Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-02 / 273. szám
Fâs eröály* kérdéseke! tárgya!! sues az Ersiélirréso Sazdasági Takács Az Erdélyrészá Gazdasági Tanács Budapesten a napokban tartotta münk'akö- zősségi, majd tanácsülését. A tanácsülésen megjelent Bornemisza Géza iparügyi miniszter is, minisztériumának több vezető tisztviselője kíséretében. Gróf Bélái Kálmán, <a tanács elnöke hálás szavakkal köszönte meg a miniszternek Erdély problémái iránti különös érdeklődését és azt a megértő segítséget és mindazt, amit Erdély iparának fejlesztése érdekébe»? nyújtott. A miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy a jövőben is különös gondot fog fordítani az erdélyi ipari problémákra és a legszélesebbkörü támogatásban fogja részesíteni ennek az országrésznek gazdasági életét. Elismeréssel nyilatkozott a tanács munkájáról és kilátásba helyezte, hogy a jövőben személyesen is és tárcája utján is szoros kapcsolatot létesít a tanáccsal. A miniszternek éh kíséretének jelenlétében fontos megbeszélések voltak különféle erdélvi energiagazdálkodási és gyáripari problémákról. Fontos tárgvsorozati pontja volt még az ülésnek a Székely Kongresszus ügye. A tanács a kongresszus előkészítő munkálatainak újabb szakaszára nézve hozott határozatokat. Elhatározta továbbá a tanács, hogy a székelyföldi fahitelakció keretében nyújtott kölcsönök ezévi december 31-i lejárati idejének meghosszabbítását kéri az illet ékes kormánytényezők!öl. Foglalkozott a tanács a 20 milliópengós erdélyi hitelkeret kérdésével i'". Elhatározta, hogy a kormánytól egyrészt a keret kibővítésé'1 kéri, hogy ez a fontos hitelforrás ezen az utón még közelebb jusson a kisembereknek eddiginél is szélesebb rétegeihez. Hosszan tárgyalta a tanács az erdélyi mezőgazdaságnak vasáruellátási kérdéseit, különös tekintettel a kerékabroncsvas és patkóvashiányra. Elhatározta, hogy lépéseket tesz a kormányzatnál az erdélyi kvóták felemelése érdekében» márcsak azért is, mert az egész ország érdekét szolgáló fafuvarozást másként elősegíteni nem lehet. A fenti nagyobbjelentősésü kérdések mellett a tanács számos folyó ügyet is letárgyalt. M B A kö^iréleménY érdeklődése e politikai térről Inkább a gazdasági felé tolódik el' BB Äntal Is ’vára és Bornemisza G?zss miniszterek cs belső Irént és az asifageliátás kérdéseiről adtak tájékoztatót BUDAPEST, december 2. (MTI.) Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter elnöklésével hétfőn este rendezték a propagandaminisztérium novemberhavi gazdasági tájékoztató értekezletét. Antal István miniszter megnyitó beszédében a magasszinvonalu képviselőházi költségvetési vitából azt a következtetést vonta le, hogy az országgyűlésben megvan az elhatározás és az erő arra, hogy az államve- zetásnek minden eszközt rendelkezésére bocsásson, ami a háborús nehézségek leküzdésére és a nemzet jobb jövőjének biztosítására szükséges. Ezenkívül a közvéleményre a belső front felé is megnyugtatóan, a biztonságérzetre felemelően hatott a komoly erőtől és a felelősi égérzettől áthatott alkotmányos munka. Politikai gondoskodásban az egész országban határozott megnyugvás tapasztalható, helyesebben tovább tart az a folyamat, hogy a közvélemény érdeklődése a politikai térről inkább a gazdasági felé tolódik el. Több felszólalás után Bornemisza Géza , iparügyi miniszter beszélt az ipari anyag- ) ellátásról. Egyebek között kijelentette, f hogy az anyagellátásban részben nehéz i helyzetbe jutottunk. Az úgynevezett de- ! rülátás helyett hasznosabb, ha őszintén \ elmondja a nehézségeket és rámutat arra, ! hogy az egyes anyagokból mennyi áll rendelkezésünkre. A meglévő anyag elosztásában nem lehetett minden téren igazságos és tökéletes rendszert kiépíteni. Magyarországnak sem mezőgazdasági, sem pedig ipari néprétege békében nem volt ellátva ruházati cikkekben kellő tartalékkal. Még a középosztálynak sem voltak olyan tartalékai, mint a gazdagabb nyugati országokban. A bajok másik oka az igények nagy megnövekedése, ami nemcsak a szövött és lábbeli cikkekre vonatkozik, ahol az igény jelentkezése sokszor már elkerülhetetlen, hanem más anyagokra is. Téglában például az igény a honvédelmi és polgári szükségletet összevéve, legalább húszszorosa a gyárak békebeli termelésének. Különféle mezőgazdasági gépben az igények a békebeli árhoz viszonyítva megsokszorozódtak. Ezeket az igényeket azonban anyagi nehézségek miatt nem tudjuk kielégíteni. — A mezőgazdaság vasáruval való ellátásában sok a jogos panasz, de remélhető, hogy a termeié? szintjét fenn tudjuk tartani és megfelelő mennyiséggel fedezni tudjuk a nie- zőgazdaság szükségletét. Ami a bőrt lile— ti, a gyárak változatlan erővel dolgoznak, mégsincs bőr. A hiányt a háború óta sertésbőrrel enyhítjük, viszont a beszolgáltatott bőr minősége általában romlott. .A cserzőenvaggal is baj van. Külföldi behozatalunk elfogvott, mesterséges cserzőanyagok hosszabb hatoideje riedig meghosszabbítja a gyártás folyamatát^ Ha el tudjuk érni az igények 50 százalékos kielégítését, ezzel lényegesen segíthetnénk a bajokon. A szövöttanyagellátásban Magyarország békében is behozatalra szorult. Pamutból természetesen egészen külföldi behozatallal dolgoztunk. A műanyag legtöbb részét Olaszországból kaptuk, de a forrás most kikapcsolódott. Hazai mürostgyárunk már megkezdte a termelést. Ezen a réven előreláthatóan szükségletünk 30—*0 százalékát fedezheti ük. Miniden nehézség ellenére sikerült a nép- ruházati akció számára olyan mennyiséget előállítani, amely a tavalyinak három-négyszerese. Szövőiparunk ma már csaknem kizáróan a népruházati cikkek feldolgozásával van elfoglalva. Szénbányáink termelése a háború óta jelentősen emelkedett, mégsem tudott lépést tartani az ipari termelés növekedésével. Külföldi szénszállításaink meglehetőben szakadozottan érkeznek, emiatt a széngazdálkodásban olyan helyzetet kell teremtenünk, hogy az egész ipar energiaellátása szempontjából be kellene érni azzal a mennyiséggel, amely rendelkezésünkre áll. A munkabér terén az emelés az aránytalanságokon nem tud segíteni. Nemcsak a munkások részéről mutatkoznak hibák, hanem a munkaadók részéről is, akik sokszor egymásra licitálnak, hogy elcsábítsák mások munkásait. A bér- és. árszínvonal tartásához fontos érdekeink fűződnek. Az ipari bérmegállapitó bizottságok tevékenységét fel akarja eleveníteni, mert azok munkássága a múltban bevált. Végül a közönség fokozott türelmét kérte, áldozatos szellemet, amellyel köny- nyebben tudjuk átvészelni a mai nehéz és súlyos időket. „Knünraits űlltUTv agg lefsíor&tis ? A Bánk bén példátlanul nagy sikert aratót1 j Helsinkiben. A finn sajtó, az irodalmi és művészeti élet képviselői elragadtatott szavakkal hasábokat zengenek a nagy miiről, az egyéni és nemzeti géniuszról, amely ennek a drámának életet adott. Ezeket a kedvező, sői a magyar szellemiség iránt hódolatot sugárzó beszámolókat ős birá’atokat nagy örömmel vesszük tudomásul, már csak azért 'S, mert tudjuk, hogy bizonyos oldalról elismefésre- méltó körültekintéssel és ügyességgel, kü’ső- ségeiben hasonló arányú rendezvénnyel akarták a Bank bánt „megkontrázni". Nem sikerűit. Az ,,ellenbemutató" minden ügyeskedés adminisztrálás és propaganda, e’lenére alig tűnt fel. Nagyon is „kis sajtót" kapott, s a jelek szerint azt is pusztáin udvariasságból. Mindebből azonban téves volna arra következtetni, hogy a magyar kultúrát mindig hasonló módon, azaz méltón képviseljük a kü’földön ily természetű rendezvények utján Mert ezzel a kérdéssel is úgy állunk, mint a filmmel. Mindenki sir, ócsázol és színvonalat követel, sőt interpelláció hangzik el a t. Házban, s a valóságban nem történik semmi,, csak a gyártók tárcája lesz vastagabb. A feltétlenül színvonalas tudományos vagy művészeti előadások alapjában véve külföldön is csak kisebb tömegeket Vonzanak és zártabb köröknek szólnak, legtöbbször társaságok, akadémiák termeiben hangzanak el Széles tömegekre kiterjedő hatást színmüvek cs filmek utján lehetne elérni. Ezen a téren azonban egy-két bátor és dicséretremél tó kezdeményezéstől eltekintve, mint amilyen a Csongor és Tünde vagy jelenben a Bánk bán előadása, alig történik valami. A magyar Igénwbowesxik a magánosok zárol! Suziimfafsslegá? KOLOZSVÁR, december 2. A Közellátási Hivatal megállapította, hogy egyes háztartásoknak több a fájuk, mint a menynyit a közellátási miniszter rendelete megengedett. A polgármester a többletként beszerzett és a Közellátási Hivatal ellenőrei által megállapított készleteket zárolta. A polgármester utasította a Közellátási Hivatal kihágási osztályát, hogy a zárolt készleteket megbízott kereskedő utján hatósági segédlettel szállíttassa el s gondoskodjék az Ínségesek és ellátatlanok közötti kiosztásról. Az elkobzott készletek ellenértékéit a kihágási ügyekben elhangzó jogerő? ítéletig letétbe helyezik. A polgármesteri rendelet értelmében a Közellátási Hivatal eltekint a többletkészletek hatósági utón való összegyűjtésétől azoknál, akilk az ellenőrzés során többi étkészletükét Önként, beszerzési áron felajánlják azoknak a környékükben lakó ellátatlanoknak, akik tüzelőanyagot ebben az idényben rém. vettek igénybe, készlettel nem rendelkeznek és az átadott tiizifamennyiség átírása végett a tüzelőanyag-ellátási lapokkal december 10-ig délután 5—7 óra között a Közellátási Hivatal kihágási osztályánál (Farkas-utca 4, 6. sz. szoba) megjelennek. Az esetben, ha a rendelkezésnek megfelelő ellátatlant nem találnak, az ellátásra alkalmas személyt a Tizes Szervezet lakóhelye szerint illetékes tizedes jelöli ki. A polgár- mester figyelmezteti a lakosságot, hogy « tüzelőanyagkészletek ellenőrzését to- vábbra is a legnagyobb szigorral folytatja és ezért a rendelkezések kijátszásával beszerzett tüzelőanyagtöbblet előzetes és hatósági közvetítés nélküli felajánlásra hívja fel az érdekeltek figyelmét. Mindazokkal szemben, -akiknél többletkészletet találnak, a legsúlyosabb rendelkezések alkalmazásával járnak el és nemcsak a többletként beszerzett tüzelőanyagot, hanem az -egész készletet elkobozzák kultúrát továbbra is, akárcsak a mu ’bal, társadalmi háromszög-giccsek vagy a szciata- •lanszor felpan-aszoit gúdasclri evő t&ehik-sok, fokoschaikat forgatván, képviselik. Egyfelől e siralmas helyzetet, másfelé. a Bilik bán példájában adott fényes lehetőségeket tekintve, Szitnyai Jenő felveti egy fővárosi lapban: hogyan kellene megvidélroez- nünk országunk és népünk kultúráját, s annak hírnevét! külföldön? Megoldásul aján ]a, hogy miként bent az országban is valamely rendezvény megtartásához hatósági engedő.y szükséges, kössünk megállapodást azokkal az államokkal, amelyekkel egyébként a kulturális egyezményt már megkötöttük, hogy az illető államban a hatóságok csak olyau személyeknek, vagy müveknek adjanak nyilvános szereplésre, illetve bemutatásra engedélyt, akik felmutatják kultuszkormányzahink „kulturális útlevelei", illetve a szereplést vagy előadást megengedő igazolást. ,,Vizsgáljuk felül a külföldi piacra szánt tudományos, uo- ca’mi és művészeti tennekétcéh ’ — adja kiu jelszót a fővárosi közíró. Miután azonban nemesik külföldön, de bent az országban is hasoniS vuszáságökkal állunk szemközt, miért ne lehetne egycsapisro megoldani a helyzet mindkét ódáién tapasz- ta ható rendel len ességék at-? Állítsanak fel ebből a célból egy pártatlan szakértőkből álló különleges lektorátust, amelynek belföldi osztálya kizárólag magyar és művészi szempontból ellenőrizné a könyvtermelést, a színpadot, s az e körbe tartozó egyéb kiadványokat és rendezvényeket. Ez a lektorátus megszüntethetné azt a szörnyű és irdatlan dzsungelt, amely többek közt a könyvterme- .éet is elnve’éssel fenyegeti. Ezenkívül — nogy megint csak a könyvnél maradjunk —»• Helyrehozhatná azt a kárt, amelyet a ponyva» törvény . hézagai okoztak. Külföldi osztálya pedig nemcsak megtilthatná a kultúránkat méltón nem képviselő személyek és müvek szereplését', illetve előadását, hanem azokat, külföldi intézeteink bevonásával, mindjárt pótolná, a megfelelő helyeknek „kézre dolgozva '. Egy ilynemű kizárólag ezekkel a feladatokkal foglalkozó központi szerv nélkül ugyanis minden valószínűséggel örökre megoldatlanok maradnak ezek a különben szükséges ós sürgős megoldást igénylő feladataink. Ha emlékezetünk nem csal — legalábbis; a könyv.termeiés viszonylatában — valaki már felvetette ezt vagy az ebhez hasonló mega dási lervet. Névé! nem írjuk le, nehogy élriaáz- szuk a jószándékuakat Nem szeretnénk e.ejébe vágni a do'goknak s ezért előre megkövetjük az Országos he. dalmi és Müvés>ce‘.i Tanács átszervezésével fogtála toskodókat, — amennyiben az átszervezéssel kapcsolatban már gondoltak erre a kérdésre, s még inkább ha már meg is oldották. (on) PAPÍRBAN, irósterbea. Irodai íel* szerelési tárgyakban raktárt l&lái az „EiidJizek“ kSnyveaboitbaa. tUioaivár, Múiyáa ábrái y-4e* i» itaia» lüü 11—Ö4. A
