Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-09 / 278. szám

ELLENZÉS;

1813 decöQibsf 7*

5

imaM

PCAÁNSZKY BÉLA:

Mog^sr-siéssief szellemi k©I©sonhaté:s©k

(BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY).

A Georgia Augusta többi tanárai és intézményei, ugyancsak mrí.gyar kezdeményezésre kísérték meleg érdeklődéssel népünk és nyelvünk fejlődését. „Csodálatos ennek a nemes nemzetnek törhetetlen akarata, hogy minden akadály ellenére, mely bátorságát és lendületét leköti, mennyi kitartással és tehetséggel küzd tudományos műveltsége eImélyitéséért“

— irja Heyne Keresztéig, az egyetem hírneves klasszika-filológus tanára. A matematikus és fizikus Mayer János Tóbiás is megtanulja nyelvünket és állandóan azon fáradozik, hogy az egyetemi könyvtár magyar anyagát elsősorban gö.ttingtad tanítványai utján gyarapítsa. Magyarul tanul Nagy György János soproni rektor igrammatíkájából az asztéti- kus és filozófus Bonterweck Frigyes is, hogy egyetemes ’ irodalomtörténetének szemléletkörébe a magyar költészetet is belevonja. Ilyen módon finn-ugor összehasonlító iiy'elvtudományunk megalapítójának, Budenz Józsefnek \iöttingai tanul ótársai és barátai — Nagy Lajos kolozsvári tanár, Ferencz József, a későbbi unitárius püspök, Buzogány Ákos, Szabó János, Nagy Ferenc, < Molnár László és Marosi Gergely nagyrészt erdélyi tanárok — nem csudán csodálatosan termékeny t,véletlen“ előidézői voltak, ttiely fiatal német társuk tudományos pályáját uj Arányba terelte, hanem gazdag hagyomány öntudatlan őrzői és ápolói. Budenz József elágazási elméletének megjelenése 1879-ben termékeny magyar-német kölcsönhatások záróköve.

Magyar ethosz a német zenében

A magyar zene útja német földön és lassú beszivárgása a német alkotó zeneművészetbe a magyar szellem kisugárzó erejének legérdekesebb példáit adja. Zenénk térfoglalása nyugati szomszédunknál nem csekély részben főuraink mii- pártoló bőkezűségének köszönhető. Ismeretes. hogy főáraink hatékonyan támogatták az alkotó német zeneművészet legnagyobb mestereit. Haydn Kismartonban 30. éven át az Esterházy hercegek szolgálatában állott. Mozart művészetéit a Zichy és Esterházy grófok támogatták; magyar főurak ajánlottak fel alkató munkájának zavartalan biztosi fására 1000 forint évj ára délkot, melyről a mester sajnos csak halálos ágyán értesült. Esterházy Miklós zenekara számára a császárváros legjobb zeneszerződ Írták müveiket. Tudjuk, hogy főuraink különösen Beethoven életébe nyíltak bele hatékonyan mint müpártolók és ihleiők. Beethoven magyar tárgyú szerzeményei. Szent látvánnyá t árnyé, Athén romjai é? népies magyar miüdbla kétségkívül súlytalanok a nagy zenéköltő egyéb alkotásaival szemben, de nem magyar tárgyú müvei között is akad több olyan — gondoljunk csupán a VII. szimfónia zárólátelére —, mely azt bizonyltja. hogy megértette zenénk sajátos nemzeti ethoszát.

A magyar zene útja a német alkotó zeneművészetben azonban voltaképpen Liszt Ferenc müveivel kezdődik igazán. Liszt el őad óm üvészeié — tónusának tömörsége. és sötét tüze, drámai beszédessége, ritmusbeli ereje, a kiseb.b-nagyo.fcb szerkezeti egységek élesebb megvilágítására szolgáló tempo-módosátások — szintén nem magyarázható csupán egyéni tehetségéből, bizonyos mértékben ebben is a' magyar zene hagyományai érvényesülnek. Természetes, hogy magyar tárgyú müveink levegőjét ma nem érezzük eléggé magyarnak; nem élte át a magyarság életét, (nem ismerte igazán kultúráját. Csupán elhalványuló jifjúkori emlékekre is Írott vagy nyomtatott forrd- sokva Jlcellett támaszkodnia, ha magyar modorban akart zenét alkotni. Mégis közelebb 'jutott a magyar penei /stilusideál- hoz, mint kortársaik közül Erkelen és Mosonyin kivid bárki. Lelki (magyarsága ihlette és segítette. A magyar zenei önismeret fejletlensége vetett gátat törekvéseinek; nem ismerte a hagyományt és igy nem építhetett rá.

Az újabb német zenében érvényesülő magyar vagy inkább magyaros elemek csak ritkán fejezik ki híven zenénk sajátosságait. Annál értékesebb volt ránk

nézve, valahányszor komoly alkotó zeneművész adott kifejezést érdeklődésének és rokon.' zen vének a magyarság iránt, akár azzal, hogy müveibe magyar dallamok1:! szőtt, akár azzal, hogy saját zenei ötleteit egybeolvasztotta daliamaink szellemével. A német zeneköUők közül Brahms jutott hozzánk legközelebb, aki magasabb formában is magyaros bangót tudott megütni és megtartani.

Lenau és Nietzsche magyar romantikája

A XIX. században a kevéssé i'mert .anyanyelv korlátád közé szorított magyar élet és irodalom sajátosságait a magyar- országi német írók, mindenek előtt Lenau közvetíti a németség felé és emeli a német irodalom színező elemévé. Lenau magyaros alkotásainak dekoratív, tárgyi elemei inkább irodalmi hagyományból, mint élményeiből fakadtak. Mélyebb magyarság nyilatkozik meg nála néniés .műkői tésze tünk szerkezeti felépítésének, saját szerű hangulati hullámzásának és ritmusodnak .átvételében, és abban, amint ezeket saját lírájába oltja. Lenau meleg

szeretettel és költészetének ragyogó sziveiben elevenítette meg a magyar pusztát. Követőinél azonban ez a kép mindinkább megmerevedett és sablonná vált; a költészet zománca lepattogzott a magyar földet ábrázoló képekről s többnyire csupán torz operett-díszletek maradtak meg: a gémesik' l, gulya, ménes. az\elma- radhatatlar cássál, betyárról a tüzről- pattant cr zsnéval, meg a cigányzenével. Bármennyire hamis is volt azonban s.z a romantikus magyarságkép, mely jórészt Lenau és követőd utján került a német közitudatba, bármennyire inkább egzotikumként tárták a magyarságot a német közvélemény elé. mint sajátos kultúra megteremtőjét és képviselőiét, a német szellemi élet kiváló alakjai mégis ezen az ikon is. közelebb jutottak a rna- gyar költészet, főkép Petőfi ismeretéhez. A figtal Nietzsche 'mint a schulpfortai Gimnázium ’tanulója szintén a 'sohasem látott magyar pusztáról dalolt és Petőfi költeményeivel együtt meg is zenésitette verseit. Később a 'zene lényedéről szólva vgy találta, hogy ennek a művészeinek démonikus' jellegét leghívebben Hölderlin és Petőfi fejezte ki.

Ä német-magyar szintézis leié

■ mg

ci

Szeműimét

rOÍÓOPTíKíÍTOIi

Unió-utca 8. sz. Telefon*. 35— S>

Csupán néhány, a művelődés különféle területéről adódó példát regadtunk ki a magyar-német szellemi kapcsolatok gazdag anyagából annak szemléltetésére, hogy a magyar szellem kisugárzó ereje a korviszonyok megszabta más-más mértékben és ütemben, de mégis szinte állandóan jérvényesült a hatalmas német, kultúra életkörében. Szólhatnánk művészeink iszerepéről a Piloty örökében kialakuló müncheni festőiskola fejlődésében, a magyar dráma bevonulásáról a német színpadra, újabb elbeszélő ,irodalmunk 'németországi térfoglaláHáról, szin- miivészetünk /sajátosan magyar játékstílusának ösztönző hatásáról és a 'magyar szellem ezer más v-etülétéről fi nérr&t művelődésben. Újból hangsúlyozom azonban, hogy kutatómunkánk ebben az irányban csak legújabban indult meg; rajtunk áll, hegv a magvar-német kulturális érintkezések történetében végzett kezdeményező munkánk teljes feltárásával közelebb jussunk egvik legfontosabb célunkhoz, a magyar szellem érdeme szerinti elismertetéséhez.

Tagadhatatlan, hogy ezen a téren még sok tennivalónk van. És ezt a tennivalót a szaktudomány egyedül nem végezheti j el; szükségünk van minden müveit magyar ember támogatására, iaki becsületes szívvel arra törekszik, hogy a fnagyar szellem leösajátabb értékei és a németséggel kócos, nemes értelemben vett európai. élményeink között ne szakadék támadjon, hanem magasba. ívelő hid épüljön. És munkánk a nemzeti érdekek közvetlen szolgálata mellett a magvar- német. viszony belső törvényszerűségét. .— .hogy U!gv mondjam — metafizikai rejtélyeit is jobban felfedi előttünk. Már eddigi, vázlatos ismereteinkből is kitűnik, hogy a kölcsönös szellemi adás-vevés történelmi egymásutánjában némi módosításokkal uevanazon szabályszerűen visz- szatérő hullámhegyek meg völgyek,-feszültségek meg enyhülések, uj,rakezdé?ek meg termékeny, tisztázó porok tárulnak elénk, mint általában népeink viszonyának immár több mint ezeréves történetében. Végső értelmében ez a viszony alakulását tekintve hasonló a hegeli dialektikai folyamathoz, imely ■— természetesen a szellem- eszményi isí.kján — tézisen és entitézisen keresztül ia szintézis félé tör. Mi nz igazi szintézis felé törekszünk és szívből cmülünk, hogy h németség részéről is találkozunk hasonló szándékokkal

Bismarck ítélete a magyarságról

Ezeknek a legszebb példáját Bismarck magyarságszemlélete adta; nemzetünkről alkotott Ítéletét mindig büszkén idézzük: ,,Dieseits und jenseits der Leitha staatlich ' gu regieren, ist einerseits die deutsche, anderseits die fungarisdhe Rasse berufen. Auch die anderen Rassen geben ! Igute <Soldaten, doch Verivaltungskenntnis, I staat’tmännisches Wissen, Intelligenz und Begabung sind besonders bei der deutschen und der ungarischen Rasse vorhanden. Und alle ivei'den durch die gemeinsame Geschichte zusammengehal- I ten. Es ist unmöglich, im O^ten Europas kleine Nationalstaaten .zu \errichten, nur

geschichtliche Staaten können bestehen“. (A Lajtán innen és tul államilag kormányozni, egyfelől a német, másfelől a magyar faj hivatott. A többi fajok is szolgálnak jó katonával, de közigazgatási ismeret, államférfim tudás, intelligencia és tehetség főleg a német és a magyar fajnál adódik. És valamennyinket összefogja a közös történelem. Lehetetlen Keleteu- .r6pábam kicsiny nemzeti államokat létesíteni, ott csak történelmi államok állhatnak fenn.) Bismack elgondolásának gyakorlati keresztülvitele teremti meg hitünk szerint az igazi magyar-német érzelmi szintézist.

Kénye* igényű hölgyeU

Dr. Kiriibíuier

Reason é

uni divat*zniimjá búi

öltöznek,

Rúkóczi-út 21. TeívSoa kő-5.3.

03872

Kolozsvár volt neki is a gyermekkor a fiatalság, az, amire érdemes emlékezni az életben.

Elmondtam, amit tudtam, bólintott, bálványán mosolygott. Aztán búcsúztam és kikisírt. Szokott udvariasságával nem engedte, hogy az inas segítse fel a kabátomat, Ó maga kísért ki a kapuig is.

Ott állt a kapuban, mellette bolondosán ugrándozó kiskutyája, körülötte a szivfájdi- tóen szép svábhegyi ősz.

Akkor még nem tudtam, hogy utoljára látom .. . ‘ MARTON LILI.

Kormányzói kitüntetések A Magyar Távirati Irodánál és a Rádiónál

BUDAPEST, dec. 9. (MTI ) A kormányzó a miniszterelnök előte: jesztéeére Tr. Havel Béla, a Magyar Távirat: Trocla Rt. idei nőké. a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rí <i- elnöke, miniszteri osztáiytanácsosi címmel fe'ruházott volt miniszterelnökségi sajUhudé - utónak a miniszteri tanácsosi ciraet adományozta;

Vastagh Erzsébetnek, a Magvar Távlati Iroda Rt. kezelőnőjének 25 éven át tanúsítóit buzgó szolgálata elismeréséül a Magyai Br- demkeresztet adományozta;

a közművelődés és a hírszolgálat érdekében kifejtett értékes munkájuk elismerésé id

dr. Frigyesi Jánosnak, a Magyar Távirati Iroda Rt. vezérigazgatójának a Magyar Érdemrend középkeresztjét, Hézser Zoltánnak, a Magyar Távirati • Iroda Rt. fele’ős kiadójának a Magyar Érdemrend lovagkeresztiét. Továbbá megengedte, hogv K. Halász Gvnlá- nak, a Magyar Rádió Rt. müsorszerkesztő cégvezetőjének újólagos elismerése, Besin Endrének, a Magyar Rádió hirszerkeszéési osztálya vezetőjének. Tamás Károlvnak. a Magyar Távba ti Iroda vidéki osztálya vezetőjének, dr, Curka Mártonnak, a Magyar Távirati írod* palit ikra i osztálya vezetőjének, dr. Cs. Szabó Lászlónak, a Magyar Rádió Rt. irodai osztá'ya vezetőjének, dr. vitéz. Veder Lászlónak dr. Bolgár Lászlónak és dr. Badics Lászlónak, a Magyar Távirati Iroda Rt. Külföldi szolgálati csoportja vezetőjének és dr. Legenyej Józsefnek, a Magvar Rádió Rt. inü- sorszerkeszíő osztálya főtitkárjának élűmé, rése tudtul adassék.

Utolsó látogatás Harsánál Zsoltnál

Még nem hulltak le 'a levelek a Svábhegyen, mikor utoljára látogattam meg klar Sanyi Zsoltot.

Aranyzöld és sárgalevelii fák között vitt fel a fogaskerekű a Béla király-útig. Olyan gazdag és pompás volt az ősz ä Svábhegyen, hogy mi abból lenn a városban nem is sejtettünk semmit.

Ebben a csodálatos békességben, finom ízléssel berendezett villában lakott Harsányi Zsolt. Csengetésemre inasa jött ajtót nyitni. Kis, fekete terelőpulija, Cimbora, vidám ugatással ugrándozott a lábam előtt.

— Tessék helye tfoglalni, azonnal jön az igazgató ur — mondta az inas.

Benn a hallban már fűtöttek. A masszív, sötét bútorok és képek között valósággal élt a háznak az a leírhatatlan hangulata, hogy itt iró otthonában vagyunk.

Harsányt nem váratott magára. Nemsokára megjelent az ajtóban, — úri csönacs lénye, rokonszenves egyénisége a régi —, de pillanatokra megdöbbentem, mikor ránéztem.

Ez nem az a Harsányt Zsolt volt, akit legutoljára otthon, Kolozsvárt láttam a. könyvnapon, az elmúlt esztendőben. És nem az a Harsányi Zsolt, akivel évekkel ezelőtt életem első interjúját csináltam.

Nagyon betegnek látszott. Megviselt és fáradt ember benyomását tepte. Szeme körül

mély karikákat vettem észre, betegsége rajzolta oda őket. Tudtam, hogy nagyon megtörte édesanyja halála, de nem gondoltam arra s nem- voltam elkészülve rá, hogy ennyire megváltozott.

Megbeszéltük a riportot, s megígérte, hogy a kézirat másnap este ott lesz a Vígszínházban, titkárnőjénél, Katónál.

Tudtam, hogy a kézirat csakugyan ott lesz, halálos biztonsággal. Harsányi Zsolt sohasem ígért semmit felelőtlenül, szavát a legkisebb dologban is ezer százalékosan megtartotta. Úriember volt a szó legszebb értelmében.

Ahogy ránéztem, eszembejutott, hogy napokkal ezelőtt egy kollégám azt mesélte, hogy vacsorára hívta Harsányi Zsoltot, akivel ő is úgy volt, hogy hónapok óta nem látta. Harsányi a megígért időben, pontosan kilenckor érkezett. Maga a házigazda ment eléje és láttára pillanatra megdöbbenve hallgatott. Harsányi nem sejtette, hogy ez az arc kifejezés megváltozott, leromlott külsejének szól, azt hitte, hogy a házigazda azon csodálkozik, hogy pontban kilenckor megérkezett.

— Mindig pontos szoktam lenni — mon- delta.

Tőlem, ha látott, mindig azt kérdezte:

— Mi újság- Kolozsváron?

* Fksz. 2088—1943. Pk. 22.525—19J3. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Temesvéry Gerő javára 7969 P. 31 fillér tőke és jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás alkalmával lefoglalt 4157 P. becsértékü ingókra a kolozsvári kir. járásbíróság fenti számú végzése folytán az árverést elrendelem és ennek Kolozsváron, Szamosfalvi-ut 16'. sz. alatt leendő megtartására határidőül 1943 le- cember 14. napjának délután 1 óráját , tűzöm ki. Elárverezek: bútorokat, szecskavágó 'gépet, paripádat, szánt, dámakocsit, tarrólán- cokat. magyar hámokat, nyergeket, fedeles hajtókocsit, szászrégeni hajtószékeret kész- pénzfizetés mellett, legalább a becsérték két- harmadrészéért. Kolozsvár, 1943 november 16. Szabó Albert kir. bit*, végrehajtó. 04134

Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogulásáért az

Ellenzék!!