Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-02 / 273. szám
1 ! 1943 december 2. ellenzés: 3 Rí agy érdeklődés melleü a Ház a megafánfási folyásija vHát M«Bgypfor*iág nem akar másl, mini az ezer« éves logaibais szenvedíeíl igazságtalanságok IciláiiszobüSésél BUDAPEST, december 2 A képviselő- ház szerdán folytatta a megjajánlási költségvetés tárgyalását. Apponyi György gróf, a polgári szabadságpárt vezérszónoka beszéde elején hangoztatta, hogy maga és pártja nevében nagyrabecsüléssel viseltetik Kállay Miklós miniszterelnökkel szemben, mert nehéz időkben vállalta a miniszterelnöki teendőik vitelét és ez különösen most nagy áldozatkészséget követel. A miniszterelnök érdeméiiek tudja be, hogy nyíltan szint vallott a magyar alkotmányos élet integritása mellett. Szerinte minden magyar állampolgár tagja a magyar nemzetnek és nemzetünk nem etnográfiai és nem faji, hanem egy történelmi folyamatnak alapján kovácsolódott egység. Ellenzi az erőszakos asszimiláció alkalmazását, mert e2 a történelemben a nemzetnek mindág keserves csalódásokat okozott. A háború utáni kibontakozás lehetőségeire ; rátérve, hangoztatta annak fontosságát, hogy honvédelmi készségünk minél teljesebb és tökéletesebb legyen. Rámutatott. az országot fenyegető különböző veszedelmekre és román viszonylatban a je* j lenlegi állapotot egyáltalán nem tartja j kielégítőnek. Szóvátette a 'román politika \ mind élesebbé váló magyarellenes irányzatát és a román határon álló erős katonai készültséget. Ezzel összefüggésben hangoztatta, hogy idehaza minden jólképzett katonára szükség van. Amikor a pápa szándékainak megfelelően az országban igazságot békéért imádkoznak — mondotta Apponyi György gróf —, akkor Magyarország nem akar mást, mint az ezeréves jogaiban szenvedett igazságtalanságok kiküszöbölését. Az igazságos békének szerinte ugyanakkor a társadalmi osztályok, a nemzetiségek és a vallások közötti békét is kell jelentenie. 4 ballcá ni államok nem feliednek külső ggagy- Itnáalinak eioreiolf állásai Ezután emelkedett szólásra Mezei Lajos, a kormánypárt harmadik vezérszónoka. A kormány bel- és külpolitikája a magyarság megerősítését szolgálja — mondotta. Ezután vázolta azt az utat, j amelyet az ország Trianontól máig meg- í tett és rámutatott, hogy nem volt egyet- j len ország sem, amely ilyen nehéz feltételek mellett volt kénytelen az újjáépítő J munkát elvégezni. A szónok ezután a j nemzetiségi kérdéssel foglalkozott, han- ! goztatva, hogy ezzel őszintén kell szem- ! benézni mind a két oldalon. A nemzeti- , ségi kérdés megoldásának alapja a jogok ; kölcsönös tiszteletén és az emberiesség - szempontjainak figyelembevételén kívül az igazságosság és a kölcsönös kiengeszte- lődés szelleme. Erőszakkal nem magya- j rositottunk el senkit: a magyar kultúra magyarosított. Minden nagy nemzet beol- i rasztotta kisebbségeit, csak nálunk maradtak meg. Törvényeink nemzetiségre való tekintet nélkül az egyenlő jogok és i az egyenlő kötelességek álláspontjára he- ! Ivezkedtek. A kérdést nem lehet megoldani, ha hiányzik az őszinteség és a kién- i gesztelődésre való törekvés. Rámutatott : arra. hogy Erdélyben az előző háború előtt hat román középiskola, nyolc tanító- j képző, hét papnevslővntézet működött, vi- ! szont a megszállás alatt Erdélyben 2500 j magyar népiskolát, 123 polgári iskolát, 23 | tanítóképzőt és 71 középiskolát zártak be ' -o románok. Beszéde végén a keleti vészé- í deleimmel foglalkozott, rámutatva arra, J hogy az végigkísér tett bennünket törté- : nelmünk folyamán. Magyarország olyan ■ utat jár, amely európai és keresztény ut. j Az ország politikái át meghat ározzák geo- ; poétikai helyzete és történelmi kapcsola- i íai, viszont a környező népeket is megfőni olásra késztethetné a keleti veszedelem. A. Balkán a balkáni államoké, de a balkáni államolcnak nem lehet több súlyúk, mint amennyit saját maguk nyomnak. Nem lehetnek külső nagyhatalmak előretolt állásai, mert ezáltal saját muguk stal ilitását, fejlődési folyamatát teszik ki további veszélynek. Európai szükségesség, hogy a magyar igazság maradéktalan érvényesüléseivel rendeződjék. A költségvetést elfogadja. Peyer Károly azzal kezdte felszólalását, hogy a kormány általános politikáját nem helyesli és ezért a felhatalmazást nem adja meg. Peyer Károly, a Szociáldemokrata Párt vezérszónoka beszédében foglalkozott a magyar politika több kérdésével. Szóvátette, hogy a felhatalmazási törvényjavaslat következtében parlamentális rendszerünk élete lassúbb ütemet vett. Erin- | tette a továbbiak során a cenzura kérdését és helyeselte, hogy honvédelmi és külpolitikai vonalon a sajtó ellenőrzését gyakorolják. Kérte, hogy a mai helyzetben a' munkások panaszainak meghallgatására külön szervezetet állítsanak fel. Felszólalásában kitért még a bíróság működésére, a földkérdésre és a lakáshiányra. Az utóbbira vonatkozólag indítványozta, hogy a lakáskérdésen átmenetileg a tisztviselői és munkásáthelyezések megszüntetésével lehetne segíteni. Külpolitikai síkra áttérve hangoztatta, hogy ia magyar állam függetlenségében, fenntartásában pártja csatlakozik az előző felszólalók véleményéhez. A törvényjavaslatot nem fogadta el. Gróf Zichy János, a Keresztény Nép- i párt vezérszónoka deklarációjában ismer- , tette pártjának állásfoglalását a kormányzat mai politikájáról. A Keresztény Néppárt, hiven az elmúlt években tanusitott politikájához, ml a is feladatának tekinti, hogy válságos időben a nemzeti egységet megvalósítsa és szolgálatát ennek érdekében felajánlja. Felajánlja együttműködését c. kormánynak már csak azért is, hogy a háborús állapotból az országot minél előbb kivezesse. 4 namze^íségelc a magyarsággal egy Ilii vállalják a közösségi munkál Bródy András, a kárpátaljai képviselők csoportjának vezérszónoka hangoztatta, hogy a nemzeti gondolat megvalósításának gerincében áll az a tény, hogy a Duna-medencében az egyedül uralkodó nép mindig a magyar volt. Másik adottság, hogy a magyarságon kívül még több nemzetiség is lakik itt. A magyarságnak nemcsak saját életfenntartását, hanem a népicsoportok életcéljait és jövőjük biztosítását is kell vállalnia. Azok a nemzetiségek, amelyek visszatértek, már nem azok, amelyek az első világháború előtt voltak, nem élnek primitiv életkörülmények között, hanem felnőtt gyermekei lettek és a magyarsággal együtt vállalják a közösségből rájuk háramló munkát. A ruszin nép életformájára vonatkozóan 1941-ben tett indítványt a mpgyar alkotmány rugalmasságának figyelembevételével. Ezután^ foglalkozott Kárpátaljának Magyarországhoz való csatolása tényével és az ebből adódó tor obi ©mákkal. A csehek sohasem akarták Kárpátalját komolyan megtartani, csak zálogként kezelték, bogy egy leendő hagy Oroszországnak, vagy nagy Ukrajnának bizonyos politikai koncesszió ellenében prezentálják. Kérte a miniszterelnököt, tegye meggondolás tárgyává, nem kellene most egy nemzetiségi minisztériumot felállítani. Miután 5 és pártja bizalommal viseltetik a miniszterelnök és a kormány iránt, a törvényjavaslatot. elfogadja. Fosszák meg ntsnJáfiimailc* áó! a volí különadná» tfagiaií Bródy Andrással lezárult a vezérszónokok sora. A következő szónok Baky László, aki elismeréssel emlékezett meg Bródy András szavairól, viszont annál elitélőbben nyilatkozott arról a hangról, amelyet Peyer Károly mai képviselőházi beszédében megütött. A Ház számtalan tagia maga is fegyveresen szembeszállt 1918-tan azzal az országra nézve káros megmozdulással, amely most megint hangot kapott a Házban. Ez ellen a hang ellen a maga és a pártszövetség nevében a legélesebben tiltakozik. Határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint mindazokat, akik a gyászos emlékezetű kommunizmus alatt a munkás- és katona- tanács tagjai voltak, ne lehessenek képviselők és ha vannak ilyenek, azokat fosz- szók m.eg mandátumuktól. ríékí Tekintsék meg Jókai alva 17. hx, alatti helyiségeimet, hol saját készítményű i)ú- torokat állandóan raktáron tartok, melyek a legkényesebb igényeket is kielégítik. Hndrás dános mű bútorasztalos. Telefon: 4/{—«7. Baky László ezután a kormány magatartását és különféle intézkedéseit bírálta. Kérte a földművelésügyi minisztert, hogy tegye a Ház asztalára azoknak a névjegyzékét, akik a zsidóbirtokokból 50 holdnál nagyobb birtokot, vagy 5 holdnál nagyobb szőlőt kaptak, annál is inkább, mert a való hírek mögött sok a rágalom is. A magyar nemzet hálája örök lesz a nagy olasz államférfi, Mussolini, a magyarság nagy barátja iránt. „lieg kell erSsíiénuufe magyarságunkat, meri ez egyúttal a ijiamedence békéjét is jelenti!“ Vozáry Aladár volt a következő felszólaló. Elmondotta, hogy 1918. előtt százezrek vándoroltak ki az országból. A visszatérés azt jelenti, hogy meg kell erősítenünk magyarságunkat, mert ez egyúttal a Dunamedence békéjét is jelenti. Szóvá tette, hogy Munkács városában A visszatérés után 12 nemzetiségi iskola létesült és ezzel szemben a magyarság kul- turvidekei alig fejlődtek. A Felvidéken a magyar pedagógusoknak nincs meg a kellő társadalmi súlyúk, hogy rendkívül fontos szerepüket betöltsék. Kérte a földművelésügyi minisztert, hogy a földhöz- juttatás során ne feledkezzék meg a felvidéki magyar tanítóságról és tanárokról. Maróthy Károly (Nyila'keresztes Párt) hozzászólásában a belpolitikai és társa-- dalmi rendszerünkkel foglalkozott. Matolcsy Mátyás (MÉP) szerint a magyar bel- és külpolitika útmutatója az ezeréves Magyarország. A kormányzattal szemben ebből adódik az a követelmény, hogy a magyarságot meg kell erődíteni és meg kell védeni. Ennek a feladatnak a megvalósításához három utat lát: 1. a termelés fokozását; 2. honvédségünk felszerelését; 3. a szociális biztonság kérdését. A magyarságot és a magyar fajt mindenáron meg kell erősíteni. Ennek hangoztatása az ellenségesség legcsekélyebb árnyalatát sem jelenti a kisebbségekkel szemben, csupáncsak az államfenntartó magyarrág duzzadó erejét kell. hogy érezze minden percben az ország. Elismeréssel szólt a gazdatársadalomról, amely a háború ellenére az ország minden talpalatnyi földjét megművelte. A beszolgál- tatási rendszerrel összefüggésben kéré t terjesztett elő olyan értelemben, hogy a 2- • 4 holdas törpebirtokosokat mentesítsék a beszolgáltatási kötelezettségek alól. Végül a magyarság megerősítésének szempontjából felhívta -a figyelmet a szociális biztonság kérdésére. Elismeréssel szólt arról. hogy a zsidóbirtokok rendezése végleg megoldást nyert. A mezőgazdasági rétegek biztosítását az OMBI keretében képzeli el. Mivel a magyarság megerősítésének és megvédésének problémáit a kormányzat a magáévá tette, a javaslatot bizalommal elfogadja. Matolcsy Mátyás felszólalásával a napirend tartamára megállaoitott idő letelt. Tors Tibor alelnök a vitát megszakította, majd vitéz Zerimváry Szilárd, a mentelmi bízott-ág előadója tett jelentést. Ezután az elnök napirendi javaslatot tett. hogy a Ház legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsák, napirendjén a meghat aim az ási javaslat folytatólagos tárgyalásával. A napirendi javaslatot >a Ház elfogadta.-4 magyar muialcásság^l magyarok ^ezess I“ Mielőtt áttértek volna a bejegyzett interpellációk elmondására, Mester Miklós személyes kérdésben szólalt fel. Eszerint Peyer Károly egyik közbeszólására válaszolva, többek között ezt mondotta neki: „Maga törődjék a saját fajzatával!u. Ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy Peyer Károly ugyan Magyarországon születhetett, de ő (Mester Gábor) magyarnak született. A magyar munkásságot magyarok vezessék és ne Peyer Károlyok — mondotta. A Ház a személyes megtámadjatás címén történt felszólalás után áttért az interpellációkra. Rátz Kálmán az igazságügyminiszterhez és a közellátásügyi miniszterhez intézett kérdést. A lakásügyek helytelen igazgatását, a helytelen intézkedéseket és a kilakoltatásokat tette szóvá. Horváth Ferenc a közellátásügyi miniszterhez intézett interpellációjában a textilellátás terén felmerült panaszokat- sorolta fel és azonnali intézkedéseket kért megszüntetésükre. Serényi Miklós gróf a belügyminiszterhez interpellált a magyarországi zsidóság többszobás lakásainak igénybevételéről. Kérte, hogy a kétszobásnál nagyobb zsidó-lakásokat foglalják le és arra érdemes, családot alapítani akaró keresztényeknek juttassák. Beke Ödön, az Erdélyi Párt képviselője, a borravaló terén kialakult helyzet ügyében interpellált. Hangoztatta, hogy a mostani rendszer minid a közönségre, mind a pincérre káros. Uj árakat kért, amelyben a borravaló bennfoglal tátik. Nagy László az igaz*ágügyminrszterhez interpellált Enyedy Róbert törvényszéki tanácselnök ellen hozott fegyelmi ügyben. Véleménye szerint az ítélet a bárói függetlenség súlyos megsértésével hozatott. Az újrafelvételt kérte, mert a fegyelmi eljárás szerinte nem volt törvényszerű. Incze Antal ugyancsak az igazságügyminiszterhez interpellált a budapesti büntetőtörvény szék elnöke és minden birája tekintélyének megvédése tárgyában. Az interpellációkra Radocsay László igazságügyminiszter válaszolt. Elöljáróban hangoztatta, hogy ilyen természetű jogi vitáik nem igen tartozhatnak a Ház elé. Nem lehet vita egy eljárás felett, különösen akkor, amikor jogerős bírósági ítéletről van szó. Enyedy Róbertét szabályszerű eljárás után szabályszerű ítélettel ítélték el. Az ítélet körül semmiféle szabálytalanság nem történt. A maga részéről visszautasítja a két képviselő interpellációjába foglalt gyanúsításokat. Az állítások tagadhatatlanul rágalmazó jellegűek. Bejelentette a Háznak, hogy a házszabályok 192. paragrafusa értelmében záros határidőn belül a törvények és a házszabályok paragrafusainak megfelelően azt fogja kérni, hogy mindkét képviselőt az elhangzott interpellációk miatt a mentelmi bizottság elé utafitsák. A Ház többsége a miniszter válaszát tudomásul vette. Az utolsó interpelláló Budinszky László volt, aki a miniszterelnökhöz és az igazságügyminiszterhez interpellált, hogy miért került a Jüd Süss-szel kapcsolatos interpellációja miatt Gáli Csaba a rendes bíróságtól az öttagú különtanácshoz. Radocsay László igazságügymjnhzter ez interpellációra válaszolva kijelentette, hogy Gáli Csaba már egy régebbi ügyből kifolyólag is az ötös tanács elé került. Ekkor hivatali titok megsértése címén indult eljárás ellene és nem a .,Jud Süss“ című film miatt. Tekintettel azonban arra, hogy az ötös tanácsnál Gáli Csabának már volt egy folyamatban levő ügye, célszerűnek látszott a két eljárás egyesítése. Ennek megtörténte teljesen szabályszerű volt. Az interpelláló képviselőnek arra :i kérdésére, kiogv vájjon hajlandó-e a nacionalista politikai okból elkövetett cselekmények miatt indult peres eljárások mellőzésére Ígéretet tenni, az igazságügyminiszter tagadban válaszolt. Az interpellálok sora ezzel véget ért é"’ a Ház szerdai ülése háromnegyed 9 órakor befejeződött. I
