Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-20 / 15. szám

CSÜTÖRTÖK, 1944 jaamár 2t« ÍaXV. évfolyam, 15. szám. & ÁRA 16 mm? Szerkesztőség és kiadóhivatal: Koloasvát, Jókai-u. 16-, I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye. tem-u. 8- Telefon: 29—23. Csekkazáoila: 72Ü5S ILIPITOm: BRRTHB MlKLÚS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTOVALLAJLAT' Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 4,30 f». negyedévre 12.40, félévre 24 80, 1 évié 49 60 P, anmrimiWMa Rjeesieától nyu-gmim- evSsiidih u szovjet siyomús GÖBBELS CIKKE: KILENCVEN ALATT... ANGOL DIPLOMÁCIAI LÉPÉS MOSZKVÁBAN A PRAVDA CIKKE MIATT CHURCHILL: OLASZORSZÁGBAN MINDENESETRE ROSSZ AZ IDŐ JÁRÁS * A nemzetközi politikai- e>cmények tegnap is a Pravda-cikk és a szovjet—lengyel ha­tárkérdés körül forogtak. Amíg a Mikoiaj- czyk-kormány és a Kreml közötti polémiá­ban újabb fejlemény nem állott be, a legna­gyobb moszkvai újságnak kairói „szenzáció­jára“ Londonban és Washingtonban a cáfola­tok hideg zuhanya záporozott egy teljes hu­szonnégy órán keresztül, úgyhogy mára, mint annyi más hasonló híresztelés a múltban, a tegnapelőtti ,,szenzáció“ egy ţ,félreértésre“ zsugorodott Össze. Legalább is ezt a választ kapta Balfour, a moszkvai brit ügyvivő, ami­kor felvilágosítást kért a külügyi népbiztos­ságon. A szövetséges sajtókommentárok szinte egyhangúan ítélik el Moszkva ,,durva manő­verét'’, amellyel válságot idézhetett vohia elő az Egyesült Nemzetek táborában. Mint a Svens ka Dagbladed londoni tudósítója megál­lapítja, Angliában egyenesen sértésnek fog­ják fel a Pravda cikkét, ami főként a Daily Mail állásfoglalásából kitűnik­Igen kimerítő és a lényegre tapintó a Nevyork Herald Tribune válasza. A newyor- ki lap így ir: A Pravdának a béketárgyalá­sokról közölt meséje tulajdonképpen egy bot, amellyel rá akar ütni a britek fejére. A mese közlése a szigorúan ellenőrzött sajtóorgánum­ban azt a kikerülhetetlen elképzelést ébreszti jel, hogy Moszkva olyan pszichológiai ma­nőverbe kezdett, amely legkevésbé sem méltó ehhez a hatalmas nemzethez. Általánosságban az a nézet, hogy a lengyel nyilatkozatot a brit kormány tudtával tették közzé, hacsak nem egyenesen a britek tanácsára. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy Moszkva nem világítva meg Lengyelország iránti ma­gatartását. helyzetét azáltal igyekszik fedez­ni, hogy botot keres, amellyel a britek fejére üthet. Az egész dologban legriassztóbb annak ízléstelensége. Ha az oroszok azt hiszik, hogy nyomást gyakorolhatnak a brit kormányra és befolyásolhatják a különbekéről szóló kép­telen elgondolások világgákür tőié sével, ezzel elárulják, hogy mennyire nem ismerik az idő­szerű kérdések során Nagybritanniában és Amerikában kialakult közhangulatot és ép­pen abban az időpontban, amikor a szövetsé­ges haderők döntő összecsapásra sorakoznak fel, helytelen megzavarni a szövetségesek kö­zötti kapcsolatot ilyen hírek forgatombaho- zásával“. A Newyork Herald Tribune állásfoglalása annyira világos, hogy minden megjegyzés csupán szó fees égés volna, A Pravda-cikkel kapcsolatban konkrétum­ról számol be a Gazette de Lausanne. A lau* sanrtei újság szermi a feltűnést nem annyira a közles tartalma okozta, minthogy ismeretes, hogy Ribbentrop nem hagyta el Berlint, mint inkább az a körülmény, hogy a szovjet kor­mány az orosz nyilvánosság előtt azzal vá­ci ólja angol szövetségesét, hogy titkos tárgya*» lásokat folytatna Németorszaggal. Az United Press a Pravda cikkében orosz mesterkedést lát., melynek az. a célja, hogy cá­folatot csikarjon ki. lír A londoni lengyel emigráns kormány fel­kérésére az USA vállalta a közvetítő szerepét a lengyel—orosz határvitában. Plarryman moszkvai amerikai nagykövet megjelent Mo- lotovnai és előterjesztene Hull indítványát Cordell Hull amerikai külügyminisztert az a körülmény késztette a közvetítésre, mert nemcsak Lengyelország, lutncm>. az angolszász hatalmak szempontjából is sok forog kockán, nevezetesen a kisnemzetek bizalma és a jöven­dő béke alapelveinek fenntartása. Hogy mikor fog véget érni. a szövetséges szempontból annyira áldatlan vita, arra néz­ve még semmiféle momentum nem merült fel. Mindenesetre mindkét fél érdeke, hogy hama­rosan nyugvópontra hozzák ezt a kérdést. Hír Az inváziós idegháboru során Göbbels szö­gezi le a német álláspontot a Das Reichban. A német propagandaügyi miniszter fejtegetéseit lapunk belsejében részletesen ismertetjük, ÍV. Spanyolországot szövetséges részről végső dilemma elé akarják állítani. Az angol alsó­házban ismét szobakerült a keleti fronton har­coló spanyol önkéntes légió ügye, s ezt az alkalmat az angol képviselők kihasználták, hogy élesen támadják Franco kormányát. Sir Samuel Hoare madridi nagykövet hír sze­rint demarssaí fordul Jordan a grój hoz. A jegyzék hangneme igen keménynek Ígérkezik. felvetődik a kérdés, vájjon a Spanyolor­szágra nehezedő politikai nyomás ntnes-e okozati összefüggésben az clőzönlcsi előké­születekkel. ‘ NAGY JÓZSEF. INTERINF.-JELENTÉSEK t PúisvéltMeutsiák Uészakra Berlinből jelenti az Interinf.: A déli. j szakasz eddigi súlypontjain a harci tévé- ! kenység január Í8-án lényegesen csők- I kent. Mind a Krim-félszigeten, mind a I nikopoli hídfőinél szüneteltek a bolsevis­ta támadások és Kirovográd térségében szintén csekély harci tevékenységre ke­rült sor. Gyengébb bolsevista támadások elhárítása után a német páncélos csopor­tok eltökélt előretöréssel újból bezárták arcvonaluknak az előző napon támadt hé­zagát. Nagyobb páncélos erők bevetésével a bolsevisták egyedül Umámtól északra támadt-ak, anélkül, hogy sikerült volna. Itt is el kellett ejteniök több helységet, amelyet jóideje makacsul védelmeztek. Rjeesieától nyugatra Megint elkesere­dett és naphosszat tartó harcok alakul­tak ki. A bolsevisták itt újabb lövész és páncé­los alakulatokat vetettek csatasorba a né­met arcvonal áttörésére. A szovjet túl­erőnek sikerült is néhány kilométernyi sávon területet nyerni és a német védő­j vb rászorítani a- folyó mellé. Az át- I törési kísérletet mindamellett a német 1 csapatok támadása megakadályozta és I azok újból birtokukba is vettek egy ma­gaslati állást. A keleti hácTszántér egész déli szaka­szán egyelőre megakadt a Szovjet téli tá­madó hadjárata, amely a bolsevistáknak 4000 páncélos, 1000 löveg és kereken 500 repülőgép mellett halottakban és sebe­sültekben is számtalan hadosztályt kitevő emberanyagba került. Amennyire a had­színtér északi szárnyán folyó harcokat a szovjet támadás első napjai után meg le­het Ítélni, a bolsevisták három súlyponton, Ora- niexnbaum vidékén, a leningrádi arcvo- nalszakasz déli részén és az llmen-tótól északra azon fáradoznak, hogy támadá­saikat uj erők szakadatlan harcbaveté- sével előbbrewigyék és igy még leg­súlyosabb áldozatok árán is utat tör­jenek ai Balti-államokba. Az llmen-tótól északra folyó hadműve­letek során különösen súlyos harcokra került sor Novgorodtól északra, ahol a német csapatok a nap íoljvrmán a tárna dók túlsúlyának nyomása alatt, néhány, kilométerre hátrább fekvő uj állásokba visszavonultak. Leningrádnál, Or a ni enbaumtól délre a Szovjetnek máris olyan súlyos veszi ide­gei vannak, hogy kénytelen volt támadó- kötelékeit olyan csapatokkal kiegészíte­ni, amelyek miég nemrégiben a délebbre fekvő arcvonalsziák a szókon harcoltak. A Szovjetnek m-ind a két szakaszon si­került néhány helyen a német állások közé betörnie, a német csapatok azonban a betörési he­lyeket súlyos harcok után egyrészt elre­teszelték, másrészt eLlenlökéssel visszave­tették az ellenséget. Az előbb említett hrfrcokkal állnak összeköttetésben azok az előretörések, amelyekkel a bolsevisták Nevel vidékén kísérleteznek. Itt a leg­utóbbi harcokban elsősorban a német gránátosok ismét érzékeny veszteségeket okoztak a támadó bolsevistáknak és ered­ményes ellenlökéssel visszafoglaltak há­rom helységet. Tovább folyik a vita a Pravila eikke körül Stockholmból jelenti az MTI: Az Af- ■ tan Tidningen washingtoni levelezője je­lenti: Az amerikai kormány a Pravda fel tű­ri éstteel tő táviratai ellenére is reményked­ve várja Moszkva válaszát Hullnak az orosz—lengyel vitában tett közvetett ajánlatára. Az orosz válasz felvilágosítást adna arról, hogy az orosz kormány bir/ö* nyos körülmények közötit mennyiben vol­na hajlandó a londoni menekült lengyel kormánnyal érintkezésbe lépni, vagy pedig Moszkva azt szándékozik indítványozni a lengyeleknek, hogy nevezzenek ki kor­mányt olyan elemekből, akik otthon har­colnak, ha a vörös hiaidsereg felszabadit Moszkva által is lengyelnek tekintett terü­leteket. Hir szerint az amerikai kormány szándéka az, hogy továbbra is elismeri a. londoni lengyel kormányt és kívánatos­nak tartja, hogy az oroszok is ezt tegyék. A brit hírszolgálat washingtoni jelen­tése szerint Halifax lord washingtoni brit nagykövet szerdán megbeszélést foly­tatott Hull külügyminiszterrel a Pravda ismeretes kairói híréről. Illetékes hely­ről származó értesülés szerint sem Hali­fax, sem Hull nem talált magyarázatot a kérdéses értesülés közzétételén e, A meg­beszélés során szőnyegrekerült a lengyel —szovjet viszály kérdése is, a találko­zás főcélja azonban a Pravda értesülésé­nek megvitatása volt. A finn latrok vezércikkben mestjjeg^zé-. * seket fűznek a Pravda utján terjesztett híreszteléshez. Valamennyi lap megálla­pítja, hogy Moszkva e hírre vonatkozó állításai és a lengyel kérdésben nyilvání­tott állásfoglalása között szoros kapcso­latot lehet felfedezni. Az Uusi Suomi ugyvéli, hogy a moszkvai kormány jelen­leg a szovjet—lengyel kérdéseket — akárcsak az 1939 őszén fennálló orosz— finn kérdést -— a gyors megoldás télé igyekszik terelni. Adott esetben kétség­telennek látszik, hogy a szovjet kormány rosszín éven venné az angolszász közben­járást a lengyel ügyben és értésére akar­ta adni az érdekelt országoknak, hogy fá­radozásaiknak nem tulajdonát nagy j.elen- tőséget. A Summen Soziali-Demokrati azt hangsúlyozza, hogy Európa tanácstalanul áll az orosz szándékok előtt. Tagadhatat­lan, hogy az orosz állásfoglalás más or­szágokban is növeli a bizalmatlanságot és a félelmet az oroszok iránt. A Karjala cí­mű lap az angolszászok szemszögéből bí­rálja a vitás ügyet és arra a megállapí­tásra jut, hogy a szövetségesek könnyen elvesztik minden tekintélyüket a kisnem­zetek 'körében, -ha nem tudnak segíteni Lengyelországon. Herlstü visszhang Illetékes német helyen közük tájékozta­tásul: Berlinben továbbra is nagy érdeklődés­sel kísérik a lengj’el-—szovjet viszály fej­leményeit a Pravda „tájékoztatásával“ kapcsolatban. Berlini politikai körök fi­gyelemmel kisérik mindenek előtt az egy­behangzó visszahatást az angolszász or­szágokban és a semleges külföldön is, hogy tudniillik Sztálin ezzel a müvével egyszer s mindenkorra kifejezésre akarta juttatni, hogy a lengyel kérdés rendezé­se kizáróan a Szovjet ügye. Mint a brit hirseolgáQiat moszkvai tu­dósítója jelenti, a Pravda ugyanazon a helyen és ugyanazon formában közli a brit külügyi hivatal cáfolatát, mint ahol és ahogyan kairói tüdösitójának ismeretes értesülése megjelent. A cáfolatot egyéb­ként a többi fontosabb napilap, igy a Vö­rös Csillag és az íz veszt jia is közli. Egyik sem közli azonban szószerint a brit cáfo­latot és ahhoz még a Pravda sem fűz ma­gyarázatot. Splits ember pusztult el « bombázott ftl oszt árban Zágrábból jelenti az MTI: Mint hiva­talosan jelentik a január 14-én Mostar ellen intézett légitámadásnak száz ha­lottja és többszáz sebesültje van. Két­száz ház rombadölt és mintegy ezer há>: több-kevésbé súlyosan megrongálódott. A rom-ok eltakarításán még mindig erősen dolgoznak és a romok között még sok ha­lottat találnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents