Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-28 / 22. szám

o ÍLLENZtl 1 ft <i Január 2 1 mammmamma amMMmmaiM" > n ......iii——in iiiiiBiniMiifimTui—■MMMt Megkezdődött ax Erdélyi Párt előadássorozata \ WliYVUtAIH U.ISiíilHÓK vDV-HMiiKisr.n: NAGYVARAD, január 2« A nngyva vádi újság ii ok. ivók és müvóM/ek csütör­tökön este a t'formatie- Kultúrpalota dis/termőben irodalmi estet renrie'tek, amelyen mcgi mlóke/lek Ady Endre ha lukinak neyveds. a m a>s é\ fordulójáról. A/ ('m kést keretei méltóak voltak ahhoz u kapcsolattnz. amely Ady Endre e.> N S’v\arad között a kivito pályafutásának kezdeten fennállt és amely kapcsolatok­nak hagyományait a város mindig a szi­vén viselte és féltékenyen őrizte. A- : miék esten a bevezetőt Away Ár­pád lapsz.-k.es/. tő, országgyűlési -képvi­selő mondotta, majd Antal Erzsébet ének- művésznő Ady-dalnkat énekelt. Ezután Tabfiy Géza Ady-tanulmánvt olvasott fel sok személyes kapcsolat feleleveníté­st vei. Kémény Gizella és Horváth Jenő, a Szigligeti Színház művészei Ady-verse­ket adtak elő. Ezt kővetően Dutka Ákos, a Holnaposck Társaságának egyetlen élő tagja emlékbeszédet mondott Adyról, aki­vel annakidején egy szerkesztőségben dolgozott Nagyváradon és mindketten a Halnaposok Társaságának tagjai voltak. Ezután -Kiadták a Szigligeti Színház i művészei Ady Endre egyetlen színmű- j vet, ,,A műhely“ cimű egyfelvonásos szin- játéko-t, amelyet Nagyváradon irt és a Szigligeti Színház mutatott be 1900-ban, megnyitása évében. A színmű könvvalak- ban sohasem jelent meg és más színpa­don sem került előadás, a. FEBRUÁR 29-ÉN OSZTJÁK AZ ELSŐ FÉLÉVI ISKOLAI ' BIZONYÍTVÁNYT BUDAPEST, január 28. (MTI) Szinyei- Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi mi­niszter elrendelte, hogy a középiskolák­ban, a középfokú iskolákban és a szak­iskolákban az 1943 44. iskolai év első fele az 1944. év február 29. napjáig tart. Ezekben az iskolákban az első félévi bi­zonyítványt 1944. február 29. napjának iHol'só tanítási óráján kell kiosztani. Feb­ruár 1-én, vagy március 1-én szünnapot Tartani nem szabad. E ek a rendelkezé­sek nem vonatkoznak az ipari szakisko­lákra. valamint a népiskolák a. Ezekben az iskolákban az iskolai év első fele vál­tozatlanul január 31. napjával végződik. Az első félév meghosszabbítása az isko­lai rendtartásban megállapított egyéb ha­tárnapokat nem érinti. A Porunca Vremii a zsidógyiilöietről Dr. Ilié Radulescu, a Porunca Vremii íő- szerke-ztője vezéicikkben foglalkozik a zsidóknak Európával szemben megnyilvá­nuló gyűlöletével, Csakis ebből a gyü’ö'ei- ből lehet megmagyarázni a ferrorisztikus támadásokat. Európa okulhat ebből, mert a bombatámadások csak az előjátékát jelen­tenék ennek a trigikus sorsnak, amely egész Európára várakozik abban az esetben, ha a zsidó, angol, amerikai, bolsevista vi­lágszövetség győzedelmeskedik. Csupán ez­zel a zsidógytilöleüel lehet megmagyarázni Pe er Nteagunak, a hazaáruló és zsidóbérenc hítehagyott románnak Románia ellen inté­zett heves kitöréseit ej amerikai rádióban. A zsidóságnak ez a nyílt színvallása azon­ban nagy mértekben hozzájárul ahhoz, hogy meggyőzze Európa népeit az. ellenállás szükségességéről. M>LO/S\ \lv január .K A/ I nici yi 1‘írt k»»lo/'\.íri itgo/ata tegnap nyitotta meg l ark.o-uti .n lieh ix gében előad ás »oroz ,iuii, meh a politika Iunalmának és a nemzeti életben megnyilvánuló jelenségeknek kapcso­latait van hivatva tisztázni és megvilágítani. A tnegin icó előadást vitéz Boga Alajos ka­nonok, lelsölü/i tag tartotta „A történelem cs a politika" címen. Az előadói Albrecht Di >ö országgyűlési képviselő, az Erdélyi l’arr ügy ve/.ctő alelnöki* kérte lel előadásának megtartására és ismertette néhány mondatban az előadássorozat lényegét és célját. I itt: Boga Alajos mindenekelőtt ismertette a politika fogalmának meghatározását Aris'z- toteles, Pláton Macchiavelli és Concha Győ­ző fogalmazásában, majd a történelem lényé­gével. A magyar történelem s a magyar poli­tika nu-tszővonalain három jellemző sajátsá­got emelt előadása gerincévé: /. a szabadság­.v/eret etet, a állatna! a pitana 14I0 érett >r vet c.t ii magyar falta kitartó é egyre mcyjijuló erejét. Előadását .szemléltető módon gazdag törté mai példázatokra építette c*s mindvégig a történelem adataira és tényeirc támaszkodott. Az egyes tételek kifejtése után vitéz bogi 1 lajos előadásának konklúzióját Kossuth lajos szavaival fejezte ki: „Nemze­tei, melynek malija ■vau nem lehet suba áru­ba bocsátani, mert a/ elpusztíthatatlan élet és lélek". Az előadást Albrecht Dezső ügyvezető al- clnök köszönte meg és bejelentette, liogy jö­vő szerdán 7 órai kezdettel Ials/ló Dezső or­szággyűlési képviselő, református esperes ,,l állás és politika“ címmel tart előadást. A termet zsúfolásig megtöltő közönség. élén hiezédy-J oksnian Ödön főispánnal, tapssal jutalmazta a kiváló előadót. mmmmmtmmmmmmmmmmammmmmmm Kornhoj jer Vilm<>\ mjjd báréi élemé.:/ /enni é> l áoatly Árpád szólaltak mtv El. Végül Szilágyi Ohí ér icry.ztrue <lő .1/ .1! bizottsági lapok i/évwái .»melyei íz é key.ln részben luegé zitr-n 1 <- /hm h/-!v<* . A bi/oii á jokh.i több mim /.»/ választónak br. Mtko László főispán nrr.i 1 «-rt.- .1 m<~ • da kuli bizottságokat, l'ogy részletesen dől 'óz­zák ki a javaslatokat. Kijelölték azok tt i akik felhatalmazást kaplak az értckczE-iről a/ egyes albizottságok összehívására . teendők megvitatására. A kolozsvári NápmllBízott- sújg Fal u go ml ózó lyiunknkttztt.^égé- D(‘k vasárnapi, jan. 30.-i munka- rendje 1. Az Erdélyi Párt Kalola-szegi Népi Csoport- JáLan, Farkas-utca 7 sz. alalt Dóf/yné Bérűn Árnál bejv/él a Kalotaszegi asszonyról, utána kalotaszegi táncok, d. 4-—8-ig. 2 A Székely Alkalmazottak Egyesületében. Kötik ti 10. sz, alatt dr. Bernád Ágoston Csík. székről beszél, csíki képeket vetít Várnszer , Géza tanár, d. u. 5—8-ig. 3. Szikiek csoportjában Bereczky Sándor, leikisz Szék községről Feszit a Postakert-ut. caí Leventeotthonban, d u. 4—8 ig, 4. A nemzetiségi vidékről Jövő falusiak­nak A, a délerdélyi menekült falusiaknak Szotyory József ipariskolai tanár Erdélyről beszél. Nípi játékokat Szász János unit teo­lógus tani* a Horthy Miklós.ut 52. sz. alatti állami népiskolában. 5. A KatalinEörben a főtéri plébánián Hahn föiiiszAelendő ur a család egységéről beszél délután 5—7-ig. 6. A Máiía.körben Fidél alva lelkiokta­tásban részesei a leányokat. 7. A Lidia körben a ref. leányoknak, a Farkas-utca 21. sz. alalt bibliaóra után próba lesz a Bükkös! fonóból. 8. A Hideivei Ref. Falusi Körnek d. u. 4—6-ig van összejövetele a Horthy Miklós-üt 52 sz. a'att. Február 2-án, d lután: A Ka'otaszegi Népi­est portnak rabságban maradt Kalotaszeg köz- ségébő', Magyacfenesrő! Nemes Dezső lelkész beszél, utána népi játékokat tanít Dobos László. A Székely 'kalmazottak Egyesületében Marosszékrő' beszél dr. Tavaszy Sándor ref. püspökhelyettes. ROMÁNIÁBAN DRÁGULT A HÁLÓKOCSI Bukarestből jelenti az UP: A hálókocsi - társaság a hálókocsik árát mind az első, mind a második osztályra vonatkozóén negyven százalékkal emelte. Az étkező- kocsik árát is ennek megfelelő arányban emelték. A KOLOZSVÁRI ZÁGONI MIKES KELE­MEN rom. kát. gimn. VII- osztálya január 30-án, vasárnap délután fél 5 órakor műsoros délutánt iendez az osztály szerkesztésében és kiadásában megjelenő „Végvári Diákiap" saj­tóalapja javára. Az előadás műsora: E Beve­zetőt mond Belle Ernő. 2. Damján Emil ver­seiből ad elő. 3. Hegedü-duo. Előadták: Péter Líez ó . és ifj. Sághy Imre- 4 Ho dkórosok. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Dezső József. Rendezte Préda Tibor. 5. Kőkereszt. (Ballada) Irta és szavalja Ábiahám Ottó. 6. Kajetán bá­csi. Vígjáték 1 felvonásban. I:ta «Kiss Irén. 7- Lehár melódiák. Zongorán játssza Papp Zol­tán Hegedűn kiséri ifj. Sághy ím e. Az elő­adás színhelye a rom. kát. gimnázium di.=- terme. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogo lásáért az Ellenzék. ü Székelyföld fontos problémáit tárgyalták meg a székelykongresszus msrostordamegyei előkészítő értekezletén Marosvásárhelyről jelentik: Csütörtökön délelőtt ült össze a székely kongresszus maró — tordamegvei előkészítő értekezlete, hogy az előkészítő javaslatok alapelveit lefektesse és az albizottságokat megválassza. A tanácsko­zás a vármegyeház kistermében volt és azon ..-iutegy óo meghívott vett ré'z: a társadalom minden rétegéből, Mikó László főispán nyitotta meg az ülést. Elmondotta, hogy a székely kongrew.u» ter­sét az Erdélyi Párt marosvásárhelyi mgy- g\ ülésén vetették tel és a határozat alapján Csík, Háromszék, és Udvarhelymegye meg­választotta a különböző bizottságokat s ezek megkezdték javaslataiknak kidolgozásit. Ezt a feladatot most Marostorda vármegyének is cl keli végeznie. Hogv mikor tarthatják meg a kongresz- szust. azt nem lehet tudni, mert külső és bcl- ,ő okok befolyásolhatják a terveket. Bármi történjék azonban, nem kárbaveszett munka, ha a Székelyföld problémáit számba vessz ük é- a székelység óhajait összegezzük, mert szükség van . a dolgok tisztázására. Igyekez­zünk tiszta vizet önteni a pohárba ne csak magunknak, hanem az egész magyar közvé­leményt próbáljuk megcáfolhatatlan adatok­kal telvil.ígositani. Mindenekelőtt kéri a meg­jelenteket hogy először általánosságban szól­janak a kérdésekhez. Szilágy: Oliver dr. országgyűlési képviselő, az értekezlet előadója a székelység történel­mi hátterét világította meg. Utalt a szckely- ség múltbeli hivatására és jelenlegi felada­taira. Máriafi Lajos azzal kezdte felszólalását, hogy a székely probléma nem abszolút népi kérdés. A tersek kivitelét valóban befolyá­solhatják külső és' belső okok. Nem akar jós­latokba bocsátkozni, de megállapítja, hogy bizonyos problémák függvényei a háborúnak. Arra kell törekedni tehát, hogy minden olyan kérdést tárgyaljanak most meg, amelyek a sürgősség bélyegét viselik magukon és ame­lyek függetlenek a háború végső kimenetelé­től. Mikó László főispán megjegyezte hogy a számbavétel mindenesetre hasznos. Vitéz \ ida Gyula nv. tábornok szerint a székely kérdést történelmi alapokra kell he­lyezni. A főcél a magyarság megmentése. A tétlenség semmi körülmények között sem al­kotó munka. Páljjy Károly országgyűlési képviselő szükségesnek tartja minden falu problénvájí- nak számbavételét, valamint kataszter iel- 1 cktetését. Unó József dr. iparkamarai miniszteri biz­tos megemlítette, hogy az Erdélyi Gazdasági Tanács átiratot küldött a kamarához, amely szerint a székely kongresszuson a gazdasági és energiagazdálkodási problémákat a Gazda­sági Tanács szándékszik majd ismertetni. Szükségesnek tartja, erre való tekintem:!, hogy az• Erdélyi Gazdasági Tanácsot más oldalról is kiegészítsék egy kereskedő és egy :paros taggal. Horváth Dénes, az Erdélyrészí Hangya képviselője arra emlékeztetett, hogy a Szé­kelyföld problémái elválaszthatatlanok a lakosság nagy tömegét kitevő népétől. Éppen ezért javasolja, hogy az előkészítésben na­gyobb szerepet kapjon a föld népe. Másik szempont, hogy — noha a kongresszus tervét az Erdélyi Párt vetette fel — a koátgresz- szusnak ne legyen pártpolitikai jellege. Mikó László főispán megjegyezte, hogy az elmúlt két évtized alatt a Székelyföld értel­misége olyan szoros kapcsolatba került a nép­pel. begy — bizonyosan tudja — az itt fel­vetett és felvetendő problémákat magáiénak ismeri el minden székelv. Ami az Erdélyi Párt szerepét illeti a párt Csak mozgató ru- gó, a kongresszust magát az egész székelyföl­di magyar társadalom rendezi és az ó aka­ratának megnyilvánulása lesz. Joós Andor kijelentette, hogy 5 ugyan a legnagyobb ellenzéki párt képviselője, azon­ban nem osztja a kongresszus pártpolitika: jellegére vonatkozó aggodalmakat. Az 3 lé­nyeg, hogy jó munkát végezzenek. Iekete János református lelkész csatlako­zott Horváth Dcnes felszólalásához. Az el­hangzott fes7Ólalásokra Mikó László, Lörin- c?y Miklós, majd isiriét Fekete János vála­szolt. Pálity Ferenc a Nemzeti Munkaköizpont titkára munkásiagok behívását óhajtotta. X —1 V to V x Vi K Cd N <0 , 5 Ct új- fó\U'fiCí%cib\ú/ fcáómlef^ fyZdáit vettem/ BUZAKŰTVÉNYT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents