Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-03 / 274. szám
ELLS*-«® 1 613 TT e c.e m b ® r 2, smmj,rFmmssmazs t Júleki Béla beszéde (—ő.) Teleki Béla kedden elmondott képviselőházi beszéde jelentőségében és hatásában túlnő a szokásos parlamenti megnyilatkozások kertéin. Már a szeptemberi kolozsvári beszédére is fölfigyelt az ország közvéleménye, mert abban oiyan, széles rétegek lelkében. szunnyadó gondolatok nyertek világos . megfogalmazást éis hatásos kifejezést, amelyeknek kimondását régóta nagyon sokan várták. A szeptemberi beszéd után ezzel a beszéddel az Erdélyi Párt még inkább kilépett az erdélyi keretek és kérdések közül és a legteljesebb mértekben országos politikai tényezővé vált. A beszéd az összes magyar kérdéseket érintette nem erdélyi, hanem egye-- temes^ magyar szempontból. Mindez azonban nem jelenei az eddigi erdélyi álláspontnak a feladását, ellenkezőleg annak kiteljesedését és megerését bizonyította be Teleki Béla legújabb politikai megnyilatkozása. Az erdélyi pokftrkai elet tanulóévei elteltek cs az Erdélyi Párt országos viszonylatban ugyan-' olyan egyetemességet birtokol, mint a parlament bármelyik más pártja. Ez a lépés természetes fejlődés és haladás eredménye, és egyben a pártnak is nagy elkötelezése az országos politikában való egyre teljesebb részvétel irányában. A beszéd második jelentősége abban nyilf- vanult meg, hogy a legerőteljesebben hangot adott a magyar reform-politikának. A forradalmat csakis reformmal lehet megelőzni. A mostani háború nem lehet akadálya a legszé- lesebbkörü és a nemzeti élet minden részletére kiterjedő magyar reformnak. iMár most, a háború alatt határozottan körvonalazni kell a magyar reform minden vonatkozását és összes célját. Amit a reformból meg lehet valósítani, azt azonnal végre is kell hajtani, es a ma meg nem valósítható reform-tervek mellett a legdöntőbb módon el kell köteleznie magát a maii. kormányzatnak. Az Erdélyi Párt elnökének két legutóbbi nagyszabású megnyilatkozása az egész pártot mindenestől elkötelezte a legcéltudatosabb magyar reform-politika szolgálatára. A pártnak ez a magatartása minden bizonnyal jótékony hatást gyakorol mindazokra, akik a magyar reform tényleges szolgálatában látják hivatásukat. Ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy á politikai világnézetek között egy egészséges uj politikai felfogás és magatartás válik egyre időszerűbbé. A magyar nemzet széles rétegei sona sem tudtak iskolás, politikai világnézetek között gondolkozni, s azok irányítása mel- ktt országot építeni. A magyar ember a politikában is szereti a történelmileg kipróbált gondolatokon felépülő és a jelen helyzet szükségeit kielégítő elveket. Úgy érezzük, hogy a Teleki Béla legutóbbi politikai beszédei annak a magyar középutnak adtak kifejezést, amelynek a megmutatását régóta sokan várják. A Trianon utáni korszakban nagy átalakuláson ment keresztül a nemzet lelke, társadalmi ösztöne és nemzeti öntudata. Az utolsó negyedszázadban kialakult uj magyarság derékhada ösztönösen irtózott a túlságosan iskolás vagy nagyon felszínes politizálástól, inkább a nemzetnevelésben, társadalmi szervezésben és művelődési szolgálatok válla- lasaban latta a magyar célok szolgálatát. Nagyjában úgy élt, mint a kisebbségi, sorsra rendelt magyarok. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy amiképpen Teleki Bélában a kisebbségi magyar, aki elsősorban a csendes nemzeti társadalmi es gazdasági mun- kokban látta a magyarság megtartásának az útját, eljutott egy országos politikai program megfogalmazásához & kifejezéséhez, ugyanúgy a nemzet egyetemének fentebb említett rétégé^ szinten keresi a maga politikai gondolatait. ^ Meggyőződésünk, hogy az ország egyre szélesebb közvéleménye fogja a Teleki Béla politikai' iranymutatásat a magáénak ismerni. ,A_ keddi beszédének külpolitikai vonatkozásai a legmeglepőbbek. Erős, társadalmilag és gazdaságilag jól szervezett Magyarországra van szükség a Duna-medencében, hogy ebben az országban a magyarság és a magyar- sag vezetese alatt a nemzetiségek létük minden föltételét a legteljesebben megtalálhassák. Erre a Magyarországra azonban" a szomszédos népeknek is föltétlenül szükségük van. Európának ezen a pontján a magyar a legrégibb nemzet és Magyarország a legrégibb ország. _ Mi voltunk a Duna-medence politikai misszionáriusai: a nemzeti élet tartalmát és formáit a környező népek tőlünk tanulták. Európai veszteség volt Magyarország meg- cmnkitasa. ^ Magyarország helyreál,látására és megerositesere a Duna-medence biztonsága szempontjából ezután meg nagyobb szükség lesz. Csakis Magyarország lehet az a biztos tengely, ajnely körül a környező népek élete biztonságosan elrendeződhetik. Ma különösen mezőgazdaságig ipari ás kereskedelmi teren vár nagy hivatás Magyarországra. Magyar- ország a nemzeti királyok idejében a legteljesebben betöltötte a Duna-medencei hivatását, amennyit veszített nemzeti önállóságából és erejéből, ugyanannyit gyengülő del- keieteurópai szolgálata is. Minden politikai bölcsesség azt követeit, hogy erős Magyarország legyen Európa e részének sarokpontja. Az önállóságát, teljes függetlenségét és elszakított területeinek egy részét ismét visszanyert Magyarország türelmi időt kér arra, hogy ezt a .hivatását a kialakuló uj Európában ismét betölthesse. Minél inkább széteső egy kor s minél több lehetőség sugallata kisert egy nemzetet, annál nagyobb szükség van arra, hogy a nemzeti élet összes belső és külső vonatkozásait minél egységesebb és szintétikusabb képben mutassuk fel. A Teleki Béla beszéde ebből a szempontból is nagy értéket jelent: m;nden magyar kérdést egybefoglal s fölmutatja a nemzeti' élet kulturális, gazdasági, társadalmi, katonai és külpolitikai vonatkozásainak szerves belső egységét. Nehezen lehetne megfogalmazni, hogv ezt milyen politikai világnézet szemszögéből teszi. Szerintünk éppen az Mátyás király-lér 13. Tel.: 43-14, BíSífiiűirúciíiíiBá, kerámia, kriptáiy, porcéi án, ajándéktárgyak. — Ugyanott az értéke, hogy a mindenirányu magyar rc- formot iskolásán meg nem határozható, de ízig-vérig magyar világnézet alapján sürgeti. Ennek a világnézetnek feszitő erőt a magyar sors világos látása, a magyar hivatástudat teljessége, a társadalmi felelősség és az igaza keresztyén erkölcs nyújt. Kevés, ez őszön mondott parlamenti beszéd adott olyan határozott bírálatot a mai magyar életről, mint a Teleki Béláé. Az ő bírálata abban tért el a szokványos parlamenti kritikától, hogy nem kizárólag, amint az szokás, a kormány, hanem az egész magyar életet, menően magyar ember, minden magyar életszerv, minden tevékenységét bírálta. Az igazi nemzeti kritika ez. A kritikán túl azonban fölmutatta az elérendő teljes állapotot, rávilágított az afelé vezető útra és mérhetetlen hitet sugárzott arranezve, hogy a nemzet igazi céljai elérésére nemcsak képes, hanem föl is készült. A beszéd legdrámaibb lüktetésű része a kormányra háruló, mérhetetlen felelősséget mutatja föl, kifejezvén a kormány iránti bizalmat és a reményt arranézve, hogy a kor--» mány egyre határozottabban vezeti előre a nemzetet az egyetlen lehetséges magyar utón. Egyéni véleményünk az, hogy a kormány ma szélesebb közbizalomra támaszkodhatok, mint csak egy félévvel ezelőtt is. Ez a bizalom a kormányt egyre többre kötelezi. A kormány kezében van annak minden lehetősége, hogy a magyar reform utján a forradalmi lehetőségek elkerülésével! teljesebb életre vezesse a nemzet életét. A Teleki Béla beszéde szervesen kapcsolódott bele az Erdélyi Párt többi szónokainak hozzászólásaiba, azokat összefoglalta, kiegészítette és határozott cél felé sűrítette. A kisebbségi élet zajtalan társadalmi és nemzeti forradalmán átment történelmi Erdély bi- zonyságttele, intő szava, féltése, bírálata és reménysége szólalt meg Teleki Bélán keresztül. Hisszük; nem hiába. Ä ssékelykérdés állott esiltörtokön a megajánlás! wlici kfeéppöütiáfecin Ä miniszterelnök szombaton válással a felszólalásokra Nyugodt légkörben, személyeis csatározásoktól mentesen folyt le csütörtökön a képviselőház ülése. Nagy figyelmet keltett- a fiatal erdélyi képviselőnek, Váró Györgynek a fejtegetése a székely kérdésről. Az ebédidő ellenére szép számmal jelenlévő képviselők pártkülönbség nélkül több esetben fejezték ki hangos tapssal és éljenzéssel helyeslésüket a szónok megállapításaival kapcsolatban. Az apropriációs vita egyébként, mint jól értesült politikai körökben hallatszik, ■az eredeti tervtől eltérően nem nyúlik át a jövő hétre és igy az eredetileg hat napra tervezett ülésszak már az ötödik napon, szombaton befejeződik. Ekkor kém' a déli órákban sor Kállay Miklós miniszterelnök beszédére, amelyben válaszol azokra a fejtegetésekre, armelyek kormánypárti és ellenzéki részről az elmúlt öt nap alatt elhangzanak. Nagyszabásúnak ígérkező beszédét politikai körökben élénk érdeklődés előzi meg és nemcsak belpolitikai, hanem külpolitikai vonalon is, újabb fontos bejelentéseket várnak. Fajvédőiéin, szociálpolitika:, agrárkérdés Az ülést 10 óra után néhány perccel Krúdy Ferenc alelnök nyitotta meg. A kormány részéről az ülésen Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter volt jelen. A felhatalmazási vita> első csütörtöki szónoka Meskó Zoltán volt. Külpolitikai kérdésekről szólva hangoztatta, hogy a magyar külpolitikának mindenekfelett és kizárólag csak a magyar érdeket szabad szem előtt tartania. Részletesebben foglalkozott a zsidókérdéssel és hangoztatta, hogy a magyar fajvédelem egy jottányit sem enged a magyarság megerősítéséért folyó politikából. A kérdés intézményes megoldását kéri, továbbá azt, j hogy az arcvonalon munkaszolgálatot teljesített és közben életüket vesztett zsidókat hősi halottaknak tekintsék. Beszéde befejező részében az erőteljesebb szociálpolitikáért szállt síkra. A felhatalmazási javaslatot nem fogadta el. Czermann Antal beszédében szintén szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Annak a felfogásának adott kifejezést, hogy a magyarországi szociális kérdés megoldása elsőrendű honvédelmi munka is. Az adópolitika terén a családi és szociális szempontokat kell mindenekelőtt figyelembe venni. A következő szónok Papp Mihály volt. Mint gazdaképviselő, főként a gazdák támogatását és felkarolásált tartja szükségesnek, mert ők képezik az ország életének gerincét. Gróf Festetioh Domokos (MÉP) bizonyos hibákat és nehézségeket tett szóvá, azonban hangoztatta, hogy az ország háborúban áll és ezeket csak jóindulattal, megértéssel és türelemmel lehet áthidalni. A kormányzat ezen a téren jó példával jár elől. A földbirtok rendezésének problémájára áttérve a rendezés célját a kisgazdák megerősítésében látta és helytelenítette azok földvásárlását, akik a*z ügyben csak tőkebefektetést látnak. Nagy Ferenc, a Független Kisgazdapárt elnöke beszéde bevezető részében a magyar hivatástudatról beszélt. A jövő feladatairól szólva hangoztatta, hogy a jövő Magyarországnak népi Magyarországnak kell lennie. Váré György a székegység problémáiról Az Erdélyi Párt szónoka, Váró György, beszéde elején rámutatott arra, hogy nem először kerül a székelykérdés a Ház elé és az a tény, hogy ma' is beszélhetünk székelykérdéisről, azt imftatja, hogy ez még mindig megoldatlan. Nincs megfelelő élettere a székelységnek, tehát az államnak is be kell avatkoznia a kérdés megoldásába és mesterségesen kell előmozdítania a fejlődést. Nem tekinthető a székelykérdés egy félmilliónyi magyar népcsoport partikuláris, vagy a Székelyföld regionális kérdésének, hanem az egyetemes magyarság kérdésének egy fontos fejezeteként; Észak-Erdélyben egyedül a székeiység képes arra, hogy a magyarság etikai határait kitágítva, a magyarság népi erőite mindjobban kiterjessze. Ismertette ezután a székelykérdés törDecember 7-Jn délután 6 órakor a IRdtgds Didkbizban bankverseny a délerdélyi menekültek karácsonyi Iszegélyezésére l téneimét. Részletesen kitért a kérdés megoldására összehívott, de kevés eredményt elért 1902-4 csiktusnádi kongresz- szusra. Örömmel kell megállapitani, hogy a Széikelvföld ujjáépitéséért a kormány eddig is sokat tett. — Ma a székelykérdés lényegét — mondotta — hat szóban lehetne összesü- riteni: „Sok az eszkimó, kevés a fóka“. A Székelyföld átlagos népsűrűsége negyvenegy fő négyzetkilométerenkint, de ha a vármegyékre eső népsűrűséget vesszük figyelembe, a trianoni Magyairországon egy négyzetkilométerre eső 147 fővel szemben, Udvarhely vármegyében 158. Csik vármegyében 208.6 fő esik. Számításba kell vtennünk, hogy míg a trianoni Magyarországon a Lakosság ötven százaléka él őstermelésből, a- székelységnél ez a szám hetven százalékra emelkedik. A visszacsatolás után összesen 22.854 fő tért vissza és 20.742-en hagyták el ezt a területet, hogy megélhetésük biztosításéit máshol próbálják megszerezni. Egy-egy székely vármegyéből tehát 1000-T-1200 magyar, egy jó nagy falu lakossága volt kénytelen évente elvándorolni. Míg fenyeget a> keletről jövő veszedelem, bizonyára szükséges lesz hazánknak olyan katonákra, akik saját földjük és házuk védelmében egyúttal keleti határainkat, is védik. Ezért szükséges a székelységnek réz egész keleti Kárpátok vidékére való kiterjesztése. Rátért ezután egy pár kérdés megoldásának módjára. A székely néptöbblet Levezetése két irányban is végezhető. Növelni kell az iparosítás fejlesztésével e területek felvevő képességét, másrészt a szé- kelység határait kell kitágítani, életterét kiterjeszteni, hogy a székely néptöbblet ne városi proletárrá süllyedjen, hanem megmaradhasson földművelő foglalkozásánál. Idetartozik a telepítési kérdés is. Ezeknek a bonyolult kérdéseknek1 a megoldására szükségesnek mutatkozott egy uj székelykonsreszsus megszervezése, amelynek előkészítő munkálatai már meg is indultak. Ennek a nagyjelentőbé- gü kongresszusnak a sikeréhez, az egész kormány és az egész magyar közvélemény támogatására szükség van. Tekintette! arra, hogy a kormány politikája remélni engedi ezeknek a kérdéseknek megoldását, a felhatalmazási javaslatot elfogadja. Ifj. Tatár Imre (Nyilaskeresztes Párt) hangoztatta, hogy a nemzetnek sem a külpolitikában, sem a belpolitikában, sem pedig a közellátási kérdésekben nem szabad egyéni és pártpolitikát csinálnia. Vitéz Zerinváry Szilárdnak a zsidókérdésben az az elvi áll-ábpontja, hogy végleges megoldást csak akkor lehet találni, amikor az utolsó zsidó batyuval a hátán elhagyja az országot. Kuhajda Vilmos a kisiparosság időszerű kérdéseit tette ezóvá. Hamm Ferenc a hazai német népcsoport időszerű kérdéseivel foglalkozott. A német népcsoport állambüsége őszinte és változatlan maradt mélységes szeretete a hazával szemben. Az öntudatos, nemzed szocialista hazai németség egyúttal, a legjobb magyar állampolgár. Az államvezető magyar nép és a hazak németség között zavartalan összhang, kölcsönös jóakarat és kölcsönös együttműködés áll fenn. A hazai németség itt akar élni az őseitől örökölt rögön és ennek megvédéért hajlandó minden áldozatra. Beszéde végén azt a meggyőződését fejezte ki. hogy a győzelem biztos, de ennek elérésére szükség van minden erő összefogására; A javaslatot elfogadja. Tors Tibor elnök ezután félbeszakította a vitát és javasolta, hogy a' Ház legközelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órakor tartsa napirendjén a megajánlási törvény- javaslat folytatólagos tárgyalásával. Vitéz Jaross Andor szólalt fel ezután és az igazságügyrniniszternek Incze Antal és Nagy László országgyűlési képviselők szerdai interpellációira adott válaszával foglalkozott, amely szerint az ellenkezik, a házszabályok 192. paragrafusában foglalt rendelkezésekkel. Incze és Nagy képviselőkkel szemben súlyos fenyegetést tartalmaz a miniszteri válasz és nélkülözi a tárgybeíi alapot, tehát az igazságügyminiszter a képviselők mentelmi jogát megsértette. Bejelentette Incze Antal és Nagy László képviselők mentelmi jogának meg*- sért'ését és szabályszerű . ürgös tárgyalást és alapos vizsgálatot kért. Tors Tibor elnök bejelentette, hogy az ügyet a mentelmi bizottság elé utalja. A Ház csütörtöki ülése ezzel véget árt.
