Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-15 / 283. szám

SZERDA, 1943 december 15. am, 283. szám-* ^ ÁRA 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár Jókei-u. 18., I. le.Séf on: 11—09. Nyomda: fcgye- í*m-a. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 72058 ÉLfiPfTOTIÍS: BfiRTHfi MI8ÍLÖS jrm.mwatnitii mubeiwh»» ww**-»' *>*** • ti w íhim» <—* Kiadótulajdonos: ,,P ALLAS SAJT ÓV ÁLLAL AT Rt Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 4.30 P, negyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 évre A8.M P. mg» r unnom w *1 tsrnmammsammmmsmtmmmmmimmimm cáfolják a szokatlan meretu bolgár ÉS TŐRÖK CSAPA TÖSSZEV Harald Nicholson cikke a trianoni békeszerződés igazságtalanságairól A moszkvai orosz-cseh paktum a középeurópai konfederáciö csírája $ CSERKASZIBÓLVISSZAVONTÁK A NÉMET CSAPATOKAT Á nemzetközi sajtó tegnap a moszkvai cseh - —szovjet barátsági és segélynyújtási egyez­« mennyel foglalkozott a legnagyobb érdeklő- h (léssel. A? európai és a köniinensentuli kor­mányok félhivatalosai egyöntetűen állapították v meg, hogy a Sztálin és Benes között létrejött ■\ paktum a t eh érán i megállapodások első kon- ^ krét eredménye és a háború után felállítandó N uj világrend legelső aktusa. A moszkvai ,*» egyezményben a szerződő felek kötelezik « magukat arra, hogy az őket ért támadás ese­tt tén egymás segítségére sietnek, de tartózkod­sz nak attól, hogy egymás belügyibe avatkoz­ás. zanak. Nem tudjuk még, vájjon a nyilvános- ,i ságra hozott szövegen kívül pótegyezményt kötöttek-e, de az a körülmény, hogy az an- g goi és az amerikai sajtó titkos protokoll lé- főzéséről nem tett említést, arra vall, hogy f>. Moszkvában a tökéletes megegyezés miatt \ feleslegesnek tartották a paktumot titkos zá- s radékkal ellátni. A szövetségi szerződés leg- >\ fontosabb pontjának tekinthetjük azt a részt, a amely hangoztatja, hogy azok az államok, a amelyek a szerződő felek szomszédai és nem j vetlek részt a Szovjetunió elleni támadásban.. á belátásuk szerint csatlakozhatnak az egyejz- « menyhez, a paktum kereteit kibővithetik és 3 egy keleteurópai államszövetség alapjává te- \ hetik. Kétségtelen, hogy ennél a pontnál a K megállapcdók Lengyelországra gondoltak, « nem utolsó sorban Nagybritannia és az USA szuggesztiói nyomán. Az alig négy hónappal a ezelőtt rendkívül kiélezett szovjet—lengyel ? viszonyban a moszkvai konferencia és a te- \ heráni értekezlet után olyan enyhülés állott ) be, hogy a tanácskozások ujrafelvételének pil- l lanatát mindkét részről elérkezettnek látják es a differenciák elsimítására az eddigi vi- i szálykodók között nagy a hajlandóság. A ta- laj tehát kedvező a tanácskozások megindítás sára, s ha a teheráni deklaráció biztosítékai < nyomán a londoni emigráns lengyel kormány u] szempontok szerint tárgyal majd a Szov­jetunió vezetőivel a határkérdésekről, való- színűnek látszik, hogy a most megkötött moszkvai egyezmény a közeljövőben kibővül, ! talán alkalmasabb időben más államok ad- derálásának is lehetőséget nyújt. A Neue Zürcher Zeitung londoni tudósító­ja szerint az orosz—cseh paktum aláírását Londonban Kcleteurópa uj politikai struk­túrájának kialakításaként tekintik, mintegy alapkőletételnek. A moszkvai újságírók jelen­téseikben rámutatnak arra, hogy a Szovjet­unió azon fáradozik, hogy a megegyezésnek a szuverén államok közötti állandó tárgya­lása alapján kötött szerződés jellegét kihang­súlyozza. Ebből a szempontból különösen fi­gyelemreméltó Hubert Ripkának, a cseh emigráns kormány helyettes külügyminiszteré­nek a Daily Worker-ben Jnegjelént cikke. Ripka az uj szerződést Középeurópa jobb jövője kezdetének tekinti és azt Írja, hogy a moszkvai szerződés képezi az alapját a ha- ] talmas Szovjetunió és a középeurópai népek I közötti kapcsolatoknak. Ripka addig megy-,,, hogy az osztrákok és a magyarok meghívása- \ ra is gondol, de Londonban egyelőre csak a lengyeleket említik, mint a tervezett európai biztonsági rendszer legközelebbi társnemzetét. (Ripka Hubert ismert alakja a középeuró­pai konfederációs tervek teoretikusainak. Ke­vesebb sovinizmussal, mint Benes, de a cseh nemzeti érdekeknek a kelleténél erősebb ki- hangsuloyzásával a háború előtt uj utakat keresett a középeurópai népek együttműködé­sére. Ripkához nemrég az Esti Magyarország hasábjain Szvatkó Pál főszerkesztő nyiltleve­iStockhoImból jelenti az MTI: Ni­cholson Harold parlamenti képvise­lő, az angol rádió igazgatója, a mult hónapban hosszabb időt töltött Svéd­országban és az Avenir cimü fran- cianyelvü, Stockholmban megjelenő folyóiratban cikket irt a versaillesi béke tanulságairól. Többek között rámutatott arra, hogy a Versailles! béke sokkal kevesebb áldozatot kö­vetelt Németországtól, mint például a békekötések a többi államoktól, például a trianoni szerződés Magyar- országtól. A hiba abban volt íukább, Berlinből jelenti a DNB: A vétdlerő fő­parancsnoksága közli: Kirovográd és Cser- kaszi térségében az ellenség hétfőn fo­kozta yy ovi ás át. Elkeseredett és még min­dig tartó harcokra kerjilt sor és ezek so­rán a szovjet nagy és véres veszteségeket szenvedett, amíg egyes helyeken terepet ■tudott nyerni. Cserkaszi városát, amelynek megszálló let irt és emlékeztette őt régebbi álláspontjára, amely módot nyújtott a magyar és a cseh nép modus vivendijének megtalálására.') „T örökország paradoxális magatartását élénk érdeklődéssel figyelik világszerte és az egyrészt megnyugtató kijelentésekből, nyis- részt a félreérthetetlen katonai előkészületekből aszerint következtetnek, amint az idegháboru ellentétes érdekei megkívánják. A következte­tés egyoldalúsága azonban csak látszólagos. Akik a török államférfiak és sajtó biztosíté­kait hangsúlyozzák ki, (azt ugyanis, Hogy „Törökország nem akar meggondolatlan ka­landba keveredni“, „a török nép csak a saját érdekeit tartja szem előtt“, „Ankara semle­hogy e békeszerződések határozatait nem váltották valóra. így például a népszövetségi alkotmány 19- parag­rafusának értelmében a szerződés határozatait a mindenkori viszo­nyokhoz lehetett volna formálni. Ez a paragrafus számításba vette a vég­rehajthatatlan szerződések revízió­ját és a békeszerződések megalkotói ezekhez a paragrafusokhoz a legna­gyobb reményeket fűzték. A béke- szerződések megalkotók néni tehet­nek arról, hogy e szempontok soha nem jutottak érvényre­erőit az ellenség heteken át tartó harcok­ban hasztalanul igyekezett körülzárni, csapataink az elmúlt éjszaka parancs sze­rint kiürítették. A Zsítomirtól északkeletre levő táma­dási térségben csapataink megüsztitollák a Teterev balpartján a svét ugrasztott el­lenséges osztagoktól. Az ellenség itt de­cember 6-tól lá-i.g 4400 foglyot és kere­gességében nem történt változás“), éppen olyan jól tudják, mint minden adipos figye­lő, hogy a helyzet változatlanságának hang­súlyozása a legalkalmasabb módszer az inter­vallum áthidalására és a szavaknak inkább figyelemelterelő jelentősége van, mint véglege­sen elhatározott akarat a kijelentésekhez való ragaszkodáshoz. A török kérdés fejlődésével kapcsolatban legérdekesebbnek tartjuk azt az ankarai cá­folatot, amely szerint sem török részről, sem német—bolgár részről nem történtek szokat­lan méretű csapatösszevonások a török—bol­gár határ mentén. NAGY JÓZSEF„ ken 11.000 halottat vesztett. 927 löveget, 254 páncélost és nagyszámú könnyű és ne­héz gyalogsági fegyvert zsákmányoltunk, vagy megsemmisítettünk. Ezekben a har­cokban különösen bevált a Krüger altá­bornagy vezetése alatt álló thürinffiai 1. páncélos hadosztály, valamint a Senerjiug ezredes vezetése alatt álló brandenburgi 68. gyalogsági hadosztály. Neveitől délre a Szovjet erős tüzérségi előkészítés után több hadosztállyal és nagy páncélos erőkkel támadott. A táma­dásokat visszavertük. Az ellenséges helyi betöréseket elreteszeltük, másokat ellen- támlásokkal megtisztítottunk. A harc- mezőn számos szétlőtt páncélos maradt. A délolaszországi arcvonalon hétfőn 's a nap általában nyugodtan telt el, elte­kintve az adriai parton folyt helyi harci tevékenységtől. Ellenséges bombázókötelékek héttőn a déli órákban a köd. és a siirii felhők vé­delme alatt berepültek Észnk-Németor- szág fölé. Számos robbanó- és gyűjtőbe m- nőt dobtak le és károkat okoztak kil'cn- brWí helvoécek lakrveavedeíben. 11 ellen­séges repülőgépet lelőttünk. Nem történi szokatlan méretű német és bolgár csapatösszpontosítás a határon Londonból jelenti a Búd. Tud-: A. Times ankarai tudósitója szerint túlzottaknak látszanak azok a hirek, amelyek arról szóltak, hogy Törökországban vagy Bulgáriában katonai előkészületek történtek volna. Anka­rában szerzett, felvilágosítások alapián a tudósító megállapítja, hogy német vagy bolgár csapatok szokatlan összpontosítása a török határ közeiében nem történt meg. Abitlin Baver a Cumhuryet e. lapban állást foglal azzal a jelentéssel szemben, mintha Törökország Kai­róban kötelezte volna magát arra, hogy a szövetségeseknek támaszpontot bocsát rendelkezésre és megengedi a Dardanellákon keresztül hadianyag szállítását. Harold Nicholson feltűnést keltő cikke a trianoni békeszerződésről Német hadijelentés Cserkaszi kiürítéséről

Next

/
Thumbnails
Contents