Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-20 / 287. szám

«>

ELLENZÉK

I leuvmgywjw:

•j ^ J * i

1 S í 3 december 2 0.

Kállaj Miklós misiiszterelJEaiök:

A kisgépek nélkül nincs Európa es Európa nélkül Mines világ l

A minisztcreliíök felsőházi beszédében hangoztatta, hogy Magyarország nem folytatott hódító háborút, csak a saját jussát kereste

BUDAPEST, december 20. A lelsőh.íz szombaton toJyt.ui.i a jövoó 1 költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásit. Percnyi 2simonj biiró elnök nyitotta meg az ülést.

Ezután József királyi bércig emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hoz;/ a riszt ka-n k a legmagasabb erkölcsi fokon kell állama minden körűiménvU között. (Helyeslés.)-— Meggyőződésem, Hog\ honvédségünkben a/, er re való törekvés mindenben meg is van. Honvédségünk fejlődésében egyik legfontosabb tényező, a tisztikar erkölcsi súlyának emelése, amit úgy érhetünk el* ha legjobb- j.vnkar állítjuk a tisztikarba. Ennélfogva minr a hazáért aggódó, lelkes és tapasztalt katona, e helyről kérem a társadalom felsőbb osztályait, állítsák be fiaikat olyan számban a honvédség tiszt karába, amilyen számban körülményeik megengedik és egyesüljön a legszebb bajtársiasságg.il a magyar társadalom műiden rétege a kötclességtclicsitcsben, mert hazánk léte függ a honvédség minőségi és erkölcsi erejétől.

A királyi herceg szavait a felsőház ragjai

nagy éljenzéssel fogadtak.

Szukáts Zoltán felsőházi tag szólalt fel még napirend előtt. Félreértett szavait igazította helyre. Ezután áttértek a napirend tárgyalására.

Krügcr Aladár felszólalása után Szüli6 Ccza foglalkozott a kisebbségi problémákkal. Tapasztalata alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy minden nemzetVgi politika akkor követi cl a legmagasabb hibát ha a nemzetiségek elnemzetlcnietésére törekszik. A maps ar állam sohasem vallotta magáénak ezt a álláspontot. Csodalatosnak mondotta, hogy

Magyarországon mindent megadnak, a nemzetiségeknek., de erről sem az ország, sem Európa nem akar tudni. Ugyanakkor a rna- y yurság Dtl-l.rdílybcn történő elnyomatását -cm veszik figyelembe és étről sem tikár tudni

Európa. A költségvetést nem fogadja el.

Közben megjelent az ülésteremben Aállay Miklós miniszterelnök és a kormány több tagja is. Megteltek a felsőházi tagok padsorai.

Kemínyi-Si hm Iler Lajos pénzügy-miniszter válaszolt ezután a? elhangzott felszólalásokra.

A pénzügvnvívszter beszédet a fclsőhaz élénk helyesléssel és tap sal fogadta. A pénzügyminiszter beszéde után, általános érdeklődés közepette Kállay Miklós miniszterelnök emelkedett szólásra.

Kállay Miklós miniszterelnök beszéde

— Elnézést kérek — kezdte meg beszédét a miniszterelnök —, hogy7 a felsőházi vitát felszólalásommal megszakítom, de talán helyesebb, hogy egy előre meghatározott időben szólalok fel. mintha az előre nem látható végén a vitának, • mert :gy szerencsés lehetek mindazok előtt szólani, • akik súlyt helyeznek arra és körülményeik megengedik, hogy beszédemet meghallgassák.

— Az alábbiakban az alaptételekkel akarok foglalkozni, amelyek felmerültek.

A felszólalások jó ré-zét a gazdasági, elsősorban az agrárgazdasági, az agrárellá- tási kérdések dominálták. Azokra az előttem szólott pénzügyminiszter ur gazdi- sági csucsminiszteri minőségében is válaszolt .

— Én ehhez annyit jegyzek meg, mint 3 magam részére megnyugtatót, hogy egyetlen olyan kérdés sem merült fel, amit ne ismertem volna. Természetesen ez maga után vonja azt a további következtetést, hogy a kormanv, ha ismeri a tényeket, miért nem segít rajtuk, vagy magyarázza meg, miért nem tud rajtuk segíteni. Ennek sok oka van. Vannak okok, amelyeken változtatni nem tudunk: Ez a közismert nversanyaghiánv, ez az igények fokozodottsága és a hadsereg nagyarányú szüksége, ez az a ténv. hegv nálunk nemcsak a normális gazdasági rendet követelő szabadforgalomnak és áralakulásnak az alapvető tényezői hiányoznak most a háború alatt, mert hiszen áruhiány idején is. pénzbőség ideién is a sz’sbadkereskedelemnek és szabaLrga- lomnak és a gazdaságosellenes és szociálisellenes fejlődése is lehetséges, de sajnos, hiányzanak az irányított, vagy, ha tetszik, a kénvszeritett, a közös gazdá1- kodásnak jó keresztülviteléhez szükséges alapfeltétele is. Hiányzik és ebben teljes elismerésben és belátásban vagvok. a szervezési képesség, de hiányzik a közönség is. amely megértő, engedelmes, fegyelmezett és azt is tudja, hogy a rendszabályok, amelyek neki kellemetlenek. ó érte hozattak, végered mén vben csak az ö létüket biztosítja és az ország érdeked szolgálják.

Szükség van a nagyközönség

megértésére és segítségére!

— Másik baj, amire szintén rá méltóz- fattak mutatni, az a száz é; száz hiba. amely tényleg megvan, amelv éppúgy megtalálható a falvakban, mint a városokban, amelyet minden eszközzel és erővel orvosolni igyekszünk, de természetesen a nagyközönségnek megértése és se- giteniakarása nélkül soha orvosolni nem lehet és nem is fogjuk tudni. Nem puszta figyelmeztetésképpen mondom el ezeket a dolgokat, csak magyarázatképpen. Tudom. ez igy van, ezen változtatni igen nehéz. De mécrs mindent meg kell prő- l ál ni, hogy a dolgok menjenek. Igyekeztem ez ország legjobbjait ebbe a munkába; beállítani. A felelősséget természetesen nem akarom áthárítani és elismerem, hogy eddig keveset foglalkoztam ezzel a kérdéssel, de a jövőben többet fogok (Helyeslés, taps.), mert ez a helyzet súlyos. ezt tudom és el 'akarom érni, hogy minden megtörténjék, ami módunkban áll, amire a lehetőség megvan.

Főszempont az igazságos el- ' osztás

— Azt azonban méltóztassék tujdomásul venni ötödik évében a háborúnak és a

háborús állapodnak, hogy számos kötelos- ségteljesités, hadseregünk fejlesztése ufán, anyagkészleteink nagyon megcsappantak, bel-ő termelésünkben is mutatkozó visszaesés, külföldi behozatalunk, kivéve, amit Németországtól kapunk, minimálisnak nevezhető, az igények és szük- séjek pedig, mivel a jelenlegi rendszeroe a munkások jó keresete, egyáltalán á domináló szociális gondolat folytán mind g nagyobb és na.gvobb néprétegek lépnek fel az eddiginél fokozottabb igényekkel, a szükséglet veszedelmesen nö. Hozzá kell ehhez adnunk azt is, hogy visszacsatolt területeink egyrészét teüesen kirüi* tett állapotban kaptuk vissza, másrészt pedig lakosságuk sohjsem volt önellátó és ezekről is. mint csucsfopvasztókró] beszélhetünk.

— Érdekes tünet, hogy nincs pénz, nincs fa. nincs hús, hogy csak ezeket a legfontosatb tételeket soroljam fel. És ma több szenet bányászunk, mint békében. több tűzifa került nemcsak kitermelésre, de leszállításra, mint valaha, több álh.tot vágtunk le az országban, mint a legbékésebb időkben. Arra a kérdésre, mi lett mindezzel, csak azt válaszolhatom. hogy eltüzelik és megeszik és mivel a módosak ma sem bírnak talán többet enni, talán nem bírnak el melegebb szobát, mint azelőtt, meg kell állapítanom, hogy többen többet fogyasztanak és a hiány nem mindig az igazságtalan elosztás miatt, hanem éppen gyakran az igazságos elosztás miatt következik be. Hogy csak két tojás van karácsonyra, az azért van, mert mindenki kap.

5*

— A felsöház vitájának másik alaphangja volt a megértés a szociális kérdések iránt. Tény, hogy szociális utón kell haladnunk és megállapítható, hogy azon is haladunk.

Az ország mai szociális helyzete nem aggasztó. Az általános kereseti viszonyok kielégitőek, sőt túlnyomó részi jóknak mondhatók.

Nem szabad azonban úgy felfogni ezt — ami főleg az anyagellátásra vonatkozik —, hogy nem jut mindenkinek ma lehetősége értékálló vagyon gyarapítására, igy például házépítésre, vagy tatarozásra, mert hiányzik a legszükségesebb anyag, hogy ez feltétlen méltánytalanság lenne. Mert ma több kisház épül és több tatarozás folyik, mint tíz évvel ezelőtt a gazdasági fellendülés idején, amikor volt anyag, de nem vo.lt pénz. Ma pénz bőségesen van. Ez minden háború idején igy szokott lenni. De ma nem lehet várni, hogy az anyagé1 látás a rendelkezésre álló pénzmennyiséget dominálóan túlhaladja.

Küzdelem a feketepiac ellen

— Az egyik felszólaló az ipari cikkek árát kifogásolta, amelyhez csak feketén lehet hozzájutni. A városi lakosság és a munkásné poszt ály pedig kifogásolta a mezőgazdasági cikkek horribilis árát és

A kisnépek szerepe Európában

— Örömmel állapítom me<z hogy ezen a ponton az országinak mind szélesebb rétegeiben találunk megértésre. Mind többet foglalkoznak a kisnépek sorsával, amely kérdés bennünket nemcsak országunk, de egész Európa szempontjából is elsősorban érdekel, mert Európa az európaiaké. Európa karakterét elsősorban a kisnépek adják és az évszázados közös fejlődésben a nagyhatalmakkal kultúrában, szociális vonatkozásban ugyanannak a fejlődésnek voltak alávetve é: termelték ki magukból mindazt, ami a mai világnak értékmérőn szerepel, ami más nemzetek részére a fellendülést tette lehetővé és ezért bátran állíthatjuk, hogy amint kisnépek nélkül nincs Európa1: Európa

nélkül nincs világ, legalább is nincs olyan, ami emberhez méltó lenne.

— Azért beszélünk olyan sokat a kitinépekről, mert meg vagyunk győződve, hogy az uj világbéke megalkotásában szerepük kell, hogy legyen, mert ha nenn lesz: ez a béke nem lesz béke.

„Becsülettel kitartunk politikánk mellett!“

— Történelmi múlttal biró nemzetek eltörlése, szétrombolása nemcsak egyes nemzetek határain belül rombolhat szét mindent. A harcterek közelednek Magyar- ország felé. de az idegháboru ezen a ponton már elért bennünket. ígéretek és fenyegetések hangzanak el, amelyek szörA háborús VÍS oa^ok folytán választékom csökkent ugyan, de szolgálatkészségem ne ^ ! Karácsonyi és újivi saiikséglstéí fedezze HSRCZSG JÓZSEF i'seme e, konzerv,

cukorka és italkülön’egességek szakázletében Ko ozsvár, Deák Ferenc-ulca Ö. szám.

Az ország mai szociális helyzete nem aggasztó“

azt, hogy ezekhez ovak feketén tud hozzáférni. Ebből nem szabad mezőgazdaságellenes és iparellenes következtetéseket levonni, mert tisztességes mezőgazdaság és - tisztességes ipar terén ezek a visszaélések alig fordulnak elő. Tény azonban az. hogv az ipartól és a termelőtől kikerülő cikkek a fogyasztóhoz már nem azon az áron jutnak el, mint ahogyan kellene eljutniuk. És ennek a tűrhetetlen folyamatnak a megváltoztatása a célja annak a szigorú büntető rendelkezésnek, amelyet törvényjavaslatban terjesztettünk az országgyűlés elé.

„Külpolitikai irányunk változatlan!“

— Nagyon ?ok jelentős felszólalás aláfestette országunk külpolitikai elhelyezkedésének kérdését a mai világégésben és azt a belpolitikát, amit ennek követkéz- i tében követnünk kell. Máius 29-i beszédemben mái; körvonalaztam a hivatalos magyar külpolit' .árck alapvető tételeit annak legfontosabb kűl- és belpolitikai vonatkozásaiban. Természetesen azóta is változatlan az irányunk. Ismételten leszögezem a magyar politika változatlanságát. Annak vezetésében minidig a végső kifejlődést szem előtt tartó, a haza ügyét szolgáló célok szolgáltak.

nyü sorsot helyeznek kilátásba, azonban becsülettel kitartunk politikánk inti lett.

Magyarország nem folytatóit hódító háborút

— Ezekkel a fenyegetésekkel egyidejűleg azzal a váddal illetnek bennünk.*,, hogy a könnyű zsákmány reményében sodródtunk bele a háborúba. Hogy idegen tulajdont akartunk erőszakkal elhódítani.

Magyarország nem folytatott hóditó háborút, Ma;jyaroTvzág nem. keresett z ármányt, csak a saját jussát. Természete- sen a sajátjának tekinti azt, ami m id'g a? ércé volt: amit csak Trianonba n vettek el tőle. de sohasem vezette ebben a háborúban hódítás, vagy terjeszkedés. Vállalnunk kellett a háború kockázatáé Ez alól nem tudjuk kivonni mogunkaé Nc*m szigetelhettük el országunkat a háború mindenfelé kiteriedő tűzvésze ellen. A tűzvészt nem mi gvujtcPtuk meg s nem lehet bennünket vádolni azért. meH a lángok m*nk°t y m°gD'-"7seltek. Vállaltuk, mert vállalnunk kellett azt. ar:,e helyzetünk kötelezett: — de helyzetünkét Trianonban nem mi szabtuk meg.

,.A kisnemzetek állandóan a let, vagy nemlét kérdésével állanak szemben!“

— Hangsúlyoznom kell azf hs mosf ^mrkor mér mindig tombol a harc. ho^w Tbanoţ Versailles Sain*-Derma in Neueillv á’dozata nemcsak Magyarország, Németország. Ausztria és Bulgária volt0’:, hanem egész Európa, sőt talán az egész világ.

Fny hábomi pusztításait psetleg talán lehet korlátozni, vagy az arra következő békében helyreállítani de eoy ro.s-'z béke, amely csak a háború folytatása, más eszközökkel az egész világot megmételyezi. Fokozott mértékben érvényesek ezek a megállavitások a kisnemze- tekre nézve. Tudjuk, hoay a kisnépek kockázatai egészen mások, mint a nagyoké. A kisvemzetek á^andóan a lét, vagy nemlét kérdésével állnak szembpn, különösen Magyarország, amely fö’draizi helyzeténél fogva nagvnéoek és érdekek ütközőpontjában fekszik.

— A kisnépek politikájának jogosultságát az önfenntartás adia meg.

A kisnépek egzisztenciális, nemvediq hatalmi pol rikát folytatnak, mert megmaradni és fejlődni akarnak, nempedig uralkodni.

A kisnépeknek elsősorban egymással keM

a megértés útját keresniük, egymásra kell támaszkodniuk, ha fenn akarnak maradni.

— Az érdekszférákban mi nem tudjuk az igazság megvalósítását látni, hanem csak ui konfliktusok ma’gvát, mert az érdekszférák egy állam kizárólagos érdekeit képviselvén, előbb-utóbb összeütközésbe jönnek más hasonló jellegű alakulatokkal. Az igazság igazi biztosítéka csak ez igazságos béke lehet.

„Lehet, hogv az árulót meniu, t a] mázzák, de rizsen tinién nem fog vele kezet!“

— Ma nem látom igazát annak. hoav a demokrácia puszta ténye a külpolitika: kérdéseket is feltétlen biztonsággal megoldja. Hiszen Finnország igazi demokrácia, ahol az ugynevezett plutokrácia nem zavarhat. Ilyeneknek alakultak ki a Balti- államok is és bizony nem irigylendő a sorsuk. Az Atlanti Charta tételei kezdenek elhomályosodni és helyükben mind nyomatékosabban. sőt már hivatalosan is az érdekszférák elgondolása lép.

— Képviselőházi beszédemben már leszögeztem — fejezte be beszédét a mi-