Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-28 / 293. szám
i«** «ee«mw«r fr»* , u u a N s&ts a mwraan »1 aö 1(02 U5^V üjí iß! wn eid teí fí<V ed XPÍ Soţ "\0 ÎÎ3 9(5 eg ;S2 9fi 191 :ií{ :ef ţri ét 3iT nci (S5 él ét 3& öt 15. t 39' T9 *S »I 9Î sí 'S >a rí A. 3't Xt :a b d rC v g V b t rí T Ferencz Gyárfás riportja: y / SZÉKELY KARÁCSONY CSIK S Z ER E DA, december. - A Székelyföld apr-aja-nagyjo szeretettel készült ,, nagy karácsony“ ünnepére. Ősi nép-0ok'ásek, tréfák, játékok egész sokaságát tartogatták 'a székelyek. Faliamként változnak a szokások, árnyalati különbségek vannak a népi lélek megnyilatkozásában. Lényegiében mind a gyermkek Jézus körül forognak. Alig akad falu a Székelyföldön, ahol betlehemi játékot ne tanulnának és mutatnának be. Rendszerint Advent első vasárnapján kezdik tanulni szerepeiket a betlehem esek. Jellemző, hogy a székely katoniai hagyomány-ok erre az egyházi jellegű népi játékokra is rányomták bélyegüket. Fe\ívvrágozopt, felpántlikázott huszárok járnak a székely betlehemesek előtt. Karddal katonásan tisztelegnek és bebocsátást kérnek a ház urától. Az engedőimet rendszerint megkapják. A huszárcsoport és a tulajdonképpeni betle- hermesek között összekötő szolgálatot teljesítő ,.katona“ közli a várakozókkal ‘a hirt, mire ősi sbékeU viseletben megjelenik a betlehemesek „gazdája“ s ékes rigmusokban adja élő, hogy Jézus születése emlékére tisztelték meg a házat s népét, gazdájával együtt. Az egymás megbecsülését, egymásiránti testvéri szeretet szükségességét bizonyító üdvözlések után kezdődik a pásztorját ék. Krisztus születését eleveníti fel a játék. Hiába keres, könyörög* szállás után gazdag embereknél az emberiség Megváltójának édesanyja — nem talál. Rongyos istálló felett- jelenik meg a betlehemi •csillag s hirdet ..békességet a jóakaratu embereknek az Ur“. Megható a pásztorok hédlolatia. A szegények összetartozásának kifejezése, amikor a juhász utolsó bocs kor szitát ajánlja fel Jézusnak, csakhogy ő is adhasson valamit, enyhíthessen a földi nyomorúságon. Éjféli miséről indulnak a betlehemesek. Testületileg, teljes „díszben“ vesznek részt az éjféli és pásztormisén. Ezt giem lehet, de nem is szabad elmulasztani. Mise után a plébánost, majd a kántort- keresik fel s úgy következik ház- számszeriní a falu , . . A szereplők javadalmazása aprópénz, ha van, természetben kalácsot és kolbászt kannak. Málhájukat „szamárnak“ minősített pásztor viszi. Ez a „szamár-pásztor“ a vidám gyermekéicelődós' középpontja. Rajta és véle mulat a falvak zsdvajgó gyermekhada. A „szamár“ csalk akikor jelentkezhetek a szereplőket vendégül látó házban, h.a szólítják. Tartja az átaJvestot s már me h et . . . Repülnek a sármányok Karácsony előtt, hetekkel megkezdődik a Székelyföldön a „súrmánylesés“. A sár- gaszinü, apró madarat minden valamire való gyerek szita, vagy rosta alá akarja csalni. Saját gyártmányú elmés szerkezettel úgy állítják fel a szitát, vagy rostát és szórnak gabonát alá ja, hogy az éhes madár, mihelyt „szem“ után kap — önmagát rekeszti a rosta alá. Kipirult arccal, izgalomtól lángoló szemekkel lesik a székely gyermekek a „sármányok“ jelentkezését. Sokszor a fürge madár akkor repül el, mikor boldog tulajdonosa ki akarja venni a rosta alól. Újabb kísérletezés, türelmi játék kezdődik, mert valamire való székely gyermek karácsony éjjelén nem megy sármány nélkül éjjeli misére. 'Második harangozáskor hatalmas gyermeksereg ugrál, csuszkái a templom előtt. Egyik kezüket — mintha fáznának ■ lajbijufc alatt tartják. Titokzatosan kér de z ős ködnek: — Van-e sármányod? Hányán eresztünk madarat? A misét is félkézzel a lajbá alatt hallgatják. Mindenki tudja, hogy sármányt szorongatnak a hónaljuk közelében. Egyszerre tódul ki a gyermek,had a templom elé. Egyszerre emelkednek magasba a lajbik alatt tartott, sármáJny-t szorongató gyeirmekkezek. Egyszerre kapjáie vissza szabadságukat a madarak, hogy Jézus születését hirdessék. Békesség a földön Aztán csoportokba verődnek a sárin ányereszt ők. „Kántálni“ mennek. Tisztán csendül a különböző gyermekcsoportok hangja az ablakok alatt:. „Mennyből az angyal lejött hozzátok . . .“ Arrább az éjjeli miséről kijött legények sorakoznak. Ők is kántálni. mennek. A felnőttek szereplése már körülményesebb. A székely családoknál szent és sérthetetlen szokás, hogy a család az éjféli mise után a szülői házban találkozik. Erre az alkalomra odamennek a kiházusitott i fiuk is. Kivételt a „kántáló“ legények \ képeznek. Jó borsos pálinkával kínálja i családját az apa, erre az alkalomra kü- I lönlegesen készített paprikás (székely to- 1 kányt) esznek, majd bort isznak. Az éj- féiutáni étkezés ideje alatt járják a fa- ; lut a „kántálók“. Minden háznál bébiv- ( ják, pálinkával és „falnivalóval“ kinál- : ják a legényeket. A gyermekek csak en- ] ni és pénzt kapnak. j Ezekben az órákban felséges áh itat - 1 ban és mélységles békességben úsznak a j székely falvak. Ilyenkor a halálos ellen - j segek is kibékülnek, ha találkoznak. A I szó legigazdbb é_ legmagasabb értelmében hajtják végre az angyal figyelmeztetését: „Békesség a- földön a jóakaratu embereknek.“ Ki ne akarna, ki nem lenne jóakaratu ember?! Étkezés után suttogva félrehúz ódnak az asszonyok, leányok. Tojást öntenek pohárba. Rendszerint két-három decis talpaspohárba. kutból akkor meri tett vizet öntenek. Ebbe tojást ütnek. Gondosan felteszik az „almárium“, vagy a „tálas" tetejére. Reggelre a tojásfehérje furcsa, pókhálószerű alakokkal szövi be a pohár vízzel telt részét. „Tudós asszonyok egész élettörténeteket, regényeket, jövendőt olvasnak ki az ögsze-vissza kuszáit tojásfehérje-szálakból. Történeteket mesélnek, hogy kinek, mikor és hogy jövendölte meg a sorsát a karácsonyi vizbevert tojás. A gondos és istenfélő gazda állatjairól sem feledkezik meg szenlkarácscny éjjelén. Istállójukban keresi fel a barmokat s szívből imádkozik gazdasági előmeneteléért. Sokat szenvedett, mindenkitől elhagyott nép fia Istenhez fordul, csak tőle remélhet segítséget. Szüzfehár takaróval borított tájakon, kék égen fényesen ragyogó csillagok alatt sorsa felett g gondolkozva hallgatja a székelv gazda a távolból udvarára szűrődő „kántálók“ dalát: „Betlehemi pusztán fújj a szél . . Lélekben megbékélve, munkába vetett hittel, Istenben és erős két karjában bízva tér nyugovóra. Heródes nyomdokán Szorosan a karácsonyi szokásokhoz tartozik az aprószentek ünnepe. Heródes király gyermekmészárlását megörökítő ünnepen a Székely földön feldíszített és „hajlandós“ ágakkal szabad a „verekedés“ . . . Vidám .gyermek, legény, sőt sokszor fiatal házasokból álló csoDortok alakulnak. Vezényszóra sorakoznak. A vezető mindenkinek megvizsgálja a vesszőjét, hogy jól fel va,n-e diszitve és elég haj- lós-e? Nem „hajlandós“ vesszőkkel nem szabad verekedni. Aztán megindul a menet. Gyermekek, legények, fiatal gazdák külön-külön utakon, más és más célkitűzésekkel járnak. Rendszerint kora hajnalban indulnak. Az ajtók természetesen zárva vannak. Senki sem siet meg veretni magát, még hozzá a társaság által utólag megfellebbezhetetlen formában megszabott áron, mely minden esetben a teljesitőképesség- gel szigorú arányban nő, vagy apad. Az aprószentekezők azonban nem estek a fejükre. Derék legények ők. Tudiák, hogy és mit kell csinálni. Ötletben gazdag, fur- fangosságban utolérhetetlen módon, nyittatnak ajtót. A kutyákat indulás előtt pálinkás kenyérrel kikészíti az ecélra. kivezényelt előőrs és felderítő járőr . .. Aztán riadt hangú ember kopog idegesen az ablakon, miközben markos legények várakoznak az ajtó előtt. Halaszthatatlan üzenettel, esetleg kétségbeeitően rossz hírrel érkezett, a futár. A megleoett ember rendszerint nem gondolkozik, pláne, ha — a biztonság kedvéért — kis szal- m.aküteget gyujtnak meg az udvar közepén s elkiáltják: ég a csűr!. . . Ajtó nyílik s a következő pillanatban hangzik a félelmetes rigmus:' „Mi is elindulánk Heródes nyomdokán. Se nem kardokkal, Se nem fegyverekkel, Hanem szép hajlandó vesszőkvel...” Továbbiak során a rigmus ékes nyelven kéri, hogy engedjék „m-egveretni“ magúikat. A házigazda után a feleség s iVha felnőtt leány van, ő kerül sorra. Közben pálinkát, szalonnát, oldalast s egyéb jót tesznek az asztalra . . . így megy ez názról-házra. Ha útközben csípik el az embert — ott aprószentekezik meg. A „végzet“ elől nem lehet-* kitérni. Hónapok múlva is emlegetik, hogy milyen ötlettel nyílt meg egy-egy makacsabb ajtó. Dúsgazdag és szegény Lázár „Kétkarácsony közén“ (karácsony és újév közötti hetet nevezik igy a székelyek) régebben 40—50, sőt több tagból adó, jólszervezett falusi együttes járta a falvakat a „Dúsgazdag és szegény Lázár“ cimü ősi népi játékkal. A bibliából jólismert dúsgazdag és szegény Lázár történetét dolgozta föl szemléltető képekben, eredeti jelmezekben ez a játék. Víg mutatás közepette jelentkezik a Dúsgazdagnál koldus Lázár és kér morzsákat. Nem kap. Tovább tart a dáridó, miközben rosszul lesz a gazdag. Irtózta tó haláltusa következik. Megjelenik a halál sárga ruhájában, félelmetes kaszájával a hátán, miközben a haldokló szemei előtt tart tanácsot pribékjeivel Belzebub, a pokol fejedelme, ad utasítást, hogy készítsenek szállást, vessenek „ágyat“4 Dúsgazdagnak, a pokol legméltóbb fiának ... Tüzes vasakkal, harapófogókkal, rettenetesebbnél, rettenetesebb kinzószerszámokkal jelennek meg Dúsgazdag előtt a '< okol emberei. Belzebub maga is örömmel siet legkedvesebb dendége elé . . . Aki egyszer végignézte ezt a népijáité- kot, annak nyitva áll az ajtaja, kamarája és pénztárcája az elesett, nyomorult, magával tehetetlen embertársa előtt. Nagy tanitójellege van, erkölcssnevelő hatása van ennek a játéknak. A románok nem engedtek ilyen tömeges megmozdulást a megszállás ideje alatt. így nagyritkán színpadokon adhatták elő. Ha lecsendesül, rendes kerékvágásba kerül a világ, bizonyosan újból előkerül a népijáték. így ünnepli karácsonyát a székelyséig. Helyenként váltakoznak, módosulnak, ki- § bővülnek a szokások. A népi lélek a maga igazi tisztaságával keresi a magasabb gondolatot és törekszik igazi magasságok felé karácsony ünnepén. Két hónap alatt háromszor ítélték el a szélhámos orvostanhallgatónői KOLOZSVÁR, december 28. Szélhámos orvostanhallgatónö felett Ítélkezett a kolozsvári törvényszék egyes bűn tetőbár á- ja, Lehner Richárd dr. törvényszéki tanácselnök. A vádlott Kramolin Lisolette, versed illetőségű ápolónő, akit a tárgyalásra a budapesti gyűjtő fogházból vezettek elő. Kramolin Lisolette 1940 őszén Németországból került Magyarországra és mint ápolónő, több kórháznál teljesített szolgálatot. Az intelligens, gimnáziumi érettségivel rendelkező nő időközben beiratkozott a pécsi egyetem orvosi karára é- orvostanhallgatónői minőségét szélhámosságok elkövetésére használta fel. A kolozsvári klinikán ez év tavaszán teljesített szolgálatot. Május végén több betegtől kisebb-nagyobb összegeket kért kölcsön azon a elmen, hogy majd édesanyjától pénzt kap és akkor megfizeti tartozását. Ifjú Kővárosi János középiskolai tanulótól 130 pengőt és egy értékes töltőtollat kért kölcsön nehány napra, amíg az édesanyja megérkezik. Hasonló ámen Solomori. Mihálynétól egy rend fekete ruhát, cipőt, kalapot és táskát kért kölcsön azzal az ürügpvel, hogy temetésre kell mennie és nincs fekete ruhája. Miután a kölcsönkért összegeket és holmikat nem adta vissza, a károsultak feljelentették az ápolónőt. Kramolin Li- soiette leleplezése után Veszprémbe ment az állami kórházhoz, de ott is elkövetett néhány csalást, amiért a szabadkai törvényszék október folyamán 7 hónapi börtönre ítélte. Veszprémből Désre jött át Kramolin Lisolette, ahol szintén elkövetett nehány csalást, melyekért a dési törvényszék november 24-én szintén 7 hónapi börtönre Ítélte. A Kolozsváron elkövetett bűncselekményeit azzal mentegette a vádlott, hogy gyógykezeltetésére volt szüksége a pénzre és csakugyan várt valami pénzt Verseden lakó édesanyjától. A törvényszék tekintetbe véve, hogy a kolozsvári bűncselekményei elkövetése idején még büntetlen előéletűnek számit ott Kramolin Lisolette, kétrendbeli csalás vétségében mondották ki bűnösnek és 4 hónapi fogházra. valamint 3 évi jogvesztésre ítélték. Az Ítélet jogerős Ötvenéves a diftéria-szérum Behring Emil, a dif-eria szerűm világhírű tel fedezője mint katonaorvos kezdte meg pá velfutását és csak későbh szentelte éle'ét a tudományos kutatómunkának, Behring korszak- alkotó felfedezne előtt a gyermekhalandóság! statisztika elszomorító számadásokat mutatott: átlagban a gyermekek harminc százalék a pusztult el 14 esztendős kora előtt valamilyen fedőző betegségben, főképén pedig díf- teriában. A tudományos világ már 1890-ben foglalkozott Behring felfedezésével, de gyakorlati alkalmazását csak 1393-ban kezdték meg. Ma már minden “möve't állam kötelezővé tét e a difteria elleni oltást és igy sikerűit a difte. riá6 megbetegedések es halálozások számát a legcsekélyebbre leszorítani. Faketetyú ot Ionéit n/o'ciiánapi börtön KOLOZSVÁR, december 28. A kolozsvári törvényszék egyes büntet őbirája gyorsított eljárással Ítélkezett German Jenő, bünteteti e’őéletü kereskedősegéd felett, akit opásrrt állítottak e’ő az ügyészségre.. Germán Jenő Delerdélyből került tavaly Ko ozsmegvébe, es a Te.csen fo'yó elépítésnél kapof* a'kafma. zást. A kereskedő?eg^d. akit a román bíróságok egyizben rablásért 5 évi nehézbörtön; a és betörésért ugyancsak. 5 évre ítéltek, néhány héttel ezelőtt otthagyta munkáját és Kolozsvárra jött. Egyideig össze gyű it ott pénzéből tartotta fenn magát, majd elhatározta, hogy létfenntartását bűncselekmények e'köve- tés:vel biztosítja. December 21-én kimen4 a vasútállomásra és jegyet váltott . Apahidág. Dezméren leszabott a vonatról és a hajna’l órákban Kolozsvárra indu't a szamosíaiyi műúton. Szamosfalva végén beiopózott. yiicz Laczkó József udvarára, feltörte a tvukkát- recet és egy fekete tyúkot hátizsákjába gyii- möszö't, azután egy kendermagos kakast is kiválasztott, elvágta ,a nyakát és azt is zsákjába tette. Azután ismét útnak indult Kolozsvár felé. Kolozsvár határában szembetalá kozott a csendőr gyalogőrssel. Mivel ie’kiisme- rete nem volt tiszta, futásnak eredt. A csendőrök 'megállásra szólították fe\ majd zneg- 'motoztók és hátizsákjában megtalálták a lopott majorságot. A törvényszéki tárgyaláson beismerte Germán Jenő, hogy a lopott majorságot értékesíteni akarta. A bíróság 8 hónapi börtönre és 4 évi jogvesztésre Ítélte a büntetett előéletű tolvaj kereskedősegédet. Az ité’et jogerős. A vadászírodalom új remekei: Ilosvay Ferenc: Jó vadászatot! P 24 eredeti felvétellel 20.K. Rhétíey Zoltán: A verébtől a szarvashibáig. Egv teljes vad ászé lehet rejt magában ez a könyv, az első vadtól a szarvasbikáig. 32 képpel 20.Nemeskéry-Kiss Sándor: Heí nem volt. Félszázados vadásztapasztalatok leszűréséből született meg ez a könyv. A szerző tollrajzaival és'fényképeivel 26.Euck-Fraser; Eleven zsákmány. Az „Élve hozd vissza őket“ c. könyv és világfilm szerzőjének uj könyve trópusi va dászatairól. Rendkívül érdekes fényképfelvételekkel 20.Kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Yi (lékre .utánvéttel is azonnal szállít juk. Kérje most megjelent. 64 oddalo képes arjegyzékünket,
