Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-13 / 281. szám

194 3 dBcembef 13,

ellenzék

A FALU SZEMÉVEL

Őszi barázdák:

Irta: KASSAY GÉZA

— Azoknak is lehet csudájuk, akik az idén könyv utam gazdá’kodtak — vágott a szemével hamiskásan Mihály gazda. Csak úgy véletlenül jött át a szomszédból, legalább igy mondta, pedig tudom, hogy segíteni akart. Vetni készültem és a telezsák búzával mere- kedtern a padlás lejáróján. Feltettük a zsákokat a szekérre, az ekét é6 boronát a zsákok tetejére. Ekkor mondta' az Ítéletet azokról. akik könyvből szoktak gazdálkodni. Elértettem a célzást A .tavaszi ezüstkalászos tanfolyamon nagy vitánk volt a hala- dógazda felkészültségét illetőleg. Ő az* mondta, gyakorlat teszi a gazdát, és azt bizonygattam, hogy a könyv az első a gazda kezében. A tanfolyam hatása alatt természetesen a többi gazdák nekem adtak igazat és igy Mihály gazda alul maradt a vitában. Ezt nem tudta elfe’ejteni és azóta várta az alkalmat, hogy visszaadja a kölcsönt. Az alkalom itt volt. A könyv szerint szeptember második felére araszos kel’ legyen az őszivetés és olyan tömött, mint az ecset. Most pedig novemberben vagyunk éfe én még nem vetettem. Mihály gazda örvendett, hogy fejemre olvashatta a régi közmondást:

— Az időjárás tara uraság, mi csak ispánok vagyunk! Ebben neki adtam igazat- Az ugarom olyan kemény volt, hogy sajnáltam a jószágot a szántással kínozni, gondoltam, csak lesz eső. Eső nem lett és igy történt, hogy tovább már nem várhattam az esőre és ide könyv, oda tanfo’yam, novemberben vetek.

— Nem araiért mondtam no — szerénvke- kedett Mihály giazda, amikor kezetuyujtof- tam annak jeléül, bogy elismerem gazdasági tudását fölöttem, de azért láttam becsületes kemény aicán, hogy az elismerés jólesett, j Menten meg is Ígérte, hogy eljön a mezőre is segíteni. Ennek é;n örvendtem meg, mert tegnap elsötétedtem és egy darabka szántat- j lanul maradt, azonkívül senki a faluban nem tud olyan áhitatos, de mégis büszke szertartással vetni, mint ő. Valami ősi, dacos büszkeség vaií egész lényében, ahogy nyakában

a zsákkal lép a barázdák fölött és áhítat a mozdulatában, amikor nagy, kemény marka elszórja a magot. Mihály gazda elment meg- je’enfeenf otthon, hogy jön velem, én meg bementem a konyhába megmondani feleségemnek, hogy kát személyre szabja a déli kenyeret.

Ekkor történt, hogy nyikordult a kiskapu és egy urféle tanácstalankodott be- Csík úgy vállamon keresztül láttam a szomorú alakot, nem álltam meg, majd bejön, gondol. tam— Könyvügynök lesz — mondtam feleségemnek bosszúsan és nem éppen nyomda- festékre való kijelentéssel kísértem a megállapítást. Ezért a kiszólásomért most bocsánatot kérek a nyomtatott betűtől, belátom végre is nem a betű a hibéls. Ara ilyen kifa. leadásokért azok a hibásak, akik olyan sok szór és olyan rutul éltek vissza a betű türelmével, amikor a betű mögé a lélek, a szépség. az igazság közlésének eme külső selyem- ruhája alatt ragadozó farkasokat eresztettek a betűnek vakon hivő bárányleltkek közé.

A jövevény nem könyvügynök volt, hanem eoy régi barátom. Az aktatáskájában volt könw a hálóinge és a fogkeféje mellett és amikor megmondtam, hogy- könyvügynöknek néztem, megmutatta olvasnivalóját. Egy nép- sze'-ü orvosi könyv volt az álmatlanság és idegösszeroppanás gyógykezeléséről.

—■ Ne bámuljatok igy rám, nem vagyok beteg, sem a családdal nem történt semmi — mondotta szinte gorombán, .amikor feleségemmel egyetemben nem győztük faggaf- n: sápadt arca és C6üggeteg, nyomorult kinézesse miatt.

—• Nem tudok aludni, nem tudok enni, nem fog a munka, utálom az embereket, az életet és nyakig vagyok magammal, ennyi az egész. — adta meg a fe'vi’ágositást. Leült, cigarettára gyújtott, nézte a cipője orrát és hiába kérdeztük, nem volt hajlandó egyetlen ezót is szólni. Kivettem aktatáskájából a könyvet, megnéztem mégegy6zer a cimet és megcsóváltam a fejem. Aki ilyen könyveket olvas, annak rég rosszMiért nem fekszel be egy szanatóriumba? — kVdeztem. Cßak a fejével intette hogy próbálta, de nem ért semmit. Feleségem Kneip-ku-át, vegetárius étrendet, hideg. és me’egrnosá-.okat ajánlott, mert volt neki egv nagynénikéje...

Barátom idegesen az asztalra csapott öklével, hogy feleségem hagyja abba. Közben megérkezett Mihály gazda és már kinyitotta a kaput. Nekem mennem kell vetni. Jó gondolatom támadt:

(— Te, Jóska — álltam meg előtte — én téged meggyógyítalak! — Furcsán nézett rám. Ekkor feleségemhez fordultam:

— Még egy sarkolat kenyérrel és még egy fej hagymával többet a tarisznyába, Jóska velünk jön vetíti! — Természetesen nem akart jönni. Ráadtam egy kopott zekémet markába nyomtam a tarisznyát és erőszakká’ kicipeltem az ajtón. Mihály gazda elől ment a tehenekkel, mi a szekér után. Hallgattunk.

Ő nem szolt, én se. Majd megunja — gondoltam. így értünk ki a tagba. Itt megszólalt:

— Miért vetsz ilyen későn? — kérdezte unottan.-4 Mert későn szántottam — feleltem ugyanolyan unottan. Megmérgelődqtt.

— Jó vicc mordult rám bosszúsan — de miért szántottál későn?

A vackorfa alatt álltunk. Sárgalevél karika íott a vállamra. Tenyerembe vettem,

néztem, simogattam és útjára bocsátottam- Csak ezután válaszoltam:

— Mert Isten a gazda. Az övé minden, ő parancsol mindennek. Áthúzza az emberi számításokat, felbontja a2t, amit mi meg* másithatatlan törvénynek tudtunk, az erőset porbadönti, a gyöngét felemeli és mindezt azért, hogy ne felejtsük el, hogy ó a gazda ás mi csak szolgák vagyunk.

Barátom grimaszt csinált és azt mondta, hogy. úgy beszélek, mint egy öreg sirásó, aki hosszú gyakorlatban megtanulta a temetési beszédek frázisait. A vitatkozás egészséget jelent — gondoltam és nem hagytam békéb Azt mondtam, félreértett, mert én a szolgát úgy értettem, amiképpen itt falun használ, ják. Az apa szokta mondani legkedvesebb fiának: szógám. * Fiák vagyunk mi is, minden ember és minden nép. Annak ellenére, hogy 'ölünk, annak ejenére, hogy felégetjük egymás hajlékát, betévő falatunkat mások kenyeréből törjük le és talán örömünket mások könnyeinek igazgyöngyeivel fizettetjük meg. Mindennek ellenére fiák vagyunk. Nyughatatlanok és tékozlók, akik becsapjuk magunk után az atyai ház ajtaját, fittyethányunk arra, amikről feketekendős anyánk öreg ajkai azt mondták: nemes, jó, j szép, becsü’etes. És mégis fiák vagyunk, akik számára a szétdult otthonok üszkei, szétdult templomok és műemlékek romjai, sebesültek kiáltásai, halottak dermedt sírjai fölött már terítik ara igazmegértésnek, az álarcmentes jószándéknak, a salakmentes szépségnek asztalát.

Barátom faképnél akart hagyni. Megragadtam a karját és Mihály gazdára mutattam:

— Tőle tanultam, nézd, a jobb karja béna, a mult háborúban lőtték el, nagyobbik fia a téli visszavonuláskor tűnt el, egy másik fiát a mult héten vitték ki a harctérre. Bátorságot és jövőbevetett hitét a magyar föltdtől

tanulta, Nézd ezeket az őszi barázdákat. Milyen erős hit kell ahhoz, bogy trezorjuk

a magot, a ez«p, tiszta buraezemet ebbe

a sáros, fekete bafftzdába. De mi tudjuk, bogy a nedvesség elrothas-ztja, a hideg torlasztja, elpattan a héj, szétesik a bi-^a teste és «■/ azért van, hogy ebbő’ « látszólagos halálból egy uj és megsokasodott élet hullámzó kalásza legyen jövőre.

Mikor láttam, hogy barátom unalma csak nem akar 'eolvadni szivéről, Mihály gazda mellé komm a ndi ráztam, hogy menjen a mag szélén. Ebédre elizzadt a sok járkálástól, de ■annyi haszon volt, hogy jóízűen ette a le- ketekenyeret. és a hagymát. Eűte már csak pár oldalt o’vásott az ideggyógyászati könyvből és reggel már ő kérdezte, hogy mikor megyünk vetni. Több napon át vetettünk- A hideg miatt fuj tűk a -körmünket, mutattam neki, hogy a felkelő nap enyhe csókjától az éjjeli dér gyöngyszemei miképpen gurulnak végig a ga’.agonyabokrok ágain. Befogtam minden munkára. Metanitottam fejni, aprófát vágattam a konyhára, kisepertettem vele a disznóólát, malomba küldtem. Keménygal- lérja eipiszkolódott még az első napokban és igy egy régi sá’amat tekerte nyakakoré. Zsevrócipőjének lejött a talpa, nadrágja pecséttől éktelenkedett, tenyerén vérhólyig lett a lapáttól. Feleségem ijedezett, hogy miért csinálok Jóskából csúfok de én csak nevettem, mert észrevettem, hogy barátomnak megjött az étvágya és olyanokat aludt hogy reggel ki1 kellett ráncigálnom az ágyból. Két napra jött és két hétig maradt. Mikor elment utána kiáltottam:

— Megállj, itt felejtettél valamit! — utánavittem könyvét az álmatlanságról é6 az idegösszeroppanás gyógyításáról. Mosa’yagva megforgatta, majd úgy bevágta a sarokba, hogy ezer darabba szakadt.

— Mondd csak fordult feléin —, még van egy pár olyan bukólikás városon, amilyen én voltam: a csüggedés, a reménytelenség és a fcle’em miatt nem tudnak. aludni, mint én, ne küldjem ide hozzád gyógyulni?

— Jsfe! tiltakoztam septibe —. mert attól felek, hogy akkor 6enki nem marad városon. Megegyeztünk, hogy nem árulja lel senkinek, hol gyógyult meg, csak azt, hogy mitől: a magyar földre hullatott verítéktől, a magyar barázdák reménységétől és a földbevetett magyar kenyér ígéretétől.

A gazdák a háborús nehézségek kozott Is

a haladás útján igyekeznek járni

mondotta az OMGE közgyűlésén báró Bánffy Dániel földművelésügyi

miniszter

BUDAPEST, december 13. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a téli gazdasági hét során rm közgyűlést tartott igen nagy érdeklődés mellett. A közgyűlésen résztvett báró Bánffy Dániel földművelésügyi és Szász Lajos köze llá/t ás ügyi miniszter is.

Somssich László gróf titkos tanácsos elnöki megnyitója után báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter szólalt fel. Kiemelte, hogy az elmúlt év folyamán is telje« erővel folyt a mezőgazdasági termelés.. Ezért köszönetét mondott a gazdáknak, aikik a háborús nehézségek között is a haladás utján igyekeznek járni. Az állattenyésztés terén felmerült nehézségek a kedvezőtlen takarmánytermésre vezethetők vissza. Ezen kormányintézkedésekkel alig lehet segíteni — mondotta a miniszter. A takarmányozási gondok köny- nyitése érdekében kiterjesztette a silóak- ciót és ez évben több siló létesült, mint amennyi eddig az országban összesen volt. — Ha olatasnövényeinknél ez idén kisebb is volt a termés, ez mégis lehetővé teszi, hogy a zsir és szapaiaellátási helyzet nem lesz kedvezőtlenebb, mint volt a mult évben. —• Beszélt ezután a miniszter a szakoktatás fejlesztésének szükségességéről, mert a háború után is csak úgy állhatjuk meg helyünket, ha a legszélesebb gazdarétegek tudása megfelelő színvonalon áll. A közgyűlés a miniszter felszólalása után a tárgysorozatot intézte el.

nZegnţitt az erdőlgi képzőművészek karácsonyi vásárkiálüíása

»Giccskereskcdelem“ helyett szövetkezeti műkereskedelem - Diákszövetkezet eredeti kezdeményezése

A „Méhkas*

A kolozsvári Műcsarnok ötödik tárlataként rendezett Erdélyi Képzőművészek Karácsonyi kiállítást tegnap délben nyitották meg. A kiállítást a Méhkas Diákszövetkezet Képzőművészeti Osztálya rendezte. A megnyitás előtt megkerestük a Diákszövetkezet tevékeny vezetőjét, Tótb Samu dr-t és megkértük, hogy olvasóink számira mondja el a Méhkas Diákszövetkezet Képzőművészeti Osztálya fel állításának alapgondolatát és célját.

Tóth Samu dr. elmondotta, hogy a Képzőművészeti osztály felállításánál a Diákszövetkezetet két szempont vezette. Műkereskedelemmel eddig Erdélyben a tisztán üzleti

céllal dolgozó kereskedőkön és ügynökökön kívül senki sem foglalkozott. A műkereskedelem kérdésének megoldása pedig mind társadalmi, mind művészeti szempontból igen fontos. A Méhkas Diákszövetkezet Képzőművészeti Osztályát azért állította fel, hogy ezzel az erdélyi műkereskedelem alapját megvesse $ a művészek gazdasági színvonalának emeléséhez hozzájáruljon. Másrészt állandó kiállítások formájában, közel szándékszik Hozni a közönséget a művészekhez, hogy igazi magyar képzőművészeti termékek vándorolhassanak ezen a rövid utón a magyar otthonokba. Távolabbi terveink között szerepel

Mesék a szerelemről

5 szerelem könnyes és mosolygós története, zene, dal, szerelem, dráma és vígjáték egy csokorbáni Szereplők: Bordy Bella, Szendrey Kató, Egri Mária, Pongrácz Margit, Simon Marosa, Jávor Pál, Sárdy János, Pethes Sándor és Ferenc, Hajmássy Miklós, stb.

Mester—Görgónyi- film.

Bemutatja a Corvin.

Nagyothallók részére díjtalan fejhallgató*

Előadások kezdete % %q, ^3 órakor.

Minden vasárnap és ünnepnap d. e. 11 órakor is.

BWWPUWWWT" ,îmi»' IMJUM8HI W

Szemüvegéi

WEBER

fOTÓOPTIKárOi.

Unió uica 0. sz.-leleroi- ío—63

—- mondotta Tóth Samu egy nyersanyagbeszerző osztály létesítése i.s. Tekintve a nehéz beszerzési körülményeket, ez a létesítendő osztályunk hivatva volna képzőmüvészeinket nyersanyaggal ellátni. így teljesedne ki képzőművészeti osztályunk hármas feladata: a közönségnek megfelelő szakértői bírálaton átesett müveket bocsátani rendelkezésére, a képzőművészek müveit értékesíteni és őket megfelelő nyersanyaggal ellátni.

A Képzőművészeti Osztály színvonalának biztosítása érdekében egy minden pártállástól, egyesülettől, vagy csoportosulástól független bíráló bizottságot hoztunk össze. Ez a bizottság bírálja el az osztályunkra beérkező müveket, de hangsúlyozom, egyedül és tisztán csak művészi szempontból. Ez a bizottság, amelynek tagjai László Gyula magántanár, Lázár Ferenc főtitkár, K. Kovács László magántanár és Katona Lajos tanácsnok, mintegy kezesség az osztályunkon kiállításra, illetve eladásra kerülő kéuek értékére és hitelességére nézve.

— Van egy másik nevezetes kezdeményezésünk is. ,,Az asszonyt címen M. Makkal Piroskának fametszeteit ciklusba foglalva, művészi lenyomatokban, szétszedhető albumalakban adtuk ki. Ezzel az volt a célunk — hasonló kiadványokat a jövőre is terveztünk —, hogy művészi értékű és tehenikailag kitünően sikerült fametszeteket olcsón juttathassunk el a nagyközönséghez és főként olyan, formában, hogy azok lakások díszéül is szolgálhassanak.

Végezetül elmondta még Tóth Samu dr., hogy bizonyos technikai okok miatt a Méhkas Diákszövetkezet Képzőművészeti Osztálya még nem nyílhatott meg, s ezért ezt a karácsonyi vásár-kiállitást a várossal karöltve rendezték meg.

Tóth Samu felvilágosításai után végigjárjuk az erdélyi művészek karácsonyi kiállítását, amelyen ismert és elismert, főkínt fiatal művészeink 115 képet és 14 kisebb-nagyobb szobrot, valamint ötvösműveket, tehát értékét tekintve is igen gazdag s ^zép anyagot állítottak ki. A Diákszövetkezet Képzőművészeti Osztályának általános célja és ezen a karácsonyi vásár-kiállításon megvalósult elindulása. valóban országos szempontból is jelentőségteljes kezdeményezés. A Szövetkezet vezetői, valamint a Képzőművészeti Osztály bírálóinak személye, kezességet nyújt arra- nézve, hogy az elgondolás kiteljesedésével ki lehet venni a műkereskedelmet a giccskeres- kedelem kézéből és müvészpártoló tagsági üzletrészek kibocsátásával szövetkezeti alapon sikerül megszervezni a műkereskedelmet. Meg kell jegyeznünk még azt is, hogy a karácsonyi vásár-kiállítás nem bazár. Nem a bazár- szerűség törekvése szülte, hanem az a gondolat, hogy a közönség a karácsony alkalmiból elköltött pénzén, ne giccset. hanem igazi művészi értéket vegyen.

A vásár-kiallitást a déli órákban Andrássy Zoltán festőművész szavai után József Ferenc királyi herceg nyitotta meg.

TÁVIRÁTVÁLTÁS A TENGELYÁLLAMFÉRFIAK KÖZÖTT

Berlinből jelenti a DNB: A német —olasz—japán fegyverszöve.tség második évfordulója alkalmából a Führer, a japán császár, a Duce, valamint Toztso japán miniszterelnök, Ribbentro-p német birodalmi és Sige- mcu japán külügyminiszter között meleghangú távirat váltás történt.

KITÖRT A MAUNA LOA...

Madridból jelenti a DNB: Washingtonból származó jelentés szerint a Hawai-szigeten lévő Mauna Loa nevű négyezerméteres vulkán november 23 óta újból működik. Ez a. tűzhányó a világ második legnagyobb vulkánja és több éve már azt. hit lék róla, hogy kialudt.

ELLENŐRZIK A MŰNKABÉRRÖGZITŐ RENDLLETEK BETARTÁSÁT. Az iparügyi miniszternek tudomására jutott, hogy egyes kisipari munkaadók a, megengedettnél magasabb fizetések ígéretével igyekeznek a munkásokat munkahelyeik megváltoztatására csábítani. A miniszter ez.ért az IPOK-on keresztül utasította az ipái testületek vezetőit, ellenőrizzék a helyzetet és amennyiben ilyen természetű szabaálytalanságot észlelnének, jelentsék az illetékes hatóságoknak.