Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-24 / 291. szám
ellenzék Tfrî üeovnfiir ?«. A tartós béke alapja: a szociális világrend Az. emberiség Bzivi'sen, és bili kén hivatkozik tudomány, <i civilizáció <ls a kultúra fejlődésére s hu a fejlődéi relativitása kőiül vitatkozunk is, különösen ami a kultúrát ü- l'eti, »szinte egységes a vélemény, hogy az éve ázadok fejlődése egy jobb, kiegyensúlyozottabb, tehát boldogabb jövő felé viszi a világot. Talán a nemzetközi politika, vagyis a világ politikai berendezése az egeytlen komplexum, ame’yben az előrehaladás jelenségei- jtűk olyan parányi jeleit vehetjük csak észre, hogy időnkiut igazoltnak ‘.élezik a pesszimistáknak az az aggodalma, hogy végső kiegyenlítő megaldást p föld különböző népei között a hihetetlen fáradozások és a számtalan kísérletek ellenére lehetetlen találni és ebből a szempontból a világ örök viszá'vkodásra van (kárhoztatva. Ezt .az elgondolást azonban senki sem fogadhatja el, aki a keresztényi elvek alapján képzeli el a disszonáns lelkek megbékítését és aki nevelésénél, hagyományainál fogva hisz a keresztényi világrend elméletében- Ebben pedig Jézusnak megdönthetetlen pé’dái nyomán nemcsak a hivő lélek elvont fogalmaira támaszkodva, hanem a gyakorlati lehetőségek megvizsgálása után ir? hinnünk kell. Az emberiség történelmének kilencven százaikat háborúk töltötték ki. A folytonos vi- askodás kétségtelenül arra vezethető viősza, hogy ,a fajokra, vallásokra, szokásokra. — vagy ahogy a legmodernebb kifejezés nem egészen helyesen jelöli meg — világnézetekre — széttagolt emberiség más és más szempontokból kiindulva akarta az egységet megteremteni ás az egység megteremtésének a szinte minden nép által gyakorolt kizárólagossági szándéka elkerülhetetlenül véres összeütközésekben domborodott ki. Eszerint a háborút az uj világrend forrásának kell tekintenünk s az áldozatokat, amelyeket érte hozunk, nem szabad úgy felfogni, mint hiábavaló erőpazarlá6t, amelynek eredményei semmivé lesznek a háború utánAz uj világrend forrásának, neveztük a háborút, ebből következik tehát hogy a háború világrend formáló ereje csak látszólagos és a földtekét átfogó összetűzések csak az alapját teremtik meg a föld uj arcu’atának. Ezért a háború után bekövetkező események mindig fontosabbak, mint az összeütközések alatt hozott intézkedések. ; Cikkünk elején azt mondtuk, hogy a nemzetközi politika evolúciójában vajmi kevés •előrehaladáis tapasztalható. Véleményünk szerint a fejlődésnek a stagnálása az első világháborút lezáró második világháború megkezdésével megszűnt és egv uj korszak kezdődött, amelyik a jövő fejlődés egyenes- vonaluságára máris kézzelfogható eredmé. nyékét mutathat fel. Nézetünket a következőkre alapítjuk: Az elmúlt konfliktusokat lezáró békeszerződések világos bizonyítékai annak, hogy egyes népek megnyerték a háborút, de elvesztették a békét. Példa erre Trianon, Versailles és NeuiTy. Az egyik francia iró szellemesen nevezi ezeket a békepaktumokat ,,a legyőzöttek győzelmének" (la victoire des vaincus). Természetesen a békeszerződések által megnyomorított népek győze’me csak erkölcsi jelentőségű volt és az erkölcsi győzelem mellett hihetetlen igazságtalanságokat, megalázásokat szenvedtek e’, de a dolgok elvont tükrében nézve, a győzelem mégiscsak egy elvnek a diadala volt. Mi lehetett az elmúlt háborút követő „béke", jobban mondva fegyvertelen háborús állapot okozója? Nem csalódunk, ha kije’ent- jük, hogy a páriskörnyéki békék legnagyobb hibája abban található meg, hogy a szerződéseket egyoldalúan állították össze és a fegverszünet napját a fejlődés csúcspontjának tekintették, ahelyett, hogy amint he'yes lett volna, az ágyudörgés elcsitulását az evolúció kezdetének fogták volna fel. A két világháború közti ál’apotokat már 1914—18 között eldöntötték. A háború kényszerű törvényei olyan ígéretekre k/sztették a szembenálló felek államférfiad, olyan megkötöttségeket vá’.laltak, annyira élesen körvonalazták már előre az uj világrend arculatát, hogy a béketárgyalásoknak csak az a szerep jutott, hogy szentesítsék és az aláírásokkal törvényesítsék az elesve eldöntött hatáíroza.tokatv Ail eTentmondó kötélezettsó1- gek tömegében a mult világháború eszmei világát uraló gerincelv, a nepek önrendelkezési joga végzetesen elsikkadt és ennek az írta : Nagy József alapj banvévn mindönki .Va' elfogadható J elvnek a páriskörnyéki hókes/erzódosok ma már valóságos gunyokirataiként tűnnek lel. Ha előbb megyünk a tőiténelemben, a mu't század politikai helyzetének nagy ujjáren. de.cösénél, a bécsi kongresszusnál ugyanezt a tévedést láthatjuk, azzal a különbséggel, hogy ekkor az általános biztonságnak az abszolutizmusba kapaszkodó rendszere zárta el a fejlődés útját. A mult ugylátszik nem hiába követelt az emberiségtől felmérhetetlen szenvedd I 'kot, mert ami rendkívül biztató ebben a háborúban, az, hogy eddig sikerült elkerü'ni a klikkeknek olyans/.erü kiaakulását, amely konkrét erővel rossziranyba befolyásolhatná a háború végén ujjárendezendő világ kepét. Az egymással szembenálló nagyhatalmak most szinte minden háború utáni kérdést nyitva hagytak és kelleténél jobban mem kötötték le magukat egyik vagy másik nemzettel szemben, nem tettek Ígéreteket még akkor 6em, ha némely nemzet a nagyhatalmak szempontjából olyan részt vá'lalt a világmérkőzésben, ame’y jóval felülmúlja a háborue'őlti várakozásaikat A hadbanáüó világ egy;k vezető- hatalma Németország, az uj Európa gondolatát tűzte kri zászlójára. A Német Birodalom vezetői azonban ennek az uj Európának a meghatározásánál sohasem mentek tovább az általános e’vek leszögezéséné.l és a részletkérdéseket mindig az alakuló helyzettől tették függővé. Igv eddigi intézkedéseikkel sohasem kompromitálták régebbi kijelentéseiket. Az ango'szász világhatalmak az Atlanti Chartában fektették fel a jövőre vonatkozó elgondolásaikat s az óceáni egyezmény minden egyes pontja olyan axiómákat foglal magában, amelyeket: nem lehet megcáfolni « „.ip. poüika esetleges gyarló jelenségeivel. Kétségtelen mindkét elgondolás egy-egy másféleképpen elképzelt világrend katekizmusa « ,i kettőnek az. öss/egyeztetését kizárólag egy gyil'ölködő háború végzetes e'fogullságai te. szik lehetetlenné. Az. emberi természetben rejlik, hogy szereljük a bonyolult dolgokat leegyszerűsíteni, ami nagy tévedéseknek volt és ehet okozója. A zi eddigi világrendek: előkészületeiben mindig a határkérdések, a nemzetiségi problem Mk és az örök revanche gondolatokból táplálkozó visszásságok jáls/ották a főszerepet. M i már világos horizontok vannak, hogy a mostani tola'is háborút követő békénél a föld népességének gazdasági követelményei Úsznék fcA at Irozó jellegűek és a szociális rend felállítása képezi a legsarka’atosabb problémák alapját. A világ szinte észrevétlenül a végietekig demokratizálódott e'mó- letben, a gyakorlati megvalósulások azonban még igen távol állanak a végső cé'tól. A jövő rendjének legnagyobb feladata a nincstelen sz.egények légióinak fel6zámo‘ása, a földönfutó nyomorultak fe'szivá&a egy em. ber’bb életbe, vagyis minden konfliktus oko- vó janik, a szociális igazságtalanságoknak, kiküszöbölése. Ez a törekvés nem karácsonyi szó am, hanem élő valóság, amely az emberiség testének marcango'ása közben a világ minden népének lelkét égeti. Ez. a töménytelen vér és könny, amit a mostani háború követel a föld minden népétől, talán biztosíték arra, hogy a mostani háborút követő évtizedekben elérjük azt a korszakot, amelyet Beveridge professzor „brave, new wor’d"-nak nevezett. De^imt T Kűr^k b>r- ér cipőgyár r.t., Xo’o’isw r Tervpályázati hirdetmény A Dermata Müvek bőr- és cipőgyár rt., Erdélyre korlátolt tervpályázatot hirdet kolozsvári gyártelepéhez tartozó lakótelepei területén építeni szándékolt alábbi épületek eszmei terveinek beszerzésére. I. 300 gyermeket befogadó napközi otthon, II. 200 gyermeket befogadó bölcsőde, III. 2 pályás tekéző csarnok, IV. i szobás, lakókonyhis, hálófülkés iker munkáslakóház és ez utolsóval kapcsolatos elrendezési terv beszerzésére. Pályázóknak külön-külön mind a négy épületre és az iker munkáslakóház telepének elrendezésére is el kell készíteniük terveiket, — ilyenformán ez a ki.irás tulajdonképpen egy épületcsoport megtervezésére vonatkozik. A tervpályázat névaláírásos és azon részt vehet minden Erdélyben élő vagy Erdélyben született, magyarhonos építészmérnök, aki a Mérnöki Kamara, vagy aki a József Müegye- men, illetőleg a József Nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetemen szerzett oklevelet. A tervpályázati hirdetmény, tervezési program, stb. a Dermata kolozsvári igazgatósági épületében levő titkárságán 1943 évi december 20-tól kezdődőleg a munkanapokon 9 és 14 óra között vehető át. A kiirási művelet átvételekor 10 pengőt kell lefizetni, amely összeget a pályázaton résztvevők a tervek belbontása után visszakapják. El kell készíteni mindenik épülethez; 1. 1:200 méretarányban alaprajzot minden egyes szintről, azután annyi metszetet, menynyi a terv megértéséhez szükséges, végül valamennyi homlokzati rajzot. 2. Térfogatszámitás alapjául szolgáló 1 200 méretarányú idomtervet és térfogatszámi- tást. 3. Műleírást, melyben körül kell írni a fontosabb anyagok alkalmazását, vagy az olyan szerkezeteket, melyeket a tervekből látni nem lehet. 4. Egy darab a gyárnak a Korvin-tér, Csepel-utca, Kis-Sazmosfolvó, Renner-utca és Bőrgyár-utca által körülhatárolt egész lakótelep területét magában foglaló; 1:1000 méretarányú helyszinrajzor, feltüntetve rajta a tervezett épületeket, az ezekhez a köztérről való hozzájutást, a gyermekek szabadtéri foglalkoztatására és üdülésére szánt terület parkozását — végül: 5. Egv darab kis helyszinrajzor a Bőrgyárutca, Eáy-utca, idegen házastelkek és Malomárok között fekvő kis lakótelep elrendezési tervével, i;iooo méretarányban. A pályázati munkák kiállítása a lehető legegyszerűbb legyen; — a terveket egyenlő nagyságú keménypapírra, vagy kartonra kell ragasztani, a nagvoobik helyszinrajzot ezen kemény lapok nagyságára kell formalizálni és minden lapott, illetőleg darabot névaláírással kell ellátni. Az összecsomagolt és pecséttel lezárt pályázati munkákat „Pályázati terv a Dermata bőr- és cipőgyár rt. kolozsvári gyári lakótelepén épitem szándékolt épületekre1' felirattal kell ellátni és 1944 március i-ig — elismervény ellenében — a gyártelep igazgató- sági épületeben levő titkárságon kell benyújtani. A postán küldött terveket ugyaneddig az időpontig kell a postán feladni.. Az elkésett, hiányos. vagy a felsoroltaknál kevesebb, vagy több rajzot, távlati rajzot, vagy hasonlókat tartalmazó pályázati müveket a bírálóbizottság a bírálatból kizárja. A bírálóbizottság elnöke: Zudor János, a Dermata vezérigazgatója. Tagok: 1. Gál Zsig- mond, a Dermata ü. v. igazgatója, 2. Kos Károlv oki. építészmérnök, a Magyar Mérnök és Épitészegylet kolozsvári osztályának kiküldöttje, 3. Moll Elemér oki. építészmérnök, 4. Kovács Gyula oki. mérnök. Póttagok: Em- mert Béla, a Dermata rt. igazgatója és Erdélyi Jenő oki. építészmérnök. A KITŰZÖTT DÍJAK A KÖVETKEZŐK: NAPKÖZI PÁLYADIJAK 1 OTTHON BÖLCSÖDE I. díj II. .. 3.000 2.000 4.000 2.600 és abban az esetben, ha a bírálóbizottság és állapit meg; TEKÉZŐ í MUNKÁS LAKÓHÁZ ÉS CSARNOK1 ELRENDEZÉSI TERV 1.500 800 I a gyár vezetősége 80a 500 arra érdemes terveket- i megvétel 1.000 1.300 500 300 \ 1 1 1.000 1.300 500 300 A birálóbizottság döntése a dijak és egy megvétel odaítélése szempontjából végleges és jogorvoslattal nem lehet megtámadni; egy megvételt dij odaítélése tekintetében pedig a gyár vezetősége dönt. A gyár vezetősége a birálóbizottság döntésétől függetlenül szabadkezet biztosit magának a kiviteli terv elkészítésével való megbizás tekintetében. A díjazott és megvett tervek a gyár korlátlan tulajdonába mennek át és a gyár azokat egészben, vagy részben felhasználhatja. Az esetleges felhasználásból kifolyólag a pályázók a gyárral szemben semmiféle igényt nem támaszthatnak. A pályázatban résztvett müveket a döntés után a Magyar Mérnök és Épitészegylet kolozsvári osztályának az Iparmuzeum épületében levő helyiségében a gyár kiállítja. A kiállítás alól tervét egy pályázó sem vonhatja ki. A pályázni szándékozók a pályázattal kapMátyás Király mozgóképszínház KARÁCSONYI MŰSOR! LEGJOBB SZÓRAKOZÁS! s mohrancos hölgy Rendezte; MÁRTONPFY EMIL. Zenéje: Etsemann Mihály. Főszereplők: Rarádj Hitolin láuor Pál Lehotay Árpád Balázs Samu Kisérő műsor: Magyar híradó Ufa világhiradó Walt-Disney: Donald Kacsa Légitámadás színes rajzfilm. Előadások: Az ünnep három napján d. e. ii óra, d. u. 3, 5, 7 órakor. csotalos kérdéseiket a gyár titkárságának címezve, 1944. évi január 15-ig intézhetik. A kérdésekre adott feleleteket a titkárság mindazoknak megküldi, akik a tervezési programot nevüknek és pontos címüknek megadásával vették ki. Jelen pályázattal kapcsolatban a megadott díjazáson túl a gyár a pályázókkal szemben semmiféle további kötelezettséget nem vállal. Egyéb, fel nem sorolt vonatkozásban a pályázatra nézve a m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur által 79.049—1908. sz. a. kiadott Tervpályázati Szabályzat, valamint a rh. kir. iparügyi mimszter ur által 6732—1935. sz- a. kiadott rendelet az irányadó. Kolozsvár, 1943 december 19. DERMATA bor- és cipőgyár, rt. Giraud-t tábornaggyá léptetik elő Algírból jelenti a Búd. Tud.: De Gaulle tábornok szerdán fogadta Tassigly tábornokot, akivel hosszas megbeszélést folytatott. Beavatott körökben úgy tudják, hogy Tassiglyt rövid időn belül Girând tábornok helyébe a francia hadsereg főparancsnokává nevezik ki. Girând tábornokot fontosabb szereppel bizzák meg. Valószinüleg Washingtonba megy és képviselni fogja Franciaországot a szövetségesek közös parancsnokságában. Girandt egyúttal tábornaggyá léptetik elő. Bélyeggyűjtőknek legszebb újévi ajándék egy pár szép sorozat, vagy bélyegalbum! Forduljon bizalommal cégünkhöz L. HERC2EGIVÉ hélyegkereskedése Kolozsvár, Dávid F.-u. 12. Tel. 10—69.
