Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-31 / 24. szám

<

19 4 4 ) ttl* u i r 31.

ELLEN2ÍX

Részletesen bevallotta szörnyű tettének lefolyását a nagyváradi gyilkos

NAGYVÁRAD, január 31. Tudósítónk jelenti: A Casino-mozlban történt gyilkossági dráma ügyében a rendőrségi, ■ nyomozás most már teljes fényt derített. Fekete Béla. a visz- szataszitó bűn ügy főszereplője, napokig tartó . , alakoskodás és tagadás után végül a sokrétű vallatás, többszöri hely szirti szemle, sZembesi- rések és keresztkérdések sttlva alatt megtört és töredelmesen beismerte az egész szörnyű gyilkosság teljes lefolyását.

Szombaton délben Németi) Anta. dr. főfelügyelő vezetésével a rendőrök helyszíni szemlére vitték a gyilkost és szembesítették a bűnügy egyik passzív szereplőjével1, egy gve- rekleánnyal, aki megmutatta, hol csalta be Fekete Béla őt a moziba, A gyereklány vallomásból kiünt, hogy a hátsó bejárat közelében, a vészkijáratnál levő csigalépcsőn vitték fel a karzatra. A detektívek itt aprólékos nyomozást végezték és egyéb bűnjelek között egy vérfoltot is találtak, amelyről Beöthy Konrád dr. törvényszéki orvosszakértő nyomban megállapította, hogy embervér Azt azonban mar nem lehetett megállapítani hogv a vérképiét azonos-e a Bökfi T er izével. mivel a szerencsétlen áldozat holtteste már. régen feloszlott. A csigalépcsőknél találtak még egy féásüt és egy najesattot is.

Fekete Béla a helyszínen még makacsul kitartott tagadó vallomása mellett és mindössze annyi megjegyzést tett a feltárt bizonyítékokra, hogy; rendkívül erdekesek . .. Este azonban bejelentette a rendőrségen, hogy vallani akar. Beismerő vallomása során elmondotta, hogy az említett csigalépccőn vitte fel az erkélyre Bökfi Terézt, akit a mozi előcsarnc kában látott álldogálni és megtudta tők hogy nincs mozijegye. Felajánlotta, hogy ingyen beviszi. Ez december 6-án az estit. 7 órától 9 óráig tartó előadás szünetében történt. Előadás után a lépcsőházban dulakodni kezdett d leánnyal. Az kétségbeesetten ki akarta szakitahi magát a férfi kezei közül és sikoltozni kezdett. Fekete Béla ekkor befogta a leány orrát és száját, aki közben beverte a fejét a lépcső vaskorlátjába. (A boncoláson is megállapították a sérülés nyomát.) A dulakodás nyomai most is felfedezhetők a falon és a fal mellett. Miközben a leány ' kétségbeesetten igyekezett kiszabadítani .magát, mindketten lezuhantak a vaslépcsőn. A leány újra

rémülten sikoltozni kezdett, mire Fekete Béla teljes erővel ismét befogta orrát-száját és igy tartotta mindaddig, amíg Bökfi Teréz élettelenül össze nem csuklott a kezei között.

Fekete Béla ekkor tettétől megrémülve, a másik bej'áraton a moziterembe ment, a vészkijárat ajtaját belülről kinyitotta és a leányt a 'hóna alatt fogva, f elcipel te a karzatra. A karzaton egy feszitővassal a dobogó egyik deszkáját felbontotta és a holttestet a deszka alá gyömöszölte. ügy emlékszik, bogy a leány kabátban volt. Nem emlékszik, hogy lehúzta volna róla. Ezután a szegeket kit- egyenesitiette és v.isszaszegezte a deszkát. Mindezt egy zseblámpa fényénél végezte, amelyet Mózes István üzemvezetőtől kért el.

Fekete Béla hangoztatta, hogy nem vült sí'ándekában megölni a leányt. Előzőleg az egyik közeli vendéglőben sokat ivott és az albokol hatása alatt cselekedett kezdettől fogva és ,.sok ügyetlenséget követett el‘\ A gyilkos vallomása után addigi cinikus magatartásával teljesen ellentétben, riadtan viselkedett. Dermesztő félelemérzetet mutatott. Könyörgött a rendőrtiszteknek, ne hagyják egyedül éjszaka a cellájában, tegyenek melléje fogolytársat, mert megörül a félelemtől. Egv- szóval a. vallomást, tevő gyilkos valamely grand guignol filmszüiemeny főszerepében tetszelgett a rendőrtiszek előtt. . . Amikor kijelentették, hogy az áldozat temetésén is részt kel! vennie, zokogásba tört ki és a haját tépdeste. Végül is visszazárták a cellájába és nem vitték el a temetésre. Vallomásában még elmondotta hogy a leány cipője és muff ja dulakodás közben leesett a lépcsőről, Az áldozat harisnyájáról és a látleletekről szóló adatokkal összefüggésben sokat szerepelt rózsaszín nadrágról nem tud semmit.

A , gyilkos néhány napig még a rendőrségen marad, több tárgyi bizonyíték tisztázása érdekében.

A gyilkosság tragikus áldozatát, a 14 éves Bökfi. Terézt, vasárnap délután 3 órakor temették el a váradolaszi temetőbe, sokszáz ember részvéte mellett, akik a külváros szegénynegyedének lakóiból kerültek ki és az áldozat Családjának jóismerősei. Sokan voltak azonban kiváncsiak is a város minden . részéből. A tragikus sorsú gyermekleányt az egyik temetkezési vállalat ingyen temette el.

SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET

As árnyék

Dario Niecodemi színmüvének bemutató ja a Nemzeti Színházban.

Hogyan alakul egy boldogan induló házasság. amelyben már-már gyógyíthatatlannak látszó betegség Ítéli mozdulatlanságra, a feleséget? Ez a szombaton este bemutatott Niecod emi - darab problémája. Az első felvonás felcsigázza a néző érdeklődését, a másodikban megindul a kibontakozás, végül is a harmadikban sehogyan sem oldódik meg a kérdés. A meggyó-, gyűlt feleség vissza aikaiqa szerezni megillető helyét férje oldalán, hirtelen és meglepetésszerűen lép elő az árnyékból a napfényre, s- tapasztalnia kell, hogy7, helyét időközben gyermekkori barátnője mar betöltötte. Férjét pedig az idegen nőn kívül gyermek is köti az időközben kialakult s az asszony előtt eddig ismeretlen, uj életéhez.

Valóságos drámai mag, tömény drá- mtaiság csap ki ebből a helyzetből, melyet nem fejlesztett d,rámává az iró. A feleséget egyszerűen elutaztatja, a további türelmes várakozás fenkölt hősnőjévé avatja, ai néző azonban u,gy érzi, hogy a feszültség nincsen levezetve. A szerző nem oldja meg a- problémát, csak elodázza, s ez a kielégüleitlenség érzését kelti a nézőben. Hibája tehát röviden az, hogy drámának indul és mégsem válik azzá. holott a szerzőteremtette helyzet, s maga a felvetett probléma, annak két felvonáson keresztüli vezetése feltétlenül ezt kívánná meg. Nem szólva arról, hogy amint j ebből is látható, a szerző képességének határát sem haladta volna túl. Mért Nic- codemit e második Kolozsvárt bemutatott darabja után tehetséges színpadi írónak ismertük meg.

Clarisss-nak, a beteg és mozdulatlanságra ítélt feleségnek szerepében a színház vendégeként Tasnády Fekete Mária lépett fel. Rendkívüli színészi fegyelemmel játszotta végig az első felvonást, amelyben mindvégig ő a központ,' amelyben elejétől végig ő beszél, mégpedig egy karosatok,hez kötve, teljesen mozdulatlanul. Ebben a felvonásban sok kifejező erő volt benne, feltárta egy szenvedélyesen hivő és bizó s nagv akaraterőtől fűtött asszon yi lélek rejtett rugóit. Finom volt hősiesen viselt szenvedésében, szerepét apró árnyalatokig kidolgozta s a szenvedő lélek árnyalatnyi rezzenéseit hozta felszínre. Játékában azonban nem láttunk Î. következő, felvonásokban fejlődést. A

második és harmadik felvonásban, amikor már meggyógyultan harcol tovább félbenmaradt boldogságának visszaszerzésén, majdnem ugyanazokat a hangokat hallatta, mint az első felvonás karosszékében. Bár 2. bénaságtól megszabadult ■asszonyt elsősorban a szerző ruhácza fel elhatározó aktivitással, mégis a szerepe megszemélyesítőjétől, legalább hangban kifejezve több cse 1 ekvő leg ességet vártunk volna, a hang és mozdulat átváltását. Csalódása miatt a lelki fájdalom tovább ól benne, mégis a mozgással visszatért testi erő birtokában, hangban és mozdulatban, szóval mindabban, amiből a színész játéka kialakul, másat, némileg újat kellett volna adnia. Mindazonáltal vonzó és rokonszenves színésznőt ismertünk meg Tasnády Fekete Máriában és sajnáljuk, hogy csak ebben az egy darabban láthatjuk, s igy színészi képességeiről' sem mondhatunk — falán a szombati bemutatón játszott szerepe sajátosságai miatt — végleges véleményt."

99

ARANYPOK“ mbair%, Uniá-utia m

MICZI GYULA tnuz&iUát!

Az előadás másik vendége Szakács Miklós, a színház régebbi tagja volt.. Gé- rard T.ragimer-ét, a sikerekben gazdag férfit és szerencsés pályafutásu festőt, a béna asszony férjét játszotta. Szplkácsot már a múltból rokonszenves egyéniségű színésznek ismerjük, ezt a szereplését is elmélyültség jellemezte, bár egysíkú volt és semmiképpen sem kimagasló. Görbe János Michel Delon-jp volt a darab leg- megkapóbib alakítása. Görbe mély intui- cióju színész. Ö a festő barátja, egy darabig cinkosa is, de légióként az asszony tántorithtetatlan rajongója. Élénk, átélő készsége folytán még egysíkú szerepekben is sok változatra képes. A barát és szerelmes szerepében szépen érvényesült kifejezőképességének gazdag skálája, amelyben érzéseinek és hangulatának minden változását hűen és mélyen fejezte ki. Gáboriam Klára Yvette Préville-t, a magára maradt festő ,,<elcsábitójáto alakította. Nemes törekvéséről meg vagyunk győződve, játékát mégis sikertelennek kell mondanunk. Partnereit -sem. hangban. sem mozdulatban vagy a színészi kifejezés más eszközeiben nem tudta megközelíteni. Kubányi György Magre orvosa kedves, halk és finom volt. Ebben a majdnem mellékes szerepben is önálló, egyéni hangon szólalt meg. Jó volt M. Vámosi Erzsébet Jeanette-je. Therese szobalány Bencze Magda vált.

A jól pergő előadást Mihály fi Béla igazgató rendezte. A darabot HeSzke Béla, több kiváló külföldi darabnak ismert magyarra átültetője fordította és dolgozta át.

A közönség a bemutató előadáson meleg ünneplésben részesítette a színészeket, különösképpen a vend égszer eo!ő Tasnády Fekete Máriát és Szaká-cs Miklóst

SZABÓ ISTVÁN.

Uj magyar szerzők

A Collegium Musicuiti harmadik előadása

Legutóbb a Collegium Muşi cum hangversenyén Bakfark Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén szerzeményei és régi népi táncok csendültek fel, tehát a magyar zenei mult elevenedett meg, folyó hó 30-án, vasárnap délelőtt éppen ellenkezőleg, a legújabb magyar zeneszerzők jutottak szóhoz a Collegium. Musi cum előadásán, a Zenekonzervsitórium dísztermében. Ezúttal Endre Béla mondott bevezetőt, rövid előadásában igyekezett közelebb hozni a hallgatósághoz a műsoron szereplő szerzőiket. Ezután sorra következtek ka- maraiszerzemények zongorára, majd fuvolára és hegedűre irt müvek és énekszámok. Takács Jenő munkáját kivéve, valamennyi mii stílusa és hangja arról tanúskodott. hogy szerzőnk munkássága a magyar népzenében gyökerezik és minden szerzeményükre határozott bélyeget nyom szellemi közösségük a nép által megőrzött ősi magyar muzsikával.

Veress Sándor 1929-ben irt vonós trióját feltűnően jó előadásban hallottuk Bu- daházi Fehér Miklóstól, Weiland Jánostól és Nagy Ilonkától. A mü igen korai alkotása Veress Sándornak, de máris egyéni hangon szól, ami legbiztosabb jele az erőteljes tehetségnek. Hangzásra is rokonszenvesnek és mesterségbelileg' nagyon gondos munkának • találtuk Szer- vánszky Endre 1939-ben zongorára irt Kis suátejiét. Ütő Mária, megérdemelt sikert aratott vele, előadásában jól érvényesültek a suite szépségei. Takács Jenő Távolkeleten töltött évei alatt, Manillá- fe?m irta Kis Asztali Zene című munkáját hegedűre és fuvolára. Egy 18. századvégi szerzőtől, Paisiéllótól vette a témáját és arra irt különböző stílusokra emlékeztető variációkat. Ezt a jellegzetesen eklektikus müvet Bálint Dezső és Török Béla adt? elő. Ezután Turján Vilma, ope- . ránk szép-hangú mezzoszopránja mutatta be az uj 'szerzők dalainak egész sorát. Tóth Dénestül, a kitűnő pesti kritikustól és zeneszerzőtől Az elbűvölt leány című dalt. halle-ttuk, Járdányi Pál Csokonainak A rózsabimbóhoz- című versét zenésttette meg feltűnő beleérző képességgel. Dávid Gyulának két Berzsenyi-versre irt dalát

Keresünk

gépkocsiszerelőket,

gépkocsívilianyszerelőket,

hűtő- és karosszériabádogosokat

FORD MOTOR R. T.

Honvéd-utca 30-36*

adta elő Turján Vilma (Az esthajnalhoz és Az örömhez); Dávidban színpadi zene írására érzünk hajlamot. Pongrácz Zoltán Szegény Zsuzsi táborozáskor cimü szerzeményének j ói hangzó, ^ dús zongorakisé- írtt-éee figyeltünk fel. Ádám Jenő I. vonósnégyesének Allegro vivace tételét- Bálint Dezső, Zsurka Péter. L?beda Gyula és Boga László adta elő kitünően össze- tanulva. Ádám pompásan szóló kamarazenéjét hallva, azt kívánjuk, bár a pesti Zeneművészeti Főiskola neves tanára ne csak a kórusirodalmat, hanem a hangszeres zenét is minél több. müvei gazdagítaná, felkészültségét az uj magyar míizen?- javára kamatoztatva.

A Collegium Musi cum előadása nyilván nem tartott igényt a teljességre, hisz az uj magyar szerzőknek legalább a fele hiányzott a műsorból, de a. magunk részéről éppen ezt tartjuk fölöttébb örvendetesnek, hogy sokkal több,, ma a komoly értéket képviselő uj magyar zeneszerző, mint amennyit e°'v . hangversenyen bár egy-egy miivel is be lehet mutatni. A Collegium Musicum jólsikerült harmadik előadását is Farkas Ferenc szervezte meg és munkájáért, amellyel a ma ovar zene jövőjének igen jó szolgálatot tett. meleg dicséret, illeti.

' K. B.

A hadtest műnk ás mat iné ja « Nemzeti Színházban

KOLOZSVÁR, január 31. A kolozsvári hadtestparancsnokság vasárnap d. e. a kolozsvári Nemzeti Színházban a „Nemzet szolgálatának“ jegyében tartotta meg az ország minden részéből Összegyűlt, hadiipari munkások jelenlétében sikerült munkásmatinéját. Az ünnepélyt a Himnusz előadásával a Nemzeti Színház, zenekara nyitotta meg. majd Erkel Hunyadi nyitányát adta elő Vaszy Viktor vezénylésével. Bodó György Mécs László Egyszerű példa a varjakról cimü versének tolmácsolása után P. Röss Bertalan dr., volt csepeli lőszergyári munkás ,,A mai helyzet és nemzeti kötelességeink.“ címen tartott naigyhaitásu beszédet, melyben a minőségmagyarság kialakításának feltételeit és feladatát boncolgatta. Beszédében kitért a politikai helyzetre is, amelynek kifejtésénél csak egy biztos pontja van a magyarságnak; magyarsága. Szabadi István Erkel Bordájának előadása után Bereutes László százados „A nemzeti ösz- szetartásról“ beszélt, kifejtve a magyarság Duna-medencei hivatását és ennek a hivatásnak betöltésére alapul szolgáló lelki- tényezők sorozatát. Tárai Férjére Rományik Ahogy lehet cimü versének előadása után Görbe János és Senkálszky Endre alakításában színre került Herczeg Ferenc ,-.Két ember a bányában“ cimü színmüve. A munkásmatiné Tolnay Dezső budapesti Beszkárt szerelő, a ..Dolgozó Magyarság" munkásujság kiadóhivatalának vezetője zá'tőszavaival ért véget.

ZÁSZLÓÜNNEPÉLY NAGYV ÁRADON. Nagyváradról jelentik: Vasárnap délelőtt ünnepelte Nagyvárad közönsége háziezredének a frontról hazatért zászlóalját. Az ünnepség során az állomásparancsnok mondott iidvez- löbeszédct, majd Soós István dr. polgármester köszöntötte a hazatért hős honvédeket. A?, üdvözlésekre az ezredparancsnok válaszc’r majd koszorút helyezett el az . Országzászló talapzatán. Az ünnepséget disz menet ’ zárta be.

I