru Bérüzem Marosán sza-oiosujv a-: ^ németi marhahajcsár, B Task a Elek szamos- ujvári mészáros Cs Sírimba János kolozeváii mészáros kísértik a csordát. Hármuk el en I a dési ügyészség vádiratot adott Ki közve- I «zélyes rongálás elmén, mivel nem jar ak c j kellő elővigyázatossággal s nem vetlek fut elég hajcsárt. ,.•

Szóba került a főtárgya1 ásón: a sorompó •e volt-e engedve. Kiderült azonban hogv a jelzett heben nincs is sorompó. A ve-sut az: állítja, mellékutrol ír vén szó.- nem kötelező a sorompó. A törvényszék bizonyítás- ki egész! és rendelt e! a hernyó'u t ügyben V március 7-ikére kitűzöd r.j tárgyaiáson meg fogják áliaoilani lény eg nem ke.il a vasútnak a jelzett helyen sorom no *_ állítani, ha igen, úgy a vasút eden is igényt lehet támasz tani, * li.

ÚJABB FÖLDRENGÉS VOLT TÖRÖKORSZÁGBAN. Géniből jelentik; A brit hír- szolgálat az ankarai rádióra hivatkozva közli. hogy földrengés következtében az ankarai kerületben 103 ember vesztette életér. 90 megsebesült és mintegy 800 ház rombadőir. (MTI.)

683c vgjh. 33-721 Pk. 1943. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY; Piroska Miklós ügyvéd által képviselő. Jakab Jánosné javára zoq P. tőke s jár. erejéig lefoglalt Atwater rádió (super), benzinmotoros iavágógép stb. 23C.0 pengőre becsölt ingóságok 1944. évi február hó 4-én délelőtt 10 órakor alulírott bírósági végrehajtó által Kolozsvárt. Elő-urca 2. s/-.im alatt, végrehajtást szenvedő lakásán a legtöbbet

de legalább a becsit kétharmad részéért, készpénztizeté-- mellett nyilvános árverésen el fognak adatni. Kolozsvár. 1944 január hó 18. felszegi Ödön. hm inr. végrehajtó. 03 88