Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-01 / 272. szám

E h L r. N z t IC

1 9 í 3 december 1

í

6

Magyarországérted hatok meg

__ kiáltotta a kivégzés pillanatában Szilágyi inna

Kolozsvár, 1943 december 1-én.

Egy esztendeje annak, hogy az Ellenzék figyelemreméltó cikk keretében álli- 'totta a közvélemény elé Szilágyi Irma nevét. A cikk azt az általános magy u óhajt tolmácsolja, hogy a budapesti Vértanuk Kövére véssék fel erdélyi vértanúink onnan még hiányzó nevét, így a Szilágyi Irmáét is. Szilágyi Irma nied- gyesi születésű tanítónőt, — aki hősies cselekedetével megakadályozta, hogy az oroszok hazánkra törhessenek. — a románok tudvalévő leg 1916 decemberében Bakóban, kivégezték.

A cikk megjelenése óta látszólag por lepte be a felvetett gondolatot és semmi nem történt, ami vértanúink ügyét előbbre vitte volna. Azonban csak látszólag, hiszen a valóságban ez a gondolat egyre érik és csupán a háborús helyzet minden csöpp energiát felhasználó ütemé okozza, hogy megvalósítását a békésebb időbe kell "illetékeseknek áttologatniok.

A cikk megjelenése óta Possonyi László Író. — akinek Sziláévá Irma cimü regényét- a magyar közön-ég széles rétegei olvasták, — színdarabban is feldolgozta a hősi magatartásu székely tanítónő történetét. Néhai Jancsó Benedek, a kiváló történettudós, majd elhunyta után, Barabás Endre buda.pesti tankerületi főigazgató ápolták a gondolatot: emléket Szilágyi Innának! A Budapesten megjelenő ..Székelység“ az 1933-as év derekán belekapcsolódott a gondolatba s hosszabb cikkben méltatta Szilágyi Irma érdemeit.

Életének körű! menyeiről akkoriban még hézagos adataink voltak s inkább csak elfogatásiénak s halálának történetét ismertük, egyrészt Jancsó Benedek jegyzőkönyvéből. melyben magyar túszok vallomásait gyűjtötte össze az 1916. évi ro~. mán betörés ideiéből: másrészt Geörge Cair francia származású román köziró őszintén megírt novellája nyomán. Irma előző életéből csupán nehány jelentéktelen adat állott rendelkezésünkre.

Mi. akik boldogult Jancsó Benedek elgondolásának őrizöi vagyunk, még most, egy évtized lepergése után is csüggedet- lenül keressük a nyomot, amelyik Szilágyi Irma életének teljes ismeretéhez vezet. így bukkantam rá minapában a vértanúhalált halt székely tanítónő egy iegi nő ismerősé re. akivel benső barátságot tartott fenn. Ez az uriasszony: Sift Mihályné Kálnoki Margit, férjével, aki vármegyei intéző volt, Medgyesen lakott abban az időben, amikor Irma serdülő leánvka volt. Sift Mihályné jelenleg özvegyi sorban. Koloz'várctt él. Amikor óvári lakásán fe1 keresem és elmondom, miért jöttem, boldog örömmel felel kérdéseimre. e1őkeresi Irma hozzá írt leveleit. aiándékba adott fényképeit s mindezekből kiteljesedik előttem mártírunk ■friss, fiatal élete.

Ne ily halált adj, Istenem!

Tizenöt-tizenhat éves volt akkor Irma

— meséli. Jóltáplált, derékkülsejü leányka. Arca hamvas, üde, vonásai harmonikusak, nyugodtak. Eleven lépteiben életkedv, iztonság. Fekete haját az akkori- divat szerint fülére font csigákban viselte. Szeme sötét és tiszta, mint a hegyi tó. Aki felületesen, nézte, azt hihette: kiegyensúlyozott, problémanélkül való lélek. Pedig nyugtalan volt, csapongó, színes képzeletű és elégedetlen.

,,Valami többet, valami szebbet szeretnék

— mondotta nem egyszer —, „szeretnék élni, vagy meghalni valami nagy gondolatért.“

Kezében könyv és virág, mélynézésü szemében valami borongó bánat — sokszor találta igy az alkonyat a medgyesi réteken. Inkább csak kötelességből, rárótt kényszerből végezte a napi házimunkát, éltető eleme a szabadság volt, legfőbb kedvtelése az olvasás. Ha elvégezte tennivalóit. vakulásig itta a betűk forrását, vagy bolyongott a természetben. Lassan minden tisztás, .fa, bokor és rejtett fészek ismerőse volt. ' A medgyesi temető egy- egy korhadt, öreg padja sokat mesélhetne Irma végnélküli olvasásairól. Ez a nyugtalan természetjárás ösztön-szerű menekülés volt a színtelen sors elől, amivel megfő kudni nem tudott. Szülei, egyszerű emberek; akiknek értelme Irma eleven képzeletéhez fel nem ért. Színes, meséit, lobogó szavalásait, robotban olvasását; általában egész, a mindennapitól eltérő magatartását, rossz szemmel nézték. Állandóan dorgálták miatta. Édesapja: Szilágyi Károly, az egyszerű postaaltiszt nem felvijlanóan örült leánykája sugárzó értelmének, ám éppen elég küzködéses életet élt ahhoz, hogy nagyon . józanul

nagyon egyoldalúan lássa a körötte folyó dolgokat. Irmá/nak három testvére volt s igy ibzony az édesanyával együtt öt szájnak kellett a mindennapi kenyeret előteremtenie.

Szilágyiék a posta épületében laktak, onnan járt fit Irma a közelben lakó Sift Mihályéikhoz. Sift né sokat betegeskedett; volt idő, amikor hónapokon keresztül a kertben, hárságyáh feküdt. Ilyenkor Irma vigasztalta. Meleg énekhangján magyar dalokat énekelt neki, felolvasta elbeszéléseit. verseit. (Sajnos, írásai valahol elkallódtak.) Beteghez, gyermekhez, szegényhez mindig volt jó szava, enyhítő mosolya. Ha valakit sírni látott, ha a nyomorral találkozott, utolsó fillérjét se sajnálta, csak segíthessen.. Testvéreit — mind fiatalabbak voltak nála, — odaadással istápolta.

A kicsi posta altiszti lakásban úgy tettTelt, mult az idő, Irma mutatós nagyleánnyá serdült. Szép volt. értelmes, vonzó, természetesen megakadt rajta a férfiak szeme.

Egy napon — tizenhét éves volt akkor — csinos fiatalemberrel ismerkedett meg, akit az első perctől fogva megbabonázott Irma műveltsége, nem mindennapi lényeges az a különös fény, ami szemeiben bujkált. A fiatalember a magyar államvasutak alkalmazottja volt. Forgalmista. Derzsi Zoltánnak hívták. Az ismeretség rohamosan szerelemmé fejlődött köztük. Ezután már — amennyire a fiú beosztása engedte ■— együtt járták kékpárás reggeleken és ti link ós pásztortüzes estéken a réteket s a vadvirágos temetőt. Tiszta, felhőtlen boldogságuk azonban nem sokáig tartott. A fiú egy este bevallotta, hogy megismerkedésük előtt szorosabb kötelékek fűzték valakihez, akit becstelenség lenne cserbenhagynia. S a közeljövőben tartandó esküvőjéről beszélt. Ez volt. utolsó találkozásuk. Derzsi megházasodott, Irma napról-napra szótalavett, mint az alázat, a belenyugvás maga.

Lassanként rájött, hogy szüléiméi csak kedvetlenséget okoz „oktalan lángolásaival“ s igy mindazt, ami forrott, lobogott benne, a légies, finom 1 elkülietü Siftnéhez mentette.

„Ea nem. úgy halok meg Margitom drága, mint a többiek — ismételgette gyakran — de nem is szeretném. S ilyenkor kigyulladt arccal, nagyratágult szemmel idézte Petőfi örökértékü sorait: Ne ily halált adj Istenem, ne ily halált udj énnekem. Szavaiban odaadó, nagy érdeklődés bujkált mindig a művészetek s a politika iránt.

„Ha háború lesz, — én valami nagy dolgot fogok véghezvinni“ — hangoztatta.

A régi ház ketyegő órái között hazafias ábrándokat szőtt és repeső, nyugtalan szívvel sietett végzete felé.

\

rabbá vált s többször hangoztatta .Sift Mihályék előtt, hogy nem tud megbirkózni ezzel a csalódással, öngyilkos lesz. Ök — amennyire lehetett, — tartották benne a lelket. Ebben az időben felhagyott az Írással, alig-alig énekelt s ha mégis kibuggyant ajkán a nóta. mindig csak ez az egy: „Nem tud senki semmit róla . .. Csak a rózsa, fehér rózsa szirma ..

Egész lényére kiült a csalódás levertsége. Valóságos menekülési vágy kerítette hatalmába: el Medgyesről, ahol minden Derzsi Zoltánra emlékezteti. Petro- zsényban rokonaik laktak, irt nekik, hogy hozzájuk szeretne menni. Rövidesen el is utazott.

Sifték nemsokkal ezután szintén elkerültek Medgyesről és a két barátnő már csak levélben találkozhatott. Irmának időközben még azt a megrázkódtatást is végig kellett szenvednie, hogy Derzsi felesége valami kiderítetlen oknál fogva, petróleummal leöntötte, majd felgyújtotta magát és égési sebeibe szörnyű ki- nok között belehalt.

Népem aranykönyébe ir

Az ezt követő időben Petrozsényba ke- ! rült egy jómódú család gyermekei mellé j nevelőnőnek. Az 1916. évi román betörés is ott érte. A család elmenekült, magukkal akarták vinni, de ő csökönyösen kitartott elhatározása mellett: „Petrozsény- ban maradok“. Érezte, most ütött az óra, hogy „valami nagyot cselekedjék Magyarországért.“

Itt ömlik bele a cikkemben feltárt történések ideje az Ellenzék-nek a további eseményeket tárgyaló cikkének sodrába. Itt ismerkedik meg az ekkor már 23-ik évébe lépő kis segédtanitónő Watzek G-uidó Szász gyárossal! itt fogadja el Gitta Viktor kétféle kémkedő hírszerző ajánlatát. akit a maga jóhiszeműségében magyar kémnek gondol s aki saját kétkula- csosságának palástolására vak eszköznek tekinti az izzó hazafiságu székely leányt, aki németül és románul is jól beszél.

Irma a magyar-román hadterületen át csángó viseletben indul Bákó felé. Rövid mellesbundájában, pirossal verzselt inával! áb an. tetszetős száj inkájában üde, megkapó jelenség.

Ä román tüzérség az 1500 m. magas Pogányhavason helyezkedett el, Szépviz felett Irma egész napi járás után körülbelül Gyimesbükk tájáig jut el. A hajnal hddege át meg átjárta tagjait; gerendából rótt pásztorkunyhóra talál, bezörget: románok. Tejjel kínálják. A tej melege jótékonyan ömlik szét benne s a román asszony szánakozása is jólesik. Ellánk ad.

A pásztor gyanakodóan nézi: kisasszony ez, nem parasztlány s mégis éjjel jött, egyedül... furcsa. Nem sokat gondolkozik. A fáradt leányt úgyis elnyomta az álom. Asszonyának súg valamit s mire

Irma észbekapna, már csendőrök kísérik Bákó felé. Ott hallgatják ki először. A kihallgatást végző tiszteket valósággal elbűvöli bátorsága, hazafiassága és szépségének ereje. Nagy pénzekkel csábítják: szegődjék oldalukra. De ő hajthatatlan marad: „Nem, soha. inkább a halál.“

Az elnöklő ezredest megkéri, egyezzék bele abba, hogy a vele együtt sínylődő magyar foglyok elvett fegyverével lőjjék őt agyon, ne román puskagolyó végezzen vele. Kérését megtagadják. Amikor bizonyosra válik, hogy halálra Ítélték, minden apró értéktárgyát, szájinkáját, felesleges ruhadarabjait a szegények között osztja szét. Bátor lélekkel néz végzete elé. Fogolytársainak gyakran mondja: Ha meghalok, népem aranykönyvébe ir majd c akkor örökké élni fog a nevem.

Mielőtt a vesztőhelyre indulna, arra kéri a magyar rabokat: halála pillanatáig imádkozzanak érette.

Amikor a kivégzés perce közeledik, utolszor még fennhangon kiáltja: Magyar- ország, érted halok meg, azután fiatal leányteste a Poligon szikkadt füvére hanyatlik, száján kibuggyan a vér... vége Nehány nap előtt virággal, gyertyával, könnyel teltek meg a temetők. Szerte az országban a harangok szava két napon át csak a halottakért imádkozott; vértanúink emléke előtt háláját rótta le a nemzet.

Szilágyi Irma nevét eddilg még semmiféle emléktáblára nem irta fel a hála. De — amerre a kis tanítónő lába magyar ügyünkért futott nehéz, ho?szu utakat: emlékezik Gyimes tája, emlékezik a Tarhavas.

JÉKEY VILMA.

iskolai szünnap december 6, 7 és 8-án

A vallás- és közoktatásügyi miniszter a háborús gazdálkodás folytán szükségessé vált takarékosságra való tekintettel december havának 6., 7. és 8-ik napján az összes alája rendelt hivatalokban, továbbá az ország valamennyi állami, királyi, községi, egyesületi, társulati, katolikus, közületi és mngán, közép, középfokú és szakiskolájában, valamint népiskolájában szünetet rendelt el. A hivatali és iskolai munka a szünet után december 9-én a rendes időben kezdődik., JMTL)

A WESSELÉNYI LÖVÉSZ EGYESÜLET elnöksége értesíti tagjait, hogy a céllövő edzéseket december 2-től, csütörtökön és szombaton délutáni 4 órai kezdettel a Honvédutca 12. szám alatti fedett lövöldéjében tartia

az i84u évi büntetőjogi javaslatok CENTENNÁRIUMÁ. Az 1843. évben b iintetőjogi javaslatok készítését, mint száz év előtti jogéletünk nagyielenőségü eseményét, az egyetem jog- és államtudományi kara a. mai napon ünneoli meg délután fél 6 órakor az egyetem aulájában tartandó ürme-' pelven, melyen Személyi Kálmán prodékán elnöki megnyitót mond, Heller Erik dékán és Balás P. Elemér professzor előadást tart.

A szamosujvdrj Kovrjq Tivadar Leány árva húz jubileuma

A Kovtkj 'Tivadarról elnevezett örmény katolikus Lcányáurvaház ebben u évben ünnepli fennállásának, negyvenére évfordulóiul. A hálóőr ura való tekint (‘lie l csal: későbbi időpontban \tarlanal fi f alúd összes élő tagjainak részvételével pn- gyobbs abásu ünnepséget. December 6-án nyindöss e kisebb házi ünnepélyen ieple- zt le az egyházközség uz alapító \Covriy Tivadar emlékének megörökítésére az Arvaház főbejáratánál elhelyezett <rn/ir- ványtáblát.

A Leányárvaház egyébként Bárány Lu. kács i b. fan cm ok, főesperes, számos újvári örmény katolikus plébános idejében épült és ]9fJ.l-ban nyílt Imeg u tmallersdorfi szent ferencrendi nővérek vezetésével Demhárter Johanna M. (Juietia főnöknő idejében. Az intézmény a negyven év alatt több, mint száz árvát nevelt fel.

Művészet- és tudom nypolitikai

bizottság ülésezik három napja .Nagyváradon

NAGYVÁRAD, december 1. A kultuszminisztérium művészet- és tudománypolitikai bizottsága három napja ülésezik Nagyváradon, hogy a helyszínen tárgyalja meg a Nagyvárad művészeti és tudományos életével kapcsolatos, összes kérdéseket. A bizottság hétfőn és kedden három ülést tartott iir. vitéz Halsz Aladár miniszteri osztályfőnök elnökletével és a tanácskozásba bevonták a város tudósait és művészeit' is. A budapesti és nagyváradi szakemberek megállapították; hogy a nagyváradi vár országos viszonylatban is páratlan történelmi emlék és annak megőrzése nemzett feladat. Letárgyalták az összes teendőket, amelvnek megvalósitá a alapján a varos nemsokára elroglalia azt a helyet, amely történelmi múltja alapján megilleti.

Kart Gerlach előadása Kletsirái

A Német Akadémia kolozsvári lektorátusán rendezett irodalmi és művészeti hét előadásai során tegnapelőtt és tegnap délután. Kurt Gerlach lektor beszélt a mult század német irodalmának egyik legnagyobb alakjáról, Kleistról. Az előadó, aki a szakirodalomban különben is ismertnevü Kleist-kutató, a modern szellemtörténet módszerével hatolt be a klest-i mü lényegébe, kiválóan érzékeltetve a nagy iró fejlődésének fokozatait. Részletekbe menően elemezte az érzelmek féktelenségétől tobzódó Pentesilea-1, amelyben modern tartalommal telik meg az antik forma, a Kütchen von Heibron-1, ezt a romantikus lovagi színjátékot, a Hermannschlach-ot, Michael Kohhas-t és a Prinz von Homburg-of. Az utóbbi há- . rom mü tárgyalása során ragadta meg az előadó azt a mozzanatot, amikor a romantikus Kleist, eredeti porosz mivoltához hűen, elfordul az egyén kultuszától, s a szigorú kant-i ethosz szószólóiává szegődik. Mai szóval élve. a közösségi fegyelmet, a magasabb államraisont emeli piedesztálra. Az előadó szerint éppen ez Kleist nagy hozama a világirodalom nagy drámai termékeihez, hogy Shakespeare daimoniájával szemben, az ethosz mellett tör lándzsát. Az előadást nagyszámú közönség hallgatta végig.

AZ ERDÉLYI VÁROSOK ÉS KÖZSÉGEK VILLAMOSÍTÁSA. Az iparügyi miniszter Csíkszereda, Marosvásárhely és Székelyudvarhely városok, valamint Ákosfalva. Backamadaras. Bözötd, Bözöd- ujfalu, Csiktaplóca, Erdőszentgyörgy, Ga-gy, Gyulakuta, Havastő. Kadács. Ka- dicsfalva. Kápolnásfalva, Koronka. Lövé- te, Mádéfalva, Nagykede. Nyárádszentbe- nedek, Nikómalomfalva, Siménfalva, Széke 1 y bethl en falva, S zék el y 1 e ngye 1 f a 1 v a,

Szákelyszentmihályfalva. Shékelyszent- miklós, SzékelyszenttamáSj Szentábra- hám, Szentegyházasfalu, Szengerince, Szenlélek, Szövérd, Tibód és Ulke községek közigazgatási területén a villamosenergia vezetésére a Székelyföldi Villamosmüvek Részvénytársaságnak engedélyokiratot adott ki. Az engedélyokirat az engedményesnek kizárólagossági jogot nem biztosit. A villamos energia bevezetésére szolgáló berendezéseket az állam a villamosmü első ü>zembehelyezésétől számított 30 év eltelte után s az ezt követő ötévi időszakok bármelyikének végén megválthatja.

ELFELEJTETT MAGYAR ÍRÓK DIJA. Uj irodalmi dijat alapított egy fiatal magyar könyvkiadó: Kaszás Endre. „Elfelejtett magyar irók dija“ címmel évente egy-egy elfelejtett magyar iró nevéről elnevezett, 3000 pengős irodalmi pályázatot hirdet modern népi. katonai és társadalmi tárgyú regénvre. A bírálóbizottság tagjai ismert irók és kritikusok. A-3000 pengős pályázatot húsz évre tervezik.

Figyelem! Csak az Ellenzék hjxdö* téscá eredményesak*

Haljatok meg fehér rózsák...