Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-27 / 292. szám
I J, 5 f >Baom a.’iAcn- aajî ■noißji fDgol ß.ggi aíV. Sitw bTTt -,S 3-IUííO äi isd » .9ié, igeJecf üßtbß i-Ti&iO iaiasa Ä aM tß-TX£ß ICVt itiiJl ijitf 3«* ifisşiT omol goi ş YléiTE lcdßf ied icv.ö i Toyf Í19á SUa [, ß2ßt skid serf ît £9 oibiî miei [fald! 'M thî >S8. 93 negi inhq iaiüj; i-saiy ;xrra ,dßJ" T 0 & J'lO Í ß sA d.9-g ario Lfirf £9 goi 1 î l \ \ Ű3 'M sa ss hfll <ca 61 ■riß H >v ai id id it A d 6 î 19 4 3 december 27. fiLLENZÉK 3 UOftmiELT NAGY KARÁRESZÉUE: l Minden népnek jogú van szabadságra Disszabonból jelenti az MTI: Roosevelt elnök karácsony estéjén, rádióbeszédet mondott, amelyet a brit hírszolgálat ismertet. — A kairói és a teheráni értekezleteken — mondotta Roose-v.elt — nemcsak katonai kérdésekkel foglalkoztunk, de foglalkoztunk a jövővel is: az egész világra kierjedő tervekkel. Mvnt tudják, Churchill és jómagam a múltban már sokszor találkoztunk. Jól ismerjük és jól megértjük egymást. Churehillt Amerikában is töhbmillió ember ismeri, szereti és sokat imádkoztunk őre, amikor érés ül tünk legutóbbi súlyos betegségéről. — A kairói és a teheráni értekezletek adták az első alkalmat, hogy. találkozzak Csangkajsekkel és Sztálinnál, szemtöl- s zömben beszéljek ezzel a két legyőzhetetlen személyiséggel. Terveket szőttünk. Az asztalon át 'beszéltünk egymással és hamarosan megállapíthattuk, hogy vülarn&nnyóen ugyanazon az oldalán vagyunk az asztalnak. Tiszában lettünk egymással valamennyi fontos cél tekintetében és ez vonatkozik a foganatosítandó katonai lépésekre is. mok között megoldhatatlan differenciák támadnának. A tárgyalásokon alapvető kérdésekkel foglalkoztunk, pl^an alay-álk vekkel, amelyek a biztonságot, a jStéiet, az emberi lét feltételeit a kis- és n.agy.- államokban egyaránt determinálják. — Nagybritannia, Oroszország, Kína és az Egyesült Államok a világ lakosságának háromnegyedét jelentik.- Ha ez a négy nemzet hatalmas katonai erejével azon lesz. hogy fenntartsa .a békét, semmi lehetősége sem áll fenn annak, hogy egy nemzet támadást kezdjen a világbéke ellen. A távolkeleti helyset ■— Churchill és . jómagam Kairóban niéigy napig tanácskoztunk Csangkajsek tábornaggyal. Nemcsak hadászati kérdéseket vitattunk meg, hanem több olyan jövőre kiható kérdést tárgyaltunk, amelyek a t-ávoíkeleten hosszú nemzedékeken keresztül biztosiiani fogják a. békét. Japánnak, mint támadó erőnek eltávolítása jelenti a Csendes-óceán vidékén a béke és a biztonság helyreállítását. Ehhez nem kell mád, minthogy katonáink és tengerészeink szigetröl-szigetre menve harcoljanak. A kairói megbeszélések értelmében Marshall tábornok repülőgépen íöldkörüli útra -indlult. Mac Arihurral és Nimitz tengernagy- gyal folytatott megbeszélései sok rosz- szat takargatnak a japánokra már a közeljövőben. Igen sok tervet vitattunk meg, hogy Japánra több irányból döntő csapást mérjünk. Azt hiszem, hogy Csangkajsek a teljes győzelem biztos tudatával ment vissza Csungfcingba. D.e ennek a négy nanyhatalómnak ■ együtt kell munkálkodnia Európa, Ázsita, Afrika és Amerika valamennyi népével a szabadság érdekében. Min- ,den nemzet jogát, legyen az kicsiny, vagy nagy, tiszteletben kell tartani, mégpedig olyan féltékenyen, mintha a mi demokráciánk valamelyik állampolgárának jogairól lenne szó. Az a doktrína, hogy az erős uralkodjék a gyenge felett, ellenségeink alapelve. Ez a doktrína meg kell hogy szűnjék. Mi (azon a véleményen vagyunk, hogy ha katonai erőre lesz szükség a béke fenntartására, akkor nemzetközi e»6 alkalmazására kerül sor. Ez a mi állhatatos -politikánk, amely a biztonság, a közösségi érzés politikája. — Minden népnek meg van a joga a szabadságra. Az 1918. évi fegyverszünet után hittük .és •reméltük, hogv Németország katonai jellegű gondolkodásmódja gyökeresen •megszűnik. Túlontúl sok, esztendeig azzal a kegyes reménykedéssel álltat tűk magunkat, hogy a támadó és háború' szellemű nemzetek megtanultak, megértették .és önakaratukból . alkalmazzák a béke feltételeit. Srzátnidlékiuník, minden emberileg tehetőt megtenni annak mie@ate?dályo- zásá.ra, hogy ezeket a tragikus’ téved.ése- ket újra elkövessük. A világi minden népének túlnyomó többsége a békét' akarja. A többség a békéért harcol. Nem fegyverek nyugvásáért, fegyverszünetért, hanem a békéért. — Amint mi most készek vagyunk a (békéért harcolni, vájjon nem logikus-e, A Németország elleni támadás •— Alig háromnapi tanácskozás után, amelyek végig barátságos légkörben folytak, Teheránban is megegyezésre jutottunk annak a támadásnak tekintetében, mely gigantikus mértékben. Németország ellen irányul. Oroszország falytatja komoly támadásait a keleti arcvomalon Németország ellen. Az Olaszországban lévő szövetséges seregek délről gyakorolnak nyomást Németországra és végül a bekerítés teljes azokkal a hadműveletekkel, amelyeket a brit és északiamerikai földgömb más részein foganat ősit anak. Ezeknek a másutt történő hadműveletek parancsnokául Eiserhower tábornokot neveztük ki. A Németország elleni harcban az amerikai bombázó alakulatok föpa'iancsnoka Spaatz vezérőrnagy lesz. Eisenhower föildközdtengeri parantísjniok- ságát egy brit tisztre ruházta át, kinek nevét Churchill fogja közzétenni. Ennek az újonnan kinevezett parancsnoknak megígértük, hogy föMközátengieri hatalmas szárazföldi, tengeri és légi erőnk rendelkezésére állnak, bármely helyen akarja is felhasználná őket, — A teheráni értekezlet két utolsó napján Sztálin, Churchill és jómagam egyek voltunk abban a felfogásban, hogy Németországot meg kell fosztani katonai hatalmától és semmi lehetőséget sem szabad adni a jövőben arra, hogy ezt a hatalmát visszanyerje. Az egyesült nemzetek a német népet nem akarják leágazni. a Meg kívánják adni azt a normális lehetőséget, hogy békében fejlődjék, mint az európai család hasznos éh tiszteletreméltó tagja. Határozottan aláhúzzuk ezt u szót: tiszte letreméltó, me rí hogy szükség esetén a jövőben erőt alkalmazzunk, hogy a békét fenntartsuk? Azt hiszem és azt mondom, hogy a három másik nagy nemzettel teljesen összhangban készen kell állnunk a béke fenntartására az erőszak utján. Ha Németországnak és Japánnak teljes tudomására hozzák, hogy a világ nem enged újabb nyomásnak sem, akkor lehetséges és — remélem teljesen valószínű is, hogy elállnak a támadók gondolkodásmódjától. — Még azt kívánom mondani, hogy -miinidlen utamon, nálunk itthon és külföldön katonáink, tengerészeink nagyszerű .teljesítményei töltöttek el a leglendületesebb sugallatokkal és a jövőbe vetett 1 egte] jesefoió bizalommal. zi zsewm, csak most bocsássa:iák mc egyset, egyem a/e.a a p »>■' ükét. Ne nmankódjck; nem megy az olyan leihítás az amerikai katonákhoz Roosevelt ezután biztosította az amerikai csapatok minden katonáját, hogy kormányuk célja ezt a háborút megnyerni és őket mielőbb otthonukba visszajuttatni. A továbbiakban kijelentette Roosevelt, hogy útja alatt sok katonával találkozott, akik a harcmezőkön már szembekerültek az ellenséggel. Ezek a valóságot ismerő emberek elismerik, hogy a legyőzendő ellenség erős, ügyes és sok segélyforrássá1 rendelkezik. A háború most olyan szakába lép> amelyben nagy emberveszteségre, elesettekre, sebesültekre, eltűntekre kell számítani. A háború ezt megköveteli. Nem vezet könnyű ut a végső' győzelemig. A vég nincs is még a láthatáron. A készülőben levő töme?!támadások, amelyek Európában és a Távolkeleten egyszerre indulnak m,eg, mr*fkövetelnek minden erőt, energiát, erőfeszítést, amelyet a szövetséges hatalmiak latbaveitbetnek, amelyre mull elyei nk felkészülhet nők. Nem kezdhetünk támadást hétfőn azzal a követeléssel, hogy végezzük szombaton — m on d ot ta Ro őse veit. Roosevelt végül kifejezte a fegyveres erő minőjén egyes emberének az amerikai nép karácsonyi üdvözletét. XiL PIUS; A Vatikán elleni légitámadás tünete a szellem megzavarodásának Rómából jelenti a DNB: XII. Pins pápa karácsony estéjén fogadta a bíborosak testületét, amely ünnepi jókívánságait fejezte ki. Válaszában a pápa utalt a súlyos és kemény időkre, majd hangsúlyozta az Örök Város, különleges helyzetét. Ebben az esztendőben — mondotta a pápa — a háború vihara mind erősebben közeledett az Örök Városhoz is. A Vatikánváyas ellen intézett légitámadásokról szólva a pápa köszönetét mondott Istennek, hogy a Vatikánvárosi megőrizte,, amikor néhány héttel ezelőtt légitámadást intéz fék ellene. Kijelentette, hogy e támadás hírét minden tisztességes ember egyöntetű felháborodással fogadta. Előre megfontolt támadásokról volt szó a minden keresztény embernek szent, a Szent Péter vérével megdicsőült hely és világszerte értékelt kulturközpemt ellen, amelyet ünnepélyes egyezmények is védenek. Ez a támadás rehézen érthető tünete a szellem megzavarodásának és a lelkiismeret erköjcsi lehanyatlásának, amelybe néhány el- tévelyedett ember jutott. Végül felszólította a pápa hiv\eit, hogy e_ szomorú idők hatása alatt ne veszítsék el az Isten áltaf[ kijelölt egyenes utat. könnyen, bogy magát egyszerűen nazabocsa\- .si.k. Lássuk csalt előbb, mi van azzal a lopással? ... — Jaj néni loptam én, dehogy loptam, ár- tátlán vágyók, jaj, édes jóistenén;), hová kerültem .... — Magát tetrenérték az állomáson, amikor egy falusitól demeJte a tarisznyáját. De minek is kellett magának egy tarisznya kerékkötőlánc? — Jáj dehogy loprám, dehogy loptam, mágá á falusi ádcá nókén á tárisnyát. hogy vigyem odá á korcsmába egyik bárátjánák... Hazugság az egész beszéd. Maga ellopta a tarisznyát és éppen menekülni akart, amikor elfogták. — Nem, néni, ném igázs . . . — Ismerje be, mert magának is jobb lesz. — Ném ismerek be semmit ártatlan vágyák, érésszén ék bázsá. — Hát ha nem ismeri be, megidézzük a károsultat, meg a rendőröket, meg a detektívet, aki előtt beismerte. Maga pedig itt marad addig a fogházban. — Én á fogházsbán? Jáj tér-mtő drágájóis- téném, mi léss vélem, mi less á gyérmékék- kél. Jáj Láciká, jámká, Zsuzsiká, Bözsiké, Tériké. — Mi az, magának ennyi gyermeke van? A kihallgatásakor azt mondta, hogy csak egy leánya van. — Leányom csak égy ván, dé ázs unokáira. Jáj Lácikáa, Jániká . . . — Hagyja már abba. Jobb lesz, ha beismeri a lopást, hogy fejezhessük be már ezt a dolgot. — Csinyálják hát áhogy ázs urak ákár- ják. Béismérék, mindent beismerek, jáj Láciká, jániká . . . — A Magyar Szent Korona nevében kihirdetem a törvényszék Ítéletét. A bíróság há- romhónapi fogházra Ítéli a vádlottat. Belenyugszik? — Mit csinyálják, náccságos, tekntétés, m l- Újságos ur, csinyálják, áhogy mágik ákárjá.k... Dé ügyi ázs ünnepekre házsáéngédnék, há bélén yugsom? — A büntetést azonnal meg kell kezdeni. H aladékot csak az igazságügy miniszter adhat írjon folyamodványt. — Hát hogy írják, amikor irni sem tudok? Jáj Láciká, Jániká . . . — Fogházőr, vezesse el. Nincs időnk, hogy a prézsmitálását hallgassuk. — Teremtő Istenem, ségény gyermekek, hogy még ázs ünnepekét sem tölthétém vélik, jájájáj . . . Megtörtén, reszkető lépésekkel indul meg a fogházőr előtt, de a folyosón már váratlanul magához tér és egész természetes hangon, ha- miskás kacsintással mondja a kísérőjének: — Azser meg jó, hogy á kártyám mindig vélem ván. Majd vétek és Silvestérkor sérén- csét magának meglássa, meg a tébbi fogházsőr uráknák is. Jó lés ázs á kicsi pénzs, amikor kisabádulok. Belevigyorog a fogházőr arcába, szoknyája zsebéből zsíros vetőkártvut húz elő. legyezőt formál belőle és duruzsolva mondja a hat- gyermekes altisztnek; — Nagyon nagy sérénycsé vár magára. Égy sép léjánt fog mégsérétnk ázs lés á féleségé .. . Hihihihi . . . NAGY KÁLMÁN. az a szándékunk, hogy gyökeresen élválasszuk a német népet a nácizmustól és a porosz militarizmustól, valamint attól a fantasztikus és erkölcstelen felfogástól, amely a „terenvalks- ír a“ vonatkozik. A k is és na try államok egyenjogúsága —  nemzetközi kapcsolatok kérdéseit mind álfplánossá'giban, mind részleteiben megvitattuk. Tárgyalásaink alapján megái lapíthatom, nem hiszem, hogy Oroszország, Nagybritannia és az. Egyesült ÁlLaTörvőiisszéki karcolatok Ünneprontás Tisztes polgári ruha van rajta. Messziről j'ómódu hósráti nénikének nézné az ember, mert- arcszine- is meglepőm világos, csupán az orrán van. valami halvány ibokyaszin árnyalat. Amint kinyitja azonban száját, azonnal kitűnik az indo-egyiptomi származása. A fogházőr előtt' a tetetés ösztönszerü, széles, színpadias pózában valósággal beesik az ajtón. Szinte úgy fest a dolog, mintha a fogházőr marka hátulról jóindulatúan támogatta volna, hogy könnyebben átléphesse a tárgyalóterem küszöbét. A valóságban azonban csak a .derék fogház! altiszt akadályozza meg abban,' hogy ti termetes vádlott nagy igyekezetében né 'zuhanjon egyenesen az elnök asztala éle. Már az gjtóban könyörgően összekulcsolja kezét és nevetséges, apró kis táncl.épésekkel, összegörnyedt derékkal, szinte csúszik a bíróság elé. Még hozzá sem. szóltak, de máris jajveszékel. Kezét tördeli, sóhajtozik, fohászkodik, mintha akasztani vinnék. Az elnöknek még valami irnivalója van, előbb azt. intézi el,, de különben is látja a nagy szurkolást, elfojt egy mosolyt és hagyja puli ülni .a delikvenst. Eg.y-két perc is eltelik, mialatt halotti csend van a teremben, .csak az elnök tolla se.rceg a papíron és a vádlott visszafojtott sóhajai zümmögnek szinte hangtalanul. Aztán hirtelen felemeli az elnök a fejét, mintha csak akkor látta volna az előtte jaj- veszékelő kövér, nagykendős vádlottat és csodálkozva kérdi: — Hát maga hogy kerül ide?... Mintha zsilipet húztak volna fel, úgy szabadul el a beszéd árja. A vádlott csak azt varra, hogy jogszerint is kiny.iiha.^a a szájál. Siránkozik, rimánkodik, jajveszékel, sötét átkokat szór rnggára, családjára, az egész yi- lágríi . . . Náocságos ur drága, kém érgém, a pálinka baszott uié, csak á pálinka, sohasem kerülnék -ide, lnr ném volna ázs á pálinka. Biz.sonyiscen most vágyák itt elősör, csák most bocsásson meg drága jó nviltuságos tékintérés ur . . . — Mit beszél maga, hogy most került ide először? Hiszen mi már jól ismerjük egymást. Maga a láncoló, besurranó-cigánytolvajok közé tartozik. Valamelyikük behatol valahová, ráteszi kezét a ,,szajré''-ra, aztán mikor kijön, hirtelen továbbadja á második, harmadik társának a zsákmányt. Magát nemrég ítéltük el itt pénzbüntetésre. »— Dé mégíizsettem, drága uraim, mégfiElfi-y rendkívül érdekes könyv: Fónagy Iván: Mágia (A titkos tudományok története.) Kit ne érdekelne a primitiv népek' varázsitalainak titka, az egyiptomi papok rejtelmes tudománya, a hindu fakirok titkos hatalma? E könyvből elénk tárul a fehér és fekete mágia története, találkozunk az arany- csinálokkal és a XV1. század rózsa- kereszteseivel, akik ismertek a hoi&z- s-zu élet. titkát. Paraeelsuson, FJud- dón, Agrippán, Cagliostrón keresztül eljutunk Menu érig, a -magnetiz- mus es távolbalátás titkáig. Az alapos Tel készült seggel és élvezetes tormában megirt hatalmas mü lexikon- alakban, 500 oldalon jelem meg es ára diszköté&ben 3&.S6 pengő. Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban. Kolozsvár, Mátyás kirá-ly-tér 9. Vidéki megi endet évsek el a beérkezés napján Intézünk el. l'tanvéttel is szállítunk. Kérje a Óé oldalas, képes karácsonyi árjegyzékünket. Hirdessen Erdély legelterjedtebb napilapjában, az Ellenzékben.
