Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-28 / 22. szám
WL&m 19 U Jan ö ü r 28» É*rm £LLENZ£X mamám 5 Többszázezer naposcsibével teljavH|áic a szilágysági baromfiállományi Wily©9* Vcil^ozásoSíaí fiozotâ @ sifaísi Ic©rGsli©J©!nni ©ieil»©ii a leísxaiia“ Jülás? ® Oi uj magyar kereskedö^egzisxtfencEái iuáía^oü megélketésEiez Zilálton az imeliósiiási kölcsön ZILAH, január 28. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) Történtek-e lényeges változások a felszabadulás óta a Szilágyság megyeszékhelyének kereskedelmi életében? Zilah talán az egyetlen város Erdélyben, ahol a gazdasági őrségváltásnak nem voltak jelentősebb feladatai. Ahogyan az egész város évszázadok óta megőrizte magyar jellegét, éppen úgy a kereskedelem is mindvégig magyai kezekben maradt. Ez természetesen azt jelentette, hogy az itteni kereskedők nem kapcsolódtak bele a liberális-demokrata korszak gazdasági lehetőségeinek rohanó ütemébe. Komzervátiv elvekkel vezették üzleteiket, tartózkodtak az amerikai izü reklámoktól és az idegen unalom 22 esztendeje sem tudta megváltoztam őket.. Voltak közöttük olyanok, akik elvérezlek' a súlyos adóterhek alatt, de legtöbben éppen azért tudták átvészelni a kisebbségi sorsot, mert semmiféle konjunktúra nem kábította el őket és amig más városokban egyre-másra — hogy a román impérium alatt divatos szóval éljünk — „gründolták“ a különböző vállalatokat és részvénytársaságokat, amelyekbe a román és zsidó tőke kapcsolódott bele — a zilahi kereskedelem a hagyományossá vált keretek között maradt. A zilahi u} kerGslceifőlc A felszabadulás a kereskedelmi életben elsősorban ott mutatkozott meg, hogy a kereskedők üzleteik bővítésére gondolhattak, m;ert a magyar közönség anyagi lehetőségei is megjavultak és minden iránt nagy vásárlási kedv nyilvánult meg. A kereskedők száma megnövekedett. Többen saját erejükből teremtettek maguknak egzisztenciát, másoknak pedig a Nemzeti Önállósitási Alap nyújtott kölcsönt, amelynek segítségével megalapozhatták üzletüket. Felkerestem azokat a kereskedőket, akik önállósitási kölcsönt kaptak és ma már komoly szerepet visznek a Szilágyság gazdasági életében. Aki külföldön tanulta meg szakmáját Borkúti Péter gyümölcs, tojás, baromfi és lőtt vad nagykereskedő a szakképzett uj magyar kereskedőnemzedék egyik öntudatos képviselője. Harmincéves képesített kereskedő, aki egy évvel ezelőtt önállósította magát, tizenkétezer pengő nemzeti önállósitási kölesönnel. Budapesten tanulta a szakmáját, majd hat évig a Hangya budapesti baromfi- és tojástelepének alkalmazásában állott. Elmondotta, bogy 1939-ben a földművelésügyi minisztérium támogatásával, öt pályatárséval, hosszabb külföldi utat tett. Dr. Báthory István minisztériumi főtiszt- viselő kalauzolásával a baromfi- és tojás- szakmát tanulmányozták Dániában, Svájc ban és Németországban. Tanulmány útját a háború közbejötté miatt kellett félbeszakítania. Ismeri ennek a nehéz és teljes szaktudást igénylő szakmának minden apró részletét. Mint kijelölt tojásnagykereskedő, Zilah on a tojáselosztást is végzi. A tojásellátás a Szilágyságban is nagy nehézségekbe ütközik, mert az egész Erdélyben pusztító baromfivész miatt a baromfiállomány javarésze elpusztult s igy a tojásfelhozatal az ellátás szempontjából jelentéktelen. A lakosság ellátására legutóbb 72.000 darab tojást hozott Makóról, amivel egyelőre sikerült áthidalni az átmeneti nehézségeket. Jelenleg azon fáradozik, hogy huszonöt métermázsa vágott baromfit hozzon az anyaországból. Borkúti Péteren meglátszik, hogy külföldi tanulmányútjának tapasztalatait a gyakorlati életben hasznosan tudja érvényesíteni. Legjobban az jellemzi, hogy „tervszerű gazdálkodást“ folytat és minden eshetőséggel számol. Most az a legnagyobb problémája, hogy közreműködjék a javarészt elpusztult baromfiállomány feljavításában. Az EMGE és a vármegyék gazdasági hivatala segítségével erre is tervet dolgoztak már ki a szilágysági vezetők. Elhatározták, hogy többszázezer naposcsibét hoznak Szilágymegyébe és igy rövidesen pótolni lehet az elpusztult baromfiakat, ami maga után vonja, hogy a tojásfelhozatal is jelentékenyen megjavul. Az az üzleti szellem, amelyet Borkúti Péter képvisel, újszerűén hat a zilahi kereskedelmi _ életben. Egyben azonban azt is bizonyítja, hogy azok az uj magyar kereskedők, akik a szakmájukat csakugyan alaposan kitanulták és nem protekció, vagy konjunktúra utján kerültek a gazdasági élet őrhelyeire, becsülettel érvényesülnek az életben és megtalálják üzleti számításaikat. „Polgári haszonra dolgozom!“ Bereczky Ferenc rövidáru és kötött- szövöttárukereskedő az elmúlt évben önállósította magát. HatezeY pengő önállósításn kölcsönt kapott, amelyep kívül még tizenkét esztendei munkája alatt megtakarított készpénzét is befektette üzleté- oe. Zilahi benszülött, akinek az önállósitási kölcsön nyújtott segítséget ahhoz, hogy egzisztenciát teremtsen magának. Vásárlóköre legnagyobbrészt tisztviselők és iparosok közül kerül ki. Idegenforgalomra nem nagyon számit, különben is az árubeszerzés nehézségei miatt örvend, ha vevőköréit el tudja látni. Saját maga szolgál ki üzletében és önérzettel mondja, hogy polgári haszonnal dolgozik, amely tisztességes megélhetést biztosit számára. Nagy Károly festékkereskedö az önállósitási kölcsönnel teremtett egzisztenciát Nagy Károly festék- és háztartásicikk kereskedő a felszabadulás után Kolozsvárról tért vissza szülővárosába, Zilahi a. Ötezer pengő önállósitási kölcsönt kapott és őszintén megmondja, hogy csak ezzel a támogatással tudta megnyitni üzletét. A román impérium alatt is az volt a terve, hogy önállósítsa magát, de mindig hiányoztak az anyagiak és ezért volt kénytelen Kolozsváron, mint alkalmazott dolgozni. A forgalom és az üzletmenet Nagy Károly üzletében is teljesen kielégítő, csak az áruhiánnyal vannak itt is bajok. Nagy Károly azonban nem panaszkodik és ki jelen tette, hogy nem akar vagyonokat szerezni, hanem hálás az illetékeseknek, amiért lehetővé tették, hogy saját üzletében kereshesse meg a kenyerét. Uj üzlethelyiségben — az anyagi támogatás segítségével Hiriczkó Albert fűszeres 3000 pengő továbbfejlesztési kölcsönt kapott a Nemzeti Önállósítása Alapból. Ennek az ősz- szegnek segítségével a város egyik legforgalmasabb részében bérelt üzlethelyiséget. Később még 2000 pengő újabb kölcsönt kapott, amelyet árubeszerzésre fordított. A kölcsön javarészéit már letörlesztette. Vevőkörének legnagyobb része a zilahi lakosság iköréből kerül ki, de idegen forgalma is van, mert az uj üzlet az állomáshoz közel esik. A beszerzéssel kapcsolatban hálatelten emlékezett meg arról, hogy mint a Nemzeti Önállósitási Alap által támogatott kereskedő, számos előnyben részesítették. Az az összeg, amelyet kölcsön kapott, az akkori pengő értékben azt a forgótőkét pótolta, amely nélkül nem tudta volna üzletét fejleszteni és ennek segítségével biztosította jövőjét. Állatiul megrendelések e kárpiiesiparbas* Daróczi Ferenc kárpitos 1941-ben 4000 pengő önállósitási kölcsönnel fogott önálló vállalkozásba. A kárpitosiparban nagyon érződik a háborús anyaghiány, úgyhogy az utóbbi időben a megrendelések legnagyobb részének nem tud eleget tenni. Hiány van rugóban, szegben és zsák vászonban és kellő mennyiségű zsineg sem áll rendelkezésre. Nagyon .sok állami munkája volt a felszabadulás első két esztendejében, később pedig az elsö- tétitési rendelet megjelenése után főleg roll ók készítésével foglalkozott. Nem dolgozik nagy haszonra. A forgalom éppen annyi bevételt hoz, hogy családjával tisztességesen megélhet. így is közel ezer pengőt törlesztett már a felvett kölcsönből. Öt uj egzisztencia eredményes munkájáról számoltam be ezekben a sorokban. Egyszerűség és szorgalom jellemzi mindegyiküket. Nem vakították el őket az uj életkörülmények, hanem fáradhatatlan munkával igyekeznek tovább fejleszteni üzletüket. Ilyen kereskedőnemzedékre van szükségünk és a zilahi példa ismét igazolja azt az általános'kívánalmat, hogy száműzni kell a kereskedelmi életből azokat, akik minden szakmai képzettség nélkül, csak könnyű keresetforrást láttak a gazdasági őrségváltásban, hogy a komoly keresztény, szakképzett magyar kereskedők vehessék át a kereskedelmi élet minden területén a vezetést. VÉGH JÓZSEF. Körömszakadtáig tagad a nagyváradi loánygyiikosság gyanúsítottja NAGYVÁRAD, január 28. (MTI.) A Cr- síno-moziban elkövetett borzalmas gyilkosság áldozatának, Bökfii Eszter 14 éves gyári raun- káslcánynak halálát a boncolás adatai szerint fojtogatás okozta. A rendőrség nyomós gya- nuckok és tárgyi bizonyítékok alapján letartóztatott Fekete Béla 28 éves mozijegyszedő lakásán a rendőrség megtalálta a meggyilkolt leány téíikabátját. A holttest nyakán szintén felismerték azt a sálat, amelyet Fekete Böa viselt. Egyébként Fekete Béláról megállapították, hogy a román megszállás idején különböző bűncselekményért többször büntették. A nyomozás még nem fejeződött be. A nyomozás adatai alapján tudósítónk még a következőket jelenti a borzalmas gyilkosságról ; Fekete Bélát csütörtökön kihallgatták. Továbbra is makacsul azt állítja hogy nem ismerte Bökfi Esztert. Ez az állítása azonban máris valótlannak bizonyult, mert két rendőr is jelentette, hogy látta sétálni a leánnyal, sőt egy postás azt is közölte, hogy a gyanúsított csókplózott Bökfi Eszterrel. Fekete Béla e tanúvallomások ellenére is tagad. Kihallgatták ezután mindazokat, akik az áldozattal való kapcsolatáról tudnak. Kihallgatták Szudy Imrénét, a Casino-mozi tulajdonosnőjét is. Kijelentette, hogy fekete Bélát megbízható embernek ismerte, aki dolgát mindig jól végezte. A rábízott pénzzel mindig elszámolt. A borzalmas felfedezés napján azonban, amikor adóbefizetéssel kapcsolatos teendőkkel bízta meg, egy szót sem szólt neki arról, hogy a mozgóképszínház erkélyén egy nő holttestét találták meg, noha akkor már Fekete Béla tudott erről. Ez a körülmény határozottan a gyanúsított ellen szól. Kétségtelen továbbá, hogy ö volt a mozinak az az. alkalmazottja, kinek a helyiséghez kulcsa .volt és az. is bizonyos, hogy felcsalta az erkélyre a tapasztalatlan, állítólag szívbajos fiatal leányt. Valószínűleg az előadás után ott tartotta a sötét erkélyen. Fekéelezbető, hogy erő szaka sko dot Bökfi Eszterrel és a tragédia egy borzalmas dulakodás utójátéka volt. A leány sikoltozni kezdett és segítségért kiáltozott. A dühödt férfi —- hogy a kiáltozás fel ne verje az éjszaka csendjét — szorosan lefogta a leány száját és való szín illeg hosszabb ideig tartotta igy, amíg megfulladt Ezután volt ideje althoz, hogy felszedje a széksorok alatt a padozat deszkáit, majd miután a holttestet oda begyömöszölte, ismét visszaszegezze a deszkákat. , Noha Fekete Béla ellen súlyos tárgyi bizonyítékok merültek fel és makacs tagadása már aligha segíthet rajta, a rendőrség valószínűnek tartja, hogy bűnrészesek is közrejátszhattak a gyilkosságban, A rendőrségre idézték a mozi másik férfialkalmazotcjá.t is, mert az a gyanú merült lel, hogy Fekete Bélával együtt csaltak fel több fiatal leányt az erkélyre és ott erőszakoskodtak velük. A boncolás különben megállapította, hogy a holttesten külsérülésnek nyoma sincs, de a halált kétségtelenül fulladás okozta. A kéj- gyilkosság tényére nem szolgáltatott bizonyítékot a boncolás. A hullaházban a halottnézés tragikus körülmények között ment végbe. A meggyilkolt 14 éves leány édesapja, aki nemrégiben tért haza Németországból, azonnal felismerte kányát és hangos zokogásban tört ki. A leány anyja, aki különben szívbajos, az apa zokogásának hallatára már bizonyos vök abban, hogy gyermekét gyilkolták meg. Rémületében elvesztette eszméletét, majd amikor magához tért, őrjöngési rohamokba esett. A makacsul tagadó Fekete Béla kihallgatása tovább tart Rendre tiltakozik valamennyi szakma az író ellen. Mc,. '■ «- ződése szerint, ugyanis a mód ahogyan i' könyvben, He különösen színpadon a nyilvánosság előtt ,,kifigurázzak" mélyen sérti a szakma, becsületét Érzékenyek vagyunk, borzasztóan érzékenyek. Megannyi mimosa pudica. Megtörtént, hogy az író .színpadra vitt egy orvost, aki eltéveszti a diagnózist, tiltakoztak az. orvosok. Azt mondták: mégsem tehet ezt művelni velünk, ilyen nincs, mi nem tévedünk. Zilahy Lajos legutóbb a fővárosban bemutatott darabjában valaki azt mondja a SiZinpadon: nem vagyok vegyész, csak gyógyszerész. Nosza, felhorkantak a gyógyszerészek a t,csak“ szócska miatt. Lett fogaknak csikorgatása: hát mi „csak" vagyunk?! Most legutóbb a bitók kerültek, terítékre. Egy francia iró darabjában arról van szó, hogy egy bírót — bocsánat, de a darabban . igy van — megcsal a felesége. így leírva, mondjuk, kissé kellemetlen ügy, s valószínűleg mint téma sem a legrokonszenvesebb és hát nem is szokásos hosszasan feszegetni jó társaságban. De képzeljük el: egy művészien ötvözött, szellemes, modern vígjátékban van róla szó. De csak éppen beszélnek róla. Nem csinálnak hűhót belőle, nem »ez a gerince a cselekménynek, legfeljebb egy jelenetnek központja. A színpadi bíró elmondja az esetet a színpadi főügyésznek. Elmondja és ezzel kész. Azaz dehogyis. Most kezdődik a java. Mégpedig • azzal, hogy a bírók tiltakoznak. Azt mondják ez a „beállítás" sérti a testületet, megalázza a bírói tekintélyt. Le kell tehát venni a darabot műsorról, vagy legalább a figura foglalkozását kell megváltoztatni- Legyen akármi, csak tvi biró. Az ajánlat nem éppen gyakorlati. Csak ők hiszik, hogy ezzel megoldódott a világrengető kérdés. De mit tegyen az iró? Mondjuk, hogy rááll és ,.átképezi" a figuráját, például kéményseprőnek. Másnap a színház igazgatójánál megjelennének a kéményseprők, tiltakoznának és kezdődne élőiről az ügy. Bámulatos, hogy mennyire sértékenyek lettünk. Ha a szobalány a szerző utasítása szerint elejt egy vizespoharat, megvan a baj, tiltakoznak a szobalányok, a ,,tendenciózus beállítás" miatt. Megsértődnek és azt kérdik: mért éppen velünk kötekedik ez a szerző? Miért nem hagy békét nekünk? Ez a hánya nagy érzékenység nyilvánul meg abban is, hogy ma már a gyermeket sem nevezhetjük régi, jó becsületes és magyar nevén. A cseléd már nem cseléd Nem bizony. Hanem: háztartási alkalmazott, az utcaseprő is előlépett, köztisziassgf alkalmazott tett belőle. A kalauzból jegykezelő közeg, és igy továbbNoshát igy a különféle szakmák. De térjünk vissza az íróhoz. És kérdjük szeretette' az orvosoktól, gyógyszerészektől, bíróktól, kéményseprőktől s az emberi foglalkozások számtalan más képviselőjétől, hogy mit tegyen az iró? Mert ugyebár neki is művelnie kell ‘ valamit, amig a patikus mérget mér, az orvos diagnosztizál, a biró ítélkezik stb. Mit cselekedjék ő, akinek az a ,,szakmája", hogy az emberi élet egyet- más jelenségeit könyvben, vagy színpadon, vagy más módon megelevenítse, hogy egy kétdrát tartó színműben öt-hat vagy még több ember sorsát mondja el, töményen, művészien. Honnan vegye figuráit? Mely égitestről, ha már a földiek olyannyira érzékenyek? Ha ez a furcsa „álláspont" küerjeszkedik, be keü csukni a színházakat. Nem lehet előadni Hamletet, Lear királyt, mindenki kitalálhatja, hogy miért nem. Nem lehet majd játszani a görög szerzőket, sem Mo- liéret. Még elképzelni is szörnyű mi történne a Herrsche’ fuvaros vagy a Takácsok előadása után. Tiltakozások lavinája. A legkellemetlenebb az egészben, hogy éppen az igazi iró, az igazi művész nem öltöztetheti álruhába íigutáját. Kénytelen valóban, tesíestől-lelkestől foglalkozni vele- Burkolás, álcázás és más művelet mellőzésével. Ezt megteheti az opei’etllibieítista. Az iró nem. Ilyen értelemben nem térhet el a valóságtól. s a szerepet alakitó színész sem. A „tiltakozás" tehát épp»en a klasszikusokat sújtja. Mi nem tudhatjuk, válaszoljanak rá az ellenzékiek: mi lesz ebből?! ( ón). A BOLGÁR MUNKÁSOKAT A MUNKA MEGKEZDÉSÉRE SZÓLÍTOTTÁK FEL Szófiából jelenti a MTI: A Sobranje szerdai ülésén elfogadta azt a törvény- javaslatot, amely a mostani országgyűlés meghatalmazását egy esztendőre meghosszabbítja. A bolgár kormány rendeletet adott ki, amelyben az összes ipari üzemek munkásait munkahelyükre való visszatérésre szólitja fel. A rendelet szerint a munkások legkésőbb január 28-ig kötelesek munkahelyükön jelentkezni. A rendelet ellen vétőket haditörvényszék elé állítják. BUKARESTBEN MEGBÜNTETTEK ÖT MÉSZÁROS r. Bukarestből jelentik; Bukarest főpolgármestere egyenkint şo.coo lejen bírsággal sújtott öt mészárost, mert ezek január ic. és 23. között nem vágtak marhát s ilyen módon veszélyeztették a főváros húsellátását. (TP.)
