Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-25 / 19. szám

• í*

ELLENZÉK

1944 jaüuár 2 5A mámar ipar kérdése

irta: Vii® Sándor

A Magyar SUitiw.tik.ai Szeţn'p hosszabb tanú innüi'Yt közül Faikcişialvy Bándor loljábó'. a nwyy-ar gyáripar 1943. évi helyzetiről PS l«.«orolja azokat a/, eredményeket is, ame- l'yekat Magyarország az, utp'sp ftţ évben az ippri fejlődés terén elért. Ennek az (it eszYen- ciünök erodniényei valóban igen komoly lépést ^jelentenek a magyar induszUializnuis történetében és a-z á tanai és magángazdaságnak o'yafi erőfeszítéseire mutatnak rá, amedyek- nek -érdemes figyelmet szentelni. Az érdekes tanulmány adataiból elsősorban is megállapíthatjuk, hogy Magyarország megszűnt egyoldalúan agiárius állam lenni, és egyes inszei — elsősorban Budapest környéke — útban vannak a nyugati értejemben yett iparosodás, felé. Még ha a fejlődés bizonyos tekintetben a háborús konjunktavának is tulajclonithato, akkor is bizonyos, hogy azt a háború yitan legfeljebb az. erőszak állíthatja meg, azonban pár évtizedes nyugodt fejlődés meghozná nálunk is az iparnak és a mezőgazdaságnak a helyes egyensúlyát. Tudjuk, hogy egy ipar nélküli agrárállam, ha lakossága aránylag sűrű, tisztán mezőgazdaságból nem élhet meg, vagy népessége szegénységre van kárhoztatva. Magyarország, ha nem is tartozik ^ tuisüTÜn lakott országok közé, de mégis négyzetkilométerenként nálunk is 80—90 ember él. Ezt a népességet a mezőgazdaság nem tudja eltartani, vagy legalábbis nem tudja európai színvonalon eltartani. A sürii lakosság elpro- letáriz.álódik, vagy kivándorol, vagy — más megélhetés, után néz. Ipar nélkül nem nőhet az emberek igénye, nem emelkedhelik a nemzeti jövedelem, nem fejlődhetik a kultúra. Az iparosítás tehát Magyarországon elkerülhete*- len, az. emberfelesleget az iparba és keiesko.- delgüibe kell levezetni- Ez nemcsak közgazda- sági, de szoci.ri-3 és művelődési érdek is. Földrajzi fekvésünk elég kedvező, s ha nem is vagyunk túlságosan gazdagok nyersanyagokban, — elsősorban szénben, vasban, o'aj- ban, — mégis iparunk lehetőségei a délkeleteurópai térségben nem lebecsülendők. Ipari szervezettségünk, kiváló műszaki gárdánk és szakképzett munkásságunk jelentős gazdasági szerep betöltésére tesznek alkalmassá, hiszen szomszédaink -a Ba'kán felé elsősorban agrár- államok. De nem is ei\ a főcél, hanem az, hogy a magyar népet emeljük fel kezdetleges életszínvonal áról s nyissuk meg “'előtte a fel- emeTedé» útjait.

Farkasfalvy megállapítja tanulmányában, hogy a termelés fokozásának szükségessége 1942-ben még nagyobb erőfeszítést követelt az iparvállalatoktól, mint az előző években.

S bá*r a háború â’tál előidézett nehézségek egyre érezhetőbbé váltak, 6 azoknak leküzdése az összes iparágakban mind súlyosabb terheket je'enfett, a. termelés eredménye 1942- ben kedvezőbb volt, mint az előző évben. A fejlődést mutatják elsősorban az 1942. évi uj gyáralakulások, de arra lehet következtetni a termelési adatokból is. A gyárak számának növekedése mellett emelkedett az ipartelepeken alkalmazott gépierő és munkóslétszám, < nagyobb volt az energiafogyasztás, sőt a munkások teljesítménye is eredményesebbé vált. AZ év folyamán az ország területén — ez az első statisztika, amely az egész mai Magyarország területét feldolgozza — 39 uj gyár létesült és 120 ipartelep érte el azt a fejlődést, hogy bekerült a gyáripar csoportjába. A háború óta ezzel az uj gyäralapitig- sok száma 136-ra, a gyárrá való üzemkibővi- tések száma pedig 497-re emelkedett. Az uj gyáratapitásqk háromnegyedrésze a trianoni területre esik, az abból folyó munkásiétszáim- nóvekedésnek 85 százíüéka, a termelési érték növekedésének 90 százaléka a trianoni terület gyáripari fejlődését növelte- Ez azonban nem jelenti azt, hogy a visszacsatolt területeken nem találkoznánk gyáratapitási törekvésekkel, mert 1938 óta a hazatért részeken is mintegy 400 uj ipartelep alakult.

Az ország területén 1942-ben 5643 volt a gyári ipartelepek szama. 1938-ban ez a szám 3990, tehát 1658 iparteleppel kevesebb — a növekedés természetesen jelentős részben a visszacsaţolâşokkal magyarázható. De a trianoni területen is 4216 volt 1942-ben a gyárak száma, lehat pf év alatt 326-tat- emelkedett. A visszatért területeken levő 1432 ipartelepből 595 esik az erdélyi -részre.

Az üzemekbe befektetett adótoké összesen 2653 millió pengőre mg, s egy esztendő alatt a gyáripar fejlődése 178,1 millió pengőnyi uj bombázást ért el. Ebből a délvidéki ipartelepek régebbi befektetését 92,6 millió pengőre értékelték. A befektetett tőke általában a trianoni terülel vállalatainál nagyobb, mert a visszatért területek gyárai arány'ag jóval kişebh tőkperejüek.

A magyar gyáripar 1942-ben 451.000 munkást foglalkoztatott, az összes alkalmazottak száma pedig, 534.4QU volt, 136 ezerrel több. mint 1933-ban. Á többletből mintegy 8Q.jL)0Ü fó a hazatért területek gyárainak személyzete, tehát ez alatt az öt év platt több mint 100 ezer főnyi tömeg került a gyáripar szolgálatába. A növekedés javarésze itt is a trianoni területre esett, és különösen a tisztviselői létszámban voöt nagyobb mérvű

A gyárak összes a.kalmaziottainak létszáma 8,9 százalékkal volt. több az- előző évinél míg a részükre kifizetett járandóságok és munkabérek 35,5 százalékkali múlták felül az 1941. évi értéket. A gyáirimunkások évi keresetének emelkedése a munkabérek javulása mellett^ a munkaórák növekedésével is magyarázató- A feldo'gQzott adatok szerint a magvar * gyár-vállalatok 1942-ben közei 12Ş mdlió munkanapon át dolgoztak, s az egy munkásra eső munkaóra évente 2471. A munkások átlagos évi keiesete 1986 pengő, a művezetőké 6566 s a tisztviselőké 4988 pengő Az emelíiits ftf év. oiaU 5Q—70 százaiéi, azaz; fa-'

kább névleges, mint tényleges emelkedésről .1 eliet' beszélni- A munkások nttagoş napi keresete 7 pengő — 1938-ban 4,20" pengő volt.

A. gyáripar- 1942-ben összesen 7

milliárd pengőt ipeghaladó értékű |rpt terme.'t, kereken 4 nvilliárddal többet, mint

1938-ban- Ez az, emelkedés óriási ienne, ha nem vennók figyelembe az ország területének gyarapodását és az időközben bekövetkezett áremelkedéseket. Az áremelkedés hatását kiküszöbölve, a gyáripar termelése 1942-ben meghaladja a 4,5 milliárd pengőt. Egy gyár ebben az évben átlagban 1,3 millip ** értékű árut termelt, & az egy munkásra- eső termelési érték 15,845 pengő.

A magyar iparnak súlyos nehézségeket kel- lelt leküzdenie, amig eljutott idáig. Nagy akadálya volt annakidején a paagyar ipar fejlődésének Ausztria, melynek ipara régebbi időkre nyu't vissza, nagy akadály volt a- tőke- szegénység, de akadály volt maga a közgondolkodás is, amely hosszú ideig idegenkedett az iparosodástól. És különösen nagy nehézségekéi kellett1 leküzdenie a trianoni Magyar- ország iparának, amely csak a pénzügyi'szanálás után tudott iej’ődésnek indulni. Lassan azonban a trianoni Magyarországon uj, nagy, európai színvonalú ipar támadt s ma már a nemzeti jövedelemhez' csaknem ugyanakkora összeggel járul hozzá az ipar, mini a mezőgazdaság. Dicséretére válik ez a fejlődés a magyar ipar vezetőinek Ugyanúgy, mint az ipari munkásságnak, mert olyant tudtak termelni, ami a külföldi versenyben is megállta a helyét.

A nagyipar fejlődése fokozottabb jelentőséget ad a jövőben a munkáskérdtanek i6. A munkásság ma számánál, szervezettségénél, városi elhelyezkedésénél fogvq is egyik legsúlyosabb társadalmi rétegünk. Szellemi igényéi megnövekedtek, 6zociáli6' helyzete évtizedek során sokat javult. Megszerezte a politikai gyakar’atot és polgári öntudatra tett Szert. Faji- összetételében és ezzel szemléletében is egyre magyarabbá válik. Iparunk fejlődésének együtt, kell járnia azzal, hogy a munkásság követelései is megvalósu'nak és a közéletben is megtalálja a maga szerepét. Ez a kérdés, azt hiszem, egyszerűbbnek látszik, mint amilyen a valóságban. Nem titok, hogy a háború óta az ipari termelés által vise't közterhek és szociális terhek sokkai nagyobb arányban növekedtek, mint a nyereség. Természetesen nem lehet §zó a régi arány helyreállításáról, de összhangba kelt- hozni a vállalkozás jogos igényeit a munkásság szociális he’yzetének javiţâsa által megI

3

Szerele

convin

uj műsora:

it

Szünet előtt; Magyar és Hu répa vi- lághiradó. Előadások kezdete; 7<4, Yiö és 7*8 órakor

Beatrice Cenci, ez a csodálatos szépségű, tragikus sorsú leány a hősnője ennek a káprázatosap kiállított történelmi és művészi filmnek, akit CAROLA HÖHN személyesít meg megdöbbentő valószerüséggel és ezzel élete legjobb alakítását adja. Visszafelé pereg az idő... A reneszánsz romantikája, szépségei, vad emberi indulatokban izzó kora a

Szerelem a vérpadig

_____, Kolozsvárt a CORVIN ----------mutatja be ezt a nagy kosz:ümös, amerikai filmek nyomdokain haladó óriási sikerű produkciót, mely az olasz filmgyártás állami támogatással készült nagy eseménye volt

Misiden

vasárnap és ünnepnap délelőtt 11 óra kor és

déli

l-kor is matiné.

Állandó

jegyelővétel d. e. 11-1-ig és egész délután. - Jegy- rendelést telefonon nem fogadunk el!

kívánt kötelességekkel, s úgy latszik, ennek j az összhangnak a mggtaiálása nem könnyű |

feladat.

A háború alatt a legfontosabb feladat a I gyáriparnak a honvédelmi és háborús célok szólgátatába való állítása volt. A háború

alatt természetesen a kormányzat erőteljesebben nyúlt bele az ipari termelésbe s elsősorban asna törekedett, hogy a meglevő nyersanyagforrásokat észszerűen kihasználjuk, a hiányzó nyersanyagokat megfelelően pótolni igyekezzünk és újabb nyersanyagforrásokat nyissunk meg. Azt állami irányítás a szorosabb értelemben vett hadiiparon kívül természetesen kiterjedt ,a- pp’gári célokat szolgáló termelésre is, e elsősorban arra törekszik, hogy lehetőleg fokozza, azi elsőrendű közszükségleti cikkek termelését, a nem elsőrendű szükségleti cikkek gyártását pedig korlátozza. Ez viszont maga után vonja számos ipartelep szünete'tetését és szükségessé teszi a munkaerőknek más iparágakba való irányítását. A háborús szükségletek kielégítésén

túl azonban iparunknak már most gondolnia kell az elkövetkező békeproblémákra és azoknak nagyobb távlatába ke'l beillesztenie a maga programját. Ha a háború után a gyáripar csak annyira lesz foglalkoztatva, mint a háború előtt, Farkasfalvy adatai szerint 100 ezer főnyi munkás részére kell munkaalkalmat biztosítani, a gyáriparnak a béketermelésre va'ó átállításakor. Legfontosabb tehát ennek a százezer embernek foglalkoztatásáról gondoskodni. Az államnak és a magángazdaságnak nagyszabású beruházásaira lesz szükség, vasút- 'és útépítésekre, nagyvonalú lakáspolitikára, a beivizgazdá kodás, öntözés kérdéseinek megoldására, tárházak, raktárházak építésére, ezer és ezer uj munkahely megteremtésére. Az átmenetgazdálkodás talán nehezebb próbára, teszi majd a magyar nagyipart, mint a háborús kívánalmak. Bízunk benne, hogy a magyar ipar meg tudja majd oldani ezeket a kérdéseket is, és hisz- szűk, hogy ekkor majd Erdély iparosodása iş erőteljes lendületet fog venni.

Vitéz Oszláayi Kornél vezérőrnagy a katonai Mária Terézia-rend lovagja

A királyi vár Mabsbwg-terméfoen Magyarország kormányzója első bben avatott boíivédtisztet a legmagasabb katonai kitüntetés lovagjává

BUDAPEST, január 25. (MTI) Történelmi Szépségű ünnepség színhelye yplt Hétfőn délelőtt a budai királyi várpalota hatalmas Habsbyrg-terme. Magyarország kormányzója, a kormányelnök, az országgyűlés két házának elnöke, a Szent Korona őrei és a legmagasabb katonai méltóságok, egyházi és közéleti előkelőségek jelenlétében a katonai Mária Te- rézia-rend lovagjává avatták, vitéz Ószlányi Kornél vezérőrnagyot, a tayylyi téli cVata egyik legkiválóbb hősét. Vitéz Ószlányi Kornél vezérőrnagy, mint ismeretes, a 9. könnyű hadosztály élen, vitéz példaadásával és merész vezetői rátermettségével tíz napon át tartó ürközetsorozatban a legnehezebb körülmények között, többszörös tulerőyei szemben, hősies ellenállást szervezett meg, s a magyar fegyvernek megszerezte azt a dicsőséget, Hogy magyar seregtest, az ő hadosztálya volt az u csapat, amely utolsónak hagyta el <a Don vonalát. Vitéz Ószlányi Kornél vezérőrnagy hadosztályának ellenállása tette egyben lehetővé a Voronyezsi hídfő tetemes. német erőinek rendezett elvonulását.

Vitéz Ószlányi Kornél vezérőrnagy az első magyar tiszt, akit a Kormányzó Ur a Mária Terézia-renűdel kitüntetett. A rend fennállása óta byz első világháború végéig 1096 tiszt, köztük 296 magyar vívta ki magának ezt a kitüntetést.

Megkezdődik a hagyományos szertartás;

Közel kétszázesztendős szertartás, az első avatás rendije elvenedeit meg a hétfői avatóünnepség lefolyásában és külsőségeiben. A hatalmas termet a csillárok félezernél több

izzólámpája pazar fénnyel világi tóttá rneg.

A Kormányzó Ur Őíő méltóság a és kísérete számára a terem Duna felőli oldalán tartották fenn a díszhelyet. A terem másik három oldalán a koronaőrség, a lovas testőrség és a testőrség tagjai álltak, díszes festői egyenruhában. A csillárok fénye visszatükröződött az aiabárdokon és pompásan érvényre juttatta a pirew-fehér-zöld alapszínű egyenruhák és sárga csizmák magyaros színfoltjait. Tizenegy ' óra előtt néhány perccel érkeztek meg az előkelőségek. Az érkezők a terem két oldalán, a diszemelvénytől jobbra és balra sorakoztak fel. A Mária Teréziia-rend űz je- JLealévői iiiágyarpssfsági. tagja * dtsztáiy.ej

szemben állt fel, a jobbszárnyon József királyi herceg, tábornaggyal, közvetlenül utánuk pedig lépett be a terembe fi álla y Miklós miniszterelnök, majd báró Radványszkp Albert koronaőr, csatai Csatay Lajos vezerezre- des, honvédelmi miniszter, bárcziházi Bárczy István állaintitkár és vitéz Jány Gusztáv nyugalmazott vezérezredes, a 2. hadsereg volt parancsnoka és a baloldalon felsorakozott magasrangu tisztek előtt álltak fel.

Pontosan 11 órakor kitárult a terem jobboldali ajtaja es belépett vitéz nagybányi Horthy Miklós, Magyarország Főmewóságu Kormányzója.

A Főméltóságu Ur tengernagyi diszegyen- ruhájában, frţss, ruganyois léptekkel haladt át a termen és megállt a jelenlevőkkel szentben. Mögötte állt fel a kormányzói kabinet-! iroda és katonai iroda főnöke, a szárnysegédek és a testőrség parancsnokai. Megkezdődött a7- avatási szertartás.

József király herceg a Mária Terézia-rend tagjainak sora ólé lépett és rövid üdvözlő beszédben köszöntötte a Koo'mányzó Urat, a Mária Terézia-rend nagymesterét. Az üdvözlőbeszéd után József királyi herceg, mint a rend kancellárja, a Kormányzó Ur mellé lépett és a jelenlevők felé fordult. Ugyanakkor a Mária Terézia-rend tagjai sorának halszárnyán álló vitéz Ószlányi Kornél vezérőrnagy, a rend legfiatalabb felavatandó tagja, lépett József király herceg helyére. Ezután a Főméltóságu Ur a következő szavakkal avar-! ta fel a rend uj tagját:

A kormányzó ur beszéde

— Köszönöm királyi Fenséged szives üdvözlő szavait. Egyben örömmel köszöntőm az ősi hagyomány mai ünnepén mindazokat, akik itţ megjelentek.

— Amidőn két és fél évtizeddel ezelőtt az osztrák-magyar monarchia politikai alakulata felbomlott, megszűnt a dicső haditettekben oly gazdag hadserege és haditengerészete is. A Becsben annakidején utolsó gyanánt összehívott rendkáptalan kijelentette, hogy működését örökre befejezte. Minthogy azonban a Mária Terézia-rend^ jemikölt életrehivája, Magyarprszág szuverén apostoli királya alapította, kötelességemnek tartom amiqk további fennmaradását a magyar honvédség számára biz-tositapi.

— Ez az első eset, hogy katonai erények elismeréséül a legmagasabb rendű jelvényt alkalmam voit adományozni, midőn azt az első magyar káptalan egyhangú véleménye alapján vitéz Ószlányi Kornél vezérőrnagynak átnyújtom. Ezt a magas kitüntetést csak az nyerheti el, aki erre valóban rászolgált. A káptalan súlyos felelősségének tudatában minden egyes esetben a legtüzetesebb kivizsgálás és a leggondosabb mérlegelés alapján alkotta meg véleményét az érdemesség felől.

— Vitéz Ószlányi vezprőrnagy, mint a m. kir 9. honvéd könnyű hadosztály parancsnoka, 1943 január havában a Don melletti téli harcokban odaadó férfias küzdelemben a legnehezebb viszonyok között a hősi helytállásnak, a vitézségnek, a bölcs megfontoltságnak és, a vezetésre, iá termet t ségnek, ragyogó

példáját adta. Ezért Öt. mint Magyarországnak a katonai Maria T crézia-rend nagy mesteri teendőt ellátó kormányzó ezennel a rend lovagjává avatom és annak jelvényéveli a hagyományos előirt szavakkal feldíszítem. Az én kezemből veszi a Mária Terézia-rend jelvényét. Bizonyságul szolgál az tetteinek és tevékenységének ebben a rendben, amely egyedül a vitézségnek és bölcs megfontoltságnak, vast szentelve.

— Viselje Isten dicsőségére és serkentse it Blaza védelmére.

A beszéd elhangzása után vitéz Ószlányi Kornél vezérőrnagy a Kormányzó Ur elé lépett, a Főméltóságu Ur pedig sajátkezüleg díszítette fel ^ Rend lovagi keresztjével at; uj tagqy majd kezet nvujtpty vitéz Ószlányi vezérőrnagynak. Ezután József királyi herceg szoritott kezet a kitüntetetlek Ezután vitéz Ószlányi Kornél vezérőrnagy katonásan megfordult, a Mária Terezáa-rend tagjainak sora elé lépett és valamenny i ültkel kezet fogott. Ezt követoleg újra elfoglalta eredeti helyet a rend tagjainak balszárnyán.

A rövid szertartás befejezése után a Kor-* mányzó Ur kíséretével együtt elhagyta a teremet. A megjelent előkelőségek kezszoritásuk- kai fejezték ki szerencsekivánataikat a kitüntetettnek. Az első gratulálok között volt Kállay Miklós miniszterelnök.

Az avatóünnepségen megjelentek körében, rendkívül mély hatást keltett a kétszáz év es ősi fonnak között végbement katonás egyszerűsége és e.z.éa méitósagteiyca szcxtaxiá.-