Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-27 / 21. szám

19 ii j a nu á r 2 7. ELL EN2É1C smmm I negyedszázada halott My Irta: Szabd István látjuk, hogy mindez nem történhetett másként. Gyakorlatilag nem volt korá­nt k gyermeke, kortársai mellett óriási volt. Csak az .idegenek, az éberek, az ügyesek és finom idegzetüek figyeltek fel rá. Sorsába ez hozta a végzetes ket­tősséget, .ez okozta a haza fiatlanság és betegség szennyes vád'jait: az idegenek­kel menetelt, mert nem tehetett mást; velük menetelt a végzetes napig, amikor elcsukló hangon ezt mondta: ez nem az én forradalmam... • A Ady pályájának és költészetének poli­tikai tartalmi* és igazsága, bár nem két­séges,' elvi szempont okból vitatható. Köl­A negyvennyolcas forradalom, mint a magyarság korszerű vívmánya — elbu- . köti. Az abszolutizmus idején az ország .még • kevésbé készülhetett fel minden­képpen és minden utón beáramló uj, nyu- galos és nyugati lelkiség, életforma és rJ gazdasági rend befogadására. Mindezt idegenok fogadták be és idegenek pao- '. balták a magyar földhöz alkalmazni, ter­mészetesen — idegen módra. A fejlődés­ből a magyarság ezúttal ismét kimaradt' minit középkori fényének és hat almá­in k elhanyatlása óta annyiszor —, s va­lamely hátborzongató panoptikum csodá­latnak módjára, látnia kellett, mint épí­tenek az idegenek idegen életet saját or­szágában. Igv érkeztek el a roilleniumi évek, amelyeknek tespedtségében és tunya el- hanyatloítsáigában, meg frázis-dörgedel­meiben hü képét láthatjuk ma annak, hogy mennyire felkészületlenül lépte át a XX. század küszöbét az a magyarság, amelytől, nagy tömegeit tekintve, még :z előző század is teljesen ismeretlen ma­radt. Valami tragikus rokontalanság, va­lami mesterkélt sirva-vigadás és mii- mámor jellemzi a magyar százr'dfordulót, amely tökéletesen kielemezhetőleg magá­ban hordozza a közelgő tragédia összes elemeit. Ebben a társadalmikig megoszlott és meghascnlott, szül emlőkben idegen kosztra fogott századforduló utáni ma­gyar világban, a hirtelen megduz'adt városi polgár szinte röfögő jóllakottságá­nak, s a földet túró magyar paraszt ki­vándorolni kénytelen éhségének ellenté­tes képeivel érzékeltethető időkben lépett fel Ady Endre. Érmindszientről jött és hétszil vaf ás nemes volt. Magyarság és emberség: vérének voltak egyszerű, ősi elemei. Ma. már nincs benne újdonság: fajtá­jának és korának legnagyobb költője volt. Nagyobb, mint Petőfi, akinek a fem­eia forradalomból táplálkozó általános., de könnyebben is általánosítható eszméit, tekintve az időbe1,! távolságot is, minden­képpen könnyebb volt megemészteni és szalonképessé tenni. Azonkívül: Petőfi őst or c-zás a már n em fájt. Gunyjia egy szüntelenül lobogó extatikus lélek sok és apró vesszőcsapása. Az Adyé ma.gábafor- dult maró fájdalom, emésztő kin, amely, mint az antik végzet, a sírig elkísér. Nincs előle kitérés és nincs feloldózás. Kora és annak emberei megpróbálták megmásítani, saját képűikre formálni a költőit, csendesíteni a kikiáltott igazsá­got és átkot, csendes lant pengetéssé sze­lídíteni harci riadóját. Hiábavaló kísérlet volt. Eljött az idők méh ében, kimondta' a legtöbbet és a legnagyobbat, ami magyar költőnek megadatott kimondani. Vátesz volt és Ítélet hirdető. Minél tökéletesebb képlete, minél ma­radéktalanabb kifejezője a magyarságnak A,dy, annál tnagikusabb, de érthetőbb is a felhorkanás, ami felléptét fogadta, s ami végül is többször elűzte az országból, hogy távol tőle, még világosabban lát­hassa a világ és a magyarság közt táton­gó szakadékot, s még inkább rányiljon szeme a közelgő tragédiára. Az uj élet nagyobbrészt idegen volt a magyarságtól, a magyarságnak nem volt vele érintke­zése és nem volt róla helyes tájékozódá­sa. Ezért' maradt Ady, a vátesz és itélet- hárdető sokáig éppen a magyarság előtt ismeretlen. Minden w kezére játszott azoknak, akik e felemás helyzetben kiját­szottak őt a magyarsággal szemben. Gondoljuk meg, hogy Ady pályafutása idején milyen erők küzdöttek egymás el­lenében. Egyfelől állt a Budapesti Hír­lap, a hályogos szemű és ködevő mpgyar- ■ kodók orgánuma, másfelől a dúsan tenyé­sző irodalmi epigonázmus, amelynek ha­lott fellegváraiban, a Társaságokban magukat „szent öregként1' tisztelők és tisztel te tők őrködtek féltékenyen a ka­rosszékekre. Mellettük állt összekötő tisztként egy policáj-kereszténység, amely iaz epígonok ebéd utáni szén dergés ebe, a másik kettővel együtt, mindegyre bekiál­totta 131. gyalázkodó szavakat: „romlott de­kadencia“, „hazafiatlanság“, „beteg’ sze­relem“, „szétroncsolt idegek“... És a Duk- Duk-iaffér Adyja, a költő, aki látta a* ki­vándorló magyar parasztokat vivő vona­tokat, a tragédia előjátékának egyik sze­replője, — a galileistákkial ment. Ma, negyedszázaddal halála után, jól Bélyegújdonságokat a legolcsóbb napi árak mellett árusít hiányjegy fékeket 48 óra alatt elintéz: Dr. Kiss Mártonná bélyegüzlete, Kolozsvár, Unió-utca 2, I Mátyás-utca 1. Telefonszám: 40—15. 3 t esze to azonban a mi nemzedékünkben már klasszikussá érett, s mint olyan, le­zárt kérdés, ha élnek is még itt-ott. poros irodalomtörténeti tárházak olcsó ' ócsárlá- s,'k Klasszikussá nőtt, s először ad usum Delphini kiadásokban, később már a ma­ga diadalmas egészében behatolt az isko­lákba is. Ma nemzedékek szemének nyi- tógatójiv, elindítója a magyarságban és iskolája a magyarságra, A mi nemzedé­künk előtt már tőre ti énül él Szabó Dezső Adyról mondott igazsága: „A padra tett keziiek szomorú országában ö az élet szid­va: merjetek magatok lenni, egész életet élni.“N Ady müve a magyar nyelvben és iro­dalomban korszakot alkot, személyiségé- vel együtt pedig a tVjta örökké élő üze­nete a fajta legjobbjaihoz: merjetek ma­gyarságban és szépségben élni. Negyed­századdal halála után rá emlékezünk, ha gyermekkorunknál és ifjúságunk na emlé­kezünk. Ő érttette meg velünk a trianoni tragédiát, s az örök magyar tragédia lé-< nyegét: a magyar mindig lekésett arról, hogy a szükséges és elkerülhetetlen forra­dalmat önmaga hajtsa végre a maga portáján. Költészete a szoros értelemben vett irodalmiságion és esztétikai értékelé­sen túl ezt mondjjai nekünk, ez a nagy tanítása. Amikor alakját idézzük, bár tudjuk, hogy halhatatlansága nem ettől függ, s tudjuk, hegy ez az ő és a magyar­ság tr igédiájáoak szerves folytatása, —• mégis szomorúan látjuk, hogy az ország­ban. ahol osztályfőnökitől felfelé minden bürokrata korán hervadó dicsőségét érc hirdeti, Ady Endrének, a költőnek és hét­szilvafás szilágysága nemesnek nincsen, szobra. A tragikus sorsú, utolsó magyar láng- ész hl 'Lalának huszonötödik évfordulóján, az emlékezés fáklyáját meggyujtva, hir­detjük és hirdessük nagyságáit és tanítá­sát, mely örök, mint ahogy minden meg- hasonlás ellenére is örök a magyarság. Kéjgyilkosság a moziban Bökfy Teréz 14 éves nagyváradi leány többhetes holttestére bukkantak a Casino-mozi erkélyének padozata alatt — Tagad a gyanúsított jegyszecíő NAGYVÁRAD, január 27. (Tudósítónk jelenti.) Borzalmas gyilkosságot fedezeti fel szerdán délelőtt Nagyváradon a vá­ros központjában levő „Casino“ mozgó­képszínházban a rendőrség. A mozi sze­mélyzete arra lett figyelmes és ezt jelen­tette a rendőrségnek is, hogy a mozi er­kélyén levő fapadlózat alól hullaszag árad. A rendőrség bűnügyi osztályának teljes, személyzete kivonult a helyszínre a tényállás kivizsgálására. Megjelent ott a Nagyváradon éppen hivatalos Vizsgála­tot tartó HoHóssy-Kuthy Lajos í'ő-kapi- tányhelyettes, a kolozsvári rendőr körülit vezetője és Kovács Nagy Pál rend'őrfőta- nácsos, a nagyváradi kapitányság vezető­je is. A detektívek felbontották az erkélyen levő mintegy egy méter magas deszka- emelvényt. amelyen , a széksorok állnak. A mozi bejáratával szemben, a vészkijá­rat közvetlen közelében találták meg a padozat, alatt a holttestet. Egészen fiatal nő holtteste- feküdt arc- rabornlva a földön. Ruhája derékon túl fel volt tűrve. Cipő, harisnya nem volt rajta, csak fekete-fehér pettyesruha. A nyakán fehér sál volt Beöthy Konrád dr. egyetemi magánta­nár, törvényszéki orvosszakártő végezte el a szükséges vizsgálatot. Megéllapitolták, hogy a holttest 7—8 hete feküdt a helyszí­nen. Külsárüilések nyomát nem fedezték fel rajta. Bizonyos azonban, hogy jobb tomporán még élő állapotában keletke­zett néhány sérülés maradt, amelyek vér- aláfutásosak voltak. Aroraborulva feküdt és arca szétmál- lott. A holttestiet felboncolták és megál­lapították, hogy fulladás okozta a halált, tehát kétségtelenül kiderült, hogy erő­szakos halálnak esett áldozatul. Délután már sikerült megállapítani, hogy Bökfy Teréz 14 éves nagyváradi leány az áldozat, akinek édesapja," BöJcfy István gyári munkás ezen a héten jött haza Németországból. A leány még de­cember 7-én délután azzal ment el hazul­ról, hogy sétálni fog eş estére otthon lesz. Azóta nem jelentkezett és édesanyja mást. nap jelentette eltűnését a rendőrségien. A hír a sajtóben is megjelent. Eltűnésekor fekete télikabátot viselt és jó állapotban levő cipő és harisnya volt a lábán. Talá­nyos most az is, hogy hová tűnt el a ha­risnya és a cipő, valamint a kalap, A vizsgálat természetesen azonnal n-agy eréllyel megindult. Kihallgatták a mozi személyzetét, a jegyszedőket és az udva­ron levő étterem személyzetét, valamint a szomszédos épülethez tartozékai is. Délben már egy gyanúsítottja is volt a gyilkosságnak, mégpedig az egyik jegy- szédö. akit előállítottak, majd ki vitték a hullaházhoz és a boncoláshoz is. Ez a jegyszedő gyakran vitt fel fiatal lányokat az erkélyre és ingyen adott ne­kik mozijegyeket, majd hosszabb ideig visszatartotta őket a sötét erkélyen. Azt azonban a< leghatározottabban tagadja, hogy a meggyilkoltat ismerte volna. A jegyszedőt egyelőre vizsgálati fogság­ban tartják. Beszámithatatlannak tün­teti fel magát és ez még inkább gyanúba keveri, mert minden jel arra vall, hogy a gyilkosságot csak beteges idegzetű em­ber követhette el. Hogy ilyen sokára fedezték fel a gyil­kosságot, annak az az oka. hogy a mozi er­kélyét hetekkel ezelőtt elzárták a néző- közönség elől, mégpedig hatósági intéz­kedésre, mert közveszélyesen rozzant ál­lapotban volt. Az erkélyt tehát nem fű­tötték és igy a holttestet, amely teljesen el volt zárva a külvilágtól, nem fedez­hették fel. előbb. Sir Sámuel Hoare megbízást kapott, hogy erélyesen figyelmeztesse Francot Londonból jelentik: Mint a Daily Express értesül, S'ír Kamuéi Hoare madridi brit nagykövet állítólag azt a megbízást kapta, hogy figyelmez­tesse Franco tábornokot: Nagybritannia „drasztikus gazdasági megtor­lásokat“ léptetne életbe, ha Spanyolország továbbra is támogatja a ten­gelyt és nem hagy fel haladéktalanul a szövetségesek ellen irányuló lé­pésekkel. Hir szerint a spanyol nagykövet közölte Edennel, hogy azokra az cselekre való tekintettel, amelyek nemrég narancsszállíitó hajókon tör­téntek, utasítást kapott a kormánytól, biztosítsa a brit kormányt afelől, hogy az illetékes spanyol hatóság a legszigorúbb intézkedéseket tette hasonló esetek megismétlődésének megakadályozására. A spanyol kor­mány vizsgálatot indított a bombák eredetének megállapítására. A fele­lőseket meg fogják büntetni. Megkezdődött a Seorza-per Ró mából jelenti a Bind. Tud.: A legközelebbi napokban ismét több je­lentősebb tárgyalásra keríti sót' azok­nak ügyiében, akiket a julius 25-i és az azt követő eseményekben való részvétellel vádoltak. Kedden már megkezdődött, iScoirza vo-lt í'asiiisizta pártfőtitkár pere. Az a vád. ellene, hogy iu lins 25-én tétlen maradt, sőt szándékosságot vetnek szemére. A tái'gyalás Észak Olaszországban fo­lyik. Itt lesz Völpi gróf és Cini sze­nátor ellen is az ej ár ás. Voilpi gróf jelenleg római lakásán, betegen fek­szik. A vád szerint támogatta Bottal összeesküvő lapját és tetemes segélyt nyújtott az államcsínyhez. Gini sze­nátort politikai árulónak minősiti a vádirat, amit azzal követett el, hogy néhány nappal julius 25. előtt ok nélkül kilépett a kormányból. Ä fogházból irt zsesrolálevelef a vált próbarendőr és a ityülaspárt volt dési vezetője DÉS, január 27. A kenyérjegylopásért elitéit Faragó János voit dési próbarend­őr a détsi ügyészségi fogházban tölti nap- jrait. Itt összebarátkoziott a dési nyílas.pár.t volt vezetőjével, Csóka Józseffel, aki több ' bűnéért került odó. Ketten aztán Albert í Lázár s több más dési izraelitának levelet írtak és csempésztek ki, hogyha bizonyos összegűd nem fizetnek, úgy feljelentik őket homályos üzleteikért, stb. A dési törvényszék annak idején meg­tartott tárgyaláson zsarolásért Faragót 2 hónapi elzárásra, Csókát pedig négy hó­napra Ítélte. Az ítéletben a volt nyilas- vezér megnyugodott, Faragó fellebbezett. Most hirdette ki a' törvényszék a ko­lozsvári kár. Ítélőtábla Ítéletét, mely a Faragó 2 havi elzárását egészében hely­benhagyja. Faragó János ez alkalommal felfolya- modott a Kúriához. A Vöröskereszt ismeretlen cimü kolozsvári lakost keres A Német Vöröskereszt elnöksége fel-, kérte a Magyar Vöröskereszt erdélyi ki- rendeltségét, hegy közvetítse Leb János- né kolozsvári lakos részére Smuk Jenő nizzai lakos által feladott közjegyzői ok­iratot. Mivel Leb Jánosné közelebbi címét, nem közölték, ezúton kérjük, hogy meg­felelő személyi igazolással jelentkezzék & Magyar Vöröskereszt erdélyi kirendelt­sége Egyetem-utca 1. szám alatti irodá­jában. Nem tölti be Zichy Jánoselnök • őröltét a Keresztény Néppárt A Keresztény Néppárt, pártértekezletén el­határozta. hogy elnökének. Zichy János gróf­nak elhunyta felett érzett mélységes gyásza jeléül az elnöki széket egyelőre nem toki be. A párt ügyeit Eszterházy Móric gróf. ügyve­zető aleinök vezeti. A pártértekezlet behatóan megbeszélte a kül- és belpolitikai problémá­kat. Az értekezlet résztvevőinek egyhangú megnyilatkozása alapján a Keresztény Nép­párt Zichy János gróf utolsó képviselőházi, deklarációja értelmében folyatja munkáját és ballatja szavat a Ház plénumában és bizott­ságaiban. Fokozott ütemben folytatja a vi­déki választmányi üléseken a közvélemény­tájékoztatást is. ^Kicserélték a magyar-szlovák kereskedelmi és társadalom­biztosító szerződés okiratait BUDAPEST, január 27. * (MTI) Ghyczy Jenő m. kir. külügyminiszter és Spisiak Jan, rendkívüli követ és meghatalmazott minisz­ter, a szlovák közá-sasig budapesti követe, a m. kir. külügyminisztériumban Kicserélték az. alábbi nemzetközi szerződések megerősítő ok­iratait; 1. 1943 március 13-án aláirt magyar—« szlovák kereskedelmi szerződés és ahhoz tar­tozó okmányok, valamint az 1943. évi április 21-én aláirt kereskedelmi pótegyezmény; 2. 1942 julius 22-én aláirt magyar—szlo­vák társadalombiztosító szerződés és az ehhez, tartozó jegyzőkönyv megerősítő okiratait. \

Next

/
Thumbnails
Contents