Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-03 / 274. szám

15 4 3 deeeflibwr 3, SOlTim—g ELLENZEff 5 Hz 1843. évi frOatetőtor- véfifjf35laío'i C8nísr»árls feniíispsíge KOLOZSVÁR, decembor 2 Az egyetem aulájában Kolozsvár város jogászközönségé­nek nagy érdeklődése mellett tartotta meg tegnáp az egyetem Jog- és államtudományi Kara az 1843-as büntetőjavas La tok 100 éves fordulója alkalmából rendezett ünnepségét. Személyi Kálmán prodékán megnyitó beszé­dében jellemezte azt a politikai és társa­dalmi helyzetet, amelyben a magyar közélet a mult század 40-es éveiben volt. A megelőző idők nyomott po ÍHkai légköre, a maradiság ereje, amelyet a rendi támad a lom önzése és a Habsburg uralkodók magyarellen, ös dinasz­tikus politikája elnehezitett, kihívták a nem­zet továbbfejlődésére olyan szükséges újítási vágyat, amely egyszerre a legkülönbözőbb irányokban eruptiv erővel jelentkezett- Az újítások Széchenyi állal kezdeményezett gaz­daság-technikai, művelődési és jogéleti alko- tásokbam valósultak meg. Az évszázadokig uralkodó Láttán hivatalos nyelv helyébe tokon­ként a magyar nyelvet fogadták el. A rendi­ség gátlásait még nem tudták elsodorni, de megkerülték azzal,' hogy a jogegyéni őségét, a kereskedelmi intézményekben, a váltótör­vényben és a büntető javaslatokban keresz- tülvitté'k. E javaslatok törvényerőre ugyan nem emelkedtek, de igy is a magyar nemze t géniusz örökértékü alkotásai közé tartoznak Utána Heller Erik dékán tartott előadást Rámutatott arra, milyen elmaradott volt a magyair büntetőjog — hasonlóan a legtöbb ■európai állam akkori büntetőjogához — ab­ban az; időben, amikor ez a javaslat készült. A javaslat szerzői — úgymond —- figye­lembe vettek ugyan egykorú külföldi uj bün- teUkódexeket, illetve javaslatokat is, azon­ban ennek ekemére megóvták önállóságukat és sok tekintetben jobb rendelkezéseket vet- ! tek fel a . javaslatukba'. Legjelentősebb vonása a javaslatnak azi, hogy a halálbüntetést mel­lőzte és kiküszöbölte a) botbünietést, amelyet ■addig bíróságaink sűrűn alkalmaztak. Jeles vonása a javaslatnak büntetési rendszerének egyszerűsége, amiben ugyancsak lényegesen különbözött más európai országok- büntető- kódexeitől. Rámutatott arra, hogy a javaslat­ból amelyet a Karok és Rendek magukévá tettek, azért nem 'ett törvény, mert a Fő- trendek tőképpen a halálbüntetés eltörlése miatt — a®t nemi fogadták el. Végül ki­emelte, hogy milyen _ vesztesége jogfejlődé­sünknek az, hogy az 1-843-a«- javaslatba, nem lett törvény. Végül Balás P. Elemér professzor a javas­lat büntetőeljárási részéről értekezett. Elő­adása során, utalt arra, hogy a büntető el­járás terén a középkori perre való visszaté­rés volt a tulajdonképpeni feladat. Az újkori büntetőper a kontinensen már nem is volt igazi per. Angliában, azonban a büntető el­járás per-jellege végesvégig megmaradt, s a kontinens büntetőperjogi reform törekvései a 18. századtól kezdve lényegileg a perervkrivu ■ Livé váit-nyomozó-eljárásnak újból perré ala­kítását ti tették ki célul. Valóságban erre Irányult az angol esküdtszék utánzása, s eb­ben a mederben haladt a magyar reform, is aa 1843-i javaslatok keretében, ahol a fő vita­kérdés éppen az esküdtszék behozatala körül forgott. Pedig a magyar jogfejlődés önállóbb uf követésiét is lehetővé tette voina, mert nem szakított o’yan gyökeresen a középkori, uaemé'yi szemléletű, élet teljesebb perrel s igy inkább folytatóját maradt a középkori európai kulturtközösségnek, mint a kontinens Többi országa. A 19. század első felének ma­gyar büntetőpere megmaradt valóságos per­nek és nem lett volna nehéz olyan miódon fejleszteni, hogy megfeleljen a tisztultabb modem követelményeknek, igy különösen a szóbeliség elvének behozatala, helyesebben visszaállítása utján. Az esküdi bíráskodás alapgondolata: ön kormányzati elv maga is megvolt 48 előtti büntető eljárásunkban, a 1 törvényhalt óság által választott birák intéz­ményében. De örök értéke mind a két 43 i büntetőjavaslatnak a perfonnának messze­menő érvényre juttatása, elsősorban a vádlott kihal gátasának olyan szabályozásában, mely helyesebb a hatályos bűnvádi perrendtartás vonatkozó részénél, amennyiben a vádelv és a logika követelményéhez képest a vád elő adásával és bizonyításéival! kezdeti a főtár­gya'ást és elkerüli a vádlottnak a peres tél fogalmával meg nem egyező kezelését; Nem megy ugyan egyik javaslat sem addig, mint az .angol büntetőper, mely a vádlotthoz eb­ben a minőségben még csak kérdést sem en­ged initéztetni, de ehhez a rendszerhez sok­kal (közelebb marad, mint a mai jog. A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM FŰIG.AZGA1 ÓJA KOLOZSVÁRON KOLOZSVÁR, december 3. Néhánynapi tartózkodásra Kolozsvárra érkezett Csánky Dénes, a Szépművészeti Muzeum főigazgató­ja draskóci Farkas Zoltán műtörténész kísé­retében. A látogatás célja az, hogy Kolozsvár varos vezetőségével egyetértésben a város jö­vő művészeti programjának kialakulásáról tárgyaljanak.^ A vendégek megtekintették a kolozsvári nemet tudományos intézetben ren­dezett képzőművészeti kiállítást és látogatást tettek a Rákóczi-parkban újonnan , létesített műcsarnokban. Itt, mint köztudomású, a Ba­rabás Miklós Céh rendezte meg őszi tárla- át. Csánky Dénes legnagyobb elismerését fe­tzte ki a kiállított anyagról és az Országos Magyar Szépművészeti Muzeum részére -vá­sárlásokat eszközölt. Svéd tiltakozás Berliniben a norvég diákság nósnetorssisgi internálása miatt Stockholmból jelenti a TP: Stockholmban nagy íeUiinést keltett a közben hivatalos helyen is megerősített hirt amely szerint a svéd kor­mány jegyzéket intézett a német birodalmi kormányhoz, amelyben kén, hogy a svéd-német kapcsolatok jövőbeni alakulása érdekében tekintsen el az oslói diákoknak Németországba való elszállításától. A kormány el­határozásában valószínűleg szerepet játszik a parlament és a közvéle­mény állásfoglalása is. Különösen Svédország főiskolai ifjúsága számos gyűlésen követelte a kormány közbelépését a norvég diákság érdekében. Bonczos Miklós államtitkár mond ünnepi beszédet a kolozsvári Társadalmi Egyiiît- míLödés vasárnapi Szózat-ünnepségén A Kolozsvári Társadalmi Együttműködés j a Kolozsvári Iskolánldvüli Népművelési Bi- j zottsaggal karöltve vasárnap, december 5-én Szózat-ünnepséget rendez a Nemzeti Szín­házban, a Szózat megtienésitéséneki százéves évfordulója alkat!mából. Száz éve annak, hogy Egressv Béni megzenésítette Vörösmarty Mi­hály Szózat című költeményét, mely azóta a magyarság egyik szimbólumává, a magyar hazaszeretet jelképévé vált. Jelentőségét, a trianoni koirsE*ak sötét éveiben mutatta meg igazán, amikor összekötő erőként tartotta össze a sz étszaki tot ü magyarságot. Ko’ozsvár magyarsága méltó keretek közölt ünnepli meg a Szózat százéves évfordulóját Vasárnap, december 5-én d. e. 11 órakor a Nemeeti Színházban:. tartandó ünnepségen dr. Bonczos Miklós államtitkár mond ünnepi be­szédet. Dr. Császár Károly tanügyi főtanácsos pedig arról tart előadást, hogy mit je’entett a Szózat Erdély magyarságának. A műsor többi részét művészi. számok alkotják, ame­lyek közül kiemelkedik) Horváth István, az ismert fiatal költő szavalata és Szabady Ist­ván operaénekes énekszáma, akinek kísére­tét Endre Béla karnagy látja el. Szerepelnek még Senkáhzky Endre színművész és György Dénes tanár szavalatokkal, a MÁV-összhang dalárda énekszámmal, népiskolai növendékek pedig a szaval ókó rusra irt Szózat-alapgondo­latot: ,,E nagyvilágon e kívül nincsen , szá­modra hely" parancsát adják e'ö. Az ünnep­séget rövid filmbemutató zárja be. Az ünnepség rendeeői szeretettel és test­véri kézzel hívják Kolozsvár magyarságát, hogy vegyen részt az ünnepi dé'előttön, amely alkalom arra« is, hogy városunk mar gyareága kifejezhesse hódolatát orszaggy.ra- pitó Kormányzó Urunk előtt, akinek decem­ber 6-án névnapját ünnepi’! az egész ország. Legendává magasztosult személye szimbóluma lett e parancsnak: „Hazádnak, rendületlenü' légy hive, o-h magyar,!" IRegmérgezfe magát ás meghalt Balázs Anna, a gázgyár fiafal tisztviselőnője KOLOZSVÁR, deoember 3. Megdöbben­tő öiigyilUosság ügyében folytatnak nyo­mozást a hatóságok. A tragikus öngyil­kosság áldozata’ Balázs Anna 27 éves tisztviselőmő,' aki két nappal ezelőtt a Pap-utca 51. szám alatti lakásán nagy­mennyiségű szublímátpasztillával meg­mérgezte magát s szörnyű haláltusa után, tegnap meghalt. Balázs Anna három évvel ezelőtt, a bé­csi döntés után, mint menekült Tordáról jött Kolozsvárra. Itt két fivérével együtt bérelt lakást a Pap-utca 51. szám alatt és hamarosan sikerült állást is szereznie ma­gának a gázgyárnál, ahol tel efon kezelő­nő volt s ebben a minőségben minden­kor a legielkiismeretesebben látta el szol­gálatát. Később beleszólt életébe a szere­lem. Megismerkedett egy férfivel, akiről azonban crak később tudta* meg, hogy többgyermekes családaoa. Hosszú hóna­pokon keresztül kétségbeesett lelkitusát folytatott a szerencsétlen leány önmagá­val, miközben kérője is akadt, de előbbi szerelmese kijelentette, hogyha) férjhez megy, úgy. ő öngyilkos lesz, mert nem tud nélküle élni, így tartott ez hosszú időn keresztül, mig végül az önmagával viaskodó leány rászánta magát, hogy le­velet ir a férfi feleségének. A levélben megindító hangon mondta el az egész ese­tet, s kérte az asszonyt, ho^y beszélje rá férjét: maradjon csak a családja köré­ben és ne akadályozza meg az ő férjhez- menését. Ez a rnu.lt hét szombatján tör­tént. Hétfőn a kora reggeli órákban az­zal költötték fel Pap-utca 51. szám silatti lakásán Balázs Annát, ho^v az asszony, akihez a levejyt irta, kéreti, hogy men­jen el hozzá. Balázs Anna ekkor testvé­rétől, Balázs Sándortól kért tanácsot, hogy mit csináljon, mire az azt válaszol­ta, hogy menjen csak el, legalább egyszer s mindenkorra befejezik most ezt az ügyet. Egy óra múlva tért vissza lakására* a leány, s amint a házbeliek mondják, rend­kívül izgatottan, rohanva érkezett, majd j bezárkózott lakásába, ahonnan egy ne- j gyed óra ntulva ismét eltávozott. Lassú j léptekkel ment a gázgyárba, ahol átvette szolgálatát. Nemsokára azonban a tele­fon mellett eszméletlenül esett össze. A kihívott mentők azonnal gyomormosást alkalmaztak és sikerült is eszméletre té­ríteniük, de már akkor látszott, hogy az eset rendkívül isuJyos. A mentőorvosok kérdésére a leány megmondotta, hogy az­előtt másfél órával tizenöt szublimátpasz- tillát vett be. Az első segélynyújtás után a mentők beszállították Balázs Annát a* belgyógyászati klinikára és testvérét is értesítették a tragédiáról. A leány a kór­házi ágyon, elhaló hangon csak annyit mondott testvérének, hogy otthon a la­kásukon ahhoz a pohárhoz, amit az asz­talon talál, ne nyúljon, mert méreg volt benne. — Jobb lesz igy, ha én halok meg — mondotta testvérének a szerencsétlen leány —, mert, ha ő ölte volna meg ma­gát, árván maradt volna a két gyermeke. Az orvosok mindent megkíséreltek, hogy Balázs Annát megmentsék az élet­nek, de minden kísérletezés hiábavaló volt, mert a nagymennyiségű gyilkos mé­reg már teljesen felszivódott a szerveze­tébe s a szerencsétlen leány kétnapi ha­láltusa után szerdán meghalt. Ma, pénte­ken délután 2 órakor temetik a klinika* halottas kápolnájából. A tragikus öngyil­kosság ügyében a hatóságok nyomozást folytatnak A MÁV közli: ■ . A*. A MÁV igaz galócája, min* a Vasúti ót- Közi. Közlöny jelenti, 0 korábbi rend«- keze eektől eltérően, 1943. évi december hó 13-áv-j; kezdődően a Tgövetkazö uj latézkedé&inLc lép te*ti életbe: Helyjegy váÜÚBa meTeit igénvbev ehető ve- ndtokhor? kiadott menetigrysplv árnyal caaikí* a helyjegyen feltüntetett napon és vonattal lehet az utaizlést megkezdeni. Ha az utas ké­sőbbi vonatot akar használni, a szolgálattevő tisztviselő a menetigazoiványt későbbi vo­natra csak akkor érvényesíti, ha az utas a menetiguizdványt legalább 12 órával a vo­nali menetrendszer!®ti indulása előtt érvénye­sítés végett bemutatja­Helyjegy váltása mellett igénybe vehető vonathoz vjáltött ce fel nem használt menet- igazolvány érát a vasul csak akkor téríti vise-a, ha az utas a menetigazolványt és x helyjegyet legalább 12 órával a vonat menet- rendszerint) indulása előtt a kiindulási á'lo- máson a pénzlábhoz vísszaszoigáJtatja. Mi- netjegyitodblban váltott menet,igazolványt és helyjegyet 24 órával a vonat meneliendszc- rinli imlüá-sa előtt a rneue'jegyirodanak is vissza lehet szolgáltatni. Ha az. állomás vagy a menetjegyiroda a menetiguzolvány árat azonnal nem térítheti vissza^ a menetigazol­vány és helyjegy vLoszaszolgáltatáséról aa utasnak elismervényt, ad Felhívás a kolozsvári társadalmi egyesületekhez Igényeljen minden egyesület a társa­dalmi naptár összeállüásához szük­séges bejelentő-levelezőlapokat a Ko­lozsvári Társadalmi Együttműködés elnökségétől A KolozsváVi Társadalmi Együttműködő elnöksége elhatározta, hogy minden bélre ö&s'z<eíliitja Kolozsvár társadalmi naptárát és ant a napilapokban közzéteszi. Az ünnepsé­gek, előadások oly zsúfolt e g ymás utján butt követik egymást, hogy a tájékozódás közöl­tük néha a Legnagyobb nehézségekbe ütközik, emellett a közönség egészséges megoszlását 16 veszélyeztetik. Az időpontok megáüapi'a- sánál semmiféle egyéb tájékoztató nem ál' rend elk-ezésze av egyesületek vezetőségének, mint a hallomás. Közismert dolog Kolozsvárt, ■az is, hogy megfelelő előadóteremnek meg- 'ehetősen szűkében van a város, igy a helyi­ségekért is valóságos küzdelem folyik. A Ko­lozsvári Társadalmi Együtt működése elnök sége rendezeres nyilvántartást akar végezni ft.Har­ciad al mi egyesületek előadásairól es ünnepéé- géntől, hogy ezne' a. tájékozódást elősegítse, illetve lehetővé tegye és hog\ segíts,égéra siessen annak az egyesületnek. amely előtt neháleégek merülnek fel az előadás, vagy. ünnepség megrendezésében. Másrészt a kö­zönséget is megfelelő időben tájékoztatni, akarja a íárseda'mi eseményekről, hogy meg­oszlását természetesebbé és arányosabbá tegye. Ebből a célból bejelentő-levelezőlapo­kat nyomatott, amelyeknek a szétosztása ér­dekében most aSzaä a felhívással fordu’ a kolozsvári társadalmi egyesületekhez es« a) okhoz a rendező-lr ódákhoz is, amelyek tár­sadalmi jellegű események rendezésével fog­lakoznak, hogy igényeljenek bejelentő leve­lezőlapokat a Kolozsvári Társadalmi Együtt­működés elnökségétől 1943 december 2—3 között, minden hétköznap d. e. 9—10 óra kö zött. (Magyar-utca 1.) A kitöltött bejelentő-Levelező! apókat) a ter- veraett előadás vagy ünnepség időpontja előtt megfelelő időben, de legkésőbb lö nappal a kitűzött időpont előtt kell beküldeni, bogy a társadalmi naptár összeáll>tásr igy lehetővé váljék. A Kolozsvári Társadalmi Együtt műkő dés elnöksége csak az igy bejelentett elő­adások és ünnepségek erkölcsi és anyagi tá­mogatását vállalja­Bút orvásárl ók? 1 j Tekintsék me ff Jókai-ntea 1 17. ss. alatti helyiségeimet, 1 hol saját készítményéi bú» torokat állandóan raktárim j tartok, melyek a legkénve- J sebb igényeket is kieléffiiik. j Hndrás dános mübútoraszí íilos. Telefont 43—87. Egyhónapi fogházra ítélték a gondatlan soffört KOLOZSVÁR, december 3. Hunyadi Má­tyás kolozsvári gépkocsivezető gondatlanság­ból okozott suivos restisértés vétségéért ke­rült a törvényszék hármas büntetőtanácsa de. A vádlott a kolozsvári RAK AS z gépkocsi tár­saságnál teljesitctt szolgálatot. Ezév augusztus 3-áii a Kolozsvár—szamosi a! vj útvonalra szólt a beosztása. Mikor egvizben a számos- falvi repülőtér felé haladt, a rendesnél jó­val nagyobb sebességgel, a repülőtér közelé­ben a gépkocsival szembejött egy lovaskocsi., amelyen egy magasrangú katonatiszt ült. Hu­nyadi Mátyás tülkölni kezdett, amitől a lo­vak megbokrosodtak és az árokba fordították a kocsit. A katonatiszt kiesett a kocsiból és eltörte vállpcrecét. A törvényszék Szeneiéi József törvényszé­ki tanácselnök elnöklésével megállapította a vádlott bűnösségét és egyhónapi fogházra ítélte, de büntetlen előéletére való tekintet­tel a büntetés végrehajtását háromévi próba­időre felfüggesztették. AZ ERDÉLYI TUDÖSITO decemberi szára» gazdag és változatos tartatommal jelent meg Cikkeket ittak ttrbhek között: Halász* Piuv Erőss Alfréd, Sándor Imre, Lajos Balázs, gróf Bethlen Gvörgyné, Eszte'gár Lajos, Lukács Manfred, Rejőd Tiborc, Urbán Gusztáv, Csiz­madia Andor, Szeutiványi Robert, Kovács Gyuta, Nagy András, C«ereucsér István, \'e ress Ernő és Sztrilicb Paláé.

Next

/
Thumbnails
Contents