Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-11 / 280. szám

v?n j 'Exit- rn. Orjzâjh ■ * V' . V i v ^ v ^ ■BöbÁPsVi . Pfvr i«as^nt • BT MZ •V *í ' • Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár; Jókai u. 16., I. Teteion: 11—09. Nyomda: Egye* tem-u. 8. Teleloa: 29—23. Csekkszámla: 7205« ßUPITÖ T í a : 5 B R113 fi MIKLÓS ni——am—mvr" — ■ >- nr — Kiadótulajdonos: ,,PALLAS SAJI OVALLALA r** Rt Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 4 30 P, negyedévre 12.40, félévre 24.ÖU, 1 évre 49.60 P. Törökország decemberben egymillió mozgásit A keleti fronton Kremenesugnál és Zsitomirtól keletre elkeseredett küzdelem folyik «e» SZÓFIÁT ISMÉT BOMBATÁMADÁS ÉR T E Zürichből jelenti a Búd. Tud.; A Die Tat ankarai jelentése szerint Törökországban még december hó folyamán kilenc hadosztályt, összesen egymillió embert hívnak be katonai szolgálatra. A Newyork Times ankarai levelezője je­lenti, hogy a török parlament nagy többség­gel visszautasította a török támaszpontok át­engedésére irányuló brit követelést. A parla­ment egyik tagja — mint Newyorkból jelen­tik — hangoztatta a lap tudósítója előtt, hogy a szövetségesek iránti rokonszenve és a szövetségesek oldalán való háborubalépés között nacv különbség van. Török körökben megengedik, hogy Angliának a török—angol szerződés alap­ján jogában áll támaszpontokat követelni, utalnak azonban arra, hogy a németek igen erősek és ebben az esetben könnyért meg­tehetik, hogy török városokat bombákkal árasszanak el. Török körökben remélik, hogy a szövetsége­sek olymódon fognak eljárni, amely Török­ország biztonságát nem veszélyezteti. Londonban azon a véleményen vannak, Hogy uiabb események bekövetkezéséig nem lebet Törökország háborubalépésérc számíta­ni — jelenti a Stockholms Tidningen londoni levelezője. Az angol sajtó egyrésze utal arra, NÉMET HADI JELENTÉS: bogy Törökország felfegyverzése még nem ér­te el a szükséges fokot, amely lehetővé tenné, hogy az ország feladja nemhadviselő maga­tartását. Illetékes német helyről közük tájékoztatá­sul: A Wilhelmstrassén egy kérdésre válaszolva kijelentették, hogy azok a nyilatkozatok, amelyeket Menemencsoglfu török külügymi­niszter a sajtó képviselői előtt tett Inönü ál­lamelnöknek Churchillel és Roosevelttel foly­tatott megbeszéléseiről, mutatják, hogy a brit várakozásokkal és azzal a kísérlettel ellen­tétben, hogy Törökországot belesodorják a háborúba, a török államelnök politikája ma 1 rád érvényben. Ez a politika a semlegességi akaratban gyö­keredzik, amely Törökországot visszatartja attól, hogy oly válságba bonyolódjék, amelyből semmit sem nyerhet. Inönü köztársasági elnök utazásáról a török sajtó nagyobb része még semmit sem közölt, viszont a Vakít és a Tannin cimü lap már vezércikkben is foglalkozott vele. A Vakít szerint a kairói találkozás nem tekinthető hivatalos értekezletnek, hanem in­kább hivatalos keretek között létrejött ba­ráti megnyilatkozásnak. A Tanin cimü lapban azt Írják hogy a török nép a legnagyobb bizalommal, de­rűlátással és nyugalommal kisérte az ál­lamfő utazását, mert jól tudja, hogy semmiféle kalandba se kényszeríti bele a népet és az országot és c6ak olyan döntést fogad el, vagy olyan kötele­zettséget vállal, amelyet az ország érdeke megkövetel. Helytelen lenne azzal számolni, hogy a kairói megbeszélésekből háborús dön­tés származik, viszont tény az, ha bármilyen döntést is hoztak Kairóban, a tö­rök érdekeknek az lesz a legmegfelelőbb. A Nationalzeitung rendszerint jólértesült amerikai levelezője egyebek között a követ­kezőket írja: Német részről még nem történt határozott állásfoglalás a török—angolszász értekezlet­tel kapcsolatban. Von Papén ankarai német nagykövet egy nappal Inönü elutazása után érkezett a török fővárosba. Hétfőn azonban hosszabb megbeszélést folytatott Menemen- csoglu külügyminiszterrel. Ezzonyos, hogy azok az utasítások, amelyekkel Papén Né­metországból visszatért, semmiféle változást nem hoznak Németország magatartásában Törökország iránt. Boldog vagyok — jelentette ki Papén visz- szatérése után —, hogy török barátaimmal továbbra is együtt dolgozhatom. Legalább a világnak ezt a sarkát meg kell kímélnünk a háború pusztításaitól. Kremencsugtól délnyugatra sűrű havazás közben folynak a súlyos elhárítóharcok k;al támogatott gyengébb előretöréseket intéztek, eziek azonban mind meghiúsul­tak. A délolaszországi arcvonal területe fe­lett a légifegyvernem légvédelmi tüzér­sége 9 ellenséges repülőgépet lőtt le, 2 további repülőgépet pedig könnyű német tengerészeti erők semmisítettek meg a Földközi-tenger felett. Egy német haj »kíséret biztosító jármü­vei az elmúlt éjszaka a holland part előtt elhárították brit gyorsnaszádok támadá­sát ép közülük kettőt tüzérségi tűzzel fel­gyújtottak. A Times feltűnő cikke Európa egységéről Berlinből jelenti a DNB: A véderő fő­parancsnoksága közli: Rohamosa patáink Keresnél elfoglaltak egy fontos begy­kaput. A chersoni hiidifőhéiL eredménytelenek maradtak az ellenséges előretörések. .4 Kremencsugtól délnyugatra levő tér­ségben suirii havazás közben csütörtö­kön is súlyos harcok voltak. A számos erős szoyjtet támadást sikerült felfogni legnagyobbrészt ellenlökésekkel. Az együk betörési helyen a harcok még teljes erővel dúlnak. Cserkaszi szakaszáin az ellenség ismét heves támadást indított. Zsiitopnir és Körösien térségében táma­dásaink tovább haladtak előre, noha az ellenség fokozott mértékben állt ellen, A Pripjet és a Berezina között, vala­mint a Dnyeper mellett, a Berezina tor­kolatától északra az ellenség több kisebb támadását elhárítottuk, néhány betörési helyet elreteszeltünk és összefogó tűzzel szétvertünk szovjet készenléti állásokat. Az arcvonal többi részéről nem érkez­tek hírek jelentősebb harcokról. A középső arcvonalszakaszon a legutób­bi hetekben folyt súlyos elhárító harcok­ban a Bérekén ezredes vezetése alatt ál­ló 102. sziléziai gyalogos hadosztály kü­lönösen kitüntette magát. A dél olaszországi arcvonal nyugati sza­kaszán az ellenség a Casinóba vezető ut két oldalán kezébe kerített néhány hegyhátat. Váltakozó harcok után a védelmi arcvo­nalunkat ott néhány kilométerre észak- nvu,vatra helyeztük hátra. A keleti szár­nyon a britek több, részben pánoélosok­Lisszabonból jelenti az MTT: A Ti­mes hosszabb vezércikkben taglalja Európa újjászervezésének kérdését A cikkíró arra a megállapításra jut, hbgy Európának saját érdekében módot kell találnia arra, bogy Né­metország feldarab&lása és kiirtása helyett a németek képességeit meg­szervezze és felhasználja. Európa jövő biztonságának ás jó­létének biztosítékát nem akkor ta­lálja meg, ha Németország egysé­gét, széttöri, hanem akkor, ha ezt az egységet beilleszti a szélesebb- körü európai egységbe. A Timé’s hozzáteszi, hogy Európa egységet alkot és ennek megfelelően kell kezelni minden újjáépítési terv­ben. Gazdasági téren a nemzeti ha­tárokat figyelembe véve nem korlá­tozott tervre és akcióra van szükség, ha eredményre akarnak jutni. Euró­pa egység abban az értelemben, hogy semmiféle katonai, vagy gazdasági biztonsági terv nem valósítható meg a gyakorlatban, ha Európát nem te­kintik egységes egésznek. Éppen ezért az együttműködés egységét cél­zó rendszabályok azok, amelyek miilhatatlanul szükségesek — foly­tatja a Times —, ha azt akarják, hogy az európai civilizáció fennma­radjon. Ezek a rendszabályok azon­ban önmagukban nem elegendők, hogy a különböző európai nemzetek szükségleteit és óhajait kielégítsék. Ennek a problémának a megoldása távolról sem könnyű feladat, f Aligha jutnánk el a megoldáshoz olymódon, ha Európára olyasféle alkotmányt erőszakolnának, ame­lyet az angolszász világban hosszú századok hagyományai és fejlődé­se alapján meggyökeresedett min­tára gyártanának. Európa törvényszerű funkciót alko­tó egysége azt a talajt jelenti, amely­ből az uj politikai egységnek ki kell nőnie. Olyan központi szervekre van szükség, amelyek egyes különleges területéken a szükséges fennhatóság minimumát gyakorolják abból a cél­ból, hogy Európában szilárd keretét teremtsék meg a katonai, és gazda­sági biztonságnak. Ez az egyetlen mód arra, hogy hosszú időkre bizto- sithassák a kísnemzetek szabadsá­gát és fenntarthassák ezek egységét és identitását. Ha megvannak ezek a központi szervek, akkor — a Times véleménye szerint — többé nem lesz szükség arra, hogy azokat a nemze­teket, amelyek jobban szeretnék fenntartani egyéniségüket és iderri- tásukat, azzal a puszta ürüggyel, hogy a fennálló egységek túlságosan kicsinyek, államszövetségekbe, vagy társulásokba való beolvadásra kény­szerítsék. Fa a kisnemzetek önmaguk kérik államszövetségbe, vagy társulásba való beolvadásukat, ebben nem kell őket megakadályozni, de ha továbbra is egymástól különváltál! akarnak élni, semmit sem nyerné­nek azzal, ha nyomást gyakorolná­nak rájuk azért, hogy egyesülje­nek. Befejezésül a Times leszögezi, ha Európa biztonságát ezek mellett a feltételek mellett meg tudják valósí­tani, akkor a Német birodalom felda­rabolása szükségtelen, más feltéte­lek mellett viszont a birodalom nem vihető keresztül és nem is volna tar­tó s­Teguap ismét légitámadás érte Szófiát Szófiából jelenti az MTT: Szófia el­len pénteken délelőtt ismét ellensé­ges légitámadást hajtottak végié. A légvédelmi szirénák 11 óra 40 perc­kor szólaltak meg és a légiriadó kö­zel két óráig tartott. A riadó alatt az ellenséges repülőgépek több hullám­ban támadták a várost. Néhány perc­cel a szirénák megszólalása után, 11 óra 47 perckor már az ellenséges re­pülőgépek zúgását lehetett a város felett hallaná A gépeket a bolgár légvédelmi tüzérség erős elhárító tü­ze fogadta és mig azok a város felett, tartózkodtak, a főváros légiterét zá- rotüzzel vette körül. A tüzérségi tűz hangjába időnkint a becsapódó bom­bák dörrenése vegyült. Az okozott- károk egyelőre még nem ismerete­sek. A szófiai magyar követség és a magyar kolónia tagjainak semmi bajuk nem történt és károsodás sem érte őket. Szófiát csütörtökön délután bá­rom hatalmas robbanás rázta meg. A robbanások légnyomása sok ház ablakát betörte. Hivatalos bolgár hely közlése szerint a robbanásokat a legutóbb Szófia felett ledobott el­lenséges időzített repulobombak okoztuk.

Next

/
Thumbnails
Contents