Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-15 / 11. szám

■ (*. I 19 4 4 január ÎS* ELLENZÉK 8 A moldvai csángómagyarokról Köztudomásúlag a mintegy százezernyi lé* leksz.ámor kitevő csángómagyarság az erdélyi ; székelyscg közvetlen közelségében él a rO- , mániái Moldvában, s maga is tulajdonképpen j székely eredetű. (A „csángó'- elnevezés az /7,elcsángolni“ igéből származik.) A moldvai csángók e román tartomány nyugati részében, a Kárpátokról keletre a Szeret és a 1 atros völgyében élnek, mintegy százötven faluban. Vannak szjnmagyar csángófalvak, nagyobb* részük azonlvtn a románokkal keverren el, harmadik részük pedig román falvak között .szétszórtan lelhető fel. A súlyos politikai el­nyomás ellenére is legnagyobb részük meg- rartotta anyanyelvét, sőt még azok is, akik már nagyobbrészt román nyelvet használnak, megőrizték magyar nemzeti öntudatukat. Ezek a moldvai csángómagyarok, magyar és külföldi tudósok szerint is az etdkö/i ma­gyarság maradványai. Ennek következtében mind politikai, mind néprajztudományi szem­pontból létük és életük rendkívül nagyr fon­tossággal bjr a magyarságra nézve. Felkuta­tásuk. különféle cktmegnyilvánulásaiknak tu­dományos felvételét azonban a román ható­ságok mindenkor rendkívül megnehezítették, A fiatalabb magyar néprajztudós-nemzedék­nek a legújabb időben sem sikerült Moldvá­nak csángólakta'-részeit teljes egészében bejár­nia. Ha egy,némelyiknek mégis sikerült ezt a feladatot kerülő utón megoldatna, a román hatóságok rendszeresen kiutasítással feleltek e vállalkozásra. Meg kell állapitanunk, hogy a nemzetközi tudományosságnak több elismert tekintélye, többek között Georg Wichman finn egyetemi tanár, Gustav Weigand lipcsei német egyetemi tanár és Radu Rosetti román történész, — a magyar tudósoktól függetlenül jijtott emezek« kel egyenlő következtetésre a csángókutatás kérdésében, Tekintve a túloldalon többszörösen meg­nyilvánult ködösitési kísérleteket, nem lesz talán érdektelen kissé behatóbban foglalkoz­nunk a csángóság kérdésével.. A moldvai csángók első ismertetőjele, hogy az őket körülvevő ortodox románság tengeré­ben, egyetlen községet kivéve, valamennyien 'római katolikus hiten vannak. Annyira lénye­ges és szembetűnő ez a moldvai magyarok és románok közötti különbség, hogy az ottani román nép az egyszerűbb megkülönböztetés kedvéért a katolikus vallást „magyar“ (reli­gia ungureasca), mig az ortodox vallást „ró­náin“ vallásnak (religia romaneasca) nevezi. Elsőnek az említett -Gustav Weigand- figyel­te meg, hogy a moldvai csángómagyarokat körülvevő románok átvették az előbbieknek némely kiejtésbeli sajátosságát. így például a Bakó-környéki románság az „sCi-bang helyett „sz“, illetve „c^-hangot ejt. Ez Weigand 'megállapítása szerbit teljes mértékben egyezik a csángók ejtésbeli sajátosságaival. Miután pedig a románok kizárólag ezen a vidéken használják ezt a csángóktól átvett hangejtést, természetesen csakis csángómagyar hatásról le­het szó. E kicjtésbeli sajátosságon kivid említésre« méltó, hogy a csángók szókincse a legrégibb magyar szókincset őrizte-meg. Érdekes jelen­ség, hogy a csángók szókincse teljes mértékben egyezik, a magyar nyelvhatás nyugati részén, a Muravidéken használatos szókinccsel. Néprajzi szempontból rendkívül nagy kü­lönbség mutatkozik a csángómagyarság és a románság között. Típusuk teljesen egyezik a magyar népi típussal, bár viseletűket és né­mely szokásukat tekintve, alkalmazkodtak" a körülvevő románsághoz. Felötlik a kérdés, hogy ezek a nyelvben, vallásban, típusban és nemzeti öntudatban annyira magyar csángók mikor kerültek magyar települési helyükre. Radu Rosetti román történész szerint a csángók- már jóval a románok előtt települtek a Szeret és a Tatros völgyében, legrosszabb esetben is azonban velük egyidőben települtek le Moldvában, tehát körülbelül abban az időben, amikor a moldvai fejedelemség meg­alakult, Különben a moldvai csángóknak a románsággal szembeni elsőbbségére mutat az a tény is, hogy a Szeretnek és a Tatrosnak völgyét, a tartomány legtermékenyebb vidé­két szállták meg a csángók. A történeti ţa^ pasztalat azt tanítja, hogy az elsőül beván-. dorló nép települ rendszerint a termékenyebb vidékekre. Teljesen lehetetlennek látszik, hogy egy fegyveres erőt nélkülöző nép hasonlókép­pen járhasson el, hacsak nem elsőnek érkezik települési helyére. Ezenkívül azonban Moldva Kereskedők ifigyeimébe l Jonatán almából nagyobb mennyiség érkezett és a legolcsóbb árban kapható. nagy Árpád . d éligy ü7r ö’cs nagykeres­kedő, Teleki Mihály-u. 3. összes helységnevei a Szeréttől a Kárpátokig szinte kizárólag magyar eredetűek. Ez a tériv nmét csak azt bizonyítja, hogy Moldva első telepesei a csángók voltak, Rosetii ezeket a helységneveket helyesen a magyar nyelvből vezette le. Íme szemléltetésül egynéhány pél­da: Tarhass; Tarhavas, Aldamas: Áldomás, Apahaos: Apahavas, Cherébe: Kerekbükk, Sandrumoc-: Kissándor, Sand'.ruinare Nagy­sándor, Cheschiesul: Kecskés, stb. Meg kell említenünk azt is, hogy Moldva számos köz-, légének ípagyar neve van; amelyet későbbi időben erőszakkal románositotcak. Például: Csügés; Gi.ughes, Tatros: Totrus, Tarkő; Tar- cau, Köves-alja: Petricica, Szászkut: Sascut, stb. A nép természetesen ma is a magyar elne­vezéseket használja. Szociális állapotukat illetőlég a moldvai csángók sohasem voltak jobbágyok, hanem „részesnek (razes), ami annyit jelent, hogy szabadongazdálkodók voltak. Ez megint egy olyan történeti tényező, amelyről arra lehet következtetni, hogy legrosszabb esetben is a moldvai magyar település a románnal egyidő­ben mént végbe. Ellenkező esetben ugyanis a magyaroknak is jobbágyokká kellett volna lenniük. Hogy milyen nagy volt valamikor Moldva városaiban és helységeiben, mint például Jász­vásár (laşi) és Húsz (Husi) környékén a ma­gyar befolyás, bizonyítja az a körülmény, hogy a horvát származású Bandinus szerint még a XVII. század elején is a város elöl­járója egyik évben magyar, a másik évben pedig román volt. A moldvai magyarság a XIII. század fo­lyamán kultúrájának körébe vonzotta a ro­kon besenyő és kun néptörzset is. Ezek a ké­sőbb bevándorolt törzsek a csángóktól kelet­re és délre települtek. Egyrészük beolvadt a magyarságba, nagyobbrészük azonban a tatár betörések idején elpusztult. A magyarságba felszívódott részüket a magyar misszionáriu­sok nyerték meg az európai kultúrának. 1227-ben Milcovban kun püspökséget is (episcopia Cunianorum) állítottak fel.. Az 1241-iki tatárjárás-alkalmával azonban majd­nem teljesen elpusztultak. Megmaradt részü­ket 1253-ban a Domonkosok-rendje vette lel­ki gondozásba s kezdte meg a moldvai ma­gyarok és kunok megszervezését. 1278-ban IV. Béla király ferencreadi, szerzeteseket kül­dött a magyar Domonkosok megsegítésére. Ez a két rend olyan sikerrel dolgozott, hogy 1362-ben a közben konszolidálódott moldvai fejedelemségben egy uj katolikus püspökséget állíthatták fel. A püspökség .székhelye 1423-ban Moldvaványa volt és 1323-ig állott fenn. 1381-ben Curtea de Argesben a kalocsai ér- sek egyházi főhatósága alá rendelve még egy püspökséget Eres tettek. Szépen virágzott itţ a magyaK kultúra. Itt ford rótták Tamás és Ba­hnt testvérek magyarra a bibliát, ezt másolta le 1466-ban a tatrosi Néniety György. Ezt a nyelvi es irodalmi emléket a magyar irodalom Müncheni kódex“ néven ismeri. E nagyje­lentőségű középkori magyar kulturgócpontnak meg pgy erdekes emléke a Ta'cros völgyében fekvő Gorzafalván íj86-ban öntött harang. Moldva vajdái nem nézték szívesen a ma­gyarság vallási és kulturális megerősödését, héhek^ a imgytuság elszaporodásától és befo­lyásától. Ezért 1520-ban eljártak Rómában annak érdekében, hogy püspököt és papot csakis idegent nevezzenek ki Moldvába. így került ide az első-idegen püspök, Bernhard Quer ini, aki egyik 1599-ből származó jelenté­sében megírja, hogy az egyházi,lag alájaren- dclr. 10.704 lélek közül pontosan 9000 volt magyar. A boszniai származású Marcus Ban­dinus 1646—-1647-ben látogatta meg a moM- vai harminchárom katolikus egyházat. Vala­mennyit személyesen kereste fel, s tanulmá­nyozta a?- ottani állapotokat. Ezekben, az egy­házközségekben 1122 magyar katolikus csalá­dot számlált meg. A fanarióta Nieolae Mavrocordat fejedelem 1743-ban három magyar történészt hivott 1T|eg Jászvásárba, hogy Moldva történetét megírják. Ismétek bizonyíték ez arra. hogy milyen nagy volt a magyar szellem befolyása meg ebben az időben, s még a fejedelmi ud­varban is. 1774-ben, amikor már nagyobb­részt csak idegen misszionáriusok jártak Mold­vában, a hívek panaszára a pápa elrendelte, hogy minden magyarul nem tudó misszioná­riusnak két éven belül meg kell tanulnia ma­gyarul, vagy el kell hagynia ezt a vidéket. A fejedelmek és az idegeiinyelvü lelkészek ellenséges magatartása ellenére is egyre növe­kedett a csángók száma. 1839-ben a moldvai magyar katolikusok száma Petrás-Ince jánps katolikus lelkész adatai szerint elérte az 57 ezer háromszáz lélekszámot, 1902-hen pedig a 64.601-et. Milyen volt a román állam magatartása e Deutsches Wissenschaftliche.- Institut laektorát cler Deutsche« Akademie KoJoz-svá r, Jókai-u. 2. I. em. Telefon 27—48. ingyenes német nyelv tanfolyam o k Beiratkozások mindennap, hétköznapokon délutní 4—7-ig az intézetben. Beiratko­zási dij 10 pengő. régi magyar települések lakói iránt? Ezt a magatartást a legnagyobb elnyomás, sőt üldözés és a nemzetiségi jogok elnemisme- réss jellemezte. Az első világháború végéig százezerre szaporodott' moldvai csángóm a* gyarságnak nem volt egyetlen saját iskolája, amelyben magyarul tanítottak volna. A ro­mán iskolákban természetesen a magyar nyel vet nem tanították. A közigazgatást e terüle­ten a kizárólag magyarul nem tudó hivatalno­kok látták el. A magyar nyelvet még kisegí­tő nyelvként sem használhatja a csángóság. Á nevek románositását is folyamatba tették. Az itteni magyarság politikai vagy gazdasági szervezkedését a román állam a legkisebb mértékben sem tűri. Erdélyi magyarok Mold­va területén semmiféle politikai vagy gazda­sági tevékenységet nem fejthettek ki, az erdé­lyi magvar iskolákba beiratkozott csángó- gyermekeket kiutasították Erdélyből és az ér­dekelt iskolákat pedig bezárással fenyegették meg. A templomokban megtiltották a ma­gyarnyelvű szentbeszédet, a legújabb időkben, pedig még az ősrégi magyar egyházi énekek éneklését is. A lelkipásztorok egyáltalán nem tudnak magyarul. _ A román statisztika a moldvai csángóma­gyarokról sohasem vett tudomást, s mindig úgy kezelte őket, mintha eirománositástik máris tökéletesen végbement volna, annak el­lenére, hogy a valóságban a nyelvileg már elrománosodott csángók is megtartották nem­zeti öntudatukat. A legutolsó román statisz­tika 20.964 moldvai magyart tüntet fel. Mi a magyarázata ennek? A népszámláló biztosok csak a világháború után Erdélyből Moldvá­ba bevándorolt magyarokat vették fel a listá­ba magyarokul. A többit öntudatos bevallásuk ellenére is románokul tüntették fel. (ón.) Elkészült a lengyel kormány ? Zűri ebből jelenti az AiTI: London i Exchange-jóién tés szerint Mikolaj- ezik lengyel miniszterelnök és Römer lengyel Lülögvmini.szter csütörtököa hosszabb megbeszélést folytatót t Edén külügyminiszterrel, de újabb minisztertanácsot a várakozások el­lenére, eddig.még nem hívtak egybe. Egy- lengyel szóvivő kijelentette, hogy Lengyelország válaszát nagyjá­ból .-Kidolgozták és mielőbb nyílva nossiágra hozzák. Tartalmába vonat­kozóan némi támogatást, nyújt a Dziemiik Polski cimü lengyel kor­mánylap, amely a „közös ügy" cimü vezéra kiteheti rámutat arra, hogy a lengyel válasz sem határozott elnta- sitád, sem az "orosz javaslatok elfo­gadást nem fogja tartalmazni, ha­nem arra irányul, hogy a kérdés nemzetközi fórum, esetleg a londoni Eurápabizottság elé kerüljön. A Ti­mes. értesülése szerint Eden ismét ama sürgető íkivánságának adott ki­fejezést, hogy a kérdést részleteiben is véglegesen szabályozzák és meg­ígérte, hogy az angol kormány igye­kezni fog ;közerműködni a „megértő megoldás1* létrehozásánál. London álláspontját ismertették mind Moszk­vával, mind a lengyel menekült kor­mánnyal. A lap a következőkben foglalja össze a közvéleményt, ame­lyet a brit kormánykörök is kétség­kívül osztanak: Azokra a keleti terü­letekre vonatkozó orosz igényeké':, amely területek „túlnyomóan) ukrá* nők és fehéroroszok“, általában elis­merik. Azon a véleményen vannak, hogy ezeknek az igényeknek liberá­lis értelmezése néprajzi szabályozás­hoz vezethet és ez a Gurzon-vonal észszerű megváltoztatását jelenti.* A mindkét iJ<l részéről elfogadható megoldásnak az a feltétele, hogy helyreállítsák a bizalmat a moszk­vai és febe rá ni n y j 1 at k 0 z a 10 k s z el le-, méhen. Az United Press jelentése szerint Erlen célzott arra, hogy az oroszok h aj 1 and ók v ol ná na k í á rg y a 1 ásóik a t kezdeni uj demarkációs vonalról az úgynevezett Curzon-vonal alapján. Úgy látszik, hogy a szovjet, kormány legalább ezidőszerimt, hajlandó a mostani lengyel kormánnyal tárgyal­ni. A kormányátalakításra vonatko­zó követelésre nem történt célzás. Az United Press moszkvai jelentése sze­rint a Pravda csütörtökön ismét fog- • lalkozott a lengyel kérdéssel és tói* kéept közöl az úgynevezett. Curzon- vonálról. Ha az uj lengyel határ a Cuizon-vonalat követi, B restJ it.óvsz k a Szovjetunióhoz kerülne, mig Reze­im sl Lengyelországé maradna, Lem­berg Lengyelországhoz kerülne. Angol ejtőernyős ügynököli szálltak le Romániában Berlinből jelenti az MTI; A kül- j ügymini szári um pénteki sajtóérte­kezletén íészilekesen ismertették a stockholmi Dagens Nyheter tudósí­tását idegen 'személyeknek román földön való ejtőernyős leszállásáról. Az illetők, amint földet értek, azt kívánták, hogy vezessék őket Anto- nescu. tábornagy, vagy más magas- állású személyiség elé. Azután el őr adták, hogy a németek különbéke- ajánlaitoít tettek a szövetségeseknek és ebben Románia jelenlegi területé­ből Bukovinát és ílesszarábiát aján­lották fel az oroszoknak. A Wilhelm« şţrassen magát a jelentést olyan ne­vetségesnek minősítették, hogy a ve­le szemben való állásfoglalást telje­sen feleslegesnek tartQ/íták. Nem né­met szokás — mondották — egv szö­vetséges nép országának területré­szeit másnak felajánlani. Azt az an­golok szokták megtenni, mint most Lengyelország esetében. Magát az ejtőernyős« leszállás tényét némát részről megerősítették, A földet ért személyek az angol Secret Service tagjai voltak, akiket korábbi műkö­désűk idejéről jól ismernek Romá­niában. Céljuk a német kormain diszkreditálásán kívül bizonyára na* gyohbszabásu rongálások végrehaj­tása lett volna. Éjjel-nappal folyna ti a légi* harcok Hubául fölött Tokióból jelenti a DNB: Egy japán őr­nagy, aki csütörtökön tért vissza Rábáid­ból Japánba, kijelentette, hogy a Dél- nyugat-Csendesóceánon a légi harcitevé- kenvség' most már annyira fokozódott, hogy éjjel-nappal szakadatlanul folynak a légi harcok. Mindenekelőtt maga Rá­bául áll a heves ellenséges támadások középpontjában. Ezért a japán vadász- repülőgépek személyzete majdnem állan­dóan riadókészültségben van és sok re­pülő már eddig is száznál több légi harc* ban vett részt ezen a vidéken. Az ellep* ség a. legutóbbi időben újabb stratégiá­val fokozza, repüléseit, ugyanis nagy ma* gass ágból hatja végre a támadásokat. Mindezek ellenére a japán védelmet úgy szervezték meg. hogy a támadókat prun-» dig idejében fogadja a légvédelem tüze. Nagyon valószínű — hangoztatta az Őr-» nagy —, hogy nem is olyan sokára a Csendes-Óceánnak ezen a szakaszán sor kerül a döntő légicsatára a legjobb ja-» pán és ellenséges erők között. Hirdessen Erdély legelterjedtebb} napilapjában, az Ellenzékben, Munkakönyvveí rendelkező varrónőket felvesz a Dermata Müvek r. t. Kolozsvár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents