Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-17 / 12. szám

I* ) 1 ú 4 í január 17, ■hh ELLBNZf.K v^mFTwmrm O TárkonyI György Zágrábból jelenti az- MTI: A zágrá- bi rendőrfőnökség 15-én esie 11 ói'á tu'l kezdve minden zágrábi lakosnak megHÄ^a az urnái a való kikpésr és az'^gyik házból a másikba való átmeneteit is. Ugyanekkor lekap­csolták a város telefonvonalait is. A karhatalom ebben az időben a ma­gánlakásokban ellenőrizte, hogy nem KOLOZSVÁR, január 17. Súlyos vesztesig érié Kolozsvár református egyházát, de a varos egész magyar társadalmát is Tárkányi György nv. koll. vallásiam»-, tiszteletbeli egy- házközségi főgondnok halálával. Tárkányi * György, akit az egész város társadalma tisz­telt és szeretett, hosszas botegeskedás után. éleiének 78-ik évében sromhaton reggel hunyt el. Régi kolozsvári hóstáU földész csa­ládból származott, rokonai közül ma is szá­mosán élnek a hósMti földművesek között. Tárkányi György, alul az egész város „Gyuri bácsi" néven becézett, mindig büszke volt arra, hogy a Hcstáf szülötte és rokonságával a kapcsolatokat halála percéig fenntartotta. Tárkányi György Kolozsváron született 1868- L'a'n, úgyszólván életének minden percét Ko­lozsváron töltőire, Itt végezte tanulmányait a református kollégiumban. A teológiai tanul­mányai beíejése és hosszabb külföldi tanul­mány nt után a református kollégium meg- hivásá'a elfoglalta a ko'légíum vallástanári tanszékét, amelyen közel ölwn esztendeig irányította a keze alól kikerülés sokezer re­formátus ifjú va-las erkölcsi nevelését. Ta­nári működése atalt hosszú évekig a kollé­giumi elemi iskola igazgatója is volt. Puri­tán egyszerűségéért, közvetlen jóságos mo­doréért mindenki szerette, becsültre és tisz- 1elte úgy ? tanifvánvai, mint a szülők köré­ből, Félévszázadai nevetői működése után nyolc évvel ezelőtt kényszerűségből nyugalomba vonult de a nyugdíjas élet nem jelentette számára e munka beszüntetéséi Abban az időben üresedett meg a kolozsvári reformá­tus egyházközség íőgondnoki tisztsége. Ko­lozsvár református közéletének bizalma Tár* kánryf Györgyöt választotta meg a főnond- noki tisztség betöltésére, s ebben a minőség­ben is nagv ér érmeket szerzett az idős pro­cesszor arz egyházi élet irányításában. Hél évig volt főgcndnoka a reformál«« egyház­nak éppen a legnehezebb időkben, amikor a magyar egyházaknak megfeszített erővet kel­lett küzdeniük az idegen uralkodó hatalom e'nyomó kényszere eben. Tarkanyi Györgv kemény kézzel markolta, meg az egyházköz­ség kormányffudjáí és sikerült is az egyház wvvongt átmenteni a felszabadult maggyar éleibe. Főgonduoksága alatt szerkesztője volt a ^Reformátusok l«.pja" cimü folyóiratnak, amelyben történelmi tárgyú munkát végzett. Megírta a kolozsvári egyházközség történetéi a XVÍ.-ik századig visszamenőleg „Feljegy­zések az egyház múltjából,, tanulságul a je­lennek" címmel. Két évvel ezelőtt elvesztette élete hü se­gítőtársát, feleségét, aki életében a Pallós­adé leánynevelő intézetnek, később a refor­mátus leánygimnáziumnak volt tanárnője. Fe­lesége ha’áía utián betegeskedni kezdett Tár­kányi György, s emiatt főgondnoki tisziségé- ro! Lk lemondott. Állapota azóta is egyre romlott, de azérí még a legutóbbi időkben is naponta felkereste élele munkásságának színhelyét és. tanácsaival Útmutatásul szol­gált az őt kővető fiataloknak. A kolozsvári református egyházközség saját ha latjának tekinti Tárkányi Györgyöt. Teme­tése kedden délelőtt 11 órakor lesz a Far­kas-utcai református templomból. Vitézzé avatták dr. Veress Ferenc bőrgyógyász egyetemi tanárt KOLOZSVÁR, január 17. Dr. Veress Ferenc egy. my. r. tanár szombaton vitéz Szentpétery János ezredes, Kolozsvár thj. sz. kir. város és megye vitézi székka­pitánya kezébe letette a vitézi esküt. Dr.' Veress Ferenc a huszonkétéves megszál­lás ideje alatt is fajához, nemzetéhez ra­gaszkodva, háven vállalta a csendben dol­gozó magyar értelmiség sorsközösségét. Az 1914—18-as világháborúban mint or­vosfőhadnagy az első menettel indult ki az orosz harctérre, ahol negyven hóna­pot szolgált. Mint zászlóalj orvos és a Ke­leti-Kárpátok frontszakaszám, felállított tábori kórház parancsnoka, végezte mun­káját, melynek elismeréséül törzsorvossá léptették elő. Majd megkapta a Ferenc József Rend Lovagkeresztjét, a. III. oszt. Katonai Érdemkeresztet, a Signum Lau- dist, a német vas kér észtét, a Vöröske­reszt díszjelvényét, a Károly csapatke­resztet; tiszti kitüntetéseihez a badiéklt- mény-ea diszszalagot a kardokkal, Vitézzéavatása .alkalmából Kolozsvár magyar társadalmának minden rétegé­ből számosán felkeresték Szerencsek!vá­nyaikkal. tartózkodnak-e olt'a rendőrségnél be nem jelentett, vagy egyéb nemkívá­natos elemek. A razzia vasárnap'dlél ben éld véget. Vasárnap délelőtt 11 óra 55 perekor légiriadó is volt a horvát fővárosban, amely 2 óra 7 percen át tartott. A razziát a hatósá­gi közegek a legii iadó a latit is foly­tatták­Négy ér alatt 4.S33 sztrájk yolt Angliában Géniből jelenti a DNR: A háború ecMiig'i négy éve folyamán Angliában a sztrájkok száma összesen 4853 vo.it, inig az 1914—1918. évi első világhá­ború alatt 2876 mmkabeaziiritetés fordult elő Arigliábain. — jelenti az Evening Standard. Ezeket a számo­kat. kiegészíti, még a News Rewiew című angol hetilap, amely szerint 1943 első 11 hónapjában 1038 mun­kabeszüntetés volt Angliában, ame­lyekben kereken 530.000 személy vett részt és ennek kovetkeziében 1 mil­lió 700 ezer 'munkanap veszett el. Ezzel szemben 1939-ben csak 940 esetben szüntették lie a munkát Ang­liában. február k&zeDén Iparos- ás kereskedőnapot ■ tari Kolozsvár® n Bornemisza Cíáza iparügyi miniszter Február közepén érkezik az iparügyi minisz­ter Kolozsvárra, s ebből az alkalomból Ko­lozsváron gyüinek össze Északerdély összes ipari és kereskedelmi érdekképviseleteinek ve­zetőtag jai, ' hogy érintkezésbe lépjenek az iparügyi miniszterrel. Az iparügyi miniszter kolozsvári látogatása alkalmából iparos és kereskedői nap lesz Kolozsváron, amikoris alkalma lesz Északerdély kereskedő és iparos társadalmának óhajait, sérelmeit és kívánsá­gait közvetlenül a miniszter elé terjeszteni. KOLOZSVÁR, január 17. Bornemisza Géza iparügyi miniszer hivatalának elfoglalása után elhatározta, hogy az ország ipari és kereske­delmi Helyzetér a nagyobb vidéki kereskedel­mi és ipari központokban tanulmányozza, s alkalmat keres arra, hogy az ország kereske­dőinek és iparosainak óhajait megismerje. E programhoz híven a közelmúltban Kassára lá­togatott el, ahol kétnapos megbeszélései so­rán az ipari és .kereskedelmi érdekeltségek vezetőivel beható megbeszéléseket folytatott. A Felvidék után most Erdély kerül sorra. Számomra a zene hanem szenvedély — mondotta Ferencsik János, a pesti Opera Kolozsvárt vendégszereplő karnagya Próbán vagyunk a Mátyás Király Diák­ház hangversenytermében. Az Eroicát nróbáija Ferencsik János a filharmoni­kusokkal. Energikus, kifejeeő mozdula­tokkal vezényel, aztán lekopogja a zene­kart és egyes hangszercsoportokkal kü­lön foglalkozik. Nyilván megnyerő, ro­konszenves egyéniségének köszönheti, hogy a zenekar szívesen és jól dolgozik. A kürtösök még megismétlik az utolsó tétel befejezésében levő nehéz ütemeket s már búcsúzik is Ferencsik János a ze­nekartól. Aki a pesti lapok zenei rovatát figye­lemmel szokta kisérni, jól tudja, hogy nincs az országban karnagy, aki többet dolgozna és szerepelne Ferencsik János­nál. Ma az Operában vezényel, két nap múlva a. pesti filharmonikusok vagy a Székesfővárosi Zenekar élén. áll, legutóbb zongorán kisérte Svanholm Setet, a ki­tűnő svéd tenoristát, de játszotta és zon­gora mellől vezényelte Mozart A-dur zongoraversenyét is. Mi a titka ennek a káprázatos teljesítményinek, hogy győzi? — kérdeztük Ferencsik Jánostól. —■ Győzöm, viert határtalanul szeretem, szám-ovira a zene nem 'kenyérkereset, ha­nem szenvedély — vágta rá kérdésünkre gondolkozás nélkül. —■ És a zongorázás? — Csak kirándulás. Svwihobm Set kü­lön kívánságára vállaltam a zongomkisé- retet. Baráti szívességből tettem. Arra, pedig, hogy játsztavi Mozart A-dur zon­goraversenyét és Bach V. Brandenburgi versenyében a zo;nyj?r\aszóla,mot, igazán nem vagyok büszke. ■— Jut-e ideje eigyébre? — Az ég világán semmire. Az én élelem ebből dili: készülés opera előadásokra, hangversenyekre, próbák, előadások és partitură h tanulmányozása. =— Uj szerzeményekkel foglalkozik0 — Újakkal és régiekkel egyformán. Azokat is sokat -forgatom, amelyeket már vezényeltem. Az ember felfogása nem meg állapodott, mindig újra fogalmaz és újra éli a müveket. Ezután a Bánk bán Helsinkiben ara­tott sikeréről és stockholmi tapasztala­tairól kérdezzük a gyorsbeszédü, rend­kívül élénk szellemű Ferencsik Jánost, kiél eg mosoly játszik a szája körül, mi­közben finnországi emlékeiről beszél: — Helsinkiben otthoni* vagyok. Sok kedves ember bv.iátmya, köt odat Eddig három hangversenyt adtam, előkészitel- tern a Bánk bánt és öt előadását vezé­nyeltem olt. Legközelebbi hangversenyem rltüsorán csupa finn zeneszerző szerepel. . Többek közt a fiatal finn zeneszerzőgárda egyik legtehetségesebb tagján c^c, Vuno Klaminak uj szimfóniája is, melynek ez lesz a bérmutató előadása-. Mint érdekes apróságot meséli el Fe- rencsik János, hogy Erkel a Bánk bán zenekarában cimbalmot is előír, a hei- sinkii Operának azonban — nem volt cimbalma. Szerencsére akadt egy ihárfa- pedálos pianinó, amelynek a hangija cso­dálatos módon hasonlított a cimbalomé­hoz. A teljes sikert igazolja, hogy a Hel­sinkiben élő magyarok is úgy hallották: cimbalom játszik a zenekarban. — Hdigy fogadták "Stockholmban Bar­tók Divertimento.]át? — kérdeztük ez­után Ferencsik Jánostól. — Bartók körül még megoszlik a stock­holmi kritika^ Sibeliust, Bmhmsot cumnál jobban szeretik. Kínálkozott a kérdés: hol szeretik hát leginkább Európában a modern zenét? — Páirisbwm Ott nincs hangverseny, amelynek a műsorán n\e szerepelne mo­dern szerzemény. Azután Svájcban, hisz példáid épp a Divert imént oţt Bartók a bá­zeli kamarazenekar fölkérésé're irta. Két­ségtelen, hogy Angliában is nagy keletjük van a modern müveknek, de< ezek után feltétlenül Magyarország kövéttiké.zik. Egyedül a magam idei müso\rán< ezek a modern szerzemények állnak: BartóJotól a hegedűverseny, a Tánc-suite,, Zene hú­ros és ütőhangszerekre, a Csodálatos man­darin, Farkas Ferenc Bábtáncoltató suet- je, Veress Sándor hegedűversenye és a Térszili Katica című balettjéből int suite. Benső elégtétellel állapítottuk meg, hogy Magyarország élen jár a modern zenében s ezt annál inkább megteheti, mert zene­szerzői világviszonylatban is az elsők közt varrnak. Külön értéke Kolozsvár ze­nei életének, hogy itt is mindig élénk visszhang fogadja a modem szerzemé­nyeket. Meg is kérdeztük mindjárt Fe­rencs ik Jánostól: hogy tetszik a kolozs­vári zenei élet? — Kolozsvár zenei életét eddig két rá­diókapcsolásból ismertem: hallottam c Bánk bán premierjét és Bartók hegedű• verseny-ének kolozsvári előaldását. Őrá lök, hogy most alkalmam nyik személye­sen meggyőződni arról, m^tunyim inten ziv zenei élet folyik Koilozstvárt. M&gigyő zott erről az Aida közreműködőinek tu­dása és odaadó munkájade meggyőzői a publikum — rámnézve nagyon megúsz telő — lelkesedése is. Hozzá kell tennem az Aida élőké&z-iitésére kevés időm jutót s hogy az előadás mégis ilyen mértékbei ' sikerült, az Vaszy Viktor kollégám mész szenuenő aprólékossággal és műgonddá végzett betanító munkájának köseönhéte — S mi a véleménye a kolozsvári zene karról? — kérdeztük befejezésül.-1 Igen jónak találtam az együttest, s kii lönös őröm számomra, hogy szívesen z lelkesedéssel dolgrxnmk. (k Miké Imre dr., mz IJHiláriui Br. ürb 11 k.ívlávs («imnázmru ú jiel* itgyt^otfoudnoka me^lütogauta. uv. intézetet SZLKELYKF.RIíSZTUR, január 17. Bensősé­ges ciöiádi ünnepe voit néhány nappal ("/- e.ott a széke ykeieszíii: i unitárius gimná­ziumnak, amikor al iskola elöljárósága é-> az un árius egyház kápviselőtanácsa áMal ' mag válaszút! uj felügyelőgondnok, dr. Miké lm. e orazággyü.t'si képviselő meglátogatta az intézetet M .F,éikezese után Páter j Lajos, újonnan vaaezUtt gimnáziumi igazgaevai a déle-őti folyamán meglátogatta a munkában levő osztályokat, majd dekám az összehívó t, rendkivii.i e.tejárósági ülésen elnököd, ahol éppen ez alkalommal az intézet életének ion- tos kéidéxseil kerültek megvitatásra. A gyűlés megnyílása után a fiatal fe’ügyelő- gondnoko dr. Szolga Ferenc tb. igazgató' me eg szavakkal köszöntő1 te. A gyűlés befejeztével barátságos megbe­szélés vq.it, ameiy aikalomma' Péter Lajos gimnáziumi igazgató meleg közvetlenséggel szintén köszöntő'.te az uj gondnokot. Ülő Lajos e-peres, a keresztúri egyházkor, Ló- r'.nczy Lnzió pedig a fiatalabb tanámemze- dék nevében beszélt, abból a gondolatból ki­indulva, amelyet az uj felügyelő-gondnok mondok', hogy. ő ide, ebbe az iskolába polj- tjkament%5en jön. Ez az iskola — mondotta — azért nagy, mert az a munka, amit vegezj az politikamentes. Értékéit) talán azért nem ismerik, m»U politikamentes munkát végzett. Pedig állitomi, hogy magyaratK munka ^zen a magyar földön egyeljen más intézetben-sem folyik. Ennek az iskolának olyan a vidéke, a vezetője, az ifjúsága. amely mind-mind népi származású. Nemcsak nemzeti szempont­ból, biológiai szempontból is majdnem 100 százalékosan magyar. Minden feltétel megvan arra, ’hogy a legmagyarabb munka folyjon annak az érdekében, hogy ezen a peres nm- gyar földön belső összefogást, katona« szél­űmét tudjon teremteni. Ez az iskola azért áll végvárként, itt a Székelyföld peremén, hogy a nagy pernél ez a nép súlyával tud­jon az igazság érdekében a tárgyalóasztal mellé ülni. Lyon szellemet csak politikamen­tes iskolában ’ehet elérni. A mi nagy pe­rünket nem a politikus szellemben neveit if­júság fogja megnyerni, hanem az egységes magyar érzetemben széioszthatatlan iajta. Kös öntve Mikó dr. fetegyelő-gondnokot arra kéri. győzzön meg másokat is erről. Mikó dr. feleletében kihanagsulyozza, hogy ez az iskola az Orkán Balázs szellemében működő székely népi iskola c-s ez kezessépM is nyújt arra, hogy a hivatásának mindenben meg tud felelni. Ő mint fe’ügyelő-gondnoK azon lesz, hogy ez az iskola fejlődési folya­matában ne álljon meg, hanem alakuljon áj kollégiummá, ( ahol a gimnázium, gazdasági iskola és a most beindított polgári iskola teljesen biztonságban álljon. Legyen egy olyan biztos vár, ahol a székely tanú ni- vágyó ifjúság igazi otthont talál. Ma osztják hl cl B^umgoifíen-dijest A Baumgarten-dijat, amely irodal­mi életünk legnagyobb jelentőségű kitüntetése, ma osztják ki. Értesülé­sünk szerint a fődijat, amely ezút­tal különlegesen magas, 8000 pengő, Szabó Lőrinc kapja költői mun ka­jáért, 6—6 ezer pengőt kap Kolozsvá­ri-Gr ah dpi erre Emil, Gulyás Pál és Benedek Marcell, 2—2 ezer pengőt kap Berda József költői és Cs&pody, Csaba történetiről munkájáért. (Bm dapesti Értesítő.) Huszonötéves a MOVE BUDAPEST, január 17. A Magyar. Országos Véderő Egyesület, amelyet Gömbös Gyula alapított és amely Európában elsőként vette fel a har­cét a bolsevizmus, a zsidóság és a szabadkőművesség ellen, január lö- án, vasárnap tartotta negyedszázán dós jubileumi diszközgy ülését. A díszközgyűlésen Szeder János országgyűlési képviselő, a MOVE or­szágos elnöke nagy hatása beszédet mondott, amelyben megemlékezett legelsősorban vitéz nagybányai Hor­thy Miklós kormányzóról, aki bősz szu időn át viselte a MO\ E diszei- nöki tisztjét, majd Gombos Gyulá­ról, a halhatatlan emlékű magyar híj védőről; nagy hatással szólott árról a munkáról, amelyet a faj védi. Magyarország érdekében a MO\ h végzett végez. r ........... ' 1 ' ......“■* ' ..... N IVE S20M0EK00J0AI —■ csúnya arcbőre miatt, ha száraz, zsíros, vagy pattanásos, jjs „ILLA“ KOZMETIKA | szakszerűen rendbehozza p [ Mátyás király-tér 27. sz. I. emelet. || I Tel. 33-26. Tul. M. Pázmány Nóra. ^ I Arckrémek, itússok a legmo- fe . derwebfo színekben. Estélyi, k I »zinptstúí kikészítések. Hathe- pit I $es tartóssseempíllftieitésí 0384J k; Szigorú razzia Zágrábban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents