Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-06 / 276. szám

ELLENZÉK ív AIX AY MIKLÓS í ÄS Erdélyi Párttal nt&fifoit» k©i3i^iéiiy©isi és pártom teljesen epyetértiink A románok Déierdélyt a bécsi dö n léssel Kapták, meg BUDAPEST, december 6. (MTI.) A kép­viselőház szombati ülésén folytatta az 1944. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vi­táját. A szombati vita első szónoka Simon Ferenc (MÉP) volt, aki beszédében úgyszólván ki- zárólag a Parasztszövetség működésével és célkitűzéseivel foglalkozott. Inczc Antal, a Magyar Megújulás Pártjá­nak szónoka első szavában a harcoló honvé­dek felé fordult. Második gondolata a ma­gyar dolgozók milliói felé szili. Ha a honvéd az első az ország szempont­jából, úgy a névtelen munkás a második, A külpolitikai kérdésekről szólva, szólott a napokkal ezelőtt lezajlott román egyesülési i ünnepről. Nem érti az ünneplést. Reméli, a románság is megtanulja az uj idők uj pa­rancsait. n A' vita következő szónoka Ortutay Jeno (MÉP) volt. A nemzetiségi kérdésben a meg­oldást nem annyira a jogok közé szorított életben és a nemzetiségeknek az anyaország­hoz való viszonyában, hanem az állam és a társadalom közös érdekében látja. Ajánlja azonban a nemzetiségi testvérek figyelmébe, hogy a nemzetiségi hűség nemcsak szavakból és nyilatkozatokból, hanem elsősorban tettek­ből áll. Kérte, hogy a nemzetiségi vidékekre kiküldendő tisztviselőket előzetesen két-hirom hónapi kurzuson tegyék képessé az ügyek vi­telére. A miniszterelnök, beszéde Ekkor emelkedett szólásra Kállay Miklós miniszterelnök. Déli 12 óra tájban a képvi­selői padsorok minden oldalról megteltek. A miniszterelnök beszéde elején rámutatott arra, hogy a szokástól eltérően azért kezdte meg a miniszterelnökségi tárca költségvetésé­vel a vitát, hogy beszéde alapján a Ház meg­ismerje politikai alapelveit és ezáltal irányt szabhasson a vitának. Úgy bevezető költség- vetési beszédében, mint többi beszédeiben igyekezett olyan alapot adni, amelyet a nagy nemzeti célok szolgálatában Összefogónak, nem pedig taszitónak tart. Ez a magatartás ellentétben áll az ellenzékével, de amikor a beszédet fogalmaztam — mondotta a minisz­terelnök —, amikor a lelkemet beleöntöttem, nem jutott eszembe, hogy pártok is vannak ebben az országban, csak a nagy magyar cé­lok állottak előttem. Rámutatott a miniszter- elnök arra, hogy beszédében csak a külpolika alapelveit érintette, mig a külügyminisztet hitet tett nagy szövetségeseink és a kis nem­zetek jogai mellett. Hol állott fee a szakadék? Amikor a I$ülügyminiszter ur beszéde el­hangzott, megdöbbenéssel állapitottam meg, hogy megtapsolták azokat a mondatait, ame­lyek olasz és német szövetségeseinkről szól­tak, de némán hallgatták végig azokat, ame­lyek rólunk szóltak. (Helyeslés.) — Képviselő Urak! Itt ebben a pillanat­ban állt be a szakadék közöttünk. (Hosszan­tartó nagy taps a jobboldalon, középen és bal- felől. Zajos ellentmondások és felkiáltások a szélső baloldalon. A viharcsengő megszólalt.) — Most én kérdezem: most miért nem tapsolnak? (Nagy zaj a 'szélsőbalok!álon. Maróthy Károly; A baloldal miatt van a sza- kadás! Élénk felkiáltások a jobboldalon és a középen: Éljen Kállay!) — Le akarom itt szögezni — folytatta beszé­dét a miniszterelnök —, hogy ennek az or­szágnak a politikáját: sem fenyegetések, sem ígérgetések nem változtathatják meg. (Élénk helyeslés, taps a jobboldalon és a középen.) Azért, amit az urak kifogásolnak, hogy csak általánosságot mondunk, mert ez a politika semmi más, mint — magyar. (Élénk helyes­lés jobbfelől.) A KÖZREND BIZTOSÍTVA VAN! — A belügyi tárcával kapcsolatban hang­zottak el politikai vonatkozású kritikák és megjegyzések. Én megnyugvással látom a ma­gyar belügyitek politikai és politika-rendé­szeti vonatkozásait a belügyminiszter ur ki­próbált kezei között. — Egész egyszerűen hangsúlyozni akarom, zalékos arányt állapitottam meg. Ez 83.0C0 hold. SZOMORÚ JELENSÉGEK —• Ami irt a vita folyamán történt, na­gyon szomorú jelentség. Azok a felszólalások, amelyek az úgynevezett baloldalról hangzot­tak el, ártalmasak voltak, vagy nem voltak méltók ehhez a képviiselőházhoz és ezekhez az ■időkhöz. — Meg kell emlékeznem a polgári ellenzék Atahástrom­iizemek lermr* ését álveszem. Címükéi adják le „Előre fizetek“ jeligére a kiadóba. 0 :080 vezérszónokáról, akinek szimpatikus mondatai nálam megfelelő megértésre találtak. — Nemzetiségi képviselőink is felszólaltak. Köszönöm nekik azt a lojalitást és magyar hangot, amellyel itt a Házban, az ország­gyűlés és az ország teljes nyilvánossága előtt hitvallást tettek hűségükről, arról, hogy a magyar épa.tő munkában résztvenni akarnak. Válasz és üzenet Erdélynek — Utolsónak foglalkozom a felszólalók közül az Erdélyi Párt elnökének szavaival. Közvetlenül azok után a szavak után, ame­lyeket saját pártom képviselőihez intéztem. Szándékosan teszem ezt, mert olyan nagyje­lentőségűnek tartom azt a véleményt, amelyet az Erdélyi Párt elnöke és vezérszónoka mon­dott, hogy ezzel egyes vonatkozásaiban kü­lön is akarok foglalkozni. Az elmondottakról szólva, azonnal leszögezem, hogy azoknak minden tételével magam, kormányom és pár­tom teljesen egyetértünk. (Helyeslés, taps a jobboldalon, középen és a balközépen.) — Különösen akarok foglalkozni az erdé­lyi kérdésekkel: magyarságunk kérdésével. — Erdélyt ezeréves történelmünk folyamáji most először a bécsi döntés szakította ketté. A ránk háruló felelősségvállalás kettős. Észak - erdély népét istápolnunk, lelkileg, anyagilag minden tekintetben hozzánk szorosan vissza­kapcsolnunk, megadni nekik a fejlődési lehe­tőséget, a legdrágább vértestvérünknek tartani, szerwt kötelesség. Minden igyekezet megtört a románság vak gyűlöletén. Hogy a közrend biztosítva van: belülről soha senki fel nem boríthatja. Propaganda sem. Sem külső, sem belső propaganda. — Külső ellenség pedig, amint mondtam — engedjek meg, hogy' ezt ismételten hang­súlyozzam — ha a lábát erre a földre akarná tenni, mindnyájunkkal szemben fogná magát találni. (Úgy van! Úgy van! Taps.) Általános igazság: örülök, hogy ebben osztozunk. Éri —■ előrebocsátom — osztozni akarok a kép­viselő urakkal ebben az általános igazságban. Aki mines benne, az kint marad és ennek az­után nagyon rossz dolga lesz. — A gazdasági kérdésekben egyes minisz­tertársaink már megadták a kielégítő felele­teket. ANTAL ISTVÁN HATÁSKÖRE — Meg akarok azonban emlékezni két j kérdésről és ez a csucsminiszterség és a propa- gandarniniszterségnek a problémája. A csúcs- in inisz térség létesítése tulajdonképpen olyan . háborús intézkedés, amely egy szintézisbe ! akarja összefogni a gazdasági tárcák műkö­dését és munkáját. Ami a propagandaminis'Z- ter hatáskörét illeti, ezzel kapcsolatban egész röviden csak arról emlékezem meg, hogy a propaganda.miniszterséget Antal István sze­mélyére alkottuk és nem az a fontos, hogy a miniszter hatáskörét terjesszük — ami bü-. rokráciára vezetne —, hanem az a fontos, hogy a propagandaminiszter befolyását és hatását a dolgok vezetésére és intézéseié biz­tosítsuk. — Másik feladat a áélerdélyiekkel való foglalkozás. Itt mem sok jót mondhatok. Minden diplomáciai igyekezet, szövetsége­seinktől ismételten kért támogatás megtört azon a vak gyűlöleten, amelyet odalenn mes­terségesen szítanak. — Már sok példát tudok arra, hogy az odalenn élő román nép segítségére sietett ma­gyaroknak, amikor a hatóság őket a legbru- táldsabban akarta elnyomni. A bírálatot ezek felett maga a román nép gyakorolja. — Mi őszerintük feudálisak vagyunk. Ők azonban a demokráciának az alapfelételeit, a politikai, a gazdasági, a kulturális és a polgári egyenjogúságnak még csak a minimumát sem adják meg magyarjainknak, akik odalenn vannak, sőt arról van szó, hogy egyszerűen fizikai létüket sem tudjak elviselni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy ezren és ezren menekülnek odaátról. Innen is mennek át, de ugyanolyan számban jönnek vissza, mert rájöttek, hogy — noha odaát mint re- fugia tokát reklámnak tartják őket —•. nincs olyan jó dolguk, mint animővel őket kecseg­tették. — Gondoskodni fogunk róla, hogy ezek a visszatértek amnesztiában részesüljenek. — Most zajlott le odaát a gyulafehérvári népgyülés ünnepe. (Czermann Antal; A gyü­I lölet ünnepe!) Az egyik miniszter beszédében nyíltan kritizálta az általuk kén es elfogadott bécsi döntést. Ismétlem: az általuk kért és elfogadott bécsi döntést. Én csak azt mon­dom, hogyan kritizálhat valaki, aki kapón, mert hiszen Délerdélyt a bécsi döntéssel kap­ták meg. (Élénk helyeslés.) Ezeket a beszéde­ket, amennyiben sértőek nem voltak, bizonyos politikai megértéssel nézhetem. Azonban töb- *bet mondanak, annál is inkább, mert elárul­ják, hogy bizonyos „tudományos alapon'4 in­dult meg az izgatás odaát. Am mindez a sö­tétben félelmében éneklő gyermek benyomás sát teszi rám. — Kérem az Erdélyi Párt képviselőit, mondják meg otthon: minden magyar szive, mint egy emberé, értük dobog. (Lelkes ellen­zés. Taps.) Az északerdélyiekért, akikkel szo­rosan összeforrtan és a délerdélyiekért. Ezért a magyarságért dolgozni kötelességünk és fel­adatunk. (Hosszantartó, lelkes éljenzés, taps a Ház minden oldalán.) — Ezeket tartottam kiemelendőnek az Er­délyi Párt szónokai felé. Ezt szeretné mom­eam minden párt és minden újság, amic egyetlenegy kivételével jelenleg mindegyik meg is tett, noha ezzel összefüggésben nincs kivétel, mert a társadalompolitikai rendsza­bályokért egyformán dolgozunk. Az összeférhetetlenségi törvény A honvédség ünneplése — Tisztelt Ház! A mai időkben természete­sen egyek vagyunk és határozottan állítom, hegy ezt igazán senkisem vonja kétségbe; hon­védelmi kérdésekben mindnyájan együtt va­gyunk ebben az országban. (Élénk helyeslés, taps.) Honvédségünk a súlyos télii harc után visszatért, de megszálló csapataink most is kmt vannak, ha számuk nem is nagy; — Most a karácsonyi ünnepek előtt mind­nyájunk meleg üdvözlete, meleg barátsága, szeretete, biztató szava hadd szálljon erről az ülésről őfeléjük. (Hosszantartó lelkes éljen­zés, taps a Ház minden oldalán. A Ház tag­jai felállnak.) —• Mélyen megilletődve köszönöm meg a képviiselőház minden tagjának és pártjának ezt a felállást, amellyel a nemzet üdvözletét alátámasztották. A kint harcolók családjait ellátjuk mindennel, amivel tudjuk. A téli- ruha, mint a honvédelmi miniszter uj kijelen­tette, már kint van. A régebb kintszcigáló- kat felváltjuk. Minden tekintetben állandó j gondoskodásunkban részesülnek. /—• Addig is, mig a harctéri helyzet lehető­vé teszi, ők is haza jöhetnek. Ennek első alapfeltétele azonban a helytállás és a hit a jövőben. (Élénk helyeslés, taps.) Katonához illő szavakkal emlékezett meg erről a honvé­delmi miniszter ur. — Többen szóvátették a törvényhozói ösz- szeférhetetleiaség kérdését. A kormány akként határozott, hogy a legrövidebb idő alatt, de mindenesetre még a jelenlegi parlamenti ciklu.- lejárta előtt a törvényalkotás rendes utján maga fogja benyújtani a törvényhozói össze­férhetetlenség újabb szabályozására vonatko­zó törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés a Ház nnnden oldalán.) —- Tisztek Képviselőház! A vitából végül még két tételt akarok kiemelni és ezzel kü­lön foglalkozni. Az egyik a reformpolitika, a másik a szociális haladás sokat hangoztatott kérdése. Szükséges az egyik is, a másik is, Sőt nem is kerülhető el egyik sem. A mai nagy történelmi idők meg is hozzák mind a kettőt, akár akarja valaki, akár nem akarja. — É11 mást nem vállalhatok, minthogy nemzetemet, népemet elvezessem oda és addig. mig saját elhatározásából a sajátmaga akarata szerint majd dönteni és határozni tud a sa­ját sorsáról. Az előkészítés az élőmunka fo­lyik. Ehhez pedig hit, akarat, munkakészség cs magyar politika kell. Ezt vallom. Ezért kérem a megajánlás elfogadását és a határo­zati javaslatok elutasítását. (Hosszantartó, lelkes éljenzés és taps a jobboldalon és a kö­zépen.) A miniszterelnököt beszéde elmondása után igen sokan üdvözölték. A miniszterelnök beszéde alatt a kormány tagjai is teljes számban jelen voltak. A mi­niszterelnök beszédét a kormánypárt tagjai kitörő lelkesedéssel fogadták. Tusnádi Nagy András elnök rövid időre felfüggesztette a vitát, majd kétórai újrakez­dés után Jaross Andor (Magyar Megújulás Pártja) emelkedett szólásra­Kállay újabb válasza A birtokpolitika kérdései Ezután válaszolt az egyes felszólalásokra. Birtokpolitikai felszólalásra válaszolva, ismer­tette az adatokat. A zsidóbirtokok összes te­Évvégi mérlegét idejében készüléssé elő vagy nézesse át Dr* Pintér István könyvelési irodájá­ban, Fürdő-u ca 25. Telefon: 25—26. rűletc 1,207.000 katasztrális hold. Ebből me' zogazdasági terület 857.000 hold, erdőgazda- sági 350.000 hold. Az 1942. évi XV. t. c. alapján kereken 718 ezeí katasztrális holdnyi ingatlanra hoztuk meg a tulajdoni átengedésre vonatkozó vtg- határozatóí:. ~ Az Országos Vitézi Széknek átadandó mintegy 130.000 katasztrális holdból már a Vitézi Szék rendelkezésére bocsáttatott több, mint 83.000 katasztrális hold. Itt meg kívá­nom Jegyezni, utasítást adtam ki, hogy ennek a területnek 80 százaléka a kisemberek tulaj­donába menjen és legfeljebb 20 százaléka ma­radhat tisztek tulajdonában. (Helyeslés.) Szőlőknél és gyümölcsösöknél 50 _50 szá­Ezután Tors Tibor alelnök bejelentette, hogy Kállay Miklós miniszterelnök kivan szó­lam. A miniszterelnök hangoztatta, csak arra óhajt reflektálni, amit beszédéből és szavaiból a képviselők félremagyaráztak. így Irnrédy Béla vezérszónok ur beszéde alatt tett hozzá­szólására, amely szerint nem a társadalomnak szól. Ezt valóban úgy értelmezte, hogy nem a társadalomnak szól. A katonai ellátás szempontjából nem iga­zak azok az elterjedt hírek, hogyr az állam­nak nem állt kellő pénzösszeg rendelkezésére, csupán a gyárak felépítése és a nyersanyag beszerzése vett huzamosabb időt igénybe. i óth János (MÉP) volt a következő fel­szólaló. Beszédében kizárólag mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Koródy Tibor (pártonkivüli) behatóan fog­lalkozott az ipar és a mezőgazdaság kérdései­vel. Gstál Alajos beszéde Caál Alajos beszéde elején megállapította, hogy fennmaradásunk, létünk, további gya­rapodásunk. fejlődésünk, emberi sorsunk egyedüli záloga, ha jól és okosan gazdálko­dunk. Ha azt akarjuk, hogy az ezeréves küzde­lem harcaiban a vérveszteségek nyomán vi­szonylagosan lemaradt magyar nép fejlődésé­ben lendületet kapjon, ha több magyart aka­runk, aki a versenyt felvehesse és az. ősi föl­det, a magyar életteret megvédelmezhesse, ha azt akarjuk, hogy a Kárpátokon belül éiő nemzetnek cletszintje elerje az európai szín­vonalat, akkor nemzeti gazdálkodásunkat ra­cionalizálni kell. (Cikkünk folytatá-va az utolsó oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents