Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-19 / 14. szám

E L T. r. N 7. fi K •i lej# élntk Ifiláu&’Plö&dca ,,laUéi" BUDAPEST, vmir.iv r* I ÉV Gm o B zalts/áklák kö/ott xie/. felfele a/ u' mindig feljobb és feljebb. Kgy-'f.er meg­áll a kocsi, nuvt messziről piros zászló­val integet egy emb r, jelezve azt, hogy bt perc múlva robbantanak llass.u ideig állunk az elzárt utón, egyik ’obbantás a másikat éri, úgy zug. és morajlik az óriási sziki3'tömb, mintha a föld gyomra háborodna az örökös zaklatás miatt. A szürke esőfelhők mögül egy pillanatra kivillan a nap durcás arca és z.iranycsil- 3ámókát szór az éjbarna sziklákra. Fent, H fenyvesek között, — akár csak ac. Al- pesekben, — piros, sárga, zöld házacskák virítanak, s még fentebb, egy hatalmas Sárga épület, a márianosztrai fagy-ház... SOK ELŐKELŐSÉG JÁRT ITT LÁTOGATÓBAN Hegytetőn épült kicsiny falu Nosztra, I pár sor házból áll csak. sáros utcáin alig I tudunk keresztül vergődni. A fegyház pont a szóién áll, kis emelkedőn, mesz- szire s virít elefántcsontszinü falával. Pálosrendi kolostor volt 1352-tol egészen 1858-ig. s a szentéletü s/i_n>retesek nem is gondolták, hogy csöndet és áhítatot le­helő szép rezidenciájukból, egykor bör­tön lesz. Igaz, ma is olyan formájú az épület mint egy kolostor, temploma egyúttal a falu temploma is és csak az udvaron sétáló kékruhás fegyőrök árul­ják el a fegyház jelleget. A templomhoz vezető udvarra bárki beléphet, de a legit- 7iá~ vasveretes kapuját csak engedéllyéI szabad átlépni. Furcsa szorongó izgalmat érzünk, mikor belépünk a várószobába. Ez már a fegyintézethez tartozik, az aki belép a rácsos ajtón, hosszú idő;e elbú­csúzhat a külvilág lüktető és sokszínű eseményeitől. És nincs olyan nap. hogy ne érkezne uj ,,v;rid>ég‘\ néha csak kettő- három, néha tizenöt-húsz is . . . Jönnek és mennek, a lakók száma 500—700 kö­zött váltakozik. Míg a kísérő nővért vár­juk, átlapozzuk a bőrbekötött, s művészi rajzokkal díszített vendégkönyvet, melybe azok Írták a nevüket, akik eddig meg­látogatták Niosztrát. Csak pár nevet je­gyeztünk fel: Serédi Jusztiniún. aki több­ször is járt itt bérmaköruton. lord 'Rothe- me\re, Gömbös Gyula. Gömbös Gyuláné. ‘Auguszta és Anna főhercegasszony, Ap- ponyi Albertné. És még rengeteg ismert név, de nincs időnk jegyezni, mert belép a kedves nővér és elindulunk wie a ra­gyogóan tiszta, rácsosablaku folyosókon a munkatermek felé. ITT VANNAK AZ ÉLETFOG Y­TIGLANOSOK IS... Iskolaszerű, hatalmas terembe lépünk, amely szintén ragyog a tisztaságtól. A falon kereszt, a bejáratnál Mária-szobor és szeníeitviztartó. Úgy állnak sorban a hbsszu barna fapadok, mint az iskolában. Itt ülnek a rabnak, kékesi-kos ruhában, kékbabos kendővel, vagy fehér főkötővel ■a fejükön. Lábukon magukkötötte ha­risnya és házilag készült textil- vagy szalmapapucs. Asszonyos kíváncsisággal nézzük őket, a kedves nővértől hallottuk, hogy itt vannak köztük a gyilkosok is, azok az asszonyok, akik férjüket, szüleiket, • vagy gyermekeiket ölték meg. De egyiknek az arcáról sem lehet leol­vasni, hogy melyik követett el ilyen szörnyűséget. Vannak közöttük öregek, középkorúak, de legnagyobb részük fia­tal. Kerekre nyílt szemmel, barátságos mosollyal nézegetnek, de alaposan ám. Nekik minden látogatás nagy élmény, a női látogatók kalapja, cipője, ruhája, he­tekig beszédtéma, ahogy a nővér mondja'. Nem is csoda, Hiszen a fehérkalapos apá­cákon kívül, nagyon ritkán látnak idegen arcokat. A kedves nővér mutat olyano­kat, a-kik már tizenöt éve étnek itt, s ez­alatt nem láttak egyetlen képeslapot sem, természetesen fogalmuk sincs a kinti divatról. Ennek ellenére minden érdekli őket, Istenem, hiszen a nő min­denütt nő marad . .. Végigjárjuk a padokat s nézzük mit csinálnak. Egyik köt, a másik foltoz, a harmadik ■ varr, a negyedik fehérneműt javát, az ötödik szalmiapapucsot fon, a hatodik kézimunkázik és így tovább. Aki­nek kedve van, kimehet a kertbe- is, ásni, kapálni, fát vágni. Nyáron ők végzik * gazdasági munkák nagyrészét is, termé­szetesen csak olyat, amihez nem kell férfierő. A SZELIDMOSOLYU ASSZONY Egy fényesszemü, kedvesa-rcu kövérkés asszony az ablak mellett veri a leheltet - finomságu brüsszeli mániára készült csip­két. Nem látszik szelíd megbékült voná­sairól és elkeskenyedett finom ujjairól, lírU'v pÓ>' f c.cU'tt megöl tr cs frf­cinrnboltn a i/níl . . N igv.n szeret itt lenni, s dsak • azért várja már a nomso- kára bekövetkező szabadulást, hogy is­mét együtt lehessen, itt a börtönben szü­letett leánykájával. Kilmc hónapig ólt mellette ti kicsi, ekko'r elvitték s ú cg)) nap utána szökött. Erdőn, mezőn, szántó­földeken gyalogolt, nappal szalmakazalba bujt. s éjjel folytatta tovább az útját, mig el nem ért Pestig. Mert idehozták a kislányt a kereszt nyjához. Nem sok időt tölthetett vele, éppen csak a karjaiba szoríthatta, — mert mire ö betoppant, — már a csendőrök is ott voltak. Hiszen tudták, hogy a gyermeke utáni vágyódás bírta csak rá a szökésre . . . Több ehhez hasonló eset nem is fordult elő, a rab­nők nyugodtan kivárják a szabadulást és nem panaszkodnak az. itteni sorsukra. Nyugodt életük, jó kosztjuk van, egyik na>p levest, húst, tésztát, másik nap főze­léket, tésztát, gyümölcsöt kapnak. Aki­ívk vari hozzátartozóin, nagyobb ünne­pi ken fogadhatja Öke1. AIIITATÓS VASÁRNAPOK Nemcsak a testet, Ívnom a lelket is hozzáértő kezekkel irányítják a kedves nővérek. Az emeleti Jázikápolnábari minden reggi ! mise van és áldofriatás. Az énekkar a rabnökböl kerül ki, líötdog és büszke az, akit kiválasztanak. Igaz, hogy csak az. egészen jó magaviseletüe- k,ot választják ki az énekkar szamára. A va.sárrnp az ima és a szórakozás napja A munkaterem rádiója egész nap szól, aki akar itt maradhat, akinek iriktíbb ol­vasni lenne kedve, bemehet az olvasó- szobába. Külön könyvtára van a fegyin­tézetnek, ünnepnaponként mindenki sza* , badon válogathat a könyvek között. És I sokan itt töltik U' szabadnapjukat, mert j az analfabétákkal ellentétben, sok intel­ligens és érettségizett nő akad a nosztrai fepyházban... Akik itt tanulják az ábécét Külön iskolaterme van az intézetnek, ahol a tanítónő-nővér az elemi iskolai ismeretekre oktatja a „tanítványokat''. Van oly- n év, hogy' harminc a. negy­venre is felnő a .tankötelesek" száma, bár nem muszájból, inkább csak szóra­kozásból jelentkeznek a tanulók. Főként a falukról és tanyákról b került egyszerű asszonyok. Fekete tábláról olvasok le a* nagybetűket.—s palatáblára Írnak. Pipán Pista, a férfiruhában járó szegedi asz- szony is itt tanulta meg a betűvetést, hat- vanéves korában. ,,Addig nem akarok meghalni, mig nem ösmevem a nagybötüket“ mondogatta. És vassaa-rgalommis'l hozzáfogott a nagybetű tanulásához. Ö vcT az iskola legjobb ta­nulója. palatáblával kelt-feküdt s el is érte azt. hogy mire meghalt, kitűnően tilde*- írni és olvaisni . .. Mert itt halt meg Nosztrán, s itt is temették el. A BÖLCSŐDE Legkedvesebb része az intézetnek a bölcsödé. Fehérfalu. fr-hérfüggönyös szo­bában. barna bölcsökben feküsznek a ki­csinyek. Itt születtek mind, s az anyák egészen kilenc hónapos korukig gondoz­hatják őket. Legtöbb idejüket itt töltik a gyermekük mellett, táplálják, ringatják, s ha beteg, ápolják. Most is itt játszado­zik három fiatal anya a kicsinyével. Sze­mük boldogan sugároz, arcukon ömlik a megbékélt anyai mosoly. Csak egy' ra­gyogó kékszemü, aranyszökehaju fiatal­asszony szomorú, holnap már válnia kell ki len oh ó-n após pufók kisfiától, s mast olyan kétségbeesetten szorítja a szivéhez, mintha sohasem látná többé az életben. Pedig egy év múlva ismét látni fogja, mert akkor szabadul Nevetgélnek, gyü- gvögn k az édes kis apróságok, akik olyan repesve nyújtják ki kezecskéjüket a kedvesnővérek felé. mintha az édes- J anyjuk lenne. Mert éppen olyan szeretet­tel foglalkoznak velük, mint az anyák. AZ ELAGGOTTAK Utoljára az elaggottakat nézzük meg, j akik itt öregedtek meg Mari a-Nosztrán, s talán itt is temetik el őket. Vaksi, resz­ket ős öregasszonyok, közöttük kettő a hírhedt tiszazugiak közül való, — s a többiek is mind életfogytiglanosok ... Isten tudja milyen bűnök miatt korültek ide. annyi tény, hogy ma már imádkozó, ártatlan külsejű anyókák, az egyik siket, a másik vak. Nem igen tudják semmi hasznukat venni, tollat fosztogatnak, kukorica háncsot tépnek, de nem muszáj­ból. hiS nincs kedvük, nem csinálják. Az élet sokszínű változata már nem csábítja őket, talán már nem is tudják, hogy mi­lyen ott kint az élet. hiszen olyan régóta j élnek itt bent... SIMON MARGIT \ Kel legyezzünk húzakitvényt ? Erdélyi Leszámítoló és Pénzváltó Bank B. T. Mátyás király- tér 30. Telefon: 22—18, 22—17. Bázakölcsönkötvény jegyzését 4. eszközölje a TRANSSYLVANIA" BANK ff RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL, Deák Ferenc-utca 36. szám. i§ zővetség BB Gcadaságl és Hitelszövetkezetek Központja m. sz. Kolozsvár, Deák Ferenc-utca 9. szám. Telefon: 26—52, 26—59, 26—62. Erdélyi Kereskedelmi Bank R. T. Kolozsvár, Mátyás király-tér 33. Telefon: 16—65 és 16—66. _______________ 1 Ml Január 19. IHBMWWM——UMM—ii < » iíZKÉT* Eltemettek Tarkanyi Györgyöt KOLOZSVÁR, januiir i 9. Kolozsvár * jv tár.adilma kedden dublőrt kióne mom utján az elhunyt / ar Irányi <, ynrgy ív kői- 1«'• uT11i vallási 3i.ár, ti-/.:<*!cibrli <r h.'r/i •>/ • : fógondnokot. A vegu /tességte ve < u /mjIoI.i'. •• megtöltötte a gyászoló közönség a latLis- ntcai hatalmas rcionnáius templomot, amely ben az elhunyt koporsóját telravatalo'/'.úk. A gyülekezet éneke után Kádár Géza alsóvárost rcí, lelkész, generáló d rektor mondott beve­zető unát majd a Magyar-utcai Lkthlen Gá­bor Énekkar, Nagy Kálmán karnagy vezény­lésével alkalmi éneket énekelt. A kórus gyászdala után Vásárhelyi János püspök mondott g\ ászbeszedet. Méltatta az elhunyt egyéniségét, tanári és főgondnoki munkásságát. Utána Deák l ’ rene felsővárosi lelkész az egyház nevében, a kollégium tanári kara és ifjúsága nevében p<-d g T tuogdy János dr. tanár búcsúzott el a reformátusok nagy halottjától. A gyászszertartás vágeztével a Bethlen Gá­bor Énekkar gyászindulót énekelt, majd az egybegyült közönség hosszú menetben kderte ki Aárkányi György koporsóját a házsongárdi temetőbe. ahol feleség«* mellé helyeztek örök nyugalomra az elhunytat. A sirnál újból a Bethlen Gábor Énekkar énekelt, majd László Dezső esperes, belvárosi lelkipásztor mondott imát. László Dezső búcsúztatója után a rét. kollégium énekkara gvá>zdaiokat énekeit, mralatt az elhunyt koporsóját elborította a hant. Imaházat építenek a marosvásárhe yi Fürszí-teíep lakói M AROSVÁS ÁRHELY, január iy. Az El­lenzék már foglalkozott a marosvásárhelyi, körülbelül Zjco lélekszámú, úgynevezett Fürszt-telep lakóinak kérésével. A telepen Marosvásárhelyen dolgozó munkások laknak, de az közigazgatásilag a közeli Marosszent- györgy községhez tartozik. Ez a körülmény azzal a hátránnyal jár a fürszttelepi lako­sokra, hogy nem részesülnek a városok szá­mára előirt közellátási kiosztások előnyei­ben. A falvakban ugyanis más közellátási el­vek érvényesülnek, amennyiben az őstermelők például nem kapnak zsírt, vagy liszt jegy ki- utalást. A fürszttelepiek tehát kérték Maros- vásárhelyhez való csatolásukat. Az errevonai- kozó alispáni felterjesztés a minisztérium előtt fekszik döntés végett. Az alispáni hi­vatal pártoló!ag terjesztette fel a filrsztelepiek kérését. Most a fürszttelepiek egyházi szem­pontból is Marosvásárhelyhez való csatolá­sukat kérik. Az ottlakó, nagyszámban élő re­formátusoknak ugyanis nincsen imaházuk, sem templomuk s a marosvásárhelyi refor­mátus templom több kilométerre van. Most a jürszttelepiek vezetősége gyüjtoivcket bocsá­tott ki és felhívást intézett a város lakosai­hoz, hogy támogassák az imaház és iskola épí­tésére irányuló gyűjtésűket. Remélik, hogy husvétra berendezhetik imaházukat, mig az iskolaépítésre maid a kultuszkormány segítsé­gével a nyáron kerülhetne sor. A Kolozsvári Tanári Kör tanácskozásai KOLOZSVÁR, január 19. Az Országos Középiskolái Tanáregyesület kolozsvári köré­hez tartozó tanárok ma kezdik meg tanács­kozásaikat a közoktatási tanács által tervbe­vett tantervmódositó munkálatok előkészíté­sére. Ismeretes, hogy a gimnáziumokban jelenleg érvényes tantervet a vallas- és közoktatásügyi njiniszter 1938-ban bocsátotta ki. Az egész tatuerv a mult tanévben az összes gimnáziumi osztályokban érvényessé vált. Már az cvről- évre folytatólagosan bevezetett tanterv egyes részleteinél a megvalósulás folyamán mutat­koztak újabb és újabb kívánságok és szem­pontok, amelyeknek megvalósítását, illetve ki­egészítését az ország tanársága kérte- Most, hogy a tanterv a maga egészében elkészült, ezek a kívánságok a változott időkhöz és igényekhez mércén még nagyobb mértékben jelentkeztek. Ezeket az igényeket óhajtja most a közoktatási tanács a leghivatottabb tényezőtől, a gyakorlati életben működő ta­nároktól hallani, hogy azután a meghallga­tott és a beérkezett vélemények alapján az uj tantervet összeállítsa és eletbe léptesse. Valóban igen nagyjelentőségű az a tanács­kozás, amelyet most az egész ország tanár­sága és ebben a kolozsvári tankerülethéz tar­tozó gimnáziumi tanárság végez. Erre való tekintettel ezúton is felhuivjuk a tanárság figyelmét ezekre a1 tanácskozásokra, amelyek 19-étől kezdve folytatólagosan a gyakorló gimnázium természettan 1 előadóter­mében (Farkas-utca 9.) tartanak naponként délután 4 órától kezdve. A tanácsokzásokra ti-sz-telettel meghívjuk a másfajta iskolák ta­nán területeit is. Az elnökség. Hagyományos erdéiyi Sízeálemban, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogu­lásáért az Ellenzék-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents