Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-21 / 16. szám

1944 Januér 21 ELLENZÉS 5 «E3* Megalakult s&z Erdélyi Párt kolozsvári iparosszakosztálya. A szakosztály megalakulása kiindulópontja az egységes erdélyi iparosszervezet kiépítésének — Az összes ipari szakmák képviselve vannak a szakosztály vezetőségében KOLOZSVÁR, január 21. Kisebbségi sorsunk egyik legjelentősebb eseménye volt, amikor 1940. januárjában megala­kult az erdélyi magyar iparosság' egysé­ges szervezete. A magyar öntudat és nem­zeti érzés egyik legerősebb védőbástyája volt az idegen uralom alatt. Felszabadult magyar életünkben az iparosság hivatalos szakmai képviseletét az ipartestületek vették át. Az iparosság azonban régóta A nagyszabású terv megvalósításának kiinduló állomása volt az Erdélyi Párt kolozsvári iparossziakosztályának megala­kulása, amely ünnepélyes keretek között csütörtökön este történt a kolozsvári ta­gozat gyüiléstermében. Az alakuló gyűlé­sen Kolozsvár iparos társa da Imának min­den rétege képviseltette magát. Megje­lent :a gyűlésen gróf Teleki Béla, az Er­délyi Párt O'rszágos elnöke is, valamint dr. Albrecht Dezső ügyvezető a lel nők, dr. Páll György központi főtitkár és a párt számos vezetője. Az elnöki emelvényen Rátz Mihály felsőházi tag, Szilágyi Ferenc, a párt iparosképviselője és Botos János, a kolozsvári tagozat főtitkára foglaltak helyet. Ráitz Mihály elnöki megnyitójában fel­kérte a kolozsvári iparostársadalmat, hogy a munkából szíwel-1 élekkel vegyék szükségéit érezte annak, hogy a szakmai érdekképviselet . mellett, politikailag és gazdaságilag is egy táborba tömörüljön. Erdélyszerte egyre gyakrabban hangzott el iparoskörökből az a kívánság, hogy újra életre kell hívni a magyar iparosok egységes szervezetét, amely minden irányba megfelelő súllyal tud fellépni Er­dély magyar iparosságának nevében. György kelmefestő, Denetey Gyula ácsmes­ter, Egyed Sándor malomtulajdonos, Fe­hér József szűcs, Fejér Béla órás, Glodich Dezső gépkocsiszerelő, ifj. Fazekas József kocsigyártó, Hegedűs Gyula kőművesmes­ter, Komjáitszeghy Lajos vendéglős, Ko- vats Antal cipész, Költő Károly nőászabó, Kiss Kálmán asztalos, Lakatos Károly szobafestő és mázoló, Lőrinczy István ké­ményseprő, Mát hé László mészáros, Mik- lóssy István vizvezet ékszer elő, Orbán Bé­la kárpitos, Papp Albert csizmadia, Pre- zenszky Béla sütő, Vass László, Szabadi Dénes magyarszabó, Szabó Gyula lakatos- mester, Szabó Pál fodrász, Tana Ferenc villanyszerelő, Topay Gyula könyvkötő. Torday Mihály építőmester, Török Ferenc Teleki Béla gróf: szíjgyártó, Török Ferenc gépihurkoló, Tú­rák Kálmán lakatos, Virág Rudolf mézes­kalács os. A gyűlés a jelölőbizottság javaslatát egyhangúlag elfogadta, mire Rátz Mihály elnök megválasztottnak jelentette ki a tisztikart. Meleg szavakban üdvözölte az iparosszakosztály vezetőségét és az elnöki széket Demeter Ferenc elnöknek adta át. Demeter Ferenc megköszönte a bizal­mat és bejelentette, hogy kötelességének tartja visszaemlékezni a román ímpé- num alatt történt országos jellegű ma­gyar iparosgyülésre, amely annakidején egységbe kovácsolta az erdélyi magyar iparosokat. Megemlékezett gróf Teleki Adám munkásságáról, aki hónapokon ke- • resztül fáradozott a kisiparosok egységé­nek Létrehozása érdekében. Ebben a mun­kában a kisebbségi magyar élet számos vezetője éppen úgy segítségére voltak, mint az iparosok. Megállapította, hogy a magyar iparosságnak egyetlen célja a munkai Elnöki programként csak annyit mondhat, hogy célja politikamentesen ha­ladva, jobb és szebb jövő felé vezetni Erdély magyar iparostársadalmát. Biza­lom és őszinteség jegyében indul el ez a munka, amelynek célkitűzéseit a rendel­kezésre álló minden eszközzel igyekszik megvalósítani. ki részüket. Botos János, a kolozsvári tagozat fő­titkára mondott ezután rövid: beszámolót az iparosszakosztály megalakulásának e 1 őzményei ről. A következő felszólaló Szilágyi Ferenc országgyűlési képviselő volt. Megemléke­zett arról, hogy a román éra aliatt a ko­lozsvári tagozat jelenlegi gyüléstermében mondották ki az Erdélyi Magyar Iparotok Szövetségének megalakulását. A magyar iparosok az idegen uralom alatt is átére-z- ték, hogy egy táborban van a helyük és a legerősebb kapocs közöttük az összetar­tás. Annakidején határozati javaslatban foglalták össze az erdélyi iparosság ká- vánságiait de a szervezet nem fejtett ki tényleges működést, mert a bécsi döntés Észak-Erdély magyarságának meghozta a felszabadifáat. Az ip'ertestüietek teljes odaadással végzik az iparosok érdekkép­viseletét és működésük főleg abban me­rül ki, hogy biztosítsák tagjaik számára a munkához és megélhetéshez szükséges nyersanyagok beszerzését. Az egész ma­gyar ipurostársadalcm érzi azonban az erős összefogás hiányát. A kisebbségi időkben életre hivott egységes iparos- szervezet fenntartása a mai sorsdöntő ese­mények közepette százszorosán indokolt. Az erdélyi magyarok helye egy ma­gyar egységben van. Az Erdélyi Párt úgy a parlamentben, mint a parlamenten kí­vül is munkássága során mindenben ma­gáévá tette az iparosok kérését. Mint a párt ip'arosképviselője a költségvetési vita során a parlamentben is részletesen ismertette az erdélyi magyar iparosság legégetőbb létkérdését. Rátz Mihály elnök kérésére a gyűlés ezután egyhangúlag elhatározta az Er­délyi Párt kolozsvári iparpsszaikosptáhgá- nak megalakítását A tisztikar megválasz" tására Kovács Antal cipészmester elnök­letével jelölőbizottságot küldtek ki, mely­nek tagjai Demény Andor építőmester és Szabó Gyula lakatosmester volt. Ezután a gyűlést tiz percre felfüggesztették. Szünet után a jelölőbizottság megtette jelenését és az alábbi jelölőlistát terjesz­tette az aLakulógyülés elé: Pártunk feladata minden jogos magyar érdeket képviselni Gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt orszá­gos elnöke emelkedett ezutáo szólásra, örö­mét fejezte ki, hogy elsőnek üdvözölheti az iparosszakosztály megalakulását. Meggyőző­dése,, hogy a szakosztály jól választotta meg tisztikarát és az elnök, valamint a vezetőség tagjainak személye biztosíték a sikeres mun­kára. Az ’ iparosszakosztály megalakulása hézagpótló és működésére feltétlenül szükség van. Ennek a megalakulásnak már rég meg kellett volna történnie, illetőleg át kellett volna vinni a magyar életbe a kisebbségi időkben létrehívott iparcsegységet. — Súlyos időkben élünk, amelyekben a közös .munkákra még nagyobb szükség van — mondotta Teleki Béla. A kolozsvári iparos­sz,akosztály megalakulása az első lépés ah­hoz, hogy egy munkaképes, erős, súlyos és magát hallatni tudó egységes erdélyi iparos- szervezetet hívhassunk életre. Az az érdek, hogy minden városban megalakuljanak az iparosszakosztályok, amelyek azután megte­remtik majd az egységes erdélyi szakosztályt.­Az Erdélyi Párt országos elnöke beszédé­nek további részében elmondotta, hogy a párt tisztában van azzal az erővel és fontossággal, amelyet az iparostársadalom képvisel. Az iparostársadalom az erdélyi magyarság egyik legerősebb rétege, amely közvetlenül a föld- müvesréteg után következik és az erdélyi magyarságnak mindig védőbástyája volt. — Meg vagyok győződve arról, hogy fel­ismertük: nem szabad engednünk, hogy a tő­ke, a nagyipar őrhelyeit és a kisipar köny- nyehb részét idegenek birtokolják. A ma­gyarság maga kell betöltse ezeket a posztokat és ebben az iparosszakosztály felbecsülhetet­len értékű tevékenységet fejthet ki. Teleki Béla grof megemlékezett arról, hogy az Erdélyi Párt egyik képviselőjének a költ­ségvetési vita során a feketepiacról mondott beszéde félreértésekre adott alkalmat az ípa- rostársadalomban. A beszéd egyes k fejezései- ből az iparostársadalom arra következtetett, hogy a képviselő ,,feketézésserc vádolja az erdélyi iparosságot. Ezzel szemben a képvise­lőnek az volt a célja, hogy rámutasson az anyagelosztás helytelenségére, amely a feke­tepiac felburjánzására vezet, A helytelen anyagelosztás éppen úgy sújtja az iparosokat, mint a fogyasztókat. A félreértett felszólalás azt célozta, hogy a gyáraknál vezessenek be pontos és szagom ellenőrzést. Ilyen ellenőrzés mellett azonnal meg lehet állapítani, hogy k a hibás és ezzel minden ,,feketeüzletnek1' elejét lehet venni. Az Erdélyi Párt országos elnöke szükségesnek tartotta, hogy ezt az iparostársadalom vezetői előtt is hangsúlyoz­za. mert a félreértett felszólalás szónokától teljesen távol állott a szándék, hogy az ipa­rosságot támadja. Teleki Béla gróf befejezésül hangoztatta, hogy az Erdélyi Párt feladata: minden jogos magyar érdeket képviselni. Az iparosszakosz­tályt nem politizálásra szervezték. Nagyon fontos magyar kérdés ennek a szakosztálynak működése, amely szakszerűséggel támasztja alá a párt munkásságát. A kisipar terén na­gyon sok a teendő. Elsősorban áll az anyag- elosztás kérdése. A teljes megoldástól egyelő­re még nagyon távol állunk. A párt azonban addig szorgalmazza az iparoskérdéseket, amíg siker koronázza munkáját. A szakosztály mű­ködésétől fontos adatokat, szakalátámasztást és a helyzet nyílt és tárgyilagos megismer­tetését várja. Az anyaghiánnyal mindnyájan tisztában vagyunk. Azt kívánjuk azonban, hogy azt a keveset, ami van, jól és a legigaz­ságosabban osszák el. Erdélyt a lakosság számarányának megfelelően kell részesíteni a nyersanyagokból. A mai rendszer éppen eb­ből a szempontból ad panaszokra alkalmat, mert nem a lakosság számarányát, hanem a mesterek számát veszi tekintetbe. Kérte a szakosztályt, hogy a felvilágosító munkával a legnagyobb erővel támogassa a magyar ügyet. A fiatal magyar Iparosság hat pontja A tisztikar Diszelnök: Rátz Mihály építőmester, felsőházi tag. Elnök: Demeter Ferenc férfi szabómes­ter. Alelnökök: Lengyel Albert, Raffay Ist­ván, vitéz Uram Antal. Jegyző Bennik Ferenc. Választmányi tagok: Bartaíis István férfiszabó, B.azsó Márton kőmüvesiparós, Belle Zoltán fényképész, Blahunka Lajos bádogosmester, Blázsi István kályhásmes­ter, Butyka Ferenc drogista, Czink Az iparosszakosztály percekig tartó lelkes tapsokkal ünnepelte Teleki Béla grófot, majd Bartauts István szabómester mondott beszédet a fiatal magyar iparostársadalorn nevében, amelynek kívánságait hat pontban terjesztette elő. i. Az iparoskölcsönök uj alapokra való fektetését kérte. Sz-óvátette, hogy a Nemzeti Önállósitási Alapból Kolozsváron alig tíz kisiparos kapott kölcsönt, holott nagyon sok törekvő és arra érdemes iparos megérdemelte volna a támogatást. A fedezetnélküli kisipa­roshitellel kapcsolatosan megemlítette, hogy az csak bankszerü fedezetre folyósít kölcsö­nöket. Az Országos Hitelszövetkezet ipari kölcsöneit sem veheti igénybe a fiatal ma­gyar iparostársadalom, mert az csak ingat­lanbekebelezésre folyásit kölcsönöket. z. Az üzlet- és mühelyhelviségek hiánya az uj magyar kisiparos-egzisztenciák érvé­it vesülésének egyik legnagyobb akadálya Meg kell vonni az iparengedélyt a szinleges iparüzöktöl, hogy a külső perifériákra szorul: fiatal magyar iparosok megfelelő üzlethelyt­' jrytfUiAirnir ^rf'riTT^i^^ViO'VVi'vri* «* **<**J| * t*<,> * * * **** nutn*-*****^»*'* I Minden postahivatalnál | i Jegyezhet bázakötvényt I | séghez juthassanak, j. A hivatalos ügyek lassú elintézésén vál­toztatni kell. 4. Meg kell teremteni az iparosokról való szociális gondoskodást, az OTI-nyugdijat, az özvegy- és árvaalapnt.. 5. Az OTI igazgatóságában helyet kell biztosítani az iparosságnak. Súlyos sérelem az. hogy az OTI a tavalyi 66 milliós tiszta nyereségből egyetlen fillért sem fordított a kisiparosok szociális céljaira. 6. Helyet kell biztosítani a kolozsvári ipa­rosoknak a parlamentben. Bartaíis István nagy tetszéssel fogadott be­szédét azzal fejezne be; hogy a fiatal erdélyi magyar iparosok tapasztalt társaikkal együtt akarnak küzdeni és harcolni a jot>b magyar jövendőért. Egyed Sándor malomtulajdonos és Sebők János cukrászmesoer egyaránt azt hangoztat­ták, hogy erős és országos jellegű íparosszer- vezetet kell életrehlvni. Kovács Antal az anyagdosztás tévedéseire mutatott rá gyakorlati példákkal, amelyek azt bizonyítják, hogy milyen nagy' szükség van a szakértők tevékenységére. A nagyjelentőségű iparo-sgyülés Demeter Ferenc zárószavaival ért véget. Rendelet a bevonult vcsgy hősi halált halt gazdasági cselédek lakásáról Több o’dalró; kérdést intéet.ek a földműve­lésügyi miniszterhez aziránt, hogy a bevo­nult, elesett, vagy eltűnt gazdasági cse'éd családtagjai számára a munkaadó meddig köteles lakást 6zolgá'.tatni és hogy általában a bevonult éves gazdasági cselédek lakására vonatkozó jogszabályokat miként kell aika1- maizni. A miniszter ez ügyben most magya­rázó rendeteket adott ki, melyben hivatkozik arra a korábbi törvényes rendelkezésre, mely szerint, ha a cseléd mégha', a szerződés nyomban megszűnik, de a şmzda köteles az elhalt cseléd családját az elhalálozás napjá­tól számított egy hónapig a lakásban meg­hagyni és a családnak minden levonás nélkül annyit kiadni, amennyi a cse’édnek egy hó­napra járó bér és egyéb járandóság cime-n- Ez a törvényes intézkedés más rendelkezés hiányában a hősi háláit halt gazdasági cse­lédre is vonatkozik. Az eltűntekre vonatko­zóan sem a gazdasági cselédtörvény, sem más jogszabály kifejezett rendelkezést nem tartalmaz. Nem kétséges azonban, hogy sz eltűnt az e’tünés hatósági megáliapitásáiol kezdődően bevonultnak már nem tekinthető- Ebből az következik, hogy a bevonult és el­tűnt gazdasági cseléd szolgálati viszonya az eltűnés folytán önmagából éppúgy megszű­nik. mint a hŐ6i ha'ált halt gazdasági cse.éd szolgálati viszonya. A munkaadó az eltűnt családjának is köteles az eltűnés időpontjá­tól számítva egy havi teljes járandóságot kiadni. Amennyiben az eltűnt gazdasági cse­léd utóbb visszatérne és katonai szolga'at- ból való elboc6ájtá6át követő 2 héten belül szolgálatra jelentkeznék, a munkaadó köte­les őt a szo'gálatba visszavenni. Ami a je­lenleg is katonai szolgálatot teljesítő gazda­sági cselédeket illeti, a legtöbb gazdaságot nagy és nehezen áthidalható nehézségek e’s állította az a körülmény, hogy cselédje be­vonult és az otthonmaradt családtagok a- szolgálati lakásokat elfog'alva tartják. Emia-t az újonnan felvett gazdasági cselédek és csa­ládjaik elhelyezése sokszor lehetetlen. A mi­niszter szerint, ha a gazdálkodás érdekét ez nem veszélyezteti, természetesen a legkézen­fekvőbb megoldás az otthonmaradt családot az eddig élvezett szolgálati lakásban meg­hagyni. Ha azonban az uj cseléd elhelyezése másként nem biztosítható, nincs akadá’ya annak, hogy a munkaadó a Iáik á6szo igái ta­tásra vonatkozó kötelezettségének az uj al­kalmazottal szemben úgy tegyen eleget, hogy a bevonult családja részére akár a bir­tokon, akár azon kivül va'amelyik közeit községben biztosit megfele’ő lakást. Ilyen esetben a lakásváltozással felmerülő költsé­gek, va’amint a teljes lakbér a munkaadót terheli és ő köteles gondoskodni a tüzeió- anyagellátásrói Í6. (Magy. Tud. SZAPPANT FŐZÖTT A SZABŐSEGED — 500 PENGŐ PÉNZBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK. Stohl Miksa gör. kel. vallásit zsidó származású kolozsvári szabósegéd mult év február havában nagyobb menv- nyiségü mosó és pipereszappant főzött. A mosószappan kilóját 2.20 pengőért árusí­totta 1.60 helyett, a pipereszappant -2.20 helyett 3.50 pengőért hozta forgalomba. Uzs-orabirósági eljárás indult ellene. A törvényszék egyes uzsorabirája árdrágí­tásért és tiltott iparűzésért 500 pengő pénzbüntetésre Ítélte. ISMÉT MEGÁLLAPÍTOTTAK A BOR­BÉLY-ARAKAT. A közellátási miniszter új­ra megállapította a borbélyipar legmagasabb kiszolgálási dijait, amelyek február io-én lépnek hatályba. A rendelet a kiszolgáldri dijakat aszerint állapította meg. hogy a bor­bélyiparosok melvik díjosztályba sorolják magukat. A rendelet a Budapesti Közlöny pénteki számában jelent meg. (MTI.) VÁLTOZATLANUL PUSZTÍT A TÍ­FUSZJÁRVÁNY NÁPOLYBAN. Ná pori­ból jelentik: (Búd. Tud.) A nápolyi tífusz­járvány változatlan erővel tart. Naponta te — 30 megbetegedés állapítható meg. A halá­lozási arányszám azonban csökkent. Egyhangú lelkesedéssel mondották ki a szakosztály megalakulását

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents