Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-15 / 11. szám

1N< Január Î5. CbhEíi 2ER ERDÉLY ELTEMETETT S^ázötTeíi éwel ezelőtt alakult meg az első magyar TudósTársasá^í Erdélyben Másfélszáiz évvel ezelőtt, 1793 dec ember é­» ' ben, Marosvásárhelyt, az európai. forradal­mak és háborúk pusztító korában, néhány lelkes erdé'yi magyar (kezdeményezésére ala­kult meg az első magyar tudós társaság. Az Erdélyi Nyelvmüve'ő Társaság lelke Aran­ka György volt, akit kortársai méltán nevez­tek Erdély Kazinczyjá"-nak. Aranka még 1791-ben tervezetet nyújtott. át az erdé’yi országgyűlés trendjeinek. Tervét nagy lelke­sedéssel magáévá tették Erdély képviselői és bér az erdélyi tudóetársaság tervét az uralkodó nem hagyta jóvá, gr. Bánffv Györgv, Erdély kormányzója vezetésével 1793 decem­berében az mint „Próbatársaság" mégis megkezdthette működését. 1793-tól 1806-ig dolgozott Aranka annyi nagy magvar tudós álmának m.egvalósitásán; mig végül, 13 évi nehézségekkel, de eredményekben is gazdag működés után. a társaság 1806-ban végleg megszűnt. Ki volt Aranka György, aki sze­rényen és csak a munka dicsőségét vállalva küzdött azért a célért, mit néhány évtizeddel később egy boldogabb kor és a ’egnagyobb magyar, gr. Széchenyi István meg is valósí­tott«' , TESTET ÖLTENEK A GONDOLATOK Elfelejtett egyéniségének, múltba temetődéit irodalmi és ku’tu-rsze:vezői munkásságának felidézésével nemcsak az ő, de a régi Erdély emlékét is idézzük. Aranka György a 18-ik század embere volt, Egy o’yan korban élt, amelyik tele volt nyugtalapságga’, tervek­kel, ujatakarással. Erdélyben született és ott is halt meg. Élete külső kereteit tehát Erdély zárt vi’ága szabta meg. Egyéniségét és kul- turszervézői elgondolásait viszont a- nagy eu­rópai gondolatok irányitottáik. Kicsiny és el­maradott hazájában éppúgy a nyugati esz­mék hü szolgálója akart és tudott lenni, mint Apáczai Cseri Jánostól kezdve Misztótfa’üsi Kis Miklósig annyi nagy elődje- A század nyugtalan lelkivilágaiban élt. Körülötte társa­dalmi és nemzeti harcok tomboltak. Erdé'y- ben a Hora- és Kloska-lázadás, Franciaor­szágban a nagy forradalom, majd a napo’eoni háborúk kötik le a kortársak figyelmét. És • Európaszerte a forradalmaknál is erősebben érződik a kort átalakítani akaró' uj eszmék hatása. A francia éneik’opédisták, Voltaire és Rousseau .éppúgy behatolnak Erdélybe, mint az a nemzeti eszme, amelyet Aranka György is mozgalmának a zászlójára irt. Eu­rópa és Erdély szeretete érződik Aranka min­den kultúrpolitikai elképzelésén. E két ellen­tétes, de mégis egymásr-autalt rokonvilág ta­lálkozásából öltöttek testet a 18-ik század végének összes nagy erdélyi gondolatai. A anka érdeme,, hogy e testet, öltött gondola­tok mögött csendesen meghúzódva, a dicső­séget másoknak engedte át. Ő megelégedett a kivivőit siker felett érz-etí egyszerű öröm­mel» „ARANKA PEDIGLEN POÉTA NEM VALA“ Aranka Szék városában, a Mezőségen szü­letett 1737 szeptember 5-én. Atyja reformá­tus püspök volt, de ez a püspökség anya­gilag akkoriban nem sokát jelentett. Aranka György és tiz testvére nagy nélkülözések kö­zött nőtt fel. Atyja a szegénységen és egy többesztendők nagy nyugateurópai ut emlé­kein kivül földi javakkal nem rendelkezett. Gyermekeinek bizonyára jó nevelést igyeke­zett adni, hiszen ő maga is müveit, széles- látókörű ember volt. Sajnos, Aranka György fiatalságáról nem sokat tudunk. Tanulmányait Marosvásárhelyt kezdte, de innen .rossz em­lékekkel távozva Envedre ment, szeretett volna papnak menni, de a próbaprédikáción bele­sült a Miatyánkba. Ezért Enyedet otthagyva, 1864-ben a királyi' táblához ment kance'listá- nak. Itt alkalma vo’t nemcsak a jogtudomá­nyokat elsajátítani, de megismerni az elő­kelő téisaséletet is. Az akkori hivatalnoki élet patriarkális voltára jellemzőek a feljegy­zései. Ha hivatalfőnöke nagyobb társaságot hivott a háziéhoz, úgy neki. mint kancellistá­nak, felebbvalója háta megett kellett kard­dal állania és tányért cserélnie. És ugyan­csak neki kellett gondoskodnia az ágy meg­vetéséről, a csizma lehúzásáról • és megtisztí­tásáról isi- Viszont az ura vele együtt kár­tyázott és kávézott. Ebben a® előkelő kör­nyezetben tanult meg jól franciául és néme­tül?. Ifjúságának egyetlen eseménye bécsi út­ja.^ Ekkor megjelenik Mária Terézia előtt is. Már negyvenéves, amikor írni -kezd. Elein,e versekkel^ tés fordításokkal próbáicocák, ké­sőbb, 64 eves korában filozófiai müvek írásá­ba fog. Irodalomszervező pályája férfikora javára esik. Hivatali pályáján ekkor már jól előrehaladt. Jelemét egyik kortársa: Székely Márton a következő szavakkal állítja elénk: „Aranka György munkás ember volt, aki á munkájáért soha semmi jutalmat, nem kívánj. Az elmének különös elevenségével nem birt. Hogy tudós lett, azt fölötte nagy és majd meggyőzhetetlen 6zorgalraa(osságának kö­szönhette". Munkásságának jelentős részét .önálló szépirodalmi alkotásai képezik. Néhány fordításán kivül sokszáz költeményt és közel ezer oldalt kitevő bölcseleti munkát irt. Kéz­iratainak nagyréstze ma is kiadatlan. Kazin­czy és Bacsányi eleinte dicsérik verseit, de később hátamögött leszólják. Költeményeit Erdélyben sem. tartják sokra. Gróf Beth’en igy ir róla: „Aranka pediglen erőlködik vala, Aranka pediglen poéta nem vala", Te*eki Jó­zsef meg ezt Írja: „Bezaeo ami szépen, ha ó’yáh jól szólnál, akkor nem Aranka, bánóm Arany volnál". A fogságából hazatérő' Ka- ; z.inrzy Ferenc is elhidegül! iránta és verseit lépten nyomon ócsárolja. Régi barátságukat i gyűlölködés váltja fel, aminek főoka, hogy a j nyelvújítás kérdésében ellenkező álláspontot J vallottak Még halálakor sem tud egykori jó- j barátjának megbocsátani. Fordításai közül a ' „Budai basa" emelkedik ki, valamin! az an- j goi-magyar közJgazgatásrói irott és névtelenül I megjelent könyve. Ugyancsak érdemeként j kell felemlítenünk azt is, hogy ő az első ma­gyar Shakespeare-forditó. Még 1785-ben le- fordítja al nagy angol drámaíró Il-ik Richard \ cimü munkáját Wieland után, A NYELVMÍVELÖ ÉS KÉZIRAT- KIADÓ TÁRSASÁG Aranka munkásságának legjelentősebb ré­szét azonban a. Nyelvmüve'ő es a Kéziratkiadó Társaság létrehozása alkotta. Mik előtte úgy Erdé’y ben, mint Magyarországon sokan fára­doztak egy magyar tudományos társaság lét­rehozásán, de nem Besseryei György „jám­bor szándéka", sem Révai kísérlete és Batthyány püspök nemes elképzelései nem találtak meghallgatásra. Aranka terveit 1 - iker koronázza, pedig az idő neki sem ked­vez. Amikor először kezd Ráday Gedeonnal levelezni a. „Nyelvművelő Társaságiról, kitör a francia forradalom és a nyomában járó nyyigtí a lanság Európaszerte minden uj meg­mozdulást és nemzeti szervezkedést csaknem lehetetlenné tesz. Ő azonban nem csügged el, lankadatlanul buzdit és lelkesit minden­kit larvei megvalósítására. Egyéni ambíciók is fűtik, szeretne Erdély tudományos életé­nek vezetője lenni.- De mindenek felett a rohgyar irodalom és művelődd;., a magyar nyelv és faj iránti törhetetlen hűsége és sze­retete vezetik szándékaiban. 1791-ben az er­délyi országgyűlés tagjai és az erdélyi fő- kormányszék elé terjeszti terveit. Az ország­gyűlés magáévá tette Aranka javaslatát, de a becsi udV.ar törekvéseit nem nézte jó szem­mel és attól tartva, hogy a magyarok mű­veltségben való megerősödése a szászok vis-Zr. szasioritásá'hoz fog vezetni, a (ársaságot és a törvényt 'sohasem erősítette meg. így tehát az erdélyi, magyar „Nyelvművelő Társaság" 1793-ban csak ideiglenesen tudott megala- ku’ni gróf Bánffy György ikormányzó elnök­lete alatt, mint „Aroba Társaság". Aranka körlevélben tájékoztatja a mozgalom híveit a társaság céljáról. Szerinte az első feladat a magyar nyelv térj esetése az iskolákban, a közhivatalokban és a Szent Korona egész te­rű’étén. A második cél a nyelv tisztasága Nézete szerint' a nyelv világosságát, szépsé­gét és dicsőségét emelni lehet és emelni keil. A „Nelvmivelő Társaság” összesen több mint félszáz ülést tartott. A legelsőt 1793 decem­ber 3-án, a legutolsót 1801 junius 23-án- A gyűléseken az azon résztvevő tagok részle­tesen foglalkoznak a nyelvművelés lehető­ségeivel és akadályaival.’ Terveket készíte­nek, de sajnos e tervek nagyrésze nem való­sul meg. Már a kezdet kezdetén a „Nyelv­in,Ívelő Társaság" túl nagy feladatokat tűz ki maga elé, olyanokat, amik egy nagy muzeum­oak és egy a-kadérn iának együttes feladatai lettek volna. E’.iHalároztia, hogy támogatja a színhazat, gondoskodik regények és utűeirá- •söík fordításáról, gyűjti a régiségeket, fel­jegyzi a népszokásokat, a gazdasági es egész- eégügyi ismeretek terjesztését előmozidtja, de legfőképpen Erdéüy múltjának és jelenének megismerésére törekszik, A tagok lervbe- vett.ék egy zsornal vagyis napló kiadását, amely beszámolna minden évben. Erdély ne­vezetesebb eseményeire’, ismertetné a meg­jelent könyveket és beszámolna az eg’szség- tigyi és népesedési viszonyokról, Egy nap­tár kiadását is elhatározták. Kívánják továb­bá egy nagy könyvtár felállítását, de főként régi okmányok, érmek és kéziratok, továbbá ás­ványok gyűjtésére törekszenek. Tervbe veszik a r:gi kéziratok kiadását, egy magyşr enciklo­pédia megjelentetését, Gyarmattá Sámuelt felkérik egy, a magyar- ifjúság számára ít-i-an- dó nyelvtan elkészítésére. A gyűlések szigo­rúan akadémikus jellegűek. Felolvassák a be­érkezett tudmányos közléseket, ismertetik az ajándékokat, azután értekezéseket olvasnak föl, vagy megvitatna'k egy-egy aktuális tudo­mányos problémát. így például 1796-ban szóba, kerü’I c'f ök-magyar nyelvrokon« á'g ‘kérdése iş- Ugyanebben az évben a Társa­ság fsukásságának eredményét egy nagyobb könyvben megjelenteti és ezze’ uj lendü­letet ad a már-már elkedvetlenedő tagok munkásságának. Majd Arankát megbízzák, hogy járja be a Székelyföldet és gyűjtse ott össze az ottan található régi kéziratokat és okmányokat. Aranka megbízatásának eleget tesz és útjáról a 27-ik gyűlésen be is szá­mol. 1798-ban kilenc gyű’és t tartanak és eze­ken beszámolnak a különböző. gyűjtemé­nyek gyarapodásáról, különösen kiemelik a régészeti gyűjteményt és a kézirattár növe­kedés I. Ugyanakkor uj felszóli'as «-zékiildé- sél határoznák, e' régiségek, ritkaságok, tér- meszeli jelenségek (megfigyelése, feljegyzése és bekü dése céljából- Felszólítják török, és a francia háborúban résztvett katonákat, hogy nevezetesebb é ményeiket jegyezzék lél és közöljék a TYsásl'ggal. Íérvézik egy nagy magyar írzótár megírását és az ország föd- ra jzártak leírását is. 1798-bam Arankától gr. Teleki Mihály veszi át a Társaság titkársá­gai, de -később isméi ráveszik Arankát a tit­kári teendők' végzésére. Az utolsó jegyző­könyv 1801 junius 23-án kelt. Aranka beszá­mol ebben a Társaság rossz, anyagi he’yze- té.rő! és Földi János halaiéról- Majd a gyű­lés után újból elkedvetlenedik és megírja a a Társasághoz intézett búcsúját. „Az én testa­mentumom a Magyar Nyelvművelő Társaság­hoz." -cimme’. „Azt kívánom — Írja Aránka —, hogy a társaságnak majdan idővel leendő virágzása, fénye és dicsősége tegye .éjszaká­ba az én nevemet és csaík mint egy régisé­get, úgy emlegessék a következendő boldog utódok, hogy valaha egyszer volt a társa ságnak egy jó barátja és első titoknoky Ai.ianka”. Lemondólevele egyszersmind a Társaság halálát jelenti, különben is a napo­leoni háborúk és az osztrák kormány elnyo­mó politikája lehetetlenné teszik a magyar kulturszervezkedést. Később, 1803-ban, majd Aranka biztatására 1806 február 26-án újból összegyűlnek a tagok Marosvásárhelyt és ezen a gyűlésen Köteles Sámuel, Cseréi Mik­lós és a régi tagok mellett résztvesz Bó'ysi Farkas is. Sajnos, ezúttal sem sikerül meg­szerezniük a működési engedélyt. Aranka ez­után' elkedvetlenedve teljesén visszavonul minden nyilvános szerep’éstől s élete utó is i éveit nagy bölcseleti kérdések megoldására szenteli. A „Nyelvművelő Társaság" gondo­latát D:brentei Gábor próbálja ismét megva­lósítani, de terve nem sikerül. 1820-oan egye­nesen kormányhatósági rendelettel tiltják meg az erdélyi magyarság kulturális Szervezkedé­sét. Gondolatát néhány évüzedde! később Mikó Imre gróf viszi diadalra az- Erdélyi Mu- zeum-Egyesüíet megvalósításával, amelyik vo’faképpen nem más mint Aranka György „Nyeivmivelő Társaságnak" szellemi se é‘s jogutódja. öröku­Erdély Kazinczyja A Aranka munkásságát és a ,.Nyelvművelő Társaság" tevékenységét a magyar irodalom- történet. rói közfelfogás mindmáig jelenték­telen kísérletnek tartotta- Az újabb kutatá­sok azonban) bizonyítják, hogy -.a Társaság működése sokkal nagyobb hu Tárnok at vert fel, mint ahogy azt eddig hitték, Aranka Ka_ zinczyhoz hasonlóan, csaknem valamennyi, erdélyi és magyarországi Íróval és tudóssal folytatott levelezést. Gyűjteménye egyike volt kora legszebb magyar történeti gyűjte­ményeinek. A kor nagy írói e’ ismeréssel szól­tak a Társaság működéséről. Kiss János Aran­kát „Eidé’y Phoebuszának" nevezi, mások „Erdély Kazinczyjának" hívják. A kor hires i>;ői és tudósai közül Baróti Szabó Dávid Révai Miklós, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Földi János, Édes Gergely, Gyarmatfhi Sámuel, Budai Ézsaiás, Versoghi Ferenc és Bácslnyi János folytatnak vele lé­tezést és támogatják teljes lekesedésükkel a Titrsâsag munkáját. A „Nyelvművelő Társa­ság" már elért, eredményeit a magyarországi hasonló ki sértettekké öfsszeha-sonütva, mind­annyian az erdélyi társaság munkáját állítják példaként a pesti kezdeményezők elé. Csoko­nai többek között így ír Arankának: ,,Bo’- dog vagy, óh kisded Erdély! Te a csinos Eu­r. Csinos, fiatalos blúz, húzott szoknyával. 2. Kisestélyi ruha. szép dekoltázsa hők gyeknek. j. Elegáns szövetbluz belső gombolással 4- Világosdrapp szövetruha, a-blúzon kü­lönböző $zmü keresztekkel, a szoknyáján ka­rikák. különböző színnel kihimezve. i. Klsesiélyi, délutáni blúz csipkebeállitás-' sál és szegödiszitéssel. 6. Mutatás kisestélyi selyemruha, sirass: gombokkal. OLAJOS ÉVA. répának legvégsőbb, szélein fekszel- Te fogod be a legutolsó magyarnak szemeit, mikor ml már vagy öszterreichok, vagy lüsznyákok le­szünk Árpád htt kapitányának sírja felett. Éljetek szerencsésen Magyar Helvetia szeren­csésebb polgárai, mi csak igyekezni akarunk, nektek munkálkodni is 'ehet- Munkálkodja­tok!” Kármán hasonlóképpen ir. Ö is az er­délyi kejdeményezés siketet állítja szembe a magyarországi eredménytefen próbálkozások­kal. Az erdélyi „Nyelvművelő Társaság” leg­főbb eredménye, hogy az érdek’ődést sikerűit fe’keltenie és ébren tartania a. magyar nye’v ügye iránt, egy olyan korszakban, amidőn az Európát alapjaiban megrázó forradalmak ée hűhóink következtében minden más kí­sérlet sikertelen maradt. Aranka azt a kort, amidőn tervei végleg valóra váltak, már nem érhette meg. 1817 március 10-én 80 éves ko­rában Marosvásárhe’yt meghalt. Kazinczy er­délyi útja alkalmával felkeresi még őt, de az '„Erdélyi levelek" élesszemü Írója már a műit nemzedék „élő ha’ottjának" tekinti Arankát, viszont észreveszi már az újakat, a fiatalo­kat, akik. közül nem egy nemsokára a magyar: szellemi élet vezérévé lett. Különösen Döb- rentei Gábori, az Erdélyi Muzeum szerkesz­tőjét és Bö'öni Farkast, az „Amerikai utazás'' későbbi szerzőjét veszi észre ée mindkettő­jüknek nagy jövőt jósol. Aranka haláláról megemlékeznek ugyan azr egykori folyóiratok, de a köztüóatból úgy az ő egyéni tevékenysége, mint a „Nyelvművelő Társaság" működésének emléke kiesett. Nagv gyűjteményét gróf Mikó -Imié szerzi még és ajándékozza az Erdélyi Múzeumnak. Gondo­latai tovább é’nek ée mások megvalósítják mindazokat a terveit, amikért fiatalon a francia forradalom hajnalán oly sokat küz­dött. Napoleon koronázásának évében; 1804- ben teszik le az első állandó színház aiap- - kövét kolozsvári. Az uj épületét 1821-ben avatják fel. Az e’ső állandó magyar azinház megvalósításában a kezdet kezdetén. Arankáé az érdem oroszlánrésze. Ugyancsak megvaló­sul az a folyóirat és az az egeysü’et, ame­lyért küzd: ai „Erdé'yi Muzeum" és később a.2 „Erdélyi Muzeum-Egvesület", de mások tervei alapján és mások dicsőségére. Róla a hálás utókor megfeledkezett. Csak legújab­ban kezdik észrevenni munkásságának önzet­lenségét és próbálják az őt megillető helyre állítani. „Erdély Kazinczyja" nem élt tehát hiába. Munkássága fo’vtatókra talált, kultur- ezervezői tevékenysége sikert aratott. Érde­me, hogy a nagy európai gondolatok erdélyi szóvivője tudott. lenni és nem merüit el sző­kébb hazája kicsinyes világában. Nem vá­gyott babérokra. Megelégedett azzal, ha a nagy gondolatok szerény végrehajtója lehe­tett. A nyugateuirópai gondolatoknak tirt kaput nyitott, hogy şzon át az erdélyi zárt hegyek világába friss levegő ömölhessen- A magyar kultúra névtelen hőseként halt meg, de ,az utókor, amelyik előbb-utóbb mindenki­nek igazságot szolgáltat, nevél a legna­gyabb magyar kulturszervezők sorába ái’i- totta. DR. JANCSÓ ELEMÉR BÉLYEG ÜZLET!! Világvárosi választék. Szolid árak. Albumok, bélyegkellékek rak á- ton. HERCZEG ER­NŐVÉ bélyegkereske­dő,Dávid Ferettc-u.12. Vétel! Eladás! Csere! Telelőn 10—69.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents