Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-26 / 20. szám
1914 január 2 8. ELLENZÉK 3 _ Oroszország balkáni törekvései C7ert mar előre meg kell akadályozni azt, hogy Oroszország átlépje a Balkán -hegységet. Az oroszok sikerei miatt a törökök kénytelenek voltak Sanstefanoban olyan békét alán ni, amelynek lényégé Törökország balkáni pozíciójának feladása és a Balkán oro- szositása volt, Oroszország immár nyitva látta maga. előtt az utat Konstantinápolyba és remélte, hogy Nagy Péter legendás testamentumát rövidesen valóra tudja váltani. A békében Oroszország megteremtette Nagy- Bulgáriát, melynek helyőrségeit két évre orosz katonaság szállta volna meg s közigazgatása is orosz gyámság alatt maradt volna. A balkáni népek keserűséggel fogadták ezt a békét, de nagy felháborodást keltett az Becsben és Londonban is. Oroszország kénytelen volt a nagyhatalmak berlini kongresszusa elé vinni a balkáni kérdést, ahol sikereinek csak romjait menthette meg. Itt lord Baconsfield mutatott rá arra a veszélyre, amit a Balká-- non a szlávok túlsúlya jelentene, mivel „ez a faj kevéssé alkalmas arra. hogy más nemzetekkel szemben igazságos legyen4', míg Ausz tria'-Magya rorsza g .soha nem zavarta más nemzetek érdekek. A berlini szerződésben gátat vetettek a pánszláv törekvéseknek, megóvták az angol érdekeket, növelték a monarchia balkáni befolyását és évtizedekre rendeztek a balkáni kérdést, mert azt a nagyhatalmak egymásközötti megállapodása garantálta. Oroszország azonban területi gya rapodása ellenére is, elkeseredve tért onnan haza, s ettől fogva Franciaország felé kezdett orientálódni. De nem voltak vele megelégedve a balkáni népek sem s Törökország sem erezte magát hálásnak azért, hogy felbomlását megakadályozták. Talán egyedül Andrássy térhetett elégedetten haza, hiszen hatalmas diplomáciai győzelmet aratott es európai mandátumot kapott Bosznia és Hercegovina megszállására. A török birodalom szétbomlása azonban feltartóztathatatlanul ment a maga utján tovább és igy egyre nagyobb probléma volt az is, hogy kinek a hatalmi körébe kerülnek a balkáni népek. Ezeknek nemzeti törekvései egyre erőteljesebbekké válnak, önérzetük megduzzad, s külső segítséget és támaszt keresnek törekvéseik megvalósításához.. Ezt a segítséget Oroszországban kapták meg, amelyik elsősorban Szerbiát és Montenegrót használta fel eszközként hatalmi törekvéseihez. 1867-ben Bulgária miatt tör ki válság, majd 1889-ben Krétában támad felkelés, ş a külső 5 bel olyasok és belső ellentétek miatt állandó a nyugtalanság a Balkánon, Oroszországnak azonban sikerül végül kíbekiteni a szerbeker. a bolgárokkal, létrejön a Balkín-szövétség és a balkáni népek, a nagyhatalmiak intéseivel mitsem törődve, 1912-ben megtámadják. Törökországot és le is győztek azt. A balkáni háború megbontotta a Balkán egyensúlyát: és , majdnem az egész európai l örökorszagot Oroszország párlfogoltjai és szövetségesei között osztotta fel. Oroszország neny érte el ugyan célját a tengerszorosok kérdéséből, de ettől már csak egy lépés választotta el. Oroszország befolyásával lassan ura lett a Balkánnak, s csak az alkalmat várta, hogy egy általános európai háború meghozza számára hagyományos céljainak megváló sitasat. A sors úgy hozta magával, hogy a világháború folyamán Oroszország összeomlott és a Konstantinápoly eléréséről szőtt álmok megint szertefoszlottak. A cári külpolitika századokkal ezelőtt lefektette a követendő orosz politika elvi alapjait. A cárizmus elbukott ugyan az általa előidézett háborúban, de ugyláttszik, a szovjetorosz külpolitika a cári koncepcióból nem adott fel semmit, sőt .talán még ki is bővítette annak tartalmát s nagyjában ugyanazon az évszázados orosz, utón igyekszik haladni, amelyet az orosz birodalom számára Nagv Péter végrendelete lei eletetett. VITA SÁNDOR. Mi KrainJeitfe kaszai álható a repülőgép ? Tulogdy János dr. nagy érdek ességil előadása a/ Unitárius Kollégiumban IV. A kiegyezéssel! Magyarország számára -— sok évszázad után — ismét lehetőség nyílik, hogy irányítókig szóljon bele a Balkán fejlődésébe. s a kiegyezés korának nagy magvar politikai nemzedéke élni is tudott ezzel lehetőséggel. Andrássy még miniszterelnök korában sürgeti, hogy a monarchia külpolitikai súlypontját keletre Indyezze át s mindent elkövet, hogy a Balkánon teljes autoritásra törekvő Oroszországgal szemben Ausztria- Magyarország befolyását biztosítsa. Előre látja az orosz hatalmi törekvések összeütközését a nyugateurópai érdekekkel s minden igyekvése az ütközőponton élé) magyarság helyzetének biztosítására irányul. Politikájának célja, hogy növelje a monarchia balkáni Tekintélyét, megnyerje a balkáni népek rokon- szenvét s azokat érzelmi és gazdasági szálakkal a monarchiához kapcsolja. Elsősorban Szerbiát igyekezett baráti szolgálatokkal megnyerni, hogy ezzel az orosz befolyás túlságos elhatalmasodását megakadályozza, majd a román fejedelemségeket igyekszik kivonni az. orosz befolyás alól. Azt tartja, hogy a monarchia hivatása, hogy megakadályozza Európa e részének elszlávositását, azonban óvakodik minden veszélyesnek látszó kísérlettől'.. Közeledik Oroszországhoz, nem az ellentétek ellenére, hanem éppen azok miatt, mert így könnyebb azokat megtárgyalni és elkerülni a háborút. A balkáni kérdésben Poroszország nem volt érdekelve. Oroszországhoz régi jó kapcsolatok fűzték, s ez a kapcsolat csak később lazult meg, jórészt éppen a pánszláv törekvések erősödése miatt. Bismarck hosszú időn át óva’ kodott Oroszországot cserben hagyni s nem akart olyan politikát. amely az osztrák- magyar cs angol politika alátámasztásával az oroszokat a Balkán felől bezárta volna. A nacionalista pánszláv törekvéseket kivédhe- tőknek tartotta, s tagadta azt, hogy Konstan- rinápolynak orosz kézre kerülése európai veszélyt jelentene. Úgy látta, hogy a monarchia érdekei és az orosz érdekek között a Balkánon meg lehet húzni a határt s azt gondolta, hogy az oroszok balkáni becsvágyuk kielégítése után az európai békének igen komoly munkásai lennének. Ez a felfogása ké-- sőbb — nyilván Andrássy hatása alatt bizonyos fokig módosuk. Annál erősebben volt érdekelve a balkáni kérdésben Anglia, amely a monarchiában hasznos ellensúlyt látott Oroszországgal szemben és aggodalommal figyelte az oroszoknak a tengerszorosok megszerzésére irányuló törekvéseit, amelyek Anglia földközitengeri uralmát érintették és indiai érdekeit veszélyeztették. Törökországot az angol politika, mint az orosz törekvés sek gátját fogta fel s ezért státusát igyekezett fenntartani. Palmerston, lord Beaconsfield és Salisbury egyaránt oroszellenes politikát folytattak és, ezért kerestek közeledést a monarchiához. A célokban tehát egyetértett a két hatalom, de az. azokhoz vezető eszközökben nem, mert Anglia szívesen robbantott volna ki egy háborút is Oroszország ellen, amelynek súlyát a monarchiának kellett volna viselnie, mig Andrássy a monarchia érdekeit békés eszközökkel igyekezett biztosítani. 1875-ben Hercegovinában felkelés tört ki a török uralom visszaélései miatt, s ez csakhamar átterjedt Boszniára, Montenegróra, Szerbiára és Bulgáriára is. A török hadsereg tamadasa alatt Szerbia es Montenegro összeomlottak, s Bulgáriában a szabadcsapatok 12.000 keresztényt mészároltak le. Oroszország nem akart abba beletörődni, hogy a Balkánon a szlávság ügye elbukjék és 1877- ben háborút üzent Törökországnak ^Egy hónapra rá Andrássy Londonhoz innézett jegyzékben fejti ki, miért nem igyekezett Oroszországot a háború kitörésében megakadályozni. Szerinte nem annyira a háború ténye jelent veszélyt, mint inkább a háború következményei, ezeknek megakadályozása pedig az európai hatalmaktól függ. Ezért csak ^ ezekkel foglalkozik' és előadja, melyek volnának azok a következmények, amelyeket a frionarchra semmi körülmények között sem vedna hajlandó eltűrni. Ezek többek között; hogy valamely keresztény hatalom kizárólagos protektorátust gyakoroljon a Balkán keresztény népei fölött; hogy a Balkán-félsziget nemszláv népeinek rovására egy nagy-szláv állam alapitassék; hogy a háború után az uj- járendezésröl az európai nagyhatalmak befolyása nélkül döntsenek; hogy Oroszország a Duna jobbpartján bármely területet szerezzen magának; hogy Románia Oroszországba bekebelez tessék; vagy orosz protektorátus alá kerüljön; hogy Oroszország megszerezze Konstantinápolyt; hogy orosz csapatok, akár ideiglenes jelleggel is, Szerbiába bevonuljanak. El volt határozva, hogy ezekért az. elvekért akár fegyverrel is, sikraszáSL. Ezt közölte aZ angol külügymirviiszterrei, aki egyetértett vele, csak azt hangoztatta, hogy nem bízik az orosz ígéretekben, s ha egyszer befejezett tényekkel állanak majd szemben, nagyon nehéz lesz mással, mint puszta szavakkal tiltakozni s I ; KOLOZSVÁR, január 26. A kolozsvári [ Repülők és Cserkészrepülők tevékeny vezető- sege nagy érdeklődésre számottartó előadássorozatot kezdett a repülés szakkérdéseiről. Az előadássorozat célja a repülés népszerűk- tése, különösen a fiatalság körében és a haladó repülők tapasztalatainak és tudásának gyarapítása. Tizenkét előadásra tervezik a ciklust. Minden hétfőn és pénteken pontosan I 6 órakor kezdődnek az előadások az unitárius I kollégium dísztermében. Az előadásciklus 1 megrendezésében Magyarország legkiválóbb 1 szakemberei vesznek részt, köztük Rotter Lajos, az európai hírű, modern repülőépitő mérnök és ismert pilóta, Tóth Géza egyetemi magántanár, a hírneves meteorológus, Tarclos Béla mérnök, főoktató, a kiváló pilóta és Bclhtann Béla, a világhírű mii repülő, akik egy-egy szakkérdésről adnak elő. A bevezető előadást Tulogdy János dr. egyetemi magántanár tartotta ,.Repüléstörté neti visszapillantás“ címen. Elejétől végég lebilincselő érdekesaégü előadásában a repülés hőskorát ismertette az előadó, az első kísérletektől, Leonardo da Vincitől, Lilienthal Oltón, a Wright-testvéreken és Blériot-n át napjainkig. Különösen nagy érdeklődésre tartott számot előadásának az a része, amelyben a repülőgép gyakorlati felhasználásának módozatait taglalta. A laikus nem is képzelné, ■ mi mindenre lehet felhasználni a repülőgépet: mint harceszközt, szállító eszközt, betegszállítót. tudományos felderítések céljaira, például a sarkvidék meteorológiai viszonyainak tanulmányozására, a bányászatban, például a réz- ter ül ötekee repülőgépről fényképezik. Minthogy a réz mérgező hatású, és bizonyos növényeket elpusztít, a felvételeken hiányzó növényeken megállapítható, hói érvényesül a réz káros hatása, petróleumkutatásban, árvízvédelemben. Két évvel ezelőtt, a nagy árvíz idején, repülőgépekkel ellenőrizték szüntelen a Duna jegét, hogy hol képződik jégtorlasz, hogy még idejében felrobbanthassák. A térképezésben, például, a. szeretfalva—dédai vasútvonal építésénél a terep állandó nagy mozgása miatt a régi térképfelvételek használhatatlanok voltak, ezért légi fényképek alapján újból térképezni kellett az egész vidéket. A halászatban, a heringek és- tonhalak tömeges vándorlását repülőgépről derítik fel és szikratávírón értesítik a halfajok tartózkodási heh érői a halászbárkákat. A mező- gazdaságban. Amerikában, ahol óriási területeket vetnek be. sok helyütt repülőgépről vetnek és a vetés állását is repülőgépről ellenőrzik. Jégkárok megállapításánál szintén nagy Megdöbbents szerencsétlenség igerhegy községben KOLOZSVÁR, január 26. Súlyos szerencsétlenség1 tőrént kedden délután a közeli Eg er begy községben. Trucza János, 46 éves földműves bi- valiy szék éren fáért ment feleségével az erdőire. Amikor fával megrakodva hazafelé jöttek, a lejtő utón a kerékkötő lánc elszakadt s a lejtőn gyorsan gördülő székér elgázolta az elöl haladő' földművest, aki a bivalyok és a kerekek alá került. A súlyosan sebesült s eszmél ekéit veszített embert előbb szánkén Magyarkapusra szállították s ottan előbb a. köror- vos, majd a Kolozsvárról kihívott mentők részesítették elsősegélyben. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlen földművesnek több bordája eltört s a mellkasán és fején; is isiulyo-s sérüléseket szenvedett. Az első segélynyujás után ai mentők él ed veszély es állapoban szállították be a kolozsvári klinikára Életben maradásához n i.ncs remény. Zichy ; ános gróf emlékezete a képviselőhöz ülésén BUDAPEST, január 26. A képviselőház keddi ülését 10 óra után nyitotta meg Tasmádi-Nagy András elnök. Mindenekelőtt kegyeletesen megemlékezett a képvi- selőház egyik legrégibb és legjelentősebb tagjának, gróf Zichy Jánosnak, Nóg.rád és Hont vármegye képviselőjének, a Keresztény Néppárt elnökének váradon elhunytéról. Azok közé tartozott, akik küzdelmeiket mindig lovaglásán folytattak. Megbecsülte az ellenvéleményt. Ellenfeleit nem .ellenségnek tekintette, akiket nem legyőzni, hanem meggyőzni igyekezett. A hatalmat sohasem kereste, az ura- lomvágy szenvedélye távol állt tőle. Életpályáján, politikai felfogásán törés nem esett. Az elnök javaslatára a Ház elhatározta, hogy gróf Zichy János emlékét a képviselőház jegyzőkönyvében örökíti meg. A Ház ezután elfogadta a kormánynak adott felhatalmazás további meghosszab- bifásáról szóló törvényjavaslat egyik szakaszában a képviselőház és a. felsőház között felmerült ellentét kiegyenlítéséről szóló együttes bizottsági jelentést, továbbá azokat a módosításokat, amelyeket a felsőház a családbafogadásról és tartásról való gondoskodás élőm ózdi fásáról szóló és a nemzeti gazdálkodás rendjét, zavaró egyes cselekmények szigorú büntetéséről készült törvényjavaslatokon végzett. A napirend utolsó pontjaként szerepelt a 42 tagú országos bizottság rendes. és póttagjainak megválasztása. A 42-es bizottságba rendes tagul megválasztottak névsora a következő: Bal ás Károly, Bencs szerepe van a repülőgépnek, de szinte eisoroi- hatatlan az a rengeteg terület,' amelyen a repülőgépnek bő alkalmazási lehetősége nyílik. Előadása befejező részében arról beszélt Tulogdy János dr., milyen hihetetlenül nagy munkába kerül sokszor egy. a laikus előtt teljesen jelentéktelennek látszó uj repülőalkatrész, vagy modell, vagy újítás kikísérletezése. Például egy ujtipusu vitorlázógép szárnymetszetén hosszú eveken át dolgozott feltalálója és amikor munkájával kész volt, elkészült az egészen újszerű számyszelvény- nyel. Egy természettudós felvilágosította, hogy munkája ha nem is volt hiábavaló, de nem alkotott újat, mert a természet már reges-rég, évezredekkel megelőzte. Egv Zanonia nevű növény, amely a sárga töknek a rokona, ugyanolyan szárnyszelvényü szárnyas magvakat térinél, mint az ujtipusu repülőgép szárnya. A növény indája felkuszik a fák tetejére, rajta megterem a mag és amikor megérett, a szél elfuja. Kiváló szárny- berendezésével háromszáz méternyi utat is tcptil a legszabályszerübb siklórepiiléssel. A nagyszámban megjelent közönség lelkesen ünnepelte az előadót. A további előadások iránt is osztatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg városszerte Zoltán, Bethlen László gróf, Demel Aladár, Demkó Mihály, Ember Géza, Esső Sándor, Eszterházi Móric gróf, Fricke Valér, vitéz Imrédy Béla, Ináncsi Papp Elemér, Ivády Béla, Kölcsey István, Kundel Antal, Laky I>e?sö. Lili János, vitéz Marton Béla, Matolcsy Mátyás, Nagy Iván, Pajor Miklós. Rassay Károly. Szabó Gusztáv, Szőiősi J/snő. Teleki Béla gróf, vitéz Teleki Mihály gróf. Temesvárt Imre, Váczy József és Vasváry István. Végül a már régebb elhangzott interpellációkra olvasták fel a válaszokat, amelyeknek tudomásulvétele után az elnök napirendi indítványát, amely szierint a képviselőházat bizonytalan időre elnapolják és hogy a Ház összehívása i:ánt az elnök megfelelően intézkedik, elfogadták. Az ülés fél 12 órakor ért véget. Aim ás völgyi Szénbánya R. T. városi telepe Kolozsvár, Csaba Vezér-u. 36. Telefon: 12—32. Központi iroda: Telefon 27-29. 0311 Minden postahivatalnál Jegyezhet búzaköívényt!
